Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

VKl. március TO. tolna megyei NÉPÚJSÁG s Az elmélet napi kérdései A kétfrontos hare tapasztalatai és feladatai in. A z elmúlt négy év alatt je­” lentős lépést tettünk előre a szintén kispolgári eredetű dog­matikus, szektáns szemlélet ma­radványainak leküzdésében. So­kan világosan látják ma már, hogy a szektánsság éppen olyan ártalmasán hat a munkásosztály, a szocializmus ügyére, mint a re- vizionizmus. „A dogmatizmus és a szektánsság mind az elmélet­ben, mind a gyakorlatban, ha nem harcolnak következetesen ellene, fő veszéllyé válhat egyes pártok fejlődésének egyik, vagy másik szakaszában. Ez megfosztja a for­radalmi pártot attól a képességtől, hogy tudományos elemzés alapján fejlessze és alkotó szellemben al­kalmazza a marxizmus—leniniz- must a konkrét adottságoknak megfelelően, elszigeteli a kommu­nistákat a dolgozók széles réte­geitől, tétlen várakozásra, vagy baloldaliaskodó, kalandor cseleke­detekre kárhoztat a foradalmi harcban, lehetetlenné teszi a vál­tozó helyzet és az új tapasztalatok időben való helyes értékelését.. állapítja meg a Moszkvai Nyilat­kozat. A szektánsság, a baloldaliság is opportunizmus, kitérés, meghát­rálás a szocializmus építésének legcélravezetőbb eszközei és meg­oldásai elől. A szektánsság szem­lélete még megtalálható egyes párttagok gondolkodásában, gya­korlatában. Az ilyen párttagokat gyakran az jellemzi, hogy forra­dalmibbak akarnak lenni a leni- nizmusnál, a párt politikai vona­lánál, a párt Központi Bizottsá­gánál. Türelmetlenkednek és a konkrét helyzet figyelmen kívül hagyásával akarnak előre menni. Azt akarják, hogy az olyan em­berek, akiktől még távol áll a szocializmus eszméje, máris úgy gondolkozzanak és cselekedjenek, mint a kommunisták, nincs tü­relmük ezeket meggyőzni. Egye­sek nehezen akarják megérteni, hogy ezzel a szemléletükkel csak ártanak és nem használnak a szo­cializmus ügyének. A szektánsság, a baloldaliság lebecsüli, fölénye­sen kezeli a tömegeket, a mun­kásosztály szövetségeseit, a meg­győzés helyett csak parancsolga­tással, utasítással akar nevelni ak­kor is, amikor az nem célrave­zető. Elveti a rugalmas manőve­rezés lehetőségeit, baloldaliaskodó, kalandorkodó hősködésben látja a forradalmiságot és mindenki mással szemben gyanakvó, bizal­matlan. Ártalmasságát jelenleg az új termelőszövetkezetekben lehet érezni leginkább, ahol a baloldali- askodók összeférhetetlenségükkel, bizalmatlankodásaikkal gátolják a párt és a dolgozó parasztok kapcsolatának erősítését és zavart keltenek egyes emberek gondol­kodásában. A szektáns. dogmatikus szemlé­let jelentkezik abban is, hogy a felszámolt volt kizsákmányoló osztályok tagjaiban, akik lojali­tást tanúsítanak a munkáshata­lommal szemben és igyekezenek a termelő munkában becsülete­sen helytállni, társadalmi éle­tünkbe beleilleszkedni, csak ellen­séget hajlandók látni és a velük ' szembeni éberséget több évvel ez­előtti, ma már helytelen módsze­rek alkalmazásában látják. Nem értik meg, hogy az osztályharcot a megváltozott új helyzetnek meg felelően kell folytatni, mert a volt kizsákmányoló osztályok gazdasá­gi alapjait megszüntettük és hogy ezen osztályok felszámolása azok­nak nem fizikai megsemmisítését jelenti. Azokkal a volt kizsákmá­nyoló osztályok tagjaival szemben, Ma Bonyhádon sorsolják a lottót A hónap hátralevő lottóhúzá­sait már vidéken rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A legközelebbit, a 10. játékhét nye­rőszámainak a húzását mó.rcius 10-én, pénteken Bonyhádon tart­sák. akik lojálisak rendszerünkkel szemben, tiszteletben tartják a munkáshatalom törvényeit és be­csületesen dolgoznak, a velük szemben folytatott pártpolitikánk nem az éberség elaltatását és nem opportunizmust jelent. A szektarianizmus ellent har- ” cot nehezíti, hogy egyes elvtársak ezt korábban is, ma is „bocsánatos” bűnnek tartják. Ezt az álláspontjukat arra a lenini műre alapozzák, amely a balol- daliságot a jelentkezése idején a kommunizmus gyermekbetegsége­ként jellemezte. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt, hogy Lenin elvtárs ezt a művét abban az időszakban írta, amikor a kom munista pártok éppen hogy fej­lődésnek indultak. Azok a pártok még fiatalok voltak, amelyek a hibákat elkövették. Másrészt Le­nin elvtárs ezt a gyermekbetegsé­get egyes pártok politikájára ér­tette, és nem egyes párttagok ka­landorkodására. Azóta a kommu­nista pártok megerősödtek, poli­tikájukból ezeket a hibákat kikü­szöbölték, Ugyanakkor, amikor ezt figyelembe vesszük, ezzel nem tagadjuk Lenin elvtárs mű­vének történelmi jelentőségét és helytállóságát. De egyértelműen tudomásul kell venni minden bal­oldaliaskodó párttagnak is, hogy több mint 40 esztendős küzdelem és tapasztalatok után a baloldali- ságot nem lehet gyermekbeteg­ségnek tekinteni. L| ibás az a nézet, amely a *1 forradalmi magatartás ap­ró botlásainak minősíti a szek­táns nézeteket. A szektáns-dogma- tikus hibákat csak úgy tekint­hetjük, mint a szocializmus fej­lődését, a párt helyes politikájá­nál?; megvalósulását akadályozó, a párt, elvi egységének további erősödését veszélyeztető, lényegé­ben kispolgár} eredetű nézeteket. A jobb és baloldali elhajlások és nézetek kispolgári talajból, a kispolgárság, a burzsoázia létének megfelelő ideológiából, gondolko­dásból sarjadnak. A társadalmi gyökerük és ideológiai forrásuk a szubjektivizmus. A jobboldali hibák éppen úgy, mint a baloldali hibák, ideológiailag a való hely­zet szubjektivista, önkényes értel­mezéséből, egyoldalúságából, a gyakorlattól, az élettől való elsza­kadásból, a dialektikus materia­lizmus elveinek elvetéséből szár­maznak. Káros természetére mu­tat az is, hogy a jobboldali oppor­tunizmus könnyen átcsap balol­dali elhajlásba, vagy fordítva. A tapasztaltok bizonyítják azt is, hogy nem egyszer mindkét elhaj­lás megtalálható egyszerre egyes párttagok gondolkodásában, gya­korlatában azért, mert kispolgári szubjektivizmus a forrása mind a kettőnek. A marxizmus—leninizmus esz ^ mei tisztaságáért, a párt politikájának következetes meg­valósításáért való harcot mindkét fronton következetesen kell foly­tatni. A kétfrontos harcot nem szabad úgy felfogni, hogy egyszer az egyik, máskor a másik elhajlás ellen harcolunk, hanem mind a kettő ellen kell egyidőben küzde­ni. A fő figyelmet párton kívül a jobboldali polgári—"kispolgári re­vizionista nézetek, a párton belül a baloldali szektáns nézetek elle­ni harcra kell fordítani. De ez sem jelenti azt, hogy a pártonkí- vüli tömegek között, vagy a pár­ton belül egyik, vagy másiknak nincs jelentkezési formája és va­lamelyik nézet figyelmen kívül hagyható. Mindig és mindenkor az az elhajlás a veszélyesebb, vagy válhat, veszélyessé, amely ellen a harcot megszüntettük. Ott, ahol a helytelen, szektáns. vagy jobboldali nézetek elleni harc szünetel, a hatása mindjárt jobban érződik, mert a nyitva ha­gyott kapun a polgári, kispolgári burzsoá nézetek erősebben hatnak egyes emberek gondolkodására. Ezért van nagy jelentősége a párt elvi és ideológiai munkájában a kétfrontos harcnak, A kétfrontos harc a marxizmus ~-leninizmustól való elhajlás el­lent harcot jelenti. A kétfrontos harc nem valami középen állás, nem az úgynevezett „arany kö­zépút”. A marxizmus—leninizmus nem a két felfogás között van, hanem mindkettő ellen harcol. A leniniz­mus a munkásmozgalom igazi forradalmi irányzata, amelynek helyes alkalmazása visz; csak elő­re a munkásosztály, a proletár­forradalom, a szocializmus ügyét és viszi győzelemre a marxizmus —leninizmus eszméjét. Soczó József Új szerződéses módszer a termelőszövetkezeti traktorpark rendszeres karbantartására Sok termelőszövetkezet rendel- lyamatosabbá válik a gép mun- kezik már jelentős gépparkkal, kája, növekszik élettartama. A ezért szükségessé vált, hogy meg- gépállomásokon a karbantartás­szervezzék a szövetkezeti tulaj- ra kiképzett szerelőkből külön donban levő erőgépek, rendszeres brigádokat alakítottak, amelyek karbantartását. A Földművelés- szerződést kötnek a termelőszö- ügyi Minisztérium márciusban vetkezetekkel. A brigádok évente hétszer elvégzik az időszerű kar­bantartást, három alkalommal pedig a nagyobb javításokat. A két megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya hamarosan meg­kezdi a termelőszövetkezetek gé­peinek összeírását, s megkötik a karbantartási szerződéseket. — Amennyiben a szövetkezeti kar­bantartó brigádok munkája meg­hozza a várt eredményt, a Föld­művelésügyi Minisztérium vala­mennyi megyében bevezeti ezt a módszert. Veszprém és Pest megyében kí­sérletképpen új módszert vezet be a termelőszövetkezet traktorjai­nak hibamegelőző karbantartásá­ra. A szakemberek megállapítása szerint a rendszeresen karbantar­tott gépeknél évente feleannyi traktoralkatrész szükséges, s ez egymagában mintegy ötezer fo­rint megtakarítást jelent erőgé­penként. Emellett csökken a mű­szaki hiba miatt kiesett idő, fo­172 ezer forint tiszta nyereség A napokban tartotta a tenge- lici földművesszövetkezet évzáró közgyűlését. Az elmúlt évben jó eredmények születtek. 172 000 fo­rint volt a tiszta nyereség. Ennek 60 százaléka a tartalékalapba ke­rül. A fennmaradó 40 százalékot különböző formákban téríti visz- sza a szövetkezet a tagságnak. Többek között befejezik a kis­vendéglő körülkerítését, tekepá­lyát építenek, a tagság részére kölcsönözhető mosógépet vesznek. Korszerűsítik a tengelic-szőlőhe- gyi és középhidvégi fiókokat. A tagság is megértette, milyen je­lentősek az elgondolások és a visszatérítés 60 százalékát aján­lotta fel erre a célra. Hosszú évek óta ilyen jó ered­mény nem volt tapasztalható. Szulimán Sándor ügyvezető sze­rint a munka menete közmegelé­gedést váltott ki, a tagság elé­gedett a vezetőség munkájával. BATI Névadó ünnepség a mázai KISZ-házban Körülbelül másfél évvel ezelőtt Kiss János KISZ-brigádtag első­ként tartott községünkben KISZ- esküvőt a KISZ-házban. Most, 1961. március 5-én Kiss János újból ünnepel. Újszülött kisleányuknak, községünkben el­sőként rendezte meg névadó ün­nepségét a KISZ-házban. A névadó ünnepségre igen szép számmal voltak kíváncsiak. Dél­előtt 10 órakor a feldíszített KISZ-házba egyenruhás KISZ- tagok sorfala között vonult be boldogságtól ragyogó arccal a Kiss házaspár az újszülöttel és a névadó apa szerepet betöltő Si­pos Lajos. Merényi József ta­nácstitkár rövid beszéde után kapta az ú’’s-ülött a nevét és et­től kezdve a legifjabb Kiss — Anna névre hallgat. Imrő László levelező, Máza Megkezdődött a fásítás hónapja Csütörtökön délelőtt a Pest me­gyei Tanács dísztermében rende­zett hagyományos ankéttal meg­kezdődött az 1961. évi fásítási hónap. Keleti Ferenc, a Pest me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke megnyitó beszé­dében megköszönte a megye if­júságának és termelőszövetkezeti tagjainak a fásítás területén vég­zett, jó munkát, majd Végvári Jenő. n Pilisi állami Erdőgazda­ság igazgatója számolt be az idei feladatokról és további tervek­ről. Dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője emlékplaketteket, emlék­érmeket és jutalmakat adott át az 1960-as fásítási idényben ki­váló eredményeket elért erdé­szeknek, tanácsi dolgozóknak, fia­taloknak és szövetkezeti tagok­nak. 53. — Emlékszik ugye, mennyire szerettük, becsültük? Nahát, de­rekabb ember is volt, mint most. Szerény volt, most meg milyen fennhéjázó. Már az is, hogy ki se jár közénk. A csoportvezető nem győzi jelentéssel, hogy a fene egye meg, aki a papirost feltalál­ta. Mert az csak arra jó, hogy Szerencsés Janinak ne kelljen ki- szagolm az építkezéshez. — Azért nem kell túlzásba vin­ni... — csillapította az indulatos Gyurkát Kulcsár.. Pedig tudta, hogy igaza van. — Ki viszi túlzásba? Ő, a nagy­lábon élést! Széltében-hosszában beszélik, hogy már azt sem tudja jó módjában, mit csináljon. Ta­lán azért nem jön ki soha az építkezéshez, mert félti szép ru­háját a piszoktól. Úgy jár ez, mint egy gróf. Haraszti igazgató elbújhat mellette. Ugyan mi az istenből telik neki? Nem folytathatták, mert Kul­Horválh József: ARANYKALITKA munkatársaira is átragadt ez az aggodalom. Nincs abban semmi, ha valakit az osztályvezető hivat, de tudja az ördöv. Bolsár mindig azt hajtogatta, legjobb, ha az em­bert észre sem veszik, sohasem hivatja senki, mert olyan em­bert, mint ő, csak akkor hivatják, ha baj van. Bolgár félszegen lépett be Sze- csárt Galgóczi mérnök magához rencsés szobájába. Szerencsés nem hívta az állványzatra. Az öreg kelt fel íróasztala mellől, csak még elmenőben visszaszólt: egy kézmozdulattal intett Bol­— Holnap még egyszer megpró- gámak, hogy üljön le. Bolgár té­rét. Öcska kopottas ruhát viselt, és ebédjét is mindennap újságpa­pirosból csomagolta ki. Csak ak­kor gyújtott rá, amikor megkí­nálták. Az osztályon mindenki szerette. Most, amikor a főnök hivatta, Bolgár szorongott. De Bolgár — amint tetszik tudni, az idomszerüzem bővítésének ügye. Mindenki megkapta az épí­tési osztály előterjesztését, elv­társak? Igen? Át is tanulmányoz­ták? Na jó. Szerencsés elvtárs” van még előzetesen valami hoz­zátenni valója? Szerencsés a fejét rázta. Benkő - Antal felemelte a kezét. Szót kért. Szerencsés érdeklődéssel vár ta Benkő felszólalását. Úgy he- san dolgozik. Ezért jutalmat ér- lyezkedett, hogy ne csak hallja, demel. Ez az üdültetés a jutalom, lathassa is Benköt, két nappal Most mondja meg, miért jelentet- azelőtt választották meg az üze- te ki, hogy nem megy Boglárra? mi pártbizottság titkárának. A — Kérem szépen, osztályvezető gyárban nagy volt az öröm erre kartárs — válaszolt készségesen a hírre. Szerencsés is örült ennek a fejleménynek. Alkalmasint még inkább számíthat Benkőre. bálom. De tán legjobb volna Ben­kő Antinak szólni. Rostás Mancika ezalatt átszólt telefonon Bolgár Mihálynak: — Bolgár kartárs, az osztály- vezető kartárs hivatja: — Máris megyek — ugrott fel szolgálatkészen Bolgár. Bolgár Mihály építésztechnikus volt Szerencsés osztályán. Negy­vennyolc éves, koravén emberke. Valamikor felsőipari iskolát vég­zett és végtelen szorgalommal iparkodott kiérdemelni a kenye­tova, riadt pillantással várta az osztályvezető megszólalását. Sze­rencsés arcán árnyék suhant át. Hangja száraz volt és korholó: — Mondja, Bolgár kartárs, miért nem fogadta el a szakszer­vezeti beutalót a bogiári üdülő­be? Én közbenjártam azért, hogy magukat beutalják. Én ex­ponáltam magamat. Én kimon­dottan jót akartam tenni maguk- Haraszti igazgató elnökölt kai. Erre maga visszautasítja. Hát — Ezzel is megvagyunk mi ez? Várjon. Maga szorgalma- társak. Még egy anyagunk igen nagy a család, három gyere­kem van, kettő már iskolás és hát... hogy is mondjam... az üdü­lés sok pénzbe kerül... — Ugyan! — legyintett Szeren­csés — ez nem igaz. Ez olyan kedvező lehetőség, amilyenről maga azelőtt nem is álmodhatott. — Kérem szépen, az üdülési díj is sok, mert ugye, öten vagyunk a feleségemmel, de az még nem is minden, hiszen előbb néhány göncöt kéne venni, mert mi taga­dás, el vagyunk maradva az öl­tözködésben. — Nézze — csóválta rosszallóan a fejét Szerencsés — nem erőszak a disznótor. De rosszul esik ne­kem ez a visszautasítás. Az em­bernek áldozatot is kell hoznia a családjáért. Elmehet, kérem. Bolgárt a sírás fojtogatta, ami­kor kifarolt a szobából. * Az osztályvezetői értekezleten elv­van, — Elvtársak — kezdte Benkő — a pártbizottságon áttanulmá­nyoztuk ezt a tervet. Mi nem értünk egyet ezzel a tervvel. Szerencsés - arcára ráfagyott az iménti magabiztos derű. Éppen Benkő? Hát mi ez? — Induljunk ki ennek az épít­kezésnek eredeti céljából — fej­tegette Benkő. — Az idomszer­üzem előtt a jövő évben megnö­vekedett feladatok állnak, tervet felemelték. Ehhez fokozni kell az üzem kapacitását. Tulajdonkép­pen ezt a feladatot nekünk a termelőfolyamatok korszerűsítésé vei, talán némi létszámemeléssel, néhány új, modern gép beállításá­val, okosabb anyagellátással és ehhez hasonló lépésekkel kellene megoldanunk. Mégpedig az üzem mai épületén belül. S akkor el­kerülhetnénk az építkezést. Hi­szen ez egymilliós építkezés. (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom