Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

Me hiv • Saaksa bxC E.-ve temi Könyvt P6cs . Ssepessy u 1? s z . l VTLAC, PROT.FTARJ AT, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI lA'NÁCS LAPJA Péntek 1961. március 10. XI. évfolyam ■7 • . r 1 r •• rr rrm Kiváló szovonok Ezer Erzsébet a tolnai selyemgyárban dolgozik. A fiatal selyem szövő egyike a szövődé legjobb dolgozóinak, a múlt év második felében 116 százalékos átlagteljesítményt ért cl és 87,9 százalék elsőosztályú árut szőtt. Ezért kapta meg az elmúlt napokban a i,Kiváló dolgozó” oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Németh Jozefa a tolnai Pamutszö­vőgyár dolgozója. A B. műszakban az L blokknál ő érte el az elmúlt félév­ben a legjobb ered ményt, zömében exportárunál. 104,5 százalék volt az átlagteljesítménye és 97,6 százalék a minőség. Ö is „Ki­váló dolgozó” ok­levelet kapott a legutóbbi termeié­ül tanácskozáson. Mérlegzáró közgyűlések a kisipari szövetkezetekben A Tolna megyei KISZÖV befe­jezte a megye kisipari szövetkeze­tei múlt évi mérlegeinek felül­vizsgálását és a jóváhagyott mér­legek alapján tartják meg a ktsz- ekben a mérlegzáró közgyűléseket. A közgyűlések e hét elején kez­dődtek meg, elsőként a Szekszár­di Fodrász Ktsz tartotta meg hét­főn a közgyűlést. A közgyűléseken a vezetőség beszámol a múlt évi munkáról, ismerteti az idei fel­adatokat és minden szövetkezetben kiosztják a nyereségrészesedést A ktsz-ek jól zárták a múlt évet. Az éves termelési tervet 107.2 százalékra teljesítették, 24,6 százalékkal termeltek többet, mint 1959-ben. A termelés felfu­tásának mintegy felét biztosítot­ták a termelékenység növelésével. A kisipari szövetkezetek összesen tízmillió forint tiszta nyereséget áí'téK el, ebből közel ötmillióval növelik a fel nem osztható, kö­zös vagyont. A legtöbb szövetke­zet az előírt 40 százaléknál töb­bet fordít a közös vagyon növe­lésére. A nyereségrészesedés a szövetke zetekben átlagosan eléri az egy­havi fizéEést, több szövetkezet­ben — mint a Tolnai Fémipari Ktsz-ben és a Bátaszéki Kádár Ktsz-ben — megközelíti a másfél­havi fizetést. Jó eredménnyel zár­tak a tavaly alakult ktsz-ek is. Például a Bonyhádi Vasipari Ktsz a nyereség 50 százalékát fordítja a közös vagyon növelésére, de így is egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a tagok a napokban megtartott mérleg­záró közgyűlésen. Jövő hónap közepéig valameny- nyi Tolna megyei kisipari szövet­kezetben megtartják a mérlegzá­ró közgyűlést, I Á Szovjetunióban újabb szputnyik-űrhajót lőttek fel Moszkva: (TASZSZ) A világűr- kutatási munkaterv alapján 1961. március 9-én a Szovjetunióban fellőtték a negyedik szputnyik- űrhajót. A földkörüli pályára vitt szputnyik-űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó fokozata nélkül 4700 kilogramm volt. A szputnyik-űrhajó a számított­hoz közeli pályán keringett. E pálya legalacsonyabb pontja 183,5 kilométerre, legmagasabb pontja 248,8 kilométerre volt a föld felszínétől. A pályasíknak az egyenlítő síkjával bezárt hajlás­szöge 64 fok 56 perc. A felbocsátás fő célja a szput­nyik-űrhajó további szerkezeti tö­kéletesítése, valamint a rajta el­helyezett és az ember űrrepülésé­hez szükséges feltételeket bizto­sító rendszerek tökéletesítése volt. A szputnyik-űrhajóban elhe­lyeztek egy kabint, benne kísér­leti állatokat, egy Csernuska név­re hallgató kutyát és más élő­lényeket, továbbá távmérő és te­levíziós rendszereket, egy rádió- rendszert pályamérésekre, vala­mint rádió adó-vevő berendezést. A berendezések az egész re­pülőút alatt kifogástalanul mű­ködtek. Az előírt kutatóprogram vég­rehajtása után az űrhajó-szput- nyik még ugyanaz nap, utasítás­ra leszállt a Szovjetunió meg­adott területén. A földet ért űrhajó előzetes vizsgálata azt mutatta, hogy a kí­sérleti állat közérzete normális. A negyedik szovjet szputnyik- űrhajó felbocsátása és sikeres visszahozása eredményeképpen értékes adatokat kaptak mind az űrhajó szerkezeti berendezései­nek és rendszereinek munkájá­ról, mind a repülőútnak az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. Az adatfeldolgozás és az ada­tok tanulmányozása folyik. A re- pülőúton részt vett élőlényeket megfigyelés alatt tartják. Az újabb szputnyik-hír hatása Moszkvában Moszkva: (MTI) Az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: A szovjet rakéta-technika új, nagyszerű diadala — a csaknem öttonnás szputnyik-űrhajó fél­bocsátása és visszatérítése — va­lóban »kozmikus sebességgel« ter­jedt el a szovjet fővárosban. Rö­viddel azután, hogy a TASZSZ közleményét először adta hírül a rádió, már szinte egész Moszkva csak az új szputnyik-űrhajóról beszélt. Az autóbusz-megállóknál sorbanállók előtt gépkocsik fé­keztek s bekapcsolt rádiójukból értesültek a várakozók elsőnek az óriási jelentőségű tudományos eseményről. A negyedik szovjet szputnyik- űrhajó fellövéséről eddig még nem születtek tudományos kom­mentárok, az első szakértői véle­mények azonban egyöntetűen an­nak jelentőségét hangsúlyozzák, hogy a szputnyik-űrhajó pontosan a megadott körzetben ért földet. Ez a tény a szputnyik-űrhajó be­rendezésének, műszereinek töké­letes munkáját igazolja, azt tanú­sítja, hogy a szovjet tudósok már valóban a legutolsó akadályokat hárítják el az első űrhajós uta­zása elől. A decemberben fellőtt harma­dik szputnyik-űrhajóhoz képest ezúttal tovább növekedett a szput nyik-űrhajó súlya, — valószínű­leg annak következtében, hogy további biztonsági berendezése­ket építettek be. A szovjet tudó­sok ezúttal valamivel alacsonyab­ban választották meg a szputnyik keringésének peringeumát (a pá­lya legmagasabb pontja) és ennek megfelelően módosították az apo- geumot (a pálya legalacsonyabb pontja) is. A szovjet rádiót, a lapok szer­kesztőségeit a délutáni óráktól kezdve telefonhívások ezrei árasztják el. Tavaszi tudósítás a paksi termelőszövetkezetekből Mozgalmas Paks határa. Naponta 600—S00 szövetkezeti ember dolgozik a földeken, szántanak, vetnek, trágyát szórnak, építési faanyagot termelnek, szőlőt takarnak ki és metszenek... Mozgalmas a község is, az utcák, meg a szövetkezeti irodák. Minden szövet­kezetnek van már irodája, s ezekben nagy viták, nagy tanácsko­zások folynak. Milyen mások most már ezek a viták, ezek a ta­nácskozások, mint két-három hónappal ezelőtt voltak! Az új szövetkezeti tagok­nak több mint a fele vesz részt a közös munkában Pakson most az a legfőbb gond, hogy még nem tudnak az em­bereknek annyi munkát adni, amennyit vállalnának. Napról napra újabb szövetkezeti gazdák kapcsolódnak be a munkába. Az Ezüstkalász és Aranykalász Tsz- ben 200—200, a Vörös Sugár Tsz- ben 250 tag dolgozik máris rend­szeresen: a munkaképes tagoknak több mint a fele. A munkakedv jó és így a munkák végzésében is előrehaladtak mindegyik szö­vetkezetben. Az Aranykalász Tsz például hat gépállomási traktor­ral és 50 pár lófogattal több mint ezer holdat szántott meg. Az Ezüstkalász és Vörös Sugár Tsz- ben készítik a melegágyakat a kertben, elvetették a borsó zö­mét, vetik a tavaszi árpát, a za­bot és készítik elő a talajt a bur­gonyának és a kukoricának. A termelőszövetkezetek szőlői­ben is megindult a metszés, per­metezik a gyümölcsfákat, tisz­títják őket a kártevőktől, és met­szik, alakítják koronájukat. A tavaszi vetésekhez úgy is ké­szülnek a tsz-ek, hogy megkezd­ték a kukorica és burgonya ve­tőmagok összegyűjtését. Az Ezüst­kalászban két és fél vagon, az Aranykalászban két vagon, a Vö­rös Sugárban egy vagon kukori­cát és a szükséges burgonya ve­tőgumót összegyűjtötték már. Sok jó ötlet az elkészült tervekben Az Aranykalász és Ezüstkalász Tsz befejezte már az idei évi terv készítését. A tervekben sok a jó ötlet és az a közös vonás, hogy a tsz-ek saját erőforrásaik­ból igyekeznek minél többet ten­ni azért, hogy fejlesszék gazda­ságukat. Az Ezüstkalász Tsz a páli árok környékén, az Aranykalász a Bocz-hegyi dűlőben építi fel majd a központját. A Vörös Sugár a meglévő üzemi központját fejlesz­ti tovább új épületekkel. Általá­ban, főként saját erőből és szer­fás megoldással építkeznek a paksiak, hogy minél gyorsabban tudjanak férőhelyet biztosítani állataiknak. Az Aranykalász Tsz már 22 hold zöldség, 100 mázsa napra­forgó, 150 mázsa kukorica, 10 hold cukorrépa értékesítésére szerződött. A szerződött termékek után járó hitelből májustól már 8 forint munkaegységelőleget fi­zetnek. A Vörös Sugárban véglegesen eldöntötték már a munkaszerve­zeti formákat is. Négy brigádot, egy-egy brigádon belül pedig 4— 5 nagylétszámú 15—20 tagból álló munkacsapatot szerveznek, s a kapásokat egyénekre osztják ki. Ami még zavarja a kedélyeket Igazán szép törekvéseket, szor­galmat és lelkesedést láthat az ember Paks közös gazdaságaiban. Kár, hogy még mindig veszeked­nek a tsz-ek egymás között a föld elosztásán. Bonyolult kérdés egy községben több termelőszövetke­zet között a földeket jól eloszta­ni, s nehéz megállapítani azt is* hogy Pakson melyik termelőszö­vetkezetnek van igaza. Tény az, hogy sem a Vörös Sugár, sem az Ezüstkalász, de az Aranykalász Tsz sem elégedett a földrendezés­sel. Baj az, hogy még most is, a ta­vaszi munkák idején is a földe­ken veszekednek a termelőszövet­kezetek. Annakidején ismertettük lapunkban is, hogy Szekszárdon hogyan osztották el három ter­melőszövetkezet között az ugyan­csak különböző minőségű földe­ket. Úgy csinálták ezt, hogy a vá­ros vezetői és a tsz előkészítő bi­zottságok széles körben megvitat­ták a földrendezéssel kapcsolatos elképzeléseiket. S amikor az ala­kuló közgyűlésre került sor, mór befejezett tény volt a földek el­osztása, s azzal mindenki meg volt elégedve. Tető alá kell hozni a földrende­zést most már. Gyorsan és köz- megelégedésre kell eldönteni a vitákat. Jó politikai munkával, a szekszárdiak módszerével ezt Pakson is meg lehet csinálni. Változtatni kell a jelenlegi hely­zeten, mert könnyen elmérgesed­hetnek a viták és akkor letörik a munkakedv, s az a lelkesedés, amely a paksi szövetkezeti gaz­dákat új életük első lépéseinél fűti. gy. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom