Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

2 ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. március 1. Az ENSZ kongói parancsnoksága lemondott Matadi és Banana felmentéséről Az ENSZ kongói bizottsága vasárnap este sürgős ülést tartott — Nkrumah New York-i nyilatkozata Leopoldville: (MTI) A legújabb kongói fejleményekről beszámoló hírek szerint visszaérkezett Leo- poldvillebe nyolc kanadai ENSZ- katona, akik kilencedik társak­kal, valamint hét szudáni ENSZ- katonával Matadiban a Mobutu- zsoldosok fogságába estek, ami­kor a megtámadott ENSZ-híradós egység lőszerhiány miatt nem tudta folytatni a több mint 24 órás tűzharcot. Az ENSZ-szóvivő szerint a kanadai katonák »vi­szonylag sértetlenül-« tértek visz- sza egységükhöz, társaikról azon­ban semmit sem tudnak. A Reuter Leopoldville-i tu­dósítójának értesülése szerint Mckeown tábornok, az ENSZ- csapatok parancsnoka Bomboko- val, a Kaszavubu-féle »kormány-« tagjával tárgyalt és beleegyezett, hogy az ENSZ nem küld erősítést a Matadiban lévő egységeinek. Bömboko hangoztatta, hogy Mo­butu sem küld újabb zsoldosokat az ENSZ utánpótlás szállítása szempontjából fontos kikötővá­rosba, amely ez idő szerint Mo- butuék kezén van. így a vasár­nap Kitonába érkezett indonéz ENSZ-csapatok parancsot kap­tak, hogy ne folytassák útjukat Matadiba. Az ENSZ Leopoldville-i szóvi­vője Matadi helyzetével foglal­kozva kijelentette, a szombaton kitört tűzharc során a megtáma­dott ENSZ egység parancsnoka két ízben is tűzszüneti megállapo­dást kötött a zsoldosok tisztjei­vel, de azok mindkét esetben megszegték ígéretüket. A Leopoldville-i ENSZ-körök- ből származó értesülés szerint az ENSZ-parancsnokság »kongóiak« — kétségtelenül Kaszavubu- Mobutu körének — »tanácsára« le­mondott róla, hogy felszabadítsa Banana kikötővárost a Mobutu- zsoldosok megszállása alól. Isme­retes, hogy a zsoldosok Bananá- ban is megtámadták az ENSZ helyőrséget és kiszorították a vá­rosból. Az ENSZ szóvivője bejelentette még, hogy helikopterével együtt visszaérkezett három svéd ENSZ- pilóta, akiket Bománál ejtettek foglyul pénteken a Mobutu-zsol- dosok. Vasárnap Elisabethvilleben egy más kezébe adták a kilincset a kongói nép különböző rangú és rendű árulói, akik útban vannak Tananarivebe, ahol Csőmbe, a katangai diktátor »meghívására« újabb értekezletet tartanak. Kaszavubu elnök héttagú kül­döttséggel érkezett, majd hét­főn folytatta útját Malgas Köz­társaság fővárosába. Elisabetvil- leben van már Batholome Mu- kenge, Kaszai-tartománynak az árulókhoz csatlakozott elnöke, két belga és több afrikai tanácsadó­jával. Indulásra készen áll An­toine Omari is, aki Kivu-tarto- mány területén szeretne Manie- ma néven szakadár tartományt Tizenöt másodperc vihar — többmillió dollár kár Chicago: (Reuter) Vasárnapra virradó éjszaka féktelen vihar pusztított Chicago déli részén. A 15 másodperces szélvihar, ame­lyet sokan tornádónak véltek, egy embert megölt, 80-at megsebesí­tett, több házat rombadöntött, széttépte a magasfeszültségű ve­zetékeket és több millió dollárnyi kárt okozott. A vihar mintegy há­romnegyed négyzetmérföldnyi te­rületen pusztított. Egy szemtanú szerint úgy tűnt »mintha atombomba robbant vol­na fel«. Rettenetes dübörgés tá­madt, üvegcserepek, tetődarabok repültek mindenfelé, »mintha csak konfettit szórtak volna«. Egy autós arról számolt be, hegy kocsija váratlanul a levegőbe emelkedett és háromszor megfor­dult tengelye körül, majd a föld­höz vágódott. A vezető hallatlan szerencsével, kisebb sérülésekkel úszta meg o váratlan kalandot, alakítani és Csőmbe védőszárnyai alatt szervezi szakadár kormá­nyát. A Kongóból érkezett jelentések nyomán az ENSZ főtitkára va­sárnap estére sürgős megbeszélés­re hívta össze kongói tanácsadó bizottságát. A két és félórás ülés után bejelentette, kidolgozták a Kongóban teendő haladéktalan intézkedések tervét, de a terv részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni. Megérkezett New Yorkba Nkru­mah ghanai