Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

1 2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 1961. március 12. A Biztonsági Tanács napirendre tűzte az angolai helyzet megvitatását New York (MTI): A Bizton­sági Tanács magyar idő szerint péntek esti ülésén úgy határo­zott. hogy helyt ad Libéria ja.- vaslatának és napirendre tűzi a portugál gyarmati járomban síny­lődő Angolában kialakult hely­zet megvitatását. A TASZSZ jelentése szerint Anglia képviselője felszólalásá­ban szükségesnek tartotta kije­lenteni. kormánya „nem látja meggyőző bizonyítékát annak, hogy az angolai helyzet veszé­lyeztetné a békét és biztonságot". A francia küldött azt próbálta bizonygatni, hogy a Biztonsági Tanács nem jogosult az angolai helyzet megvitatására. Törökor­szág küldötte szintén támogatta a gyarmattartó hatalmak képvi­selőit. Ecuador képviselője csak­úgy. mint a francia küldött két­ségbe próbálta vonni a Biztonsá­gi Tanács illetékességét. Ezután Portugálig küldöttének adták át a szót, aki ..huligánok­nak’’ próbálta feltüntetni a nem­zeti felszabadító mozgalom részt­vevőit és a gyarmatosítók olyan nevetséges érveivel hozakodott elő. mintha Angola „egyenrangú része” lenne Portugáliának. A Salazar-diktatúra megbízottja bi­zonygatni egvekezett, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni' a gyarmatosítók an­golai gaztetteinek kéi-dését. A portugál küldött támadta Libériát és „rosszindulatú rágal­mak” terjesztésével vádolta azo­kat a külföldi újságírókat, akik részletesen beszámoltak az ango­lai hazafiakkal szemben legutóbb alkalmazott véres megtorló intéz, kedésekről. Portugália képviselő­je aljas kirohanásokra ragadtat­ta magát a Szovjetunióval szem­ben. A válasz jogán ezután Zorin szovjet küldött rámutatott, hogy a portugál küldött felszólalásá­ban XVII. századbeli portugál törvényekre hivatkozott. Értésére kell adnunk — mondotta Zorin —, hogy nem a XVII. század, hanem a XX. század második fe­lére érvényes törvényeknek meg­felelően kell élnünk, amelyek pusztulásra kárhoztatják a gyar­mati rendszert, beleértve a por­tugál gyarmaturalmat is. Nagy derültséget keltett a por­tugál küldött válasza, amikor ki­jelentette. hogy Portugália ma is a XVII. század „szellemében” él. Az ember űrhajózásának küszöbén Szovjet tudósok nyilatkozata a szputnyik-íírhajó útjáról Moszkva (MTI): A földre visz- szatért negyedik szovjet szput- nyik-űrhajó továbbra is élénken foglalkoztatja a szovjet közvé­leményt. Számos érdekes technikai kér­dést vetnek fel a szovjet tudo­mányos kommentárok a szput- nyik-űrhajó visszatérítésével kap­csolatban. G. Csornij, a fizikai­matematikai tudományok dokto­ra például a visszatérítés néhány technikai kérdésével foglalkozik az Izvesztyijában. A szovjet tu­dós megállapítja: a szputnyik-űr- hajó visszatérése során a terve­zők sikerrel oldották meg az úgy­nevezett hőhatár leküzdésének problémáját. A nagy sebességgel mozgó kozmikus test ugyanis az atmoszféra sűrű rétegeiben rend­kívül felmelegszik. A Szovjetunió ban az elmúlt évek során a szu­perszonikus hangsebesség feletti repülés kérdései vizsgálatának középpontjában éppen az a kér­dés állott és a tudósok számos jól felhasználható megoldás ter­vét dolgozták ki. Ezek közül a legmegfelelőbbet alkalmazzák a szputnyik-űrhajók visszatérítésé­nél is — állapítja meg Csornij. G. Mihajlov, az elméleti és al­kalmazott mechanikai tudomá­nyos bizottság titkára a szovjet rádiónak adott nyilatkozatában ugyancsak a visszatérítés néhány kérdésével foglalkozik A szov­jet tudomány számára nem csu­pán az a kérdés tekinthető ma már megoldottnak, hogy hogyan küzdik le a hőhatárt, hanem az is, hogyan biztosítják ugyanek­kor a hermetikusan zárt kabin belső hőmérsékletének állandósá­gát — állapítja meg Mihajlov. — Abban az esetben ugyanis, ha a szputnyik-űrhajó felülete túlsá­gosan átmelegednék, a kabin belsejében az élet feltételei nem lennének meg. A kabin belsejé­ben különleges hőkicserélő szer­kezet működik, amely lehetővé teszi, hogy az űrhajó hosszabb utat tegyen meg az atmoszféra sűrűbb rétegeiben anélkül, hogy ez' a legkevésbé is veszélyeztet­né az utasok életét. J. Fedotov, az orvostudomá­nyok kandidátusa a Krasznaja Zvezdában közzétett cikkében megállapítja: a kísérlet vezetői Négyes találat a lottón Pénteken délelőtt a lottó bony­hádi nyilvános sorsolásán hiába vártuk, hogy valaki elkiáltja ma­gát: Négyes találatom van! Mind­ez ellenére azonban mégsem ma­radt ki megyénk a 10-ik játékhét négyes nyerői közül. Tegnap délelőtt értesítette a szerkesztőséget az OTP megyei fiókja, hogy Hegyi Károly mözsi lakos a 2 836 003-as számú szel­vényén négy találatot ért el. A szelvények összeszámolása és ellenőrzése még tart s így a vár­ható nyereményt csak körülbelül tudjuk közölni. Ez több mint 50 000 forint, ezúttal is televíziós berendezés segítségével figyelhették meg az állatok magatartását az űrrepü­lés körülményei között. Nagy pontossággal működő szerkezetek közvetítették a földi megfigye­lőkhöz a kísérleti kutya legfon­tosabb szerveinek működését jellemző adatokat. A negyedik szovjet szputnyik- űrhajóval foglalkozó tudományos cikkek, kommentálok egyönte­tűen leszögezik: a következő lé­pés már minden bizonnyal az ember űrhajózása lesz. Ehhez azonban még szükség lehet a most lefolytatott kísérletek meg­ismétlésére, hogy a tudósok mi­nél részletesebb adatokkal ren­delkezzenek az űrhajózásnak az élő szervezetre gyakorolt hatásá­ról. A tananarivei értekezlet „a Biztonsági Tanács határozatának felfüggesztését’'’ követeli Tananarive: (MTI) A tananari­vei értekezlet — a külföldi gyar­matosítók ügynökeinek tanácsko­zása — pénteken újabb ülést tar­tott. Az ülés éjfélkor még nem ért véget, de az értekezlet szó­vivője tájékoztatta az újságíró­kat a történtekről. »Ideiglenes közleményt-« olvasott fel, amely bejelenti, hogy az értekezlet — miután tervbevette Kongó továb­bi feldarabolását — Leopoldvil- le-t, Kongó fővárosát és környé­két »semleges övezetként, a szö­vetségi államok fővárosának" akarja megtenni. A szóvivő közölte, Kaszavubu, mint az értekezlet elnöke, újabb táviratot menesztett az EN.SZ- közgyűlés elnökéhez és az ENSZ főtitkárához. A távirat követeli, hogy függesszék fel az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának Kongóról ho­zott legutóbbi határozata végre­hajtását, s tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ »egyoldalú lépése­ként" indiai csapatok érkeznek a kongói ENSZ-rendfenntartó erők­höz. A távirat ezután megismétli a szokásos fenyegetőzéseket. A tananarivei megfigyelők fel­hívták a sajtó képviselőinek fi­gyelmét, hogy az értekezlet — bár csütörtökön bejelentette, elis­meri a »már létező kongói füg­getlen államokat« és újabb »füg­getlen államok« létesítésével »szükségesnek tartja« Kongó szét- darabolását — még mindig nem hozta nyilvánosságra az emlege­tett »független államok« nevét, még kevésbé földrajzi adatait. Ez a körülmény — mondották a megfigyelők — arra utal, hogy az egyes küldöttségek »álláspontjá­nak összehangolása« még távolról sem ^sikerült. Az AP tudósítója néhány kül­dött kijelentéseire támaszkodva megállapítja, hogy az értekezle­ten nagy marakodás folyik« a koncért. Megjegyzéseikből kide­rült, hogy Csőmbe, a katangai diktátor vezetésével több küldött­ség nem volt hajlandó elismerni a most feltörő diktátor-jelöltek területi igényeit. Viszont nem két- séges, hogy a kongói nép érde­keinek árulói Kongó egységének megsemmisítésében egyetértenek. Kairóból érkezett hírek sze­rint a kongói árulók megbízói gondoskodnak róla, hogy kongói bérenceik fegyveres erőszakot is alkalmazhassanak, ha hazájuk szétforgácsolásáról van szó. Ruanda Urundi nemzeti unió­jának Kairóban működő irodája pénteken közölte az ADN tudósí­tójával, hogy RVagaszana, az Unió főtitkára, olyan okmányok birto­kában van, amelyek hiteltérdem- lően tanúsítják, hogy a nyugat­német militaristák fegyvereket szállítanak a kongói hazaárulók­nak. Olyan fényképekről van szó j — mondotta —, amelyeket Nye- j rerének, Tanganyika brit gyám­sági terület főminiszterének meg­bízottai szereztek meg körülbelül három héttel ezelőtt Dar-Es-Sa- lam kikötőjében, ahol a hatósá­gok lefoglalták egy nyugatnémet teherhajó fegyverrakományát. A hivatalos eljárás során kiderült, hogy a fegyvereket Ruanda Urun­di belga gyámsági területen át akarták szállítani Csőmbe, Ka- londzsi és Mobutu zsoldos-hadse­regének. /wwvwwwvwwvw Akar olcsón építeni? Keresse fel a Zornbaí Építőipari Ktsz-t megrendelésével A kislakások építését, ja­vítását, átalakítását minden százalék felszámítása nélkül vállaljuk. Az építkezést, akár anyag teljes hozzáadásával, akár szak- és segédmunkás­díjjal is elvállaljuk. (67) Pierre Courtade kommentárja Kennedynek Hruscsovhoz intézett üzenetéről Párizs: (MTI) Pierre Courtade az Humanité hasábjain Kennedy­nek Hruscsovhoz intézett üzene­tét kommentálja. Bizonyos po­litikai körökben úgy tud­ják, hogy az amerikai elnök üze­nete javaslatot tartalmazott: ha­lasszák későbbre a nagy nemzet­közi kérdések tanulmányozását, hogy az Egyesült Államok kor­mányának ideje legyen a Dulles és Eisenhowerét helyettesítő új doktrína kidolgozására. E körök szerint, amíg Kennedy kidolgoz­ná álláspontját, egy új csúcskon­ferencia előtt, amely egyébként a nyár vége felé ülhetne össze, a két fél tartózkodnék egymás köl­csönös kritizálásától. Courtade megállapítja hogy Hruscsov és az amerikai nagykö­vet novoszibirszki megbeszélése nem kevesebb, mint négy órán át tartott. Courtade rámutat ezután arra, hogy a szovjet sajtó bizonyos idő óta felfigyelt egyes jelzésekre, amelyek alapján feltételezhető, hogy az amerikai külügyminisz­térium gyerekesnek minősíthető manőver-tervét dolgozta ki. Ha Washington kívánságát teljesíte­nék, a Szovjetunió azon a címen, hogy bevárja Kennedy új politi­kájának kialakulását, hosszú hó­napokon át kénytelen lenne le- modani a gyors megoldást igény­lő problémák felvetéséről. Ez vo­natkoznék a leszerelés kérdésére is. Tudott dolog, hogy az ameri­kai ENSZ-küldöttség már értésre adta, pillanatnyilag még nem kész a Hruscsov által javasolt megoldások tanulmányozására. Ez azonban nem akadályozza meg az Egyesült Államok kormányát, hogy ne adjon újabb lökést az atomfegyverkezésnek és új kül­földi támaszpontok felállítására vonatkozó tervének. így tehát* amíg Kennedy a békéről meditál­na, a Pentagon teljes lelki nyuga­lommal dolgozhatná ki hadműve­leti terveit, folytathatná laoszi és afrikai intervencióját, készíthetné elő Kuba elleni támadását. Mind­ez olybá tűnik, mintha Washing­ton abban a reményben kéri a doplomáciai fegyvernyugvást, hogy saját céljaira felhasználva azt, néhány hónap múlva »az erő helyzetéből- tárgyalhasson Dulles taktikájának megfelelően. Ami a diplomáciai fegyvernyug vást magát illeti, az amerikaiak a legcsekélyebb jelét sem adták annak, hogy szándékukban állana ezt tiszteletben tartani. Steven­son, Rusk, sőt Kennedy néhány legutóbbi kijelentése azt mutatta, hogy Dulles egyes kedveit provo­katív témái az új kormánynak is tetszenek. A világközvélemeny megfelelő módon fogja megítélni a konkrét problémák megvitatá­sának késleltetésére irányuló kí­sérletet, amely a gondolkodási idő ürügyével sem a fegyverkezési hajszát, sem a hidegháborús pro­pagandát nem szakítja félbe —i írja Courtade. Horváth János halálára Gyásza van a magyar iroda­lomnak, egyik legnagyobb tu­dósa, Horváth János, 83 éves korában elhunyt. Soha nem ke­reste a feltűnést, nevéhez nem fűződnek harcos viták, zajos irodalmi csatározások, csendes, visszavonult tudós volt, aki lel­kiismeretesen, az igazi bölcsek türelmével és alázatával végez­te munkáját. Amit hosszú éle­tében alkotott, felbecsülhetetlen értékű, hisz aki áz utolsó fél­száz évben bármilyen formában is foglalkozott a magyar iro­dalommal, az ő tanítványa volt. Tanárok, irodalomértők ezreit nevelte évtizedeken át, s olyan tanítványokat nevelt mindig, akik tanítani is tudtak. A magyar irodalomnak alig volt hozzá hasonló ismerője, ügy hírlett, minden magyar könyvet, kéziratot elolvasott. A századfordulóig, de még az azt követő évtizedekig is, nem volt magyar író, akinek ne ismerte volna teljes munkásságát. Az Adyt követő nemzedék érté­keit is ismerte, de igazi ér­deklődési területe, tudományos munkásságának legfontosabb része a régi magyar irodalom­nak jutott. Első nyelvemlé­keinktől a XVI—XVII. századig kutatta irodalmunkat, s bár alapvetően fontos az irodalmi népiességről írott hatalmas ta­nulmánya, Petőfi-esszéje, legje­lentősebb könyvei a régi ma­gyar irodalomról szólnak. A magyar irodalmi műveltség kez­dete című kötet nyitotta meg a sort, ezt követte A magyar iro­dalmi műveltség megoszlása cí­mű könyv, s a sorozat harma­dik darabja, A reformáció je­gyében, már a felszabadulás után jelent meg. Nem írt összefüggő irodalom- történetet, bár fiatalkorában voltak ilyen tervei. Egy-egy iro­dalmi korszak feldolgozása job­ban érdekelte, s a magyar iro­dalomnak számos addig isme­retlen részét tárta fel. Roppant tudása, rendszerező képessége, egységes szemléletmódja adják meg gazdag munkásságának maradandóságát, s számos fon­tos könyve ezért került újra ki­adásra a felszabadulás után is. Külön ki kell emelni verstani tanulmányait, hisz Arany János óta az egyetlen volt, aki tudo­mányos felkészültséggel vizs­gálta a magyar verstan szabá­lyait. Verstani vizsgálódásaiból már a legújabb kor magyar iro­dalma sem hiányzott s tudomá­nyos eredményei minden továb­bi kutatás egyik kiinduló pont­ját jelentik. Hosszú és gazdag élet után hunyt el, s tanítványok és tisz-' telök ezrei búcsúznak tőle. Igaz ember volt s példaképe a lelki- ismeretes tudósnak. (cs) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom