Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
4 TOI,VA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. március 7. OLVASÓINK HANGJA Hozzájárulás a város 900 éves jubileumához A múlt évben örömmel olvastuk a Tolna megyei Népújságban dr. Pataki József kezdeményezését a 900 éves Szekszárd ünnepségei alkalmából megrendezendő Tolna megyei természettudományi kiállításról. Tekintettel arra, hogy a gyűjteményen belül a kiállítandó anyag legnagyobb részét a Gemenci erdő növény- és állatvilága alkotja, a szekszárdi erdészet dolgozói örömmel csatlakoznak a kezdeményezéshez Különös örömmel működünk közre az erdészeti anyag összegyűjtésében és ehhez a Soproni Erdészeti Főiskola tudományos irányítását is megpróbáljuk megszerezni. A kiállítás azért is nagy jelentőségű, mert ez lenne hazánkban az első állandó jellegű erdészeti kiállítás. A szekszárdi erdészet nevében: Papp László és Juharos László erdőmérnökök Becsületes vasutas dolgozók Az elmúlt napokban a buda- pest—bajai esti gyorsmotorvonattal Szekszárdra utaztam. Kétnapos értekezlet után eléggé fáradt voltam és elaludtam. Szekszárd előtt felébredtem és felöltözködtem, majd leszálltam, mivel megérkeztem. Másnap vettem észre, hogy belső zsebemből hiányzik az igazolványtok, amelyben éves bérletem, posta ellenőrző igazolványomon kívül 100 forint is volt. Másnap a vasutas dolgozók megtalálták igazolványtokomat. Köszönet és minden elismerés mindazoknak a vasutas kartársaknak. akik az igazolványaimat haza, a lakásomra eljuttatták. Jászkúti Sándor postafelügyelő Szekszárd totósainak életéből Mint a városi művelődési ház fotókörének tagja, március 5-én Halász Rezső fotóművész előadásán vettem részt. Sok — külföldi kiállításon is szerepelt — képe magával ragadta még a felületes szemlélőt is. Ö és képe; döbbentettek rá, hogy mily sok szép van az életben, csak meg kell tudni „fogni”. Halász Rezső fotóművész, a „Mecseki Fotoklub” alelnöke megmutatta nekünk az utat és a Vezetőségválasztó taggyűlést tartott legutóbb Bátászéken a község egyik legnagyobb tömegszervezete, a vöröskeresztes szerve zet. A kultúrotthon nagytermében dr. Tüzes József elnök kedves szavai, üdvözölték, a taggyűlést és a vendégeket. Antal Károlyné titkár elmondotta az elmúlt év eredményeit és küzdelmét, amíg a szervezet 96 tagból 470 tag lett. Stany Sándor a gazdasági eredményekről módot, amelyen és ahogyan a i számolt be. Beszámolójában az új EGYÜTT DOLGOZUNK Alig néhány hete, hogy egyik alapszervezeti taggyűlésünkön felvetődött a gondolat, felvesszük a kapcsolatot valamely üzem vagy intézmény KISZ-csoportjával. Választásunk a baktai szőlő- gazdaságra esett, hiszen két B-osztály tölti ott a hét egy-egy napját mezőgazdasági gyakorlaton. Az együttműködés igazán jól indult. A program bő és gazdag. Egy sakkverseny már volt, s ezt még több követi. Nemsokára megtartjuk a visszavágót, és más sportágakban is összemérjük majd tudásunkat. Mi irodalmi előadásokat tartunk, a gazdaságiak pedig szakmai kérdésekkel és problémákkal ismertetnek meg bennünket. Együttes klubdélutánokat is rendezünk. Társadalmi munkaverrenyt Lógunk szervezni, aminek eredményét június 1-én értékeljük, és az első három helyezetett megajándékozzuk. Ez még csak az alap, a program újabb és újabb javaslatokkal bővül, s ezeket igyekszünk megvalósítani. Az első állomás az ismerkedő volt. Ezt a kellemes délutánt — nem utolsósorban — Ábrahám Lászlónak (IV. b) is köszönhetjük, aki ügyesen, ötletesen, sok humorral és igazán szívvel-lélekkel irányította a játékot, a műsort, és az egész összejövetelt. A kezdés jó volt. Remélem, vendégeink is jól érezték magukat. Most már csak tőlünk függ, hogy milyen lesz a folytatás. Endrődi Olga Garay Gimnázium III. b. * Újjávarázsolják a régi óvodát Nagy volt a sürgés-forgás, készülődés legutóbb a szakcsi kul- túrházban, mert a kis apró „színészeink”, az óvodások mindenkit meghívtak a faluból, „Jön a nagyapám, a nagyanyám is a színdarabra, óvó néni” — hangzott a válasz napokkal az előadás előtt. Voltak olyan idősebb nagypapák, nagymamák, akik csak mpst látták az új kul túrházat. Zsúfolásig megtelt a nagyterem. Nagy Jánosné és Balog Vil- mosné óvónők nem is tudták örömükben melyik apró kis színészt öleljék, csókolják, hiszen olyan szépek, okosak voltak mind nyáján és mindketten a szülőknek, a szülői munkaközösségnek köszönték ezt a szép élményt, hiszen a szülői munkaközösség az. amely aktívan támogatja, dajkálja az óvodát. Másnap szülői értekezletet hívtunk egybe, ahol megtárgyaltuk, hogy mennyi is a bevétel és mit is vegyünk az összegen. Egyhangú a válasz: vásároljunk függönyöket, szőnyegeket, hiszen gyermekeink is szeretik a szépet. Van köztünk sok ügyes asszony, akik jól tudnak varrni, mint Ferenczi Ferencné. Major Gyuláné és Hangyáné, akik megvarrják, hogy egészséges, szép. tiszta, rendes legyen a régi öreg óvoda. A szülők segítségével azonban újjávarázsoljuk. mert mér dolgoznak az udvar, a kert rendbehozaialán is. A kis apróságok pedig alig vár- I ják, hogy megint lehessen szerepelni. mert a dicsérettől, tapstól úgy érzik, hogy nagyra nőttek. A szülői munkaközösség nevében: Királyné, Szakcs Vöröskeresztes taggyűlés Bátászéken szépségek elérhetők. Köszönet érte, akik ezen élményekben gazdag előadást részünkre megszervezték. Sotkó János Decs vezetőség részéré utat mutatott az elkövetkezendő időszakban, melyben 60 gyermek kéthetes ingyenes üdültetését kell megvalósítani a balatonlellei központi vöröskeresztes üdülőben. Unoka a nagyapáról Hűvös, ködös az idő. A Csapó-kastély szélső szobájában, az iskolaterembe tizenhat alsótagozatos jár. Kormányzatunit gondoskodott róluk. Nem keli télvíz idején, esőben, fagyban. bevánszorogniok a három kilométerre fekvő Tengelic községbe. A három csöpp elsős a nagy betűk rejtelmeit kutatja. Bizony, küszködnek is vele. Óvodába nem jártak, mert az messze van... A három másodikos arról ír, miért kell megbecsülni a postás bácsit? A harmadik osztálynak »hivatalos« dolgozatírása van. »Mii csinálnak most otthon?« Ez a dolgozat címe. A három harmadikos erősen gondolkodik. Kettő közülük — ősrégi diákszokás — a tollszár végét rágja. Egymás tekintetéből szeretnének jó gondolatot kiolvasni. A tollszárrágásnak nem tudom van-e valami bűvös ereje? Tény az, hogy a Jóska gyerek kiveszi egyszer a tollszár vénét fogai közül. A tollhegy végével megcélozza a füzet bal felső sarkát és írni kezd. Lassan a másik kettő is követi példáját. Beadják a három füzetet. Kiengedem őket. Elfog a kíváncsiság Mit írtak a gyerekek? Persze, nem 'sokat. Helyesírási hiba is akad benne bőven! A Jóska gyerek három utolsó mondata mégis érdekes. Leírom hát szó szerint. »Nagyapám a sarokban üldögél. Békésen pipázik. Eleget dolgozott életében!-« Elgondolkodom... Józsi nagyapja 72 éves öregember. Urasági cseléd volt valamikor. Most tsz-nyugdíjas. Hát dolgozhatott eleget! Egy szó hiányzott még talán a dolgozatból, a »megérdemli« szó. De én tudom, hogy az én kis örökmozgó, csillogószemű Jóskám ezt úgy is odagondolta. Pipázzék hát a munkában megtört, volt cseléd békésen! S amit a fiú nem irt oda, odaírom helyette én azt a hiányzó sz&t: megérdemelte. BATl Majd Vajda Gyula állomásfőnök számolt be a vasutas vöröskeresztes szervezet munkájáról. Mióta a vöröskeresztes szervezet működik — másfél év óta — nem volt személyi baleset. Vöröskeresztes jegyvizsgólóink őrködnek az utazó diákok felett. Molnár Mária köszöntötte dr. Szentlőrinczi Géza orvost nvug- díjbamenetele alkalmából és a vöröskeresztes szervezetnél végzett munkájáért. Ezután átadták Szentlőrinci doktornak ,,A Vörös- kereszt érdemes dolgozója” kitüntetést. A Magyar Vöröskereszt báta- széki alapszervezete az egész község nevében táviratban tiltakozott az imperialisták kongó], gaztette miatt. Pásti József levelező, Bátaszék Újból megkezdte működését«a kölesdi énekkar A kölesdi kultúrotthon-avatá- son tapasztaltuk, hogy a hőgyészi, a simontornyai és a gyönki vegyes énekkar szép énekszámaival igen nagy tetszést aratott. Akkor azt mondta Moharos elvtárs, reméljük, a kölesdi énekkar is részt vesz majd a járási versenyeken. Ez most valóra is vált. Kölesden az énekkar megalakult. Eddig csak férfikar volt, de most már örömmel jelenthetjük, hogy a kölesdi vegyes énekkar megkezdte működését. Az első próbát február 22-én tartották, amikor is 40 fő már részt vett az énekpróbán. A próba jól sikerült, és Farkasfalvi József karmester nagy örömére, a vegyeskar megállta a próbát. Kölesden a vegyes énekkar a felszabadulás óta nem működött. Reméljük, hogy még több tagja lesz az énekkarnak. Ehhez kívánunk sok sikert. Németh Vilmos levelező OaSacsa: elpusztult Árpád-kori falu Boyyfszió határában Bogyiszlón 1958-ban több hónapon keresztül ásatások folytak a Duna töltésének építésével egyidejűleg. A Tolna megyei Népújság több ízben beszámolt arról, hogy három szarmata (i. u. III.— V. század) és egy törökkor végi magyar települést tártak fel a régészek. A munkálatokkal párhuzamosan egy Árpád-kori falu helyét is megtalálták, de tekintettel arra, hogy történetét homály fedte, erről nem írtak az újságok. Amikor a faluban híre ment, hogy a határban régészeti ásatások folynak, sorra jelentkeztek bogyiszlói öregek, akik elmesélték, hogy a Duna felé volt egyszer egy nagy templom és egy igen gazdag falu. Ezt a falut a törökök meglepték. A lakók egy darabig védekeztek, de látván, hogy a túlerővel szemben tehetetlenek. leszedték a templom harangját, belehelyezték az egyházi arany-ezüst kincseket, aztán beledobták az egészet egy kútba. „Ott van az ma is lelkem — biztatta a régészeket Szabó Éva néni — csak meg kell keresni.” A bogyiszlóiak egész legendákat meséltek a dalacsai kincsékről. Egyszer aztán megsokalltuk a dolgot. Nézzük már meg — gondoltuk. A falutól délkeletre egy régi vízmederrel körülvett dombra vezettek. Felszíni vizsgálódással is meg lehetett állapítani, hogy magyar település és templomkörüli temető van e helyen. Am hiába kerestük a régi okmányokban Dalaesa nevét, nem találtunk rá adatot. Néhány heti keresgélés után beraktuk feljegyzéseinket a fiókba. Ott pihennének ma is, ha néhány héttel ezelőtt nem akadt volna a kezünkbe egy olyan adat, melynek nyomán fel lehetett deríteni a falu eddig homályos történetét. Moys nádor 1272-ben egy cisztercita apátságnak adományozta a Bogyiszlón, valamint a Da- lacsában fekvő birtokát a halastóval együtt. Ez az adat kétségtelenné teszi, hogy mindkét helység már az Árpád-korban fennállott. 1384-ből és közvetlenül a török bejövetele előtt, 1517-ből van még okleveles adatunk a helységre vonatkozóan. Neve azért szerepel ilyen ritkán, mert folyamatosan az apátság birtokában volt és a király így nem adományozhatta híveinek. Az elpusztult községet már 1831-ben kereste Mindszenti Antal .utazó, de nem találta meg. Érdekes Pesty Frigyes, kitűnő tudósunk adata, mely szerint 1880- ban még a templom romja látható volt. Nyilván ez a magyarázata a rendkívül erős népi hagyománynak is, mely nem alaptalan. Bizonyos, hogy egy régészeti ásatás komoly templomot, települést és temetőt tárna fel ezen a helyen. Kőhegyi Mihály a Egyéves a bonyhádi kórház Hivatalosan egyéves a Bonyhádi Járási Tanács Kórháza, bár működése előbb kezdődött. Eredetileg trachoma-kórháznak épült. Ezt a bonyhádi járásra jellemző szembetegséget közben sikerült annyira felszámolni, hogy . célszerűbbnek látszott az épüíetet kórházként felhasználni. Az első évben sok nehézséggel kellett megküzdenie a négy osztályra berendezett kórháznak, és a vezetők, dolgozók dicséretére legyen mondva, sokat fejlődött. A múlt évben felszerelték a laboratóriumot, bővítették, átalakították a rosszul megépített műtőt, a kórtermekbe fülhallgatós rádiót szereltek, műtős segédi ügyeletes szobát létesítettek, orvoslakásokat, új műszereket szereztek be, így röntgenhez tho- mográf-asztalt, fotométert, la- paroscopot, oscillometert, árnyékmentes műtőlámpát, rövidhullámú gépel és egyéb felszereléseket^ ^Lerakták az alapját az orvosi 'szakkönyvtárnak is, jelenleg háromszáznál több magyar és külföldi tudományos mű áll rendelkezésre. Tizenegy magyar nyelvű szakfolyóirat mellett 12 szovjet, német, angol, amerikai, svájci és francia szakfolyóirat érkezik rendszeresen. A szakszervezet és a vöröskereszt segítségével az idén szépirodalmi és politikai művekkel akarják gyarapítani a könyvtárat. A kórház legrégibb osztálya a szemészeti és trachoma osztály. Évi betegforgalma 636 ápolt, 8478 ápolási nappal. Az osztályon végzett műtétek száma 418 volt, szemben az 1959. évi 271-gyel. A műtétek 55 százaléka szaruhártyába ékelt idegen test eltávolítása volt — szembaleset gyógyítása. Az osztály két új trachomaeset mellett 547 régi kezelt, vagy gyógyult beteget tart nyilván. A belgyógyászaton az ágykihasználás 106.1 százalék volt. 570 fekvőbeteget kezeltek 9362 ápolási napon. A betegek közül 127 emésztőszervi, 115 szív- és. keringési; 95 lágzőszervi betegségben szenvedett. A sebészeti osztályon kellett a legtöbb nehézséggel megküzdeni, mert márciusig egyedül a főorvos végezte a műtéteket. Az ápoltak száma 816 volf, 10 081 ápolási nappal. Az osztályon az elmúlt évben 586 nagyműtétet végeztek. A szülészeti qsztály 1959 elején mint szülőotthon kezdte működését. Az osztályon 1960-ban 615 szülésből 618 csecsemő született. A kórház a nehézségek leküzdéséhez sok segítséget kapott a megyei egészségügyi osztálytól, a járási tanácstól, a járási és a községi pártbizottságtól. Pénteken este hat órai kezdettel a Béke Szálló emeleti termében számolt be a kórház igazgatója, főorvosai a meghívott vendégeknek az egy év alatt végzett munkáról. Szekszárdi színjátszók vendégjátéka Kaposvárott és Pécsett A szekszárdi városi művelődé- mutatta be a színház Tabi Lász- si ház és a megyei rendőrfőka- ló vígjátékát, igy a közönség ér- pitányság egyesített színjátszó- deklődése váltotta ki a meghí- csoportja nagy sikerrel mutatta vast, de hozzájárult a színvona- be a megyeszékhelyen Tabi Lász- las előadás, a szereplők magas ló: Különleges világnap című víg színvonalú teljesítménye is, játékát. A szekszárdi előadás sikere nyomán az együttest meghívták több Tolna megyei községbe. Külön érdekesség, hogy a szekszárdi színjátszókat vendég- szereplésre hívták Kaposvárra és Pécsre is, Egyik városban sem MÁGNESES MŰFOGSOR Egy stockholmi fogorvos kísérletképpen mágneses műfogsort készített egyik páciense számárai A fogsort az alsó állkapocsban műtéti úton elhelyezett apró mágnesek tartják.
