Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
4 WWS flíEGYEl SfEPTTJSÄ« Ifiéi, március W. Asszonyoknak — lányoknak Anna Seghers — a német szellemi élet egyik kiváló képviselője Alázattal könyörgünk Régi bútor — új élet Érdekesnek ígérkező mezőgazdasági szakelőadások híres embernek számított erre mifelénk, ha a szegények közül valaki 70 kilós malacot levághatott. Szégyen ide, szégyen oda, de mi a nagy családdal ilyen körülmények között éltünk. Hogy érzékeltesse a változásokat, mindjárt hozzáteszi, hogy ezen a télen összesen három disznót vágtak: egy nagyobb hízót és két kisebbet. De nem a nagy család számára, mert hiszen az időközben felnőtt gyermekek nagy része még a faluból is elkerült. Mindössze egy maradt otthon, aki még nőtlen. Tehát háromtagúra csökkent a családi otthon lakóinak száma. — Eljöttek meglátogatni a gyerekek. Akkor gondoltuk el. hogy levágunk egy kisebbet. Miért ne együnk jó falatokat? Úgyis nélkülöztünk éppen eleget világéletünkben. Nem dicsekvésnek szánta ezt Ruzsicsné — ez ugyancsak nem jellemzője a családnak. És különben is, ilyen dologgal ma már nem nagyon lenne érdemes dicsekedni. A hasonló eset az egykori szegény házak mindegyikére jellemző. Ma legfeljebb az a gond, hogy kettőt vágjanak, vagy hármat, amellett, amit eladnak az államnak. Amikor azt mondom róluk, hogy nem a legnagyobb jómódban élnek a környéken, az igazság kedvéért hozzá kell tenni azt is, hogy »de megvan mindenük, amire szükségük van«. Megvolt már a termelőszövetkezet előtt is, es megvan most, a szövetkezetben is. Sőt, Ruzsicsné szavait idézve: »Csökkentek a gondjaink, és azért nem kellett annyira megfeszíteni magunkat a munkában, mint azelőtt. Ha így megy, akárki akármit is mond, nem lesz rossz ez a szövetkezés.« Az istállójuk tele van szarvas- marhával. Belépéskor »eladogatták«, de mivel náluk lehetőség van a szélesebbkörű háztáji gazdálkodásra, nemcsak a közös szaporodott szépen, hanem a háztáji istállóban lévő is. Jelenleg többek között két hasastehenük is van. Igaz, nagy gondot jelent mindez, de hát Ruzsics bácsi, kora ellenére, még ereje teljében van és szorgalmas. Az épület, amelynek utcai szobájában üldögélünk, nem a fel- szabadulás után épült, hanem a két világháború között, a 86 között volt, amelyről Ruzsics János az 1934-es kérvényében beszélt. Látszólag azt a következtetést lehetne belőle levonni, hogy azért mégsem mehetett olyan rosszul azoknak a szegény embereknek, mert még házat is tudtak építeni. Amint azonban elmesélik a házépítés történetét, egészen más kép tárul fel. Akárhogyan is vesszük, de ez a ház is a megváltozott jelenről beszél. (Folytatjuk.) Boda Ferenc Jeszenszky Árpád * nyugalmazott egyetemi tanár, több értékes szakkönyv írója március 13-án este Medina és 14-én este Értény községben tart előadást a gyümölcsös zöldségtermesztésről. Prohász- ka Ferenc tudományos kutató, szakíró szőlészeti és borászati előadást tart 16-án Tamásiban és 17-én elsőnyék községben. Az előadások mind a négy községben este 7 órakor kezdődnek. Anna Seghers írónő, aki tavaly november 19-én töltötte be 60. életévét, messze, a Német Demokratikus Köztársaság határain túl is ismert. ,.A hetedik kereszt” című regényét, amely 1942-ben, először angol nyelven jelent meg, ma már több mint 14 nyelven olvassák, — így például japán, örmény és mongol fordításban is. A regény 1960-ban érte meg az NDK-ban 26. kiadását, amelyek együttes példányszáma megközelíti a félmilliót. Fred Zinnemann amerikai rendező filmet készített a regény nyomán. Aki olvasta a könyvet, vagy látta a filmet, nem igen tudja azt elfelejteni, a hét fo goly történetét, akiknek sikerült az egyik koncentrációs táborból kimenekülniük. Hitler kopói azonban hajtóvadászatot rendeznek rájuk. Hatot közülük ismét elfognak, s visszahurcolják a koncentrációs táborba, hogy ott keresztre kifüggesztve és a még élőket halálra kínozva visszariasszák a többieket a meneküléstől. A hetedik kereszt azonban üres marad — Georg Heislernek sikerül külföldre szöknie, kijutnia a fasiszta vadállat karmai közül. S a fasizmus ellen küzdő névtelen harcosok a szögesdróton innen és túl ezzel egy győzelmet arattak a látszólag korlátlan hatalmú náci fenevaddal szemben. Anna Seghers regényei és elbeszélései az NDK minden könyvtarában ott vannak. Sok műve jelent meg az utóbbi 14 évben újabb meg újabb kiadásokban. A haladó írónő polgári szülők gyermeke. Mainzban iszületett. Történelmet, művészettörténetet és kínai nyelvtudományt tanult. 1922-ben kapta meg a bölcsész doktori diplomát. Már tanulmányi évéi alatt foglalkozott korának politikai kérdéseivel és felvette a kapcsolatot a munkás- osztállyal. Első, nagyobb elbeszélése „A szt. barbarai halászok lázadása” (1928). Már ebben az elbeszélésben jelentkezik az a motívum, amely Anna Seghers egész további alkotómunkájában újra, meg újra visszatér: a könyveiben szereplő embereket döntések elé állítja. Mindenkinek saját magának kell döntenie az adott problémákban, hogy előmozdítsa saját és a közösség előrehaladását. Évszaktól függetlenül baby kisleányoknak és kisfiúknak igen csinos és kellemes viselet a különböző kötött holmik gyapjú-, vagy kevert fonalból. Könnyű pulóverek, kardigánok jól kihasználhatók úgy szövet-, mint vászon1. rajz: Kötött nadrág, hozzá elején nyitott pulóverrel, vissza- hajló gallérral. Az elején az alapszínnel harmonizáló sima kötésű gombolás pánttal. 2. rajz: Kisleányoknak bordáskötésű kardigán. A keskeny pasz- székat ellentétes színből is köthetjük, főleg a nyak, gallér, zseb ÍS ujjavégződéseket. Anna Seghers 1933-ban Párizsba emigrált. Itt írta többek között a „Megmentés” című bá- nyászregényét, valamint az osztrák Dollfuss-rendszer fasizmusa elleni munkásfelkelésről szóló regényét. Amikor a náci Németország megtámadta Franciaországot, Mexikóba menekült. Itt egy rádiójátékot, több elbeszélést, és egy regényt írt, amely egy németről szól, aki a fasizmus elől külföldre menekült. Az írónő 1947-ben tért vissza Németországba, Berlin demokra tikus szektorába. Itt sokrétű lehetőségek nyíltak számára, hogy törekvésének megfelelően, írói munkássága mellett publicisztikai és kultúrpolitikai területen is működjék. A békeszerető német állam felépítésénél nagy érdemeket szerzett művészeti alkotómunkájával és politikai munkájával, amely a világbéke- mozgalomra is kihatott. Anna Seghers az NDK írószövetségének elnöke. Többször is megkapta a Nemzeti díj I. fokozatát, valamint a Nemzetközi Bé- kedíjat. 1949-ben jelent meg Anna Seghers legátfogóbb regénye. 3. rajz: Szintén kardigán kisleányoknak, sálgallérral. Az elejét hosszú, lazakötéses színes gyapjúfonalból készült hímzéssel kivarrjuk. 4. rajz: Kisfiúknak rövidujjas pulóver, hozzá hosszabb, kardigán jellegű kabátkával. Szövet-, vagy vászonnadrághoz egyaránt viselhető. ..A holtak nem vénülnek”. Ennek története az 1918 és 1945 közötti eseményeket fogja át. Azok akik az emberségért és haladásért áldozták életüket, fiatalok maradnak, fiatalok az emlékezetben és a harcban, ame lyet az őket követők egy jobb jövő érdekében folytatnak, — tanítja a könyv. Anna Seghers legújabb műve, „A döntés’’ az 1947—1951-es években játszódik le. A történet az olvasót a két német államba. Berlinbe, Párizsba és New Yorkba vezeti el. A regény mondanivalójáról az írónő így nyilatkozott: Azt akartam megmutatni, hogyan hat ki az a törés, amely a világot két táborra osztja, életünk legszemélyesebb vonatkozásaira is. A szerelem, a házasság, hivatás éppoly kevéssé vonható ki a döntés alól, mint a politika és a gazdaság. Senki sem kerülheti el a nagy kérdést: kivel és ki ellen vagy? — Ezt akartam különböző emberek sorsával megmutatni. Anna Seghers művészeti alkotómunkájával és a béke melletti fáradhatatlan nyilvános kiállásával már évtizedekkel ezelőtt egyértelműen döntött. rossz gyerek. Naphosszat kiabálok vele. Még a fejem is belefájdul, annyit szidom. Még meg is verném, csak ahhoz már öreg vagyok. Nem használ ennek semmi... Antal úgynevezett »késői« gyermekek sorába tartozott. Virgonc, eleven. S talán egy kicsivel mégis annál több. A szomszédok mesélték. hogy állandóan csak szidják, korholják a gyermeket. — Jól van jól... — csitította az asszonyt a tanítónő. — Tudom mi a baj. Drága R. néni, de vajon beszélt-e már fiával csendesen, a szeretet hangján. Mert maga csak mindig kiabált vele. A nagymama ugyanúgy! Eldurvult az a gyerek. Pedig szereti magát. Tudom. — Anyák napján is egy gyönyörű nagy piros szívet festett az ö édesanyjának. Az övé volt a legszebb az osztályban. S amikor délután egy kicsit később ment haza — mert elcsavargott egy bécsit és nem ért haza idejében — maga elkergette, megint csúnya patáliát csapott. Aztán a gyermek már nem is adta. oda azt a piros szívet, ami a legszebb volt s a maga számára készített. Édes R. néni azt tanácsolom magának, beszélgessen vele szép szóval, csendesen... A szeretet hangján. És ne felejtse el, hogy a szeretet szava a legnagyobb a világon... (balás) Nőnapi ünnepség a megyei tanácsnál Március 8-án délután több mint száz nődolgozó ünnepelt a fehér abroszokkal leterített, virágokkal díszített asztalok mellett. A hivatalvezetés, a párt és a szakszervezet képviseletében az elnökségben helyet foglaltak dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke, Lőrincz János elvtárs, a párt alapszervezet titkára, Berta Kálmán és Futó Ferenc szakszervezeti vezetőségi tagok. A nőnapi gyűlésen Prantner Jó- zsefné, a megyei kórház személyzeti osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség második részében kultúrműsorral szórakoztatták az ünneplő nőd''1c"'»f>Va.t. Dr. Uhrin •■nos szavalata után Szőnyi Erzsébet, az Állami Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke énekszámokat adott elő, majd a Közalkalmazottak Szakszervezetének ze nekara zeneszámokkal tette hangulatossá az ünnepséget. IV. Az újságíró beszél, kérdez, faggat, közben fürkészve tekintget jobbra-balra, keresi a környezet jellegzetességeit, hogy végül a látottakból és hallottakból együttesen vonja le a következtetéseit. Amint körülnéztem lakásukban — igaz, ami igaz — nem egy fényes kép tárult elém. Régi szekrény, régi ágy. régi asztal, régi szék. öreg, elavult bútorzat. Mindössze egy »mai« tárgyat láttam, a »Luna« tűzhelyet. A szoba padlózatlan. Egyébként rend, tisztaság urakodott, ami már magában is gondos lakókra vall,. Szemmel láthatóan tehát a környéken nem ők élnek a legfényesebb viszonyok között. Faluhelyen ez a kép legfeljebb az idősebb házaspárok lakásaira jellemző. Ruzsicséknél azonban, ha csak szemlélődöm, és nem kérdezősködöm, alaposan megjártam volna. Az elavult külső mögött nagyon is figyelemre méltó jelen van, csak hát Ruzsicsék nem olyan emberek, akik a külső mázt tekintik a legfontosabbnak, öreges nyugalommal, békességgel élnek ebben a környezetben. — Nekünk már jó ez is — mondják. Nem is törekszenek arra, hogy új bútorral cseréljék fel a régieket. De ez, amint az majd a későbbiekben kiderül, nem valami igénytelenségből fakad. — Mi már nem annyira magunkkal, mint inkább a gyermekekkel törődünk. Igaz. felnőttek már valamennyien, de hát az anyai szív mindig azért dobog, hogy jobb legyen gyermekeinek. Körülnézek. Rádiót nem látok sehol. Nincs. Nehogy véletlenül »rossz« következtetést vonjak le a »nincsből«, Ruzsics néni sietve megjegyzi: — Mire legközelebb ellátogat hozzánk, már az is lesz. Eddig is vehettünk volna, ha akarunk, mert telt volna rá. — Hát akkor miért nem vettek? — Ha valami rosszat hallok, az mindig nagyon felizgat. A rádió meg tele van mindig olyan háborús hírekkel, és azt gondoltuk, hogy miért nyugtalanítsuk magunkat azokkal. De rájöttünk, hogy nem érdemes ezért lemondani a rádióról, mert újságot úgyis olvasunk. Megkérdeztem, hogy telt-e hízóra az idei télen? — Hogy telt-e? Már nem a régi világban élünk — mondta Ruzsics néni, a nagyon is régi széken ülve, és a nagyon is régi asztalra könyökölve. Látja, hogy korom miatt nem nagyon emlékezhetem vissza azokra az időkre. Ezért minden kijelentése után kérdőn nézett rám, hogy talán nem is nagyon hiszem el amit mond, mert azok annyira hihetetlennek tűnnek. — Volt időszak, amikor nagyon A mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére egész télen nagy gondot fordítottak az illetékes szervek. A közeljövőben, a tavasz elején is sor kerül még néhány érdekesnek ígérkező szakelőadásra. A megyei könyvtár, a községi tanácsok és művelődési otthonok szervezésében szőlészeti és borászati, valamint gyümölcs, és zöldségtermesztési szakelőadásokra kerül sor. A tervek szerint dr. A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE MONGÓLIÁBAN A közlekedésben és a szállításban a tehergépkocsik által szállított teher több mint 27 százalékkal múlta felül Mongóliában az 1959. évit. A vasúti és a légi szállítás 11,9 százalékkal növelte teljesítményét tavaly az előző évihez képest. ÚJTÍPUgŰ SZOVJET » TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK Leningrádban megkezdték a „Volhov” típusú televíziós készülékek sorozatgyártását. A kisméretű, 18 kilogramm súlyú, 12 csatornás készülékkel a Szovjetunió bármelyik vidékén venni lehet .áZ adásükalEgy édesanya panasza Az egyik szülői értekezleten történt. A teremből már eltávoztak a szülők. Csak egy idős, kockásken- dős néni ült még ott az első pad- ban... Magábaroskadva, letörtem.. Kendője szegletével a szemét tö- rülgette. A fiatal tanítónő odasietett hozzá. Tudta ö, hogy mi a baj. Antal, a síró anya fia, ismét három egyest vitt haza. — Hiába minden tanító néni Nem tanul. Mindig mást csinál. Nem kell neki dolgozni, mindent megadunk annak a gyereknek. Higgye el úri dolga van. De csak élne az apja. Bezzeg csak én tettem volna így. Adott volna nekem akkor az apám. Emlékszem, én is szerettem volna tanulni. De akkor — sóhajtott — nem lehetett. Maga fiatal még. Talán úem is tudja, hogy volt akkor... — S hiába minden — szakadt I fel belőle a sírás, megveszekedett Gyermekeknek ruhák nadrághoz, kisleányoknak pedig szintén szoknyához, shorthoz, tomynadrághoz. Néhány modellt mutatunk be rajzban azoknak a szülőknek a számára, akik otthon kötögetni szoktak gyermekeik részére.
