Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

1961. március 7. TOLVA MEGYEI VEPÜJSÄO Mit tehet a lakosság a társadalmi tulajdon védelme érdekében ? Ma már úgyszólván mindenki előtt ismeretes a társadalmi tu­lajdon fogalma. Társadalmi tu­lajdonban vannak az ipari üze­mek, bányák, bankok, a kereske­delmi üzletek, raktárak, a közle­kedési berendezések, stb. Amióta hazánk dolgozó parasztsága — köztük a megye dolgozó paraszt­sága is — a társas gazdálkodást választotta, a termelőszövetkeze ti közös vagyon ugyancsak társa­dalmi tulajdont képez. A társadalmi tulajdonban lévő vagyon közvetve, vagy, közvetle­nül a dolgozó nép anyagi ellátá­sát, az ilyen vagyon gyarapítása az életszínvonal emelkedését szol­gálja. Ebből következően a társa­dalmi tulajdonban keletkezett bármilyen csekély kár is a dol­gozók érdekét sérti, veszélyezteti az életszínvonal emelkedését. A közfelfogásban még mindig eléggé elterjedt, hogy a vagyon­védelem, így a társadalmi va­gyon védelme is csak a bűnüldö­ző szervek: az ügyészség, rendőr­ség és a bíróság feladata. Való­ban e szervek alapvető köteles­ségként hivatásszerűen mindent megtesznek a közvagyon megvé­déséért. A hivatalos szervek bár­milyen erőfeszítése sem hozza meg azonban a kellő eredményt, ha feladataik teljesítésében nem támaszkodhatnak a lakosság szé­les tömegeinek támogatására és ha minden állampolgár nem se­gíti őket munkájukban. A bűnüldöző szervek az utóbbi években széleskörű felvilágosító tevékenységet folytattak. E tevé­kenység nagyszerű eredményeket hozott. A dolgozók egyre jobban felismerik, hogy a közvagyon, a társadalmi tulajdon megóvása, annak gyarapítása közérdek, de egyéni érdek is. Az eredmények­kel azonban még nem lehetünk elégedettek. A népgazdaság minden ágában még számos olyan visszaélés, vagy gondatlan károkozás tör­ténik, amelyet jobb ellenőrzés­sel, a tárgyi biztonság fokozá­sával, vagy a dolgozók öntuda­tának emelésével meg lehetett volna előzni. Most nézzük, mit kell tenni a lakosságnak a közvagyon védel­me és gyarapítása érdekében? Mindenki kötelessége tartóz­kodni olyan magatartástól, amely- lyel a társadalmi tulajdonban álló vagyontárgyban kárt okozhat. A szocialista társadalmi erkölcs fon­tos szabálya — mely a büntető­jog szabályaival is azonos —, hogy a vagyoni károkozások legközön­ségesebb esetei: a lopás, sikkasz­tás, csalás, jogtalan eltulajdoní­tás, vagy rablás bűncselekmények és ezekért a törvényben megálla­pított büntetés szabható ki. De hatalmas károkat lehel okozni a társadalmi tulajdon hanyag vagy gondatlan kezelé­sével is. Egyszerű példa az, ha valaki ál­lami tulajdont képező és részére hatóságilag kiutalt lakásban el­távozása előtt nyitva hagyja a vízcsapot. A nyitvahagyott vízcsapból ki­folyó víz lassanként az egész la­kást elárasztja, a padlózatot meg­rongálja, a falakon repedést okoz­hat. Kétségtelenül bűnös, gondat­lan magatartásról van szó, mely egyben hatalmas károkat is okoz. Számos feljelentés érkezik amiatt, hogy néhány lakó megfe­ledkezik arról az elemi szabály­ról, hogy a lakásban még a kony­hának a kövezett részén sem le­het fát vágni. Nem tartják be azt a szabályt, hogy a lakások abla­kait — ha az betörik — meg kell csináltatni, vagy a közös haszná­latra szánt helyiséget (mint pél­dául lé-csőfeljáró, pincetér és padlástér) ' éppen úgy csak a rendeltetésének megfelelően sza­bad használni, mint a lakás el­különített részeit. Szekszárdon, sok újonnan épült ház több ab­laka be van törve és nem akad gazdája a károkozásnak. Egyszerű számítással bebizo­nyítható, hogy egy olyan bérház építési költsége, amilyen több is van Szekszárdon, a benne lévő lakások lakbérének legfeljebb 100 éves összegével térül meg. E száz év alatt azonban e házakat több­ször kell tatarozni és a tatarozás költségeit az állam a lakbérekből fedezni nem tudja. Minél jobban rongálják a lakók a házat, a ta­tarozás annál hamarább és gyak­rabban szükséges. Látható tehát, hogy az életben gyakran előfor­duló és jelentéktelen magatartá­sok összességükben milyen nagy károkat okozhatnak. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a társadalmi tu­lajdon gyarapodjon, növekedjen. Ez látszólag csupán a termelő munkában, vagy általában a munkahelyeken érvényesülő köte­lesség. A munkahelyeken kívül is van azonban lehetőség közvetlenül, de különösen közvetve a társadalmi tulajdon gyarapítására. A lakosság itt elsősorban azzal segíthet, ha részt vesz olyan tár­sadalmi munkában, amely élet- körülményeinek megjavítását, kulturáltabb környezetet, több szórakozási és művelődési le­hetőséget biztosít. Embertársainkat mindenütt vissza kell tartani attól, hogy olyan cselekményt kövessenek el, amellyel a társadalmi vagyon­ban kárt okoznak. Annak ellené­re, hogy az állampolgárok nagy többsége ismeri a társadalmi tu­lajdon jelentőségét, elsősorban a munkahelyeken kívül a minden­napi életben számos eset látható, amikor egyesek közömbösen né­zik a társadalmi tulajdon károsí­tását, rongálását. Megyénkben sok fiatal fát ültetnek, erdősíte­nek, parkokat hoznak létre. Első­sorban a gyermekek, de a felnőt­tek jelentős része is letapossa, letördeli, vagy egyéb módon meg­rongálja a fiatal csemetéket. Az arra járók ezt gyakran közömbö­sen nézik, vagy nevetnek rajta. Úgy vélem, nem kell ismételni azt, hogy ezáltal milyen kárt okoz­nak a társadalmi vagyonban. A lakosságnak segítséget kell adnia a hatóságoknak ahhoz, hogy a társadalmi tulajdonban kelet­kezett károkat felderíthessék, a kárt okozó személyeket leleplez­hessék. Egyedül a bűnüldöző szer­vek munkája nem képes tökéle­tesen biztosítani a társadalmi va­gyon védelmét. A lakosságtól segítségként el­várjuk, hogy ha valaki tudomást szerez szándékos társadalmi tu­lajdon elleni bűntett elkövetésé­ről, azt jelentse fel. A feljelenté­si kötelezettség elmulasztását a törvény bünteti. A feljelentési kö­telezettség kiterjed nemcsak a felfedezett bűntett tényének ha­tósági közlésére, hanem az an­nak elkövetésével alaposan gya­núsítható személyt is jelenteni kell. Igényeljük a lakosság közre­működését abban a vonatkozás­ban, hogy segítse a hatóságo­kat egy-egy bűntett felderítésé­ben a tettes kézrekerítésében és a cselekmény teljes tisztázásá­ban. A fentieken kívül egyik legna­gyobb segítség a hatósági szer­vek számára az, ha kialakul egy olyan közhangulat, amely a leg­mélyebb társadalmi megvetéssel sújtja a társadalmi tulajdonban kárt okozó személyeket, magát a károkozást. A múltban gyakran megtörtént, hogy a társadalmi tu­lajdonban kisebb, vagy nagyobb kárt okozó személyeket joindula- túlag mentették, sajnálkoztak »le­bukásukon«. Nem gondoltak ar­ra, hogy a károkozás milyen hát­rány a népgazdaságnak, mennyi­re ellenkezik saját egyéni érde­keikkel is. Az ilyen hangulat nem egyszer tudatos ellenséges hírve­résből, az ellenséges elemeknek nemcsak politikai, hanem gazda­sági rendünk ellen is megújuló támadásaiból adódik. Az öntuda­tos dolgozók és elsősorban a kommunisták kötelessége az, hogy megfelelően felvilágosítsák az ál­lampolgárokat a társadalmi tu­lajdonban okozott károk jelentő­ségéről, leleplezzék az ellenséges hírverést, támogassák a hatóságok munkáját. A tanácstagok nagyszerű fel­adata az, hogy választókerületük polgárainak kisebb-nagyobb sze­mélyes problémái mellett felfi­gyeljenek egy-egy közérdekű be­jelentésre és vegyék észre a tár­sadalmi tulajdon károsítására utaló jelenségeket. Minden bűn­üldöző és egyéb hatóságnál, és szervnél rendszeresen tartanak fo­gadóórákat és panasznapokat. A dolgozók bejelentéseinek elintézé­sét a törvénv biztosítja. E törvé­nyes lehetőségek, párosulva a ta­nácstagok által tartott fogadó­órákkal és beszámolásokkal, al­kalmasak arra, hogy feltárják a népgazdaság minden területén még elég gyakran található és a társadalmi vagyon megkárosítá­sára vezető bűnös tevékenységet. Dr. Szilcz Ákos megyei főügyész A Tolna megyei Tanács Kórhá­za kispaiánki gazdaságánál meg­üresedett mezőgazdász (gazdaság­vezető) állásra pályázatot hirdet. Illetmény: az egészségügyi gazda­ságok mezőgazdászaira nézve meg állapított egyetemi, esetleg mező- gazdasági technikumi, vagy ezzel egyenlő végzettség. A végzettséget igazoló oklevéllel, önéletrajzzal felszerelt pályázati kérelmet leg­később március 15-ig a Tolna me­gyei Tanács Kórháza igazgató­jához kell benyújtani. (3) Ha ön szereti a ren­det és a szép lakást, végeztesse a Szekszárdi Festő Ktsz-szel a festést és mázolást Elkerüli egy időre ház­táját a gond, mun­kánkra rosszat az irígye se mond. Megrendelésével keres­se fel szövetkezetünket, Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt. (6) Elárverezik a világ egyik legnagyobb kézira tgyüjteményét Május végén Marburgban elár­verezik a világ egyik legnagyobb magánkézben lévő kéziratgyűjte­ményét, amely az 1949-ben Bősei­ben meghalt svájci nagyiparos, Kari Geigy-Hagenbach tulajdona volt. Geigy már 20 éves korában kezdte és 60 éven át folytatta a történelem, irodalom, tudomány és művészet nagy személyi,ségei kéziratainak gyűjtését. 1929-ben jelent meg először a gyűjtemény katalógusa. A szépirodalmi rész kincsei közé tartoznak Goethe, Schiller, Lessing, Kleist, Racine, Swift, Burns, Lope de Vega és Gogol kéziratok és levelek. A gyűjteményben képviselt legje­lentősebb tudósok Rotterdami Erasmus, Kepler, Grotius, Winc- kelmann, Galvani és Hertz. A ne­ves zeneművészek közt szerepel Gluck, Telemann, Haydn, Mozart, Beethowen, Schubert, Orlando di Imsso és Monteverdi, a nagy fes­tők és szobrászok között Tizian, Veronese, Rubens, van Dyck és Cézanne. A történelmi kéziratok között Götz von Berlichingen, Stuart Mária, Robespierre és I. Napoleon írásai és levelei. ^vwwv/vww — Háromhetes elnökképző tan­folyam fejeződött be pénteken Iregszemcsén. A tanfolyamon a 800 holdon aluli termelőszövetke­zetek elnökei vettek részt. — Elmarad a TIT március 9-re hirdetett „A mai magyar regény- irodalom és mindennapi életünk” című előadása. Az előadás új időpontját lapunkban közöljük. — Televíziós „híd” London és Moszkva közt. A UPI londoni híradása szerint televíziós „híd­dal” teszik lehetővé az angol fő­város lakosainak, hogy megtanul­ják az orosz nyelvet, Moszkva lakosainak pedig, hogy angolul tanuljanak. Az erre vonatkozó megállapodás megkötéséhez szov­jet megbízottakat várnak már­ciusban Londonba. — Több mint 102 000 kötet könyvet kölcsönzött az elmúlt év­ben a szekszárdi megyei könyv­tár. — Egy bécsi katonai törvényszék egyévi börtönre ítélte a 21 éves Alfred Hintermeiert. A néhány hónappal ezelőtt bevonult katona a bíróság előtt azzal védekezett, hogy nem tudta elviselni regge­lenként a kötelező mosakodást. — Negyvenkét Tolna megyei termelőszövetkezetből vett részt szövetkezeti tag a Siófokon meg­rendezett öntöző gépkezelői tan­folyamon, amely szombaton feje­ződött be. A termelőszövetkeze­tek egy részében eddig is volt, a másik részében pedig az idén I alakítják ki az öntözéses kerté- ! szetet. — A legöregebb olimpiai baj­nok. Az angol Dick Gunn, a leg­öregebb olimpiai bajnok a na­pokban ünnepelte 90. születés­napját. Gunn az 1908-as londoni olimpián a pehelysúlyú bokszo­lásban aranyérmet nyert. Csajkovszkij emlékest Szekszárdon Ifjúmunkások ! A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Tolna megyei Szervezete március 10-én, pénte­ken este 7 órai kezdettel a belvá­rosi alapszervezet hei '«ében Csajkovszkij emlékestet rendez. Az emlékesten hanglemezes mű­sor keretében ismertetik a nagy orosz zeneszerző művészetét, mun kásságát. Összekötő szöveget Lé- tay Menyhért gimnáziumi tanár mond. Az emlékestre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. — 389 000 forintot fordított gé­pek vásárlására az elmúlt évben a gyönki Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Ezzel kétszeresére emelte a tulajdonában lévő gé­pek értékét. — Bőrdíszáruk elefántbőrből. Franciaországi és belgiumi bőr­díszműves üzemek felfedezték, hogy elefántbőrből kitűnő retikü- lök, cipők és kesztyűk készíthe­tők. A vastag elefántbőrt négy rétegre hasítják. A három alsó bőrréteget megfestik, a felső ré­tegnek meghagyják az eredeti színét és fényálló lakkal vonják be. — Földjáradékként közei fél­millió forintot fizetett ki a dom­bóvári Alkotmány Termelőszövet­kezet azoknak a tagoknak, akik saját földjükkel léptek a szövet­kezetbe. — A televízió műsora: 18.00: Ifjúsági műsor. 1. Készülődés a nyárra. 2. A kőbaltától a nagy- kalapácsig. A szerszámok törté­nete. 3. Tanuljunk táncolni! A bécsi keringő ismétlése. — Ho­gyan kell lekérni? — A slowfox. 19.15: TV-híradó. 19.30: Népze­ne. 19.55: Az elvarázsolt herceg. Magyarul beszélő szovjet film. 21.30: Hírek. 10 ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ ■ 0 ¥ Alakuló üzem 0 ■ 0 ■ 3 villanyszerelőket 2 ■ keres felvételre, zombai te- 0 Q lephellyel, Tolna megyei ál- ■ ■ lami gazdaságainak sze- Q H szereléséhez. Közétkeztetést, ■ Jj szállást biztosítunk. Külszol- Q 0 szolgálatot fizetünk, bérezés gj megegyezés szerint. 5 (36) y ■ CDBOICDBOIOIOIOI ■XŐOOGRfXOiOOGOGOOX^COOGC-k,' Jelentkezzetek \ kőműves, ács, burkoló, tető- 1 fedő és szigetelő szakmára 3 tanulónak * Jelentkezhetnek mindazok, akik 14. életévüket betöltötték, de a 17. életévüket még nem haladták túl és a VIII. általános iskolát elvégezték. Jelentkezni lehet: Komlói Állami Építőipari Vállalat, Komló, Kossuth L. u. 13., valamint Pécs, 506. sz. MŰM, Iparitanuló Intézet, Szigeti u. 35. Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen. Vidéki tanulóknak bentlakásos otthont és napi három­szori étkezést biztosítunk, (30) -i ö Q&n a tavasz!!! Tataroztassa házát a Szekszárdi Építőipari Szövetkezetnél, Rákóczi u. 15. Telefon : 23-57 Vállal: asztalos, kőműves, ács, villanyszerelő és bádogos munkákat A lakosság felé 5 °/o kedvezményt ad AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA iXjOQQQOOQQQQ^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom