Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
4 TOLNA MEGYEI TOEPtTJSAG ISST. mSrctüs 9. fl párt művelődéspolitikai irányelveinek szellemében javul a dombóvári művelődési ház munkája Alázattal könyörgünk így volt, így éltünk fl dombóvári művelődési háznál van jobb a megyében. Kiegyensúlyozottabb munkájú azonban aligha. A fejlődés, ha kiugró eredményeket nem is, vagy csak ritkán produkál, egyenesvonalú, s töretlenül felfelé ívelő. A magyarázat egyszerű: alapos, jól elkészített, a művelődésügyi párthatározat szel lemében összeállított munkaterv a tevékenység alapja. A tavalyi esztendő munkaterve nem tartalmazott különleges nagy tennivalókat, ellenben a realitás talaján maradva a töretlen fejlődés biztosítéka lett. De nézzük a munkatervet, s azt, mi valósult meg belőle. A munkaterv a dombóvári népművelési munkára készült (a művelődési háznak a járás községeiben kifejtett tevékenységének1 ismertetésétől és taglalásától most eltekintünk) s ma már le lehet mérni, mi a helyzet Dombóvá- rott, nem veszctt-e kárba a tavalyi esztendő. A kérdéseket nem az újságíró, hanem a tavalyi munkaterv tesz; fel s Csíkos Imre igazgató, de mindenekelőtt a művelődési ház munkanaplója válaszol. Az első kérdés voltaképpen nem is kérdés, hiszen a munkaterv bevezetőben a község művelődésügyi helyzetének felmérését rögzíti s az általános célkitűzéseket fogja össze. Ezek: Fokozott gondot fordítani a világnézeti nevelésre, az új, szocialista erkölcsre nevelésre, elősegíteni a dolgozók általános műveltségének emelését, igaz ha- zafiságra, proletár internacionaliz Kedden késő este, míg egyedül kerülgetem a hatalmas építkezést, egyre nyugtalanít a gondolat, hogy félrevezettek. Ugyanis arról értesítettek, hogy már két műszakban dolgoznak az építkezésen. Az éjjeliőr adott azután pontos felvilágosítást, hogy nem kedden, hanem szerdán kezdődik a második műszak. Tegnap délelőtt ismét ellátogattam az építkezésre. Három kubikossal beszélgettem a műszakról, tőlük kaptam útbaigazítást arravonatkozóan is, hogy kit s hol találok meg, aki pontosan tájékoztat e kérdésről. Pintér művezetőhöz utasítottak. Ö pedig elvezetett Sárer Imre főművezetői höz az egyik legilletékesebbhez. S így hármasban beszéltük meg a riport-sorozat rájuk vonatkozó részét. Az említett párthatározat nem új az építők előtt. — 1950-ben már dolgoztam második műszakban, kőműves voltam akkor — mondja Sárer elvtárs —, de valahogy elmaradt a második műszak, senki nem szorgalmazta, mi sem, a vezetők sem, és építettünk tovább egy műszakban — lassabban, és talán drágábban is. A párthatározat hatására vezetjük be mi is a második műszakot. Mert most éppen az a cél, hogy gyorsítani tudják az építés ütemét. Éppen ez a legfontosabb, amit várnak az új módszertől. A brigádok átszervezése ehhez a munkához nem ment könnyen. Az egész építkezésen nagylétszámú brigádokat szerveztek és a sok kis brigád megszűntével prob téma volt a vezetők »rehabilitámusra nevelni és végül biztosítani a dolgozók kultúrált pihenését, szórakozását. Ezek után helyesebben mindezek alapján és figyelembevételével részletezi a munkaterv a tennivalókat. Ismeretterjesztés Terv: Megszervezik a munkás- akadémiát, sorozatban, havi két előadást tartanak. Teljesítés: Megtörtént. Az iskolában megszervezik a szülők iskoláját. A TIT gyermeklélektani előadássorozatot indít, a diákotthonokban havonta egyszer ismeretterjesztő előadást tartanak. Mindezt teljesítették. A látogatottság egyre növekszik, jelenleg egy-egy ismeretterjesztő előadáson átlag 50— 60 érdeklődő jelenik meg. Szabó-varró tanfolyam is szerepelt a tervben. Megvalósult 15 résztvevővel. Ugyanakkor feltüntet a terv nyelvtanfolyamokat Is (orosz, német, francia) amelyek ugyan megindultak, de időközben meg is szűntek. Megszervezték a helytörténeti múzeumot, amelyet szintén célul tűz ki a terv. Elsősorban néprajzi. népviseleti anyagot gyűjtenek a múzeumba. A tervbe vett kirándulások elmaradtak, viszont a termelőszövetkezetekben sikerrel folytak a megtervezett tanfolyamok. Az ősszel már megindult az ezüstkalászos tanfolyam is. Művészeti munka Ennek során a táncegyüttesről majd külön szólunk. A képzőművész szakkor és a fotoszakkör kiállítását megrendezték és egylása«, vagy ha úgy tetszik, megnyugtatása is. A munkások megértették, hogy miről van szó. Szívesen vállalták az éjszakai műszakot is. És a brigádok szervezésével — a brigád fele délelőtt, fele délután dolgozik — a bri- gádvezető-problémát is sikerrel oldották meg. Szervezési probléma az is, hogy a délutános brigádot ellássák megfelelő mennyiségű anyaggal. Mert este, már nincs szállítás. A nehéz födémeket, gerendákat csak géppel és iól kivilágított munkaterületen lehet rakni és szállítani. Az éjszakai rakodást biztonsági okokból szüntették meg. A második műszakra való átállás sok gonddal is járt. Meg kellett oldani a brigádok szállítását. Egyik brigád Faddról jár be, külön autóbuszt kellett nékik biztosítani, a másik brigád a munkásszálláson lakik. Az étkezést sem tudták tökéletesen megoldani, »tarisznyapörkölt« a vacsora. Bár az építőmunkásoknak ez nem furcsa. A második műszak bevezetését különösen az a tény is sürgette, hogy a gépek kihasználási foka igen rossz volt. A nagyteljesítményű daruk például csak nyolc órát dolgoztak, holott az állásidő majdnem többe kerül, mint a munkaidő. És a darukat másik építkezéseken is várják, ott is sürget a határidő, oda is kell a gép. Ha gyorsabban végeznek itt a szőlőkombináton, előbb jut a gép Paksra, vagy a bonyhádi építkezésre. A számítások szerint előreláthatólag felére csökken a naptári napok száma — áz építkezés ideje — a gépek kétszer rendeztek képkiállítást a Képzőművészeti Alap által kölcsönzött anyagból is. Havonta átlag kétszer került sor színielőadásra, amikor is vagy a Déryné Színház, vagy a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszerepeit. A színházi előadások látogatottsága hullámzó, a Déryné Színház előadásait illetően sokat ártott a Balatoni csetepaté, azóta azonban ismét megszilárdult a színház iránt a bizalom. Terven leiül megalakították a színjátszó együttest, egyszerre két csoportot. Az egyik prózai művet, a másik zenés színművet tanul. Ugyancsak terven felül megalakult a fototanács, amely egyrészt a fo- toszakkörök működését segíti, másrészt segít a helyes ízlés kialakításában. Megalakult az ifjúsági fúvószenekar, a táncegyüttes és énekkar, s ez biztosítja az utánpótlást. Ezek, amiket felsoroltam, adatok. Lehetne mondani csak adatok. De az egyszerű felsorolás, az adatok egymás után rakása sokszor komoly tartalmi munkát fed és árul el. Ez a helyzet a dombóvári művelődési ház esetében is. Néhány évvel ezelőtt még el sem lehetett volna képzelni ilyen munkát. S ma? Ma már híven szolgálják a párt művelődéspolitikai célkitűzéseit. Ha a megyében még nem a legjobban, de már jól, s úgy, hogy az reménytkeltő a jövőre nézve. L. Gy. I II» »■■»■ll’l'»HU MII műszakos alkalmazásával. — Felvetődik a kérdés, .milyen többlet költséget jelent a második műszak, kifizetődő lesz-e ez? Sárer elvtárs így válaszolt: — Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az építkezés meggyorsul. S ezután számoljuk a költségeket, melyek egyébként sem nagyok. A világítási, az éjszakai pótlék költségei a jelentősebbek. A munkást egyébként is el kell szállítanunk, így ez nem többlet költség. Néhány nappal ezelőtt kísérletképpen már próbálkoztunk az éjszakai műszakkal. Akkor azt állapítottuk meg, hogy több munkát tudnak nyolc óra alatt elvégezni, mint nappal. Éjszaka nem zavarják a munkásokat a szállítók, a gépkocsivezetők, lóhajtók, csak a munkára kell figyelni. Az anyagot előkészítve kapják. Ma délben például már megkezdjük az éjszakások anyagszükségletének előkészítését, s ezután minden nap ezt a módszert követjük. — Van-e remény arra, hogy az építkezés egész idején a két műszakot foglalkoztassák? — Bízunk abban, hogy így lesz! Sőt azt tervezzük, hogy a napok hosszabbodásával korábban kezd az első műszak és előbb befejező dik a második műszak, így nappal, villanyfény nélkül többet tudunk dolgozni. Bár a világítás a munkaterületen jó, de az árnyék zavarja a munkásokat és fokozottabb idegmunkát is követel. Külön érdekessége az éjszakai műszaknak — annak mondhatjuk, mert 22 óra harminc perckor fejeződik be a műszak —, hogy lehetőség nyílik arra. hogy olyan munkaterületen, ahol csak néhány ember tud egyszerre dolgozni, ott egy naptári napon két munkanapot tudnak dolgozni, és ez a haszna; főleg ez gyorsítja meg az építkezést! * Következő számunkban az első éjszakai műszakról írunk. PÁLKOVÁCS JENŐ III. Csak Ruzsics Jánosné volt otthon. Meglepett tekintettel nézett rám és bátortalanul lépkedett a kiskapu felé, amely zárva volt. A meglepetés nem volt váratlan. Gyorsan bemutatkoztam és elmondtam jövetelem célját, hátha azzal sikerül majd megtörni a kényelmetlen bizalmatlanságot. — Annak a régi kérvénynek az ügyében jöttem, amelyet még valamikor nagyon régen Ruzsics bácsi küldött a földművelésügyi miniszterhez. Ez a kijelentésem érezhetően még a puszta megjelenésemnél is meglepőbben hatott. Szinte éreztem- hogy biztosítási ügynöktől kezdve adóvégrehajtóig, mindennek vélt, csak éppen arra nem számított, hogy fiatalember létemre ilyen régiségek ügyében járok itt. Viszont a kapott válasz engem is nagyon meglepett. — Én megmondom őszintén, már nem is nagyon emlékszem rá. Ugye- elfelejti az ember az ilyen dolgokat. Tehát ez esetben is szerencse volt- hogy az írás megmaradt, mert különben teljesen a feledés homályába merült volna az ügy. A gyors bemutatkozásommal azonban sikerült elérnem célomat: pillanatok alatt megnyílt előttem a kiskapu és egy kedves idős néni máris invitált a lakásba. — Elnézést, éppen nagymosás van... A Ruzsics bácsi körülbelül egy órája ment el szalmáért. Tessék csak helyet foglalni, majd időközben megérkezik ő is. Leültem. Ruzsics néni is. Ha már ilyen ügyben jön valaki a házhoz, akkor várhat egy kicsit az a mosás... A Ruzsics bácsi biztosan jobban emlékszik majd arra a kérvényre, mint én. Arra nagyon jól emlékszem, hogy hármasban gondolták el az egészet. Nálunk is nyolc gyermek volt. munkáskéz pedig csak kettő és bizony mindennel meg kellett próbálkozni. Jelentőségteljesen rámnéz. mintegy ezzel kívánja hangsúlyozni, hogy amit most mond, annak különös súlya van. — De azt hiszi- hogy lett valami haszna? A szegény ember mehetett fűhöz-fához... Kis csend következett. Ruzsics- né mereven maga elé nézett, próbálta felidézni a múltat. Előkotorni a sötétből azokat a dolgokat- amelyekkel ma már nem sokat törődnek, de akkor bizony nagyon is lényegesek voltak. — Ha szóltunk valapüt. mindjárt az mondták ránk az urak. hogy kommunisták... Aki panaszkodott, az mind »kommunistavolt. Nem szabadkozásképpen, de azért megjegyzi, hogy pedig ők nem voltak kommunisták, azt sem tudták, hogy mit jelent kommunistának lenni. Ugyanolyan elégedetlenkedők voltak ők is, mint ami akkoriban „divat“’ volt. Most sem tagja egyikőjük sem a pártnak Ezzel azt akarta hangsúlyozni, hogy akkoriban nem kellett ahhoz kommunistának A francoista Spanyolország vezető köreit az utóbbi időben erősen nyugtalanítja, hogy a spanyol szakmunkások több fizetést és jobb megélhetést keresve mind nagyobb számban vándorolnak külföldre. A kivándorlás napról napra nagyobb méreteket ölt. A mostani tragédiát az okozza, hogy a spanyol gazdasági életben depresszió figyelhető meg. Az országban munkanélküliség uralkodik. Számos ország iparában viszont oly nagy szükség van munkaerőre, hogy szívesen felveszik a külföldi munkásokat. A spanyolok meghallották, hogy »ott« kétszer, háromszor annyit lehet keresni, mint »itt«, ezért valósággal menekülnek külföldre. lenni, hogy valaki elégedetlenkedjék. A pillanatot alkalmasnak találtam arra, hogy elővegyem az egykori dokumentumot. A könyvet fellapoztam a 173. oldalon. — Esetleg el is olvashatja az eredeti hiteles másolatát. Pillanatok alatt előkerült a szemüveg. Amikor a végére ér. Ruzsicsné elmosolyodik. Most látom először mosolyogni. — Hogy milyen is az ember... Az idő múlásával már saját magáról sem akarja elhinni, hogy valamikor így élt. Ez egyszerűen hihetetlennek tűnik. Pedig így volt. Akkoriban tényleg így éltünk. Nem színezték ki az uram kérvényét. Nem szónokol a népi demokrácia mellett. Egyszerű falusi asszony, aki a családján kívül mással nem törődött az életben; Csak néha-néha tesz egy ilyesfajta megjegyzést: „Mennyivel más manapság az élet.” Ezzel érzékelteti, hogy ha nem is párttagok, de vitathatatlanul a mai rendszer oldalán állnak. Megromlott egészségi állapotára, szétroncsolódott idegzetére panaszkodik. Ha valamit belevesz a fejébe, attól a gondolattól aztán nem tud szabadulni, az valósággal kísérti és így sok éjszakája múlik el álmatlan nyugtalanság közepette. A könyvre mutat, amely a 173. oldalánál kinyitva még most is ott fekszik előtte, s mellette a szemüveg: — Nem tudom miért, de állandóan attól rettegek, hogy hátha egyszer majd oda érünk vissza..: Engem tönkretett az az élet, és ha rágondolok, már akkor is megborzongok. Próbálom megnyugtatni, hogy semmi jel nem mutat arra, hogy visszafelé haladnánk. Sőt, még 1956-ban sem tudták országunk kerekét visszafordítani. Nem is vitatkozik velem, helyesel, igazat ad. Ezt ő is világosan látja. Deliát a rémképek, amikor megjelennek lelki szemei előtt, mindig felborzolják nyugalmát. — Mi. akik már sok mindent megértünk, öregségünkre eljutottunk oda, hogy nem panaszkodhatunk sorsunkra, már csak arra vágyunk, hogy lehetőleg így is maradjon minden. Most ismét egy hangsúlyozott, jelentőségteljes megjegyzése következett: — Mert tudja, most az is nagyon jó, hogy egyenlőség van. A szövetkezetben mindenki egyenlő, ha dolgozik kap, ha nem, akkor pedig nézhet. Nem úgy van mint azelőtt, amikor az egyik dolgozott, mégis éhezett, a másik pedig henyélve is jól élt. Ruzsicsék szövetkezeti tagok; Mi a véleményük erről? Ismét idéznem kell Ruzsicsnét: — Nem panaszkodhatom, elég jól kijöttünk, pedig én a nyáron két hónapig nem dolgozhattam. Beteg voltam. (Folytatjuk.) Boda Ferenc Spanyolországban jelenleg 300 ezer körül jár a munkanélküliek száma. Sokmillió munkás nem teljes munkaidőben dolgozik. Csu pán az elmúlt év második felében 30 ezer ember hagyta el Spanyolországot. Ebben a számban nincsenek benne azok a mezőgazdasági munkások, akik Francia- országba mennek idénymunkára — cukorrépát szedni, szüretelni, vagy rizst aratni. A Franco-kormány néhány hónappal ezelőtt még nem tulajdonított különösebb jelentőséget a spanyol munkások kivándorlásának, de ma már komoly problémát jelent Spanyolországnak, hogyan vessen véget a szakmunkások emi^rá.lásának. Második műszak a szőlőkombinát építésénél Mit várnak az építők az új módszertől ? Az olvasó bizonyára még alig találkozott e problémával. Uj módszer az építőiparban, hogy ahol csak lehet, bevezetik a két- műszakos termelést. Az MSZMP Központi Bizottsága múlt évi határozata is ajánlja ezt a módszert, s e határozat végrehajtásáról, első kísérleteiről számolunk be olvasóinknak. A riport-sorozat tárgyalja a módszer várható eredményét, összegezi a tapasztalatokat, bemutatja azokat az embereket, akik a második műszakban dolgoznak. írásunkkal segítséget kívánunk nyújtani az építő vállalatoknak, építőipari szövetkezeteknek a módszer átvételében s alkalmazásában. Külföldre vándorolnak a spanyol munkások (Richard Scott Maurer cikke a torontói „Montreal Star”-ból.) '