elnök, aki hazáját képviseli az ENSZ-közgyűlés ked­den folytatódó ülésein. Megérke­zése után újságírók előtt kijelen­tette »a Kongóban kialakult hely­zet súlyosan veszélyezteti a népek jövőjét és a nemzetközi békét. Nem kétséges, hogy ezt a prob­lémát kizárólag és csakis afri­kaiak oldhatják meg«. A New York-i televízió adó vasárnapi műsorában vitát ren­dezett a kongói kérdésről. Nigé­ria és az Egyesült Arab Köztársa­ság képviselőjén kívül részt vett a vitában Shanahan újzélandi nagykövet is, aki osztotta vita­partnereinek azt a véleményét, hogy Kongó problémájának meg­oldása, végett haladéktalanul meg kell szüntetni a belgák jelenlétét az országban. A hétfőn megkezdődött tanana- rivei kerekasztal-értekezlet napi rendjéről, résztvevőiről és való­színű tartamáról mind ez ideig nem kerültek nyilvánosságra rész letes adatok. Kaszavubut várják az értekezletre. A Tanjug jelen­tése szerint változatlanul tartják magukat azok a hírek, hogy a ta­lálkozóra Gizenga, Kasamura és Lundula, a törvényes kormány három vezető képviselője is el­utazott, a hírt azonban még nem erősítették meg. Az AP azt jelen­ti, hogy Gizenga úton Tananari- véba, vasárnap a kaminai ENSZ- légitámaszpontra érkezett, s ott az ENSZ védelme alatt áll és nem lépett kapcsolatba a katangai ha­tóságokkal. A Tanjug szerint a tananarivei találkozót a kongói kérdésekről kialakult »különböző elgondolá­sok jegyében« hívták össze s nem ismeretes, hogy a törvényes kor­mány képviselői, ha valóban Ta­nanarivebe utaznak, milyen fel­tételekkel és céllal ülnek tár­gyalóasztalhoz. Magyar kormánydelegáció a lipcsei vásáron Lipcse (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának meghívására még szom­baton este megérkezett Berlinből a magyar kormánydelegáció a lipcsei vásárra. A magyar kormányküldöttség tagjai: Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, a de­legáció vezetője, továbbá Kiss Árpád, a Tervhivatal elnöke, Friss István, országgyűlési kép­viselő, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja és Karádi Gyu­la, a külkereskedelmi miniszter első helyettese vasárnap délelőtt Manfred Gerlachnak, az NDK államtanácsa elnökhelyettesének vezetésével megtekintették a technikai vásárt. Jelen voltak még Rostás Isvtán, a Magyar Népköztársaság berlini nagykö­vete, továbbá a bolgár és koreai delegációk tagjai, diplomaták és az NDK közéleti személyiségei. A vendégek, akiket a magyar pavilonban Kallós Ödön, a ma­gyar kereskedelmi kamara elnö­ke, Lenkei Istvánné, a kiállítás igazgatója és Léderer Sándor, a kiállítás kereskedelmi igazgatója fogadott, igen nagy érdeklődést mutattak műszaki kiállításunk iránt. Tömeggyűlés Havannában Fidel Castro beszéde Havanna (MTI): Szombaton ha­talmas tömeggyűlést rendeztek Havannában a La Coubre francia hajó felrobbantásának évforduló­ján, A gyűlésen Fidel Castro mi­niszterelnök mondott beszédet. Egy ellenforradalmár csoport — mintegy annak bizonyítására, hogy a La Coubre felrobbanása sem volt véletlen — szinte pon­tosan az akkori robbanás idő­pontjában egy robogó taxiból tü­zet nyitott a tömegre. A milicis- ták viszonozták a tüzet. Az in­cidensnek két halálos áldozata van, a tetteseket elfogták. Fidel Castro miniszterelnök egy órával a tűzharc után ér­kezett a kikötőbe, ahol a gyűlést rendezték, s ahol a tömeg a pro­vokáció ellenére kitartóan vára­kozott. Fidel Castro beszédében beszá­molt arról a tisztogató hadmű­veletről, amelyet a kormányerők folytattak az Escambray hegység­be befészkelődött ellenforradal­már banditák ellen. Közölte, hogy a lázadó erőket lényegében meg­semmisítették, bár nem került sor formális „csatákra”. A kor­mányerők vesztesége igen cse­kély. A banditák létszáma nem haladta meg az 500 főt, — kö­zölte a miniszterelnök, majd be­jelentette, hogy hamarosan köz­zéteszik az elfogott, illetve elesett lázadók számát. Fidel Castro rámutatott arra a szerepre, amelyet az ellenforra­dalmi martalócok kubai tevékeny ségében a CIA amerikai kém­szervezet játszik. Elmondotta, hogy az amerikai kémszervezet manőverei arra irányultak, hogy egyszerre több helyen robbantsa­nak ki ellenforradalmi megmoz­dulásokat, — ezeket azonban csí­rájukban fojtották el. Megje­gyezte, hogy a CIA felelőtlenül jár el, amikor halálba küldi em­bereit. A kubai—amerikai viszony égé széről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két ország­nak az egyenlőség alapján szom­szédokként, azonos kontinensen élő országokként kell megvitatni közös problémáikat. A kubai— amerikai nézeteltérés „kétoldalú” és nem kontinentális jellegű — mondotta Fidel Castro. Közölte, hogy az Egyesült Államok bizo­nyos körei teljes gazdasági blo­kádot akarnak létesíteni Kubá­val szemben, ez a törekvésük azonban eddig sikertelennek bi­zonyult. A miniszterelnök végül arról a kampányról szólott, amelyet a kubai katolikus egyház vezető körei indítottak a kubai forrada­lom ellen. Kijelentette: „Nálunk nagyon sokan hisznek az Isten­ben, de kevesen a papokban.” Közölte, hogy a kormány álla­mosította a katolikus temetőt,, amely eddig az egyház egyik fő bevételi forrását képezte. „A te­metőnek szeretteink örök pihenő­helyének kell lennie és nem le­het azt piaccá változtatni” — mondotta. Fidel Castro a katoli­kus egyház reakciós hierarchiá­ját „az ellenforradalom ötödik hadoszlopának” nevezte. A miniszterelnök egy ízben megszakította beszédét és távira­tot olvasott fel, amely abban a pillanatban érkezett. Közölte, hogy egy kubai vadászgép az Oriente-tartományban levő Bara- coa térségében lelőtt egy kétmoto ros kalóz-repülőgépet, amely fegy vereket szállított az ellenforra­dalmároknak, A német békeszerződés kérdése ismét az érdeklődés előterébe került, amikor a szovjet kor­mány Bonnhoz küldött emlék­irata újból leszögezi: a Szov­jetuniónak megingathatatlan el­határozása, hogy tető alá hozza a. német békeszerződést. A Pravda szemleírói ezzel kapcso­latban rámutatnak arra, hogy a szovjet kormány hajlandó bár mikor tárgyalásokat kezdeni a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és megvitatni minden építőjellegű javaslatot. Nagy figyelmet szentelnek az emlékiratnak a lengyel lapok is és megállapítják: a Szovjet­unió és a vele barátságban élő népek végérvényesen elszánták magukat arra, hogy a német kérdést békés úton rendezzék. Kizárólag a Német Szövetségi Köztársaságtól függ, szögezik le a lengyel lapok, hogy ezt a problémát az NSZK részvételé­vel oldják-e meg. Magától ér­tetődő, hogy a lengyel közvéle­ményt az emlékiratnak főleg az a része foglalkoztatja, amely a nyugatnémet revansista törek­vésekre és az ebből eredő há­borús veszélyre tér ki. Egyön­tetűen megállapítják, hogy a második világháború eredmé­nyeként kialakult határok vég­legesek és aki ezeknek megvál­toztatására törekszik, nyilván­valóan háborúra készül. Az Humanité hasábjain Pierre Courtade arról ír, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy türelemről tett tanúságot a né­met kérdésben, a Bundeswehrt azonban napról napra erősítik, szítják a pángermán hangulatot s Nyugat-Németországban egy­re fenyegetőbben követelik a határrevíziót az új háború szí­tói. Courtade rámutat, hogy Moszkva optimistán szemléli az eseményeket, azonban nem két­séges, hogy a német békeszer­ződéssel kapcsolatban minden ésszerű határidő letelt s ha az NSZK nem hajlandó fontolóra venni a békeszerződés megkö­tését, a Szovjetunió aláírja a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal, ami természetesen magától megold­ja a berlini kérdést is. A Pravda utal arra, hogy a német békeszerződés megköté­se eloszlatná az NSZK-val kap­csolatos jogos bizalmatlanságot, a Német Szövetségi Köztársa­ság képviselői pedig, mint a béketárgyalások résztvevői szé­leskörű lehetőséghez jutnának, hogy megvédjék nyugat-berlini érdekeiket. Avarell Harriman, Kennedy »utazó nagykövete« időközben megérkezett Bonnba, s mint a nyugatnémet lapok írják, Har­riman látogatásától a kormány azt reméli, hogy sok tekintet­ben sikerült a nyugatnémet ér­dekeket érvényesíteni az Egye­sült Államok külpolitikájában. Ugyanakkor azonban Bonn bi­zonyos szempontból kész té­nyek elé is állította Amerikát. A hadügyminisztérium szóvivő­je az elmúlt napokban több ízben is hangoztatta, hogy a NATO frontcsapatainak ren­delkezniük kell atomfegyverek­kel, s hasonló nyilatkozatot tett Heusinger tábornok is. Bonn ugyanis attól tart, hogy Washington azt az álláspontot viszi keresztül, amely szerint a NATO-nak a hagyományos fegy verzetre kell támaszkodnia, ez pedig keresztezné a Bundes­wehr atomfelfegyverzését. A másik bonni akció a márka öt százalékos felértékelése, ami ugyancsak arra az aggodalomra vezethető vissza, ami a bonni vezető köröket eltölti Washing­ton politikai magatartásának esetleges módosulása miatt. A német kérdés tehát új sza­kaszhoz jutott, amit egyrészt a szovjet emlékirat fejez ki, másrészt pedig Nyugat-Német- országnak az Egyesült Álla­mokkal szemben követett po­litikája. A kérdés megoldása termé­szetesen azon múlik elsősorban, hogy milyen álláspontra helyez kedik a nyugatnémet kormány. Erre félreérthetetlen választ adott Adenauer kancellár, va­sárnap a kölni választási nagy­gyűlésen, Amikor a kancellár a szovjet emlékirattal foglalko­zott, kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság tovább­ra is kitér a német kérdés mi­előbb] békés rendezésének gya­korlati és reális megközelítése elől. A nyugatnémet kormány továbbra is elutasítja a béke- szerződés megkötését, jóllehet ez fontos hozzájárulás lenne a világbéke megóvásához, a nem­zetközi feszültség további eny­hítéséhez. A bonni kormány negatív magatartása Nyugat-Németor- szágra nézve csak kárt jelent. A következménye csak az le­het, mint erre a Pravda is rá­mutat. hoev megsemmisülnek az előfeltételek Németország egységének helyreállításához, s a bonni kormány megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen a békeszer­ződésre vonatkozó tárgyaláso­kon. Ha ezt a lehetőséget el­mulasztja Bonn, jóvátehetetlen történelmi mulasztást követ eL Közlemény fa őszi gin indiai látogatásáról Moszkva (MTI). A vasárnapi moszkvai lapok kommünikét kö­zöltek Kosziginnek, a szovjet Mi­nisztertanács első elnökhelyette­sének és kíséretének Indiában tett látogatásáról — jelenti a TASZSZ. — Delhiben — mondja a közle­mény — Koszigin megbeszélést folytatott Nehru, indiai minisz­terelnökkel a nemzetközi helyzet­ről, különösen a leszerelés, Kongó és Laosz kérdéséről. Beható esz­mecsere folyt az indiai tervbi­zottság tagjaival India folyamat­ban lévő ötéves tervének és ké­szülő harmadik ötéves tervének kérdéseiről. A tervbizottság tagjai különösen a tervkészítés elveire és technikájára vonatkozólag kér­ték ki Koszigin véleményét. — Az indiai kormány — mond­ja befejezésül a közlemény —, örült annak a lehetőségnek, hogy tárgalásokat folytathatott Koszi­ginnel, aki hosszú időn át terve­zési kérdésekkel foglalkozott a Szovjetunióban. Az indiai kor­mány meggyőződése, hogy azok a tárgyalások, amelyeket Koszigin az indiai szakemberekkel folyta­tott, nemcsak az India rl 'tt ái'ó I feladatok megoldásához nyújta­nak segítséget, hanem elősegítik azt is, hogy még szélesebb arányú együttműködés alakuljon ki Tndfa és a Szovjetunió között. Az algériai kormány közleménye Kairó (MTI): Az AFP jelenté­se szerint az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányának kai­rói szóvivője a következő köz­leményt adta ki: „Az Algériai Köztársaság ide­iglenes kormánya semmiféle tűz­szüneti javaslatot nem fogad el, amíg Franciaország nem ismeri el Algéria függetlenségét. Az al­gériai kormány nézetei és a tu­néziai, valamint a marokkói ál­láspont között még mindig ko­moly eltérések vannak a nem­zeti felszabadítási front és Fran­ciaország jövőbeni kapcsolatait illetően”. BLIDA A Reuter jelentése szerint az algériai Blida városában vasár­nap újabb összetűzés volt fran­cia csapatok és az arab tüntetők között. A francia »olyók hét tün­tetőt megsebesítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom