Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
2 TOLNA MEGVET NEPCJRAO 1961. március IC. Hazaérkezett a KGST ülésszakán és a lipcsei vásár megnyitásán részt vett magyar küldöttség — Apró Antal nyilatkozata — Csütörtökön Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságban járt magyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 14. ülésszakán és az NDK kormányának vendégeként a lipcsei tavaszi műszaki és árumintavásár megnyitásán. Apró Antal, a magyar küldöttség vezetője megérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának a delegáció útjáról és a KGST berlini tanácskozásáról. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán sok olyan napirendi pont szerepelt, amely a szocialista országok gazdasági együttműködésének további fejlesztését hivatott elősegíteni — mondotta. Ezekben a napirendre tűzött kérdésekben a tárgyalások során teljesen egységes álláspont alakult ki: fontos megállapodásokat kötöttünk, jegyzőkönyveket írtunk alá. Elmondhatjuk, hogy a berlini ülés újabb hozzájárulást jelent a KGST tevékenysége fejlődéséhez. — Mi, magyarok, aktívan részt veszünk a hozott határozatok végrehajtásában, mert meggyőződésünk, hogy további előrehaladásunknak — saját erőfeszítéseink mellett — záloga a nemzetközi együttműködés. A lipcsei vásár magyar vonatkozásairól szólva a Minisztertanács első elnökhelyettese elmondta: — Örömmel tapasztaltuk, hogy a magyar kiállításnak szép sikere van. Egyöntetű a vélemény: elismerésre méltóan szép, kulturált a magyar tárlat, s sok dicséretet kaptak bemutatott új gyártmányaink. Lipcsében egyébként a nagy-kiállítással egyidejűleg a város több pontján rendeztünk kisebb kiállításokat is — s ezeket is nagy tetszéssel fogadták. Különösen nagy sikere van textilipari, cipőipari pavilonunknak, de a magyar ipar többi termékét szemléltető részlegnek is. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha hozzáteszem, — hisz mások véleménye is ez —, hogy a divatbemutató gyönyörű volt — fejezte be nyilatkozatát Apró Antal. A kongói árulók tananarivei értekezletének első megnyilvánulása: fenyegető távirat az ENSZ-hez Csomóénak, a Katanga tartomány belga-bérenc miniszterelnökének kezdeményezésére Tanana- rivében összeült értekezlet szerdai ötórás tanácskozása után táviratot menesztett az ENSZ-közgyűlés elnökének, valamint az ENSZ főtitkárának. Az árulók táviratukkal fenyegetőznek, ha az ENSZ kongói kép viselete elszánná magát, hogy érvényt szerezzen az ENSZ-közgyűlés februári kongói határozatának, ez „a kongói helyzet veszélyes kiéleződését” vonná maga után. A fenyegetőzéssel arra akarják rábírni a Biztonsági Tanácsot, „tartózkodjék mindenféle további lépéstől, amíg az értekezlet nem tájékoztatja az ENSZ-et elhatározásáról”. A szerdai ülés után Marcel Lihau, az Ileo-féle leopoldvillei bábkormány „igazságügyminisztere” sajtóértekezletet tartott. Kijelentéseiben nem leplezte az árulók főkolomposainak az a véleményét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának színleges \égrehajtására tett eddigi tessék- lássék ENSZ-lépéseket is sokallják. Amikor megkérdezték, mi történik, ha az ENSZ nem veszi figyelembe az értekezlet döntését, kijelentette, továbbra is fennáll majd, sőt még súlyosbodik a jelenlegi feszült helyzet, mert „olyan intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni, amelyekkel mostani értekezletünk még nem is foglalkozik”. Gizenga nyilatkozata a tananarivei értekezletről szervének bizalmát. Az államfő és a kormány a parlamentnek felelős. E törvényes kormány véleménye szerint a kongói nép normális életét csak akkor lehet helyreállítani, ha a köztársaság egész területén lehetővé teszik a törvényes kormány normális tevékenységét és megteremtik a kedvező feltéKairó (MTI). A Kongói Köztársaság kairói diplomáciai képviselete szerdán közzétette Gizenga alábbi nyilatkozatát: „A kongói vezetők” értekezletét, amely most Tananarivében, a Malgas Köztársaság fővárosában folyik, és amelyet meghatározott célokból az imperialisták dróton- rángatott bábjai, az áruló Csőmbe, Ileo és Kaszavubu szerveztek meg, a kongói nép szabadságának elleségei hívták össze. A törvényes kormány nem ellenez olyan megoldást, amely vé- getvet mindannak, ami függetlenségünket érinti. E megoldásnak azonban a Kongói Köztársaság igazi érdekei védelmén és nemzeti szuverénitásán kell alapulnia. Az alkotmány értelmében Kaszavubu továbbra is államfő, mindaddig, amíg a parlament hivatalosan le nem váltja. Hasonlóképpen az a kormány, amelyet a Katangában aljasul meggyilkolt Patrice Lumumba alakított meg és amelynek élén most én állok, továbbra is törvényesen élvezi a parlamentnek, az ország legfőbb uniónak. Kennedy válaszában Az afrikai-ázsiai szolidaritási tanács tiltakozása az atomfegyverraktárak fenntartása ellen Kairó (ADN). Az afrikai—ázsiai háborús szövetségeknek felmondá- szolidaritási tanács állandó tit-1 sát. kársága nyilatkozatot adott ki, | Az imperialisták militarista amelyben tiltakozik az ellen, hogy | tevékenységének célja az atomhá- a NATO, a CENTO és a SEATOÍ ború előkészítése is — hangzik a katonai támaszpontjain a Csen-1 nyilatkozat. des-óceán és a Földközi tenger Az afrikai—ázsiai szolidaritási térségében atomfegyvereket rakta | tanács állandó titkársága követeli, rozzanak. A titkárság elítéli az i kössenek megállapodást az atomagresszív katonai tömbök provo- fegyverkísérletek betiltásáról és kációs tevékenységét, továbbá az atomfegyverek gyártásának azokat a kétoldalú katonai szer-| megszüntetéséről. Felszólítja ződéseket, amelyeket az Egyesült Ázsia és Afrika népeit, harcolja- „ . , tűi ír t nak a külföldi katonai támaszponÁllamok Del-Korcaval, Dél-Viet- tok felszámolásáért és akadá£oznammal és Japánnal kötött. A 2ák meg további agresszív hábo- nyilatkozat követeli ezeknek a rús szövetségek megalakulását, teleket a kongói parlament működéséhez és a parlament a maga hatásköre alapján meghatározza a kongói nép sorsát. Ezzel kapcsolatban a kormány úgy vélekedik, hogy ha a kongói kérdést a fenti megoldások figyelembevétele nélkül próbálják megoldani, akkor minden ilyen kísérlet eredménytelen marad, mert a kongói probléma megvizsgálása a nép szabadon választott képviselőinek részvétele nélkül egyértelmű azzal, hogy a nép akarata ellenére cselekszenek. Antoine Gizenga” A leopoldvillei ENSZ-missziónál szerdán közölték, hogy a közeljövőben Kongóba szállítandó indiai dandár létszáma mintegy négyezerhétszáz katona, tiszthe- lyettes, vagy tiszt lesz, a korábban tervezett háromezer fő helyett. A leopoldvillei repülőtérre csütörtökön egymást követve érkeztek az újabb tunéziai ENSZ-csa- patok anélkül, hogy a Kaszavu- bu-féle „hatóságok” megkísérelték volna megakadályozni az ENSZ-t a repülőtér használatában. Ismeretes, hogy Kaszavubu „kormánya” a napokban követelte, az ENSZ ezután csak hozzájárulásával használja a kongói repülőtereket és kikötőket. Kennedy sajtóértekezlete Washington: (TASZSZ) Ken- | hangsúlyozta, hogy a szovjet— nedy elnök szerdán megtartott | amerikai kereskedelem kérdésészokásos heti sajtóértekezletén kijelentette, hogy tavaly decembertől mostanáig 3,5 millióról 6,1 millióra nőtt azoknak a szükséget szenvedő amerikaiaknak a száma, akik »élelmiszersegélyben« részesülnek. Kérték az elnököt magyarázza meg, hogy miért tiltotta meg nemrégiben az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma 45 szerszámgép eladását a Szovjetben jelenleg nehézségek mutatkoznak. Azt mondotta, hogy a Szovjetunióval megkötött minden kereskedelmi megállapodás célszerűségének elbírálásában köz vétlenül részt vesz az Egyesült Államok hadügyminisztériuma és a Pentagon beavatkozása miatt a kereskedelemügyi minisztérium nem adott engedélyt a 45 szerszámgép kivitelére. A továbbiakban Kennedy kijelentette, hogy az Egyesült Államok szeretné valahogy rendezni a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokat. Ezzel kapcsolatban az elnök hivatkozott a nyugat-európai országokra, amelyek, mint mondotta, intenzív kereskedelmet folytatnak a Szovjetunióval. Kennedy ezután támogatta a Szabad Európa rádió tevékenységének anyagi megsegítésére szokás szerint ez évben is megindult gyűjtést, mert mint mondotta ez az intézmény »rászolgál a bőkezű segítségre«. Az elnök ezután bejelentette, hogy utasítására március 9-én különleges kormányküldöttség utazik Bolíviába. A küldöttség feladata, hogy megvizsgálja az Egyesült Államok Bolívia felé irá nyúló pi'-- 'aságpolitikájának hatásosságát. Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés New York: (MTI) Szerdán — magyar idő szerint 21,27 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy megválassza a gazdasági és szociális tanács hatodik új tagját. A betöltetlen helyre India és Belgium képviselőjét jelölték. A 15 fordulós szavazás során egyik ország sem tudta megszerezni a szükséges hatvan szavazatot. A 14. fordulóban India 45. Belgium 44 szavazatot szerzett, az utolsó fordulóban pedig Belgiumra szavaztak negyvenötén, Indiára pedig negyvennégyen. Az elnök ezután javasolta, hogy térjenek át a korlátozás nélküli szavazásra, amelynél a tanácsban már képviselt országokon kívül bármely ország jelöltetheti magát. Miután a következő négy forduló során egyik ország sem tudta megszerezni a szükséges szavazattöbbséget az elnök az ülést bezárta. A France Nouvelle leleplezi az angol kormányszervek titkos jelentését az Afrikában követendő politikáról Párizs: (MTI) »A nagy összeesküvés Afrika ellen« — ezzel a címmel a France Nouvelle teljes terjedelmében közli az angol kormány szerveinek egy titkos jelentését az Afrikában követendő politikáról. A múlt év decemberében Nigéria fővárosában, La- gosban került nyilvánosságra ez a »csak az Egyesült Királyság kormánya tagjainak kezébe« szánt, szigorúan bizalmas okirat, amely még 1959 december 21-ről datálódik. A jelentés bevezetőben emlékeztet arra, hogy az úgynevezett szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségének 1959 decemberében Brüsszelben lezajlott 6. kongresszusán súlyos konfliktus tört ki az angol és az amerikai küldöttség között. A konfliktus okainak elemzése előtt az angol kormány szervei elégtétellel állapítják meg, hogy a múlt évben bizalmas tanácskozások révén a kormány és a munkáspárti, valamint szakszervezeti vezetők közösen állapították meg az angol szakszervezetek politikáját. Ennek fő célja az angol érdekek védelme. A szakszervezetek vezetői mindenkor készeknek mutatkoztak együttműködni a külügyminisztériummal, a gyarmatügyi minisztériummal és az Intelligence Service egyes szakértőivel«. A továbbiakban a jelentés aláhúzza: »A legutóbbi afrikai események megnövelték a szakszervezeteknek, mint a nyugati befolyás eszközeinek szerepét, különösen atekintet- ben, hogy fékezzék az ellenőrizetlen politikai és nemzeti mozgal makat. »A szakszervezetek segítsége szükséges lesz ahhoz, hogy kudarcra kárhoztassuk a felelőtlen államosításokat és megtartsuk az ellenőrzést az újonnan teremtett afrikai államok gazdaságának kulcsszektoraiban«. A brüsszeli kongresszust megelőzően lefolyt szakszervezeti megbeszélések, valamint a Mocambique fővárosában, Luernco Marques-ben az amerikai nagykövetek és magasrangú funkcionáriusok számára megrendezett értekezlet anyagának ismertetésében az angol jelentés leleplezi az Egyesült Államok afrikai célkitűzéseit. »Az amerikai külügyminisztérium és az amerikai szakszervezetek nem csináltak titkot abból, hogy fel fogják használni az amerikai szakszervezeteknek a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségében való részvételét az Egyesült Államok afrikai politikai és gazdasági érdekeinek támogatására«. A jelentésben ez is olvasható: »Az amerikaiak célja úgy látszik az, hogy kihasználják az Egyesült Királyság és más európai hatalmak nehéz helyzetét, hogy ezek befolyását Afrikában közvetlen amerikai behatolással helyettesítsék, igénybe véve ehhez a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségét«. Idézi az angol jelentés Nixon volt amerikai alelnöknek egy 1957-ben kelt titkos memorandumát: »Az Egyesült Államok eljövendő afrikai érdekei oly nagyok, hogy jogot adnak nekünk arra is, hogy ne habozzunk még elősegíteni a gyár mati hatalmak távozását Afrikából. Ha ezen akció révén sikerül megnyernünk magunknak a benn szülött közvéleményt, biztosíthatjuk az Egyesült Államok jövőjét Afrikában«. A Lourenco Marques-i konferencián Satterthwaite külügyminiszterhelyettes így nyilatkozott: »Mindent meg kell tennünk az afrikai népek befolyásolására. Sikerrel megtehetjük ezt, ha kiaknázzuk az európai gyarmatosítás elleni küzdelmeket, önöknek, mint kormánytisztviselőknek nehéz lesz nyíltan támadni azokat a hatalmakat, amelyek szövetségeseink a NATO-ban. Vannak azonban ennek más eszközei is és az egyik eszköz az AFL—CIO kapcsolata az afrikai szakszervezeti mozgalommal«. Az angol jelentés leszögezi, hogy Meany, Reuther és a többi amerikai szakszervezeti vezető »közvetlenül és nyíltan hajtja végre a kormány, különösen pedig a külügyminisztérium és a központi hírszerző ügynökség politikáját«. Afrikában a legfőbb eszköz »az amerikai hagyományok szerint a kommunistaellenes elemek megvásárlása a szak- szervezeti és nemzeti mozgalmakon belül«. A jelentés felsorolja a megvásárolt afrikai szakszervezeti vezetőket: Tom Mboya, a kenyai szakszervezeti szövetség főtitkára, Alioune Cissé, a Fekete- Afrika dolgozóinak általános szövetsége főtitkára Szenegálban, Jacques N. Gom és Mbille Mar- cous a kameruni szakszervezetekben, Macrae Ugandában, stb. Hosszan ismerteti az angol dokumentum a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára, Oldenbroek ellen megindult amerikai kampányt, s közben megjegyzi, hogy Oldenbroek a Sis angol kémszervezetnek dolgozott... Az angol kormány szerveinek jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy »az amerikaiak megpróbálnak beférkőzni az új afrikai államok közmunkaügyi minisztériumaiba és itt megkísérlik elhelyezni a maguk szakszervezeti szakértőit«. A jelentés végül hivatalos lépéseket sürget az Egyesült Államok kormányánál, hogy az »utasítsa szakszervezeti vezetőit, ne aknázzák alá az angol érdekeket Afrikában«. Egyik fontos lépésként pedig ezt ajánlja: »Ki kell világosan mutatnunk, hogy a Nyugatnak nem érdeke egy össz- afrikai független szakszervezeti szövetség létrejöttének engedélyezése. Ha ezt nem sikerült megakadályoznunk, intézkedéseket kell tenni annak meggátlásá- ra, hogy a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségének afrikai tagjai belépjenek egy új össz- afrikai szakszervezeti mozgalomba«. Magyar—csehszlovák baráti est Szekszárdon Nagyszabású magyar—csehszlovák baráti est lesz hétfőn este fél nyolc órai kezdettel Szekszárdon a Soós Sándor Művelődési Otthonban. Ezen a találkozón részt vesznek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. Az üdvözlőbeszédek elhangzása ;íán neves művészek fellépéséi' érül sor. Fellép Mátyás Mária, az Operaház tagja, Kossuth-díjas, kiváló művész, Mécs Károly színművész, Csákányi László színművész és Szentnél Mónika előadóművésznő. valamint Túrán László és zenekara,
