Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

1961. március 17. TOLVA MFKJYF? VPPÜJSAO rí Egy óra a tsz-irodában Ilyenkor a termelőszövetkezet élete a határban lüktet. Az em­berek keveset tartózkodnak az irodában, nem úgy, mint télen, amikor bejönnek azért is, hogy elbeszélgessenek, megtudják mi­lyen kilátások vannak a zárszám­adásra, hogy s mint készül a terv s mi újság a tsz-ben. Most csak azért jönnek, hogy ügyes-bajos dolgaikat intézzék, ha éppen na­gyon sürgős. Egy órát üldögéltem a bony­hádi Ezüstkalász Tsz irodájában s figyeltem, mi zajlik itten, mi történik az alatt az egy óra alatt. Áz elnök is ott volt, Molnár Fe­renc, éppen akkor tért be, ami­kor én, már fordult egyet a ha­tárban. Azért az iroda most is olyan a tsz-ben, mint az emberi testben a szív, amolyan központ, sokat tudhat itt meg a szövetke­zetről az ember. 500 forint előleg Szász Andrásné jött be s nagy körülírásokkal elmondja, hogy megszorult, pénzre van szüksége, kellene neki 500 forint. Miklós István főkönyvelő nézi a család teljesített munkaegységeit s máris állítja ki a papírt. Szászné mehet a pénztárhoz, veheti fel a pénzt. — Nagy dologra készülünk, nagy fába vágjuk a fejszét — me­séli ereel kapcsolatban az elnök. — Rátérünk a pénzbeni elszámo­lásra. Nézze, itt vannak az új normafüzetek, ezekben a telje­sítményt már nem munkaegység­ben, hanem forintban mutatjuk ki. így mindenki még este meg' rintot, azon a napon. A munka­csapatvezető beírja a teljesít­ményt, a bérelszámoló meg beír­ja a teljesítményért járó forintot s a hónap végén a forintokat összeadjuk és fizetünk. — Most készítjük elő az át­térésit, nem lesz könnyű, de se­gít a bank is minket, aztán elég óvatosak vagyunk, mert csak ad­dig nyújtózunk, amíg a takarónk ér, mindent számbavettünk és reális tervet készítettünk. Inkább kevesebbet garantálunk, mint többet, s ha többlet lesz, abból tartalékolunk a jövő évre, egy ré­szét pedig nyereségrészesedés­ként kifizetjük. Megkezdődött a zöldségárusítás Lovász Piusné nagy zsebes kö­ténnyel lép az irodába. A piac­ról jön, zöldséget árult s elszá­molja a pénzt. Szabó Dezsőné könyvelő veszi számba az ered­ményt, a mai piac elég gyenge volt, csak 412 forintot hozott Lo- vászné. — Mi mindent árusított? — Uj termésből már áruljuk a spenótot és a retket. De árulunk sárgarépát, petrezselymet, céklát, kalarábét és virágokat is. A na­pokban megkezdjük a salátát áru­sítani és így megy ez majd sor­ban, decemberig se fogyunk ki a zöldségfélékből. Egv autó homok Lőrinc Albert meghallotta, tudja, mennyit keresett, hány fo- hogy Szekszárdra megy délután A László-család A családfő, özvegy László Zol- tánné délelőtti pihenője alatt kék­pettyes kötényt varrt magának azon , a napon, amikor, bekopog­tattam hozzájuk. Fejőnő a bony­hádi Petőfi Termelőszövetkezet­ben. Hajnali háromtól hétig, há­romnegyed tizenkettőtől fél egyig és délután háromtól este fél hétig tárt a munkaideje. Miközben a háztáji állatállományban két fe­hér hússertés koca van, tizenki­lenc malaccal. Tízezer forintot tett a család legutóbb takarék- pénztárba. Jóska, a gépkocsiveze­tő személygépkocsit akar vásárol­ni. László néni megígérte neki, hogyha a malacokat eladják, meg a teherautó és üresen tér haza, bejött hát az irodába. — Feri bácsi — így az elnök­höz, — homok kellene, tudod a házat tatarozom, hozhatna az autó hazafelé. — Semmi akadálya Albert, ho­zunk, csak háromra gyertek ide ketten rakodók... — Akkor háromra itt... Lőrinc Albert jól keresett múlt évben. Volt 418 munkaegysége, ezekre meg a prémiumra közel huszonháromezer forintot vitt ha­za. Most aztán, hogy itt a ta­vasz és megszépül a természet, úgy tartja, illik a házának is megszépülni. így van, a kedvét teljesítheti, ha teheti az ember. Nyúl-értékesités Faragó András, a MÉK dolgo­zója érdekes ajánlatot tett a tsz- nek: Hozzanak létre házinyúl farmot és szerződjék le értékesí­tésre. Van a tsz-nek kertészete, ott a sok hulladék, ez így hasz- nosodhatna, aztán a férőhelyet is könnyen lehet biztosítani. Most, hogy havonta akarnak >dds zárszámadást« csinálni, nem vetendő meg a nyulakból jött jö­vedelem sem. Az ajánlatot nem vetik el, a fő­könyvelő hamarabb hajlik rá, mint az elnök (ugyanis ő a pén­zen keresztül nézi a világot). — Molnár Ferenc elnök végül úgy ítél, hogy hagyja csak itt a Fa­ragó elvtárs a papírokat, majd beszélgetnek róla, meghányják- vetik a lehetőségeket és azután majd meglátják. Egy óra a tsz irodájában. Ez alatt az egy óra alatt is láthat­juk, hogy jó termelőszövetkezet irodájában vagyunk, olyan tsz- nél, amely kétéves ugyan, de mindkét évben 40 forintot fize­tett egy munkaegységre és úgy megalapozta a közös gazdaságot, oly erőssé tette, hogy idén már a veszi számára a gépkocsit. Élete legfejlettebb munkadíjazási for­során sokat nélkülözött, s most kötényt varrta, beszélt nekem ma , űgy^ gondolja hogy egy ^családi gáról és családjáról. Negyvenhárom éves. Huszon­nyolc éves korában lett özvegy. Hét gyermek felnevelésének gond ja, szakadt a nyakába. A legidő­sebb gyermek tizenkét éves, a legfiataiabb kéthetes volt, amikor férje meghalt. Rendkívül nehéz körülmények közé került. A 14 hold föld, ame­lyen régebben gazdálkodtak, mun­kaerő nélkül maradt. 1949-ben. amikor az első terme­lőszövetkezetet szervezték Bony- hádon, özvegy László Zoltánná az' elsők között lépett be. Ti zen­it ezdt ék. Az első években a fej­adagot is nehezen tudta megke­resni. A szövetkezet tagjai közül sokakon csügged.és lett úrrá. Ve­szekedések és rossz vezetés gyen­gítette az amúgyis gyenge lába­kon álló parányi termelőszövetke­zetet. Lászlóné is megingott. Ott akarta hagyni a termelőszövetke­zetet. Lebeszélték szándékáról. Most, tíz év távlatából örül, hogy nem lépett ki, hogy nem torpant meg a kezdeti nehézsége^ láttán. Tavaly, kőműves tanuló fiával 840 munkaegységet teljesített. Pe­dig akkor még nem is dolgozott az állattenyésztésben. Negyvenháromezer-hatvannyolc forintot kapott a termelőszövetke­zettől egy évi munkájáért. özvegy László Zoltánná becsü­lettel felnevelte mind a hét gyer­mekét. A legkisebb az általános iskola VII. osztályába jár, tizenöt éves lánya a háztartást vezeti, Erzsiké az idén érettségizik a közgazdasági technikumban, Adolf fia kőművesnek tanul, Jóska gép­kocsivezető. A két legidősebb fiú disszidált. Kalandvágyók. Szomo­rú leveleket írnak. Évenként két- három levél érkezik tűlük. Lász­lóné úgy siratja őket. ha róluk beszél, mintha meghaltak volna. autó visszahozná az elmulasztott örömök egy részét. 59. Szerencsés lapja úgy járt, mint még soha. Amikor sikerült elfog­ni Felpéczy piros bettlijét, párat­lan jókedve kerekedett. Bottlik papa is örült a veje sikerének. — Látja, Felpéczy — mondta ki- düllesztett mellel —, én igenis büszke vagyok a vömre! Kérem, ez az ember alacsony sorból tört fel. — Az nem is fontos — bóloga­tott Pelpéczy, és arrébb tolta agyarai közt a szivarját. — Az én nagyapám napszámos ember volt, mát, a garantált havonkénti kész- pénzfizetést is vállalni tudja. Gy. J. A sárközi szőttes világhódító úton a különböző »ínyencségek" — Mindenekelőtt el kell mon­között Európa-szerte ott ta- dani, hogy a sárközi szőttesek or- * lálhatók a Sárközi Népmű- szágos viszonylatban az elsők kö- vészeti Háziipari Termelőszövet- zött foglalnak helyet. A hagyo- kezet termékei. Dr. Lipovszky mányos népművészetet jól alkal- Imre főkönyvelő sorolja az or- mázzák. Erre vall egyebek kö- szágokat, ahova a múlt évben zött, hogy készítményeik nagy ré­sze, mint használati eszköz is jól bevált. A fő feladat különben is a használhatóság fokozása. Nagy­szerű lehetőségek nyílnának pél­dául a gyermekruhák népművé­szeti készítményekkel való díszí­tése terén. Ami a külföldi köz­kedveltségét illeti... Közismert, . , ........ hogy Nyv.gat-Európában hihetet­A pompás sárközi nepmuve- 1{>n S2jnkultusz uralkodik. Ezért szét, aruk tehat meghódítottak pzek Q készitrnény3k nem egysze. eljutottak a sárközi szőttesek. — Nyugat-Németország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Svájc, Hollandia, Franciaország. Szállítottunk egy prágai kiállí­tásra, amely most tart nyitva. Újabban Kanada is a külföldi megrendelők sorába lépett. Európát, de elkezdődött a tenge­rentúl meghódítása is. Vincze Józsefné, a szövetkezet elnöke, nyugodtan, izgalom nél­kül fogadhatja a látogatókat rűen csak dísztárgyak, hanem a színkultusz miatt nagyszerűen beleillenek például az igényeseb­ben berendezett lakások színkom­pozícióiba is, a különböző mo­legyenek azok szakemberek, vagy dern bútorokhoz. Ezek a minták diplomaták,^ — mert a tapasztó- és színek többek között ezért íud- latokból előre tudja, hogy ké- ják megragadni a legkülönbözőbb szitményeik mindenkinek meg- ízlésű embereket, nyerik a tetszését. Alig győznek Szerdán mérlegismertető köz­annyit termelni, amennyire szült- gyűlést tartottak Decsen, amelyen ség van, pedig 260 szorgoskezű részt vett a tagság túlnyomó asszony ugyancsak igyekszik mi- többsége. Ezzel egy eredményes l többet készíteni. Természetesen nemcsak a ku­riózum-kedvelő külföldiek szeret­ték meg ezeket a különleges min­tákat, díszítéseket. A sárközi népművészet termékei országon belül is közkedveltek: a magán­emberek, vállalatok egyaránt vá­sárolják ezeket. Hogy miért ilyen közkedveltek, év végére tettek pontot. A múlt évben 101,1 százalékra túltelje­sítették termelési tervüket, közel 4 millió forint volt a termelési érték. Mintegy kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a tagok. A tagok között jelenleg 5 nép­művészet mestere és 35 népi ipar­művész van. Ketten, — Périty Mihályné és Kovács Józsefné — keresettek a sárközi szőttesek? tavaly kapták meg a népművé­Erre a kérdésre nagyon nehéz vá laszolni. Amikor végignéztem a szét mestere címet. Perityné a szövés, Kovácsné pedig a hímzés szövetkezet különlegességeit, az népművész mestere. A szövetke- egyes darabok valósággal ellcáp- zet a híres sárközi népművésze­ráztaltak, elbűvöltek. Nekem tét szett, határozottan azt mondtam róluk, hogy szépek. De nem ér­tettem, hogy miért vonzók Eu- ben élőkét is. rópa-szerte, Nyugaton, ahol sok Mivel fejezhetném tekintet ben teljesen más az ízlés ten alapszik és noha a központ Decsen van, a tagok között meg­találhatjuk a Sárköz más részei­be mél­tóbban eme írásomat, mint Czéh mint nálunk. Meg kell jegyezni, József művelődésügyi miniszté- hogy nem valami német és fran- riumi osztályvezető szavaival cia ízlésre külön »átformált« amelyeket a mérlegismertetés mintákat alkalmaznak, hanem a után búcsúzóul mondott- hagyományos sárközi népművé- — További sikereket kívánok a szét jut el tentok, kendők, stb. szövetkezetnek munkájához formájában mindenhova. Aki csak egy kicsit is büszke Kiss Ivortól, a Népi Iparmű- közvetlen környezetének neve- vászeti Tanács országos titkárá- zetf^segeire, nem mulaszthatja el iól erre a kérdésre kértem vá- a jókívánságokat. U,szt- BODA FERENC Honráth Jíisel: ARANYKALITKA UJJ------------------------­b emelegedett a beszédbe, annál átszellemültebben szónokolt: rencsés úr, hogy nem tart már so­káig. A szabad világ nem hagy el bennünket. Addig is gondolkoz­zék mindenki, mivel gyorsíthatná a változás eljövetelét. Szerencsés megdöbbent. Fel­péczy minden szót megnyomva je­gyezte meg: — ön, Szerencsés úr, tehet egyet s mást. Nem valami könnyelmű szamárságra gondoltam. Higgye log, Szerencsés úr. Van mit en . , nem? Van egy kis vityillóm? Meg­en nem is szegyellem. Sót, nagyra engedhetek magamnak egyet s becsulendonek tartom azokat, mást? Megvan a kényelmem? Et- akik szorgalmukkal vagy ügyes- töi én még függ6 helyzetben va­segükkel no meg egy kis szeren- gyok> uram Függök mindenkitől, esevel felemelkednek. Es tudja, el- akinek több van az enyémnél! Ha gondolom, ha most nem ilyen vi- £n azon az alapon élek és gondol- lágot élnénk, hanem úgy, mint kocjom> amit maga itt megjelölt, regen, szabadon dolgozhatnánk, egySzer csak azon veszem észre rri o rí o 11n rv% is <i mt/\n r/\lrt*n ni V» né . _ -.. . « törvényeibe, amelyet eddig volta- el, arra nem érdemes energiát po- képpen nem ismert. Sohasem tud- csókolni, hogy ezer forintos károk Függetlenség? Az relatív do- ta megérteni, miért nem fér a bő- fékezzék le a rendszer előremene­rébe a gazdag ember, miért hará- (elét. Ez ostoba kockázat, méltat- csol még többet, s miért elegedet- ian kisszerűség. Figyelje meg. a len a milliomos, akinek éppúgy rezsim örökké szimatol szabotő- egy gyomrot kell megtöltenie és rök, kártevők után és kiket csíp egy testet ruháznia, mint egy ta- nyakon? Apró tolvajokat, akik nyasi béresnek? Hát ezért... nemcsak a szocializmust, de bár­Felpéczy most már letette a miféle rendszert meglopnának, kártyát, nem tudta abbahagyni a Kártevőket keres és lusta, kényel- magyarázatát: mes, könnyelmű frátereket talál, — Látja, uram, ezt törte össze akik éppoly csapnivalóan, éppoly . ., , '-ipj * * ■ --------- --- Ajciujci, uicuii, tűi ic. uijijav cyyuJ v Loctyiu vcuuai], cyyuiy m aga, uram, nagyon sokra vihe.- magam, hogy oda van a független- ez az új rendszer. Magának hatal- dilettáns módon dolgoznának ak­ne. Én mondom! Egy-kettoremeg- ségem. Valaki, aki nem úgy gon- ----------------- -----------'-------• • ■ ­d uplazhatna a vagyonát. Ekkora doikozik, hanem mindig erősebb, más vagyona van, de ez mégsem kor is, ha egy másik rendszert tőke, nem engedik, hogy tőkévé szolgálnának ki. Mert az igazi tokevei császár lehetne. hatalmasabb akar lenni, szemet legyen, s ahelyett, hogy folyton harc nem féltéglákért folyik, tisz­Szerencses szerényen lesütötte a vet a2 én vagyonomra, és el is kettőzné önmagát, csak morzsák- telt uram, hanem azért, hogy sen- szemet. Kifejezetten jólesett neki veszj Akkor aztán mi lesz? Nem kai fizet valamit. Ahhoz, hogy ki se tekintse állandónak és fenn­Felpeczy kitüntető megjegyzése. urarn, mindig csak felfelé! Min- annak rendje-módja szerint meg- tarthatónak a szocializmust, ha­De hamarjában csak ennyit tudott dig erőset>bé válni, mindig gazda- élhessen, a tőkét kell fogyaszta- nem tekintse azt hamarosan elmú- Vaiaszoini. . gabbá, hatalmasabbá, hatalmasab- nia. Holott á szaporulat morzsái- ló történelmi incidensnek. A tö­— ugyan, reipeczy uram, mi- ^a mert csak ez nyújt biztonsá- ból is különbül élhetne, ha. ismét meges hitetlenség az a sír, amely­nek egy embernek akkora va- goj az erősebbek ellen. Ezért küz- iem, ha nem tépte volna ki szár- be ez a rendszer beleomolhat, s K™- , , ... deni kell, küzdeni szenvedéllyel, nyainkat a szocializmus. nekünk ezt a sírt kell mind mé­Felpeczy es Bottlik szeme ősz- a(kuvas nélkül és könyörtelenül. Szerencsést könnyű szédülés lyebbre ásnunk! Hiába erős egy szevillant, mindketten hangosan jgen a szentimentalizmus okvet- kerülgette. Akkor hát ez a rend- rendszer, ha nem hiszik el, hogy felkacagtak. Felpéczy tele szájjal lenüj elgáncsolja az embert. szer... ellene dolgozik? Milyen bor- jó és erős, akkor egyszer csak re­nevetve oktatta ki Szerencsést. például nem kell más, csak el- zasztó, kínzó ez a kettős élet. A csegni, ropogni kezd minden eresz Hát ólért' hnpv mér kétszer aki kezdjen érzelgősködni a szegény- nap egyik felében építeni a szó- tékében. Ezt segíti minden eszköz- nai azért, Iiugy meg <x ««rtrHor» Hainn máfic HftH'ZTTmst. a másik felében kese- 70! q cvahnrl viláa nTántnlcraf­korára növelhesse! sorsúak gondján, baján, máris cializmust, a másik felében kese- zel a szabad világ, ezt plántálgat- r, ct^r,a«it!.rv, mon- megtörik a felfelé ívelés merész regni, hogy a szocializmus nyakát ják a fejekbe a nyugati rádiók és „..uf,y g?r„JvJam ____lendülete, s akkor megtorpan, ha szegi feltörekvésének. Hogyan is ezt kell nekünk is szolgálnunk t egetozott Szerencsés ’. hogy pedjg megtorpan, felfalják a cél- cipelhetné ezt a kettős terhet politikai eszközeinkkel uram. ember egy bizonyos összeggel Pernes p ugyanaz az ember? Ezért mindenki sokat tehet közü­fü"4tlenrTehet. M?Tíe^e még’ Szerencsés ámulva hallgatta a Felpéczy lehalkította a hang- lünk^ akinek kapcsolatai vannak Felpéczy arcára leírhatatlan fe.hevültembert.Mostnyertei;- ‘1 j* őrfeük a reményti Sze. ^^(Folytatjuk.j > idén két hízót vágtak. A1 gőg telepedett, s minél jobban szőr bepillantást egy olyan világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom