Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
2 ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. március 1. Az ENSZ kongói parancsnoksága lemondott Matadi és Banana felmentéséről Az ENSZ kongói bizottsága vasárnap este sürgős ülést tartott — Nkrumah New York-i nyilatkozata Leopoldville: (MTI) A legújabb kongói fejleményekről beszámoló hírek szerint visszaérkezett Leo- poldvillebe nyolc kanadai ENSZ- katona, akik kilencedik társakkal, valamint hét szudáni ENSZ- katonával Matadiban a Mobutu- zsoldosok fogságába estek, amikor a megtámadott ENSZ-híradós egység lőszerhiány miatt nem tudta folytatni a több mint 24 órás tűzharcot. Az ENSZ-szóvivő szerint a kanadai katonák »viszonylag sértetlenül-« tértek visz- sza egységükhöz, társaikról azonban semmit sem tudnak. A Reuter Leopoldville-i tudósítójának értesülése szerint Mckeown tábornok, az ENSZ- csapatok parancsnoka Bomboko- val, a Kaszavubu-féle »kormány-« tagjával tárgyalt és beleegyezett, hogy az ENSZ nem küld erősítést a Matadiban lévő egységeinek. Bömboko hangoztatta, hogy Mobutu sem küld újabb zsoldosokat az ENSZ utánpótlás szállítása szempontjából fontos kikötővárosba, amely ez idő szerint Mo- butuék kezén van. így a vasárnap Kitonába érkezett indonéz ENSZ-csapatok parancsot kaptak, hogy ne folytassák útjukat Matadiba. Az ENSZ Leopoldville-i szóvivője Matadi helyzetével foglalkozva kijelentette, a szombaton kitört tűzharc során a megtámadott ENSZ egység parancsnoka két ízben is tűzszüneti megállapodást kötött a zsoldosok tisztjeivel, de azok mindkét esetben megszegték ígéretüket. A Leopoldville-i ENSZ-körök- ből származó értesülés szerint az ENSZ-parancsnokság »kongóiak« — kétségtelenül Kaszavubu- Mobutu körének — »tanácsára« lemondott róla, hogy felszabadítsa Banana kikötővárost a Mobutu- zsoldosok megszállása alól. Ismeretes, hogy a zsoldosok Bananá- ban is megtámadták az ENSZ helyőrséget és kiszorították a városból. Az ENSZ szóvivője bejelentette még, hogy helikopterével együtt visszaérkezett három svéd ENSZ- pilóta, akiket Bománál ejtettek foglyul pénteken a Mobutu-zsol- dosok. Vasárnap Elisabethvilleben egy más kezébe adták a kilincset a kongói nép különböző rangú és rendű árulói, akik útban vannak Tananarivebe, ahol Csőmbe, a katangai diktátor »meghívására« újabb értekezletet tartanak. Kaszavubu elnök héttagú küldöttséggel érkezett, majd hétfőn folytatta útját Malgas Köztársaság fővárosába. Elisabetvil- leben van már Batholome Mu- kenge, Kaszai-tartománynak az árulókhoz csatlakozott elnöke, két belga és több afrikai tanácsadójával. Indulásra készen áll Antoine Omari is, aki Kivu-tarto- mány területén szeretne Manie- ma néven szakadár tartományt Tizenöt másodperc vihar — többmillió dollár kár Chicago: (Reuter) Vasárnapra virradó éjszaka féktelen vihar pusztított Chicago déli részén. A 15 másodperces szélvihar, amelyet sokan tornádónak véltek, egy embert megölt, 80-at megsebesített, több házat rombadöntött, széttépte a magasfeszültségű vezetékeket és több millió dollárnyi kárt okozott. A vihar mintegy háromnegyed négyzetmérföldnyi területen pusztított. Egy szemtanú szerint úgy tűnt »mintha atombomba robbant volna fel«. Rettenetes dübörgés támadt, üvegcserepek, tetődarabok repültek mindenfelé, »mintha csak konfettit szórtak volna«. Egy autós arról számolt be, hegy kocsija váratlanul a levegőbe emelkedett és háromszor megfordult tengelye körül, majd a földhöz vágódott. A vezető hallatlan szerencsével, kisebb sérülésekkel úszta meg o váratlan kalandot, alakítani és Csőmbe védőszárnyai alatt szervezi szakadár kormányát. A Kongóból érkezett jelentések nyomán az ENSZ főtitkára vasárnap estére sürgős megbeszélésre hívta össze kongói tanácsadó bizottságát. A két és félórás ülés után bejelentette, kidolgozták a Kongóban teendő haladéktalan intézkedések tervét, de a terv részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni. Megérkezett New Yorkba Nkrumah ghanai elnök, aki hazáját képviseli az ENSZ-közgyűlés kedden folytatódó ülésein. Megérkezése után újságírók előtt kijelentette »a Kongóban kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti a népek jövőjét és a nemzetközi békét. Nem kétséges, hogy ezt a problémát kizárólag és csakis afrikaiak oldhatják meg«. A New York-i televízió adó vasárnapi műsorában vitát rendezett a kongói kérdésről. Nigéria és az Egyesült Arab Köztársaság képviselőjén kívül részt vett a vitában Shanahan újzélandi nagykövet is, aki osztotta vitapartnereinek azt a véleményét, hogy Kongó problémájának megoldása, végett haladéktalanul meg kell szüntetni a belgák jelenlétét az országban. A hétfőn megkezdődött tanana- rivei kerekasztal-értekezlet napi rendjéről, résztvevőiről és valószínű tartamáról mind ez ideig nem kerültek nyilvánosságra rész letes adatok. Kaszavubut várják az értekezletre. A Tanjug jelentése szerint változatlanul tartják magukat azok a hírek, hogy a találkozóra Gizenga, Kasamura és Lundula, a törvényes kormány három vezető képviselője is elutazott, a hírt azonban még nem erősítették meg. Az AP azt jelenti, hogy Gizenga úton Tananari- véba, vasárnap a kaminai ENSZ- légitámaszpontra érkezett, s ott az ENSZ védelme alatt áll és nem lépett kapcsolatba a katangai hatóságokkal. A Tanjug szerint a tananarivei találkozót a kongói kérdésekről kialakult »különböző elgondolások jegyében« hívták össze s nem ismeretes, hogy a törvényes kormány képviselői, ha valóban Tananarivebe utaznak, milyen feltételekkel és céllal ülnek tárgyalóasztalhoz. Magyar kormánydelegáció a lipcsei vásáron Lipcse (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására még szombaton este megérkezett Berlinből a magyar kormánydelegáció a lipcsei vásárra. A magyar kormányküldöttség tagjai: Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, a delegáció vezetője, továbbá Kiss Árpád, a Tervhivatal elnöke, Friss István, országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese vasárnap délelőtt Manfred Gerlachnak, az NDK államtanácsa elnökhelyettesének vezetésével megtekintették a technikai vásárt. Jelen voltak még Rostás Isvtán, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, továbbá a bolgár és koreai delegációk tagjai, diplomaták és az NDK közéleti személyiségei. A vendégek, akiket a magyar pavilonban Kallós Ödön, a magyar kereskedelmi kamara elnöke, Lenkei Istvánné, a kiállítás igazgatója és Léderer Sándor, a kiállítás kereskedelmi igazgatója fogadott, igen nagy érdeklődést mutattak műszaki kiállításunk iránt. Tömeggyűlés Havannában Fidel Castro beszéde Havanna (MTI): Szombaton hatalmas tömeggyűlést rendeztek Havannában a La Coubre francia hajó felrobbantásának évfordulóján, A gyűlésen Fidel Castro miniszterelnök mondott beszédet. Egy ellenforradalmár csoport — mintegy annak bizonyítására, hogy a La Coubre felrobbanása sem volt véletlen — szinte pontosan az akkori robbanás időpontjában egy robogó taxiból tüzet nyitott a tömegre. A milicis- ták viszonozták a tüzet. Az incidensnek két halálos áldozata van, a tetteseket elfogták. Fidel Castro miniszterelnök egy órával a tűzharc után érkezett a kikötőbe, ahol a gyűlést rendezték, s ahol a tömeg a provokáció ellenére kitartóan várakozott. Fidel Castro beszédében beszámolt arról a tisztogató hadműveletről, amelyet a kormányerők folytattak az Escambray hegységbe befészkelődött ellenforradalmár banditák ellen. Közölte, hogy a lázadó erőket lényegében megsemmisítették, bár nem került sor formális „csatákra”. A kormányerők vesztesége igen csekély. A banditák létszáma nem haladta meg az 500 főt, — közölte a miniszterelnök, majd bejelentette, hogy hamarosan közzéteszik az elfogott, illetve elesett lázadók számát. Fidel Castro rámutatott arra a szerepre, amelyet az ellenforradalmi martalócok kubai tevékeny ségében a CIA amerikai kémszervezet játszik. Elmondotta, hogy az amerikai kémszervezet manőverei arra irányultak, hogy egyszerre több helyen robbantsanak ki ellenforradalmi megmozdulásokat, — ezeket azonban csírájukban fojtották el. Megjegyezte, hogy a CIA felelőtlenül jár el, amikor halálba küldi embereit. A kubai—amerikai viszony égé széről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két országnak az egyenlőség alapján szomszédokként, azonos kontinensen élő országokként kell megvitatni közös problémáikat. A kubai— amerikai nézeteltérés „kétoldalú” és nem kontinentális jellegű — mondotta Fidel Castro. Közölte, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei teljes gazdasági blokádot akarnak létesíteni Kubával szemben, ez a törekvésük azonban eddig sikertelennek bizonyult. A miniszterelnök végül arról a kampányról szólott, amelyet a kubai katolikus egyház vezető körei indítottak a kubai forradalom ellen. Kijelentette: „Nálunk nagyon sokan hisznek az Istenben, de kevesen a papokban.” Közölte, hogy a kormány államosította a katolikus temetőt,, amely eddig az egyház egyik fő bevételi forrását képezte. „A temetőnek szeretteink örök pihenőhelyének kell lennie és nem lehet azt piaccá változtatni” — mondotta. Fidel Castro a katolikus egyház reakciós hierarchiáját „az ellenforradalom ötödik hadoszlopának” nevezte. A miniszterelnök egy ízben megszakította beszédét és táviratot olvasott fel, amely abban a pillanatban érkezett. Közölte, hogy egy kubai vadászgép az Oriente-tartományban levő Bara- coa térségében lelőtt egy kétmoto ros kalóz-repülőgépet, amely fegy vereket szállított az ellenforradalmároknak, A német békeszerződés kérdése ismét az érdeklődés előterébe került, amikor a szovjet kormány Bonnhoz küldött emlékirata újból leszögezi: a Szovjetuniónak megingathatatlan elhatározása, hogy tető alá hozza a. német békeszerződést. A Pravda szemleírói ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a szovjet kormány hajlandó bár mikor tárgyalásokat kezdeni a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és megvitatni minden építőjellegű javaslatot. Nagy figyelmet szentelnek az emlékiratnak a lengyel lapok is és megállapítják: a Szovjetunió és a vele barátságban élő népek végérvényesen elszánták magukat arra, hogy a német kérdést békés úton rendezzék. Kizárólag a Német Szövetségi Köztársaságtól függ, szögezik le a lengyel lapok, hogy ezt a problémát az NSZK részvételével oldják-e meg. Magától értetődő, hogy a lengyel közvéleményt az emlékiratnak főleg az a része foglalkoztatja, amely a nyugatnémet revansista törekvésekre és az ebből eredő háborús veszélyre tér ki. Egyöntetűen megállapítják, hogy a második világháború eredményeként kialakult határok véglegesek és aki ezeknek megváltoztatására törekszik, nyilvánvalóan háborúra készül. Az Humanité hasábjain Pierre Courtade arról ír, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy türelemről tett tanúságot a német kérdésben, a Bundeswehrt azonban napról napra erősítik, szítják a pángermán hangulatot s Nyugat-Németországban egyre fenyegetőbben követelik a határrevíziót az új háború szítói. Courtade rámutat, hogy Moszkva optimistán szemléli az eseményeket, azonban nem kétséges, hogy a német békeszerződéssel kapcsolatban minden ésszerű határidő letelt s ha az NSZK nem hajlandó fontolóra venni a békeszerződés megkötését, a Szovjetunió aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ami természetesen magától megoldja a berlini kérdést is. A Pravda utal arra, hogy a német békeszerződés megkötése eloszlatná az NSZK-val kapcsolatos jogos bizalmatlanságot, a Német Szövetségi Köztársaság képviselői pedig, mint a béketárgyalások résztvevői széleskörű lehetőséghez jutnának, hogy megvédjék nyugat-berlini érdekeiket. Avarell Harriman, Kennedy »utazó nagykövete« időközben megérkezett Bonnba, s mint a nyugatnémet lapok írják, Harriman látogatásától a kormány azt reméli, hogy sok tekintetben sikerült a nyugatnémet érdekeket érvényesíteni az Egyesült Államok külpolitikájában. Ugyanakkor azonban Bonn bizonyos szempontból kész tények elé is állította Amerikát. A hadügyminisztérium szóvivője az elmúlt napokban több ízben is hangoztatta, hogy a NATO frontcsapatainak rendelkezniük kell atomfegyverekkel, s hasonló nyilatkozatot tett Heusinger tábornok is. Bonn ugyanis attól tart, hogy Washington azt az álláspontot viszi keresztül, amely szerint a NATO-nak a hagyományos fegy verzetre kell támaszkodnia, ez pedig keresztezné a Bundeswehr atomfelfegyverzését. A másik bonni akció a márka öt százalékos felértékelése, ami ugyancsak arra az aggodalomra vezethető vissza, ami a bonni vezető köröket eltölti Washington politikai magatartásának esetleges módosulása miatt. A német kérdés tehát új szakaszhoz jutott, amit egyrészt a szovjet emlékirat fejez ki, másrészt pedig Nyugat-Német- országnak az Egyesült Államokkal szemben követett politikája. A kérdés megoldása természetesen azon múlik elsősorban, hogy milyen álláspontra helyez kedik a nyugatnémet kormány. Erre félreérthetetlen választ adott Adenauer kancellár, vasárnap a kölni választási nagygyűlésen, Amikor a kancellár a szovjet emlékirattal foglalkozott, kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság továbbra is kitér a német kérdés mielőbb] békés rendezésének gyakorlati és reális megközelítése elől. A nyugatnémet kormány továbbra is elutasítja a béke- szerződés megkötését, jóllehet ez fontos hozzájárulás lenne a világbéke megóvásához, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. A bonni kormány negatív magatartása Nyugat-Németor- szágra nézve csak kárt jelent. A következménye csak az lehet, mint erre a Pravda is rámutat. hoev megsemmisülnek az előfeltételek Németország egységének helyreállításához, s a bonni kormány megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen a békeszerződésre vonatkozó tárgyalásokon. Ha ezt a lehetőséget elmulasztja Bonn, jóvátehetetlen történelmi mulasztást követ eL Közlemény fa őszi gin indiai látogatásáról Moszkva (MTI). A vasárnapi moszkvai lapok kommünikét közöltek Kosziginnek, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettesének és kíséretének Indiában tett látogatásáról — jelenti a TASZSZ. — Delhiben — mondja a közlemény — Koszigin megbeszélést folytatott Nehru, indiai miniszterelnökkel a nemzetközi helyzetről, különösen a leszerelés, Kongó és Laosz kérdéséről. Beható eszmecsere folyt az indiai tervbizottság tagjaival India folyamatban lévő ötéves tervének és készülő harmadik ötéves tervének kérdéseiről. A tervbizottság tagjai különösen a tervkészítés elveire és technikájára vonatkozólag kérték ki Koszigin véleményét. — Az indiai kormány — mondja befejezésül a közlemény —, örült annak a lehetőségnek, hogy tárgalásokat folytathatott Kosziginnel, aki hosszú időn át tervezési kérdésekkel foglalkozott a Szovjetunióban. Az indiai kormány meggyőződése, hogy azok a tárgyalások, amelyeket Koszigin az indiai szakemberekkel folytatott, nemcsak az India rl 'tt ái'ó I feladatok megoldásához nyújtanak segítséget, hanem elősegítik azt is, hogy még szélesebb arányú együttműködés alakuljon ki Tndfa és a Szovjetunió között. Az algériai kormány közleménye Kairó (MTI): Az AFP jelentése szerint az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának kairói szóvivője a következő közleményt adta ki: „Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya semmiféle tűzszüneti javaslatot nem fogad el, amíg Franciaország nem ismeri el Algéria függetlenségét. Az algériai kormány nézetei és a tunéziai, valamint a marokkói álláspont között még mindig komoly eltérések vannak a nemzeti felszabadítási front és Franciaország jövőbeni kapcsolatait illetően”. BLIDA A Reuter jelentése szerint az algériai Blida városában vasárnap újabb összetűzés volt francia csapatok és az arab tüntetők között. A francia »olyók hét tüntetőt megsebesítettek.
