Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

M61. március 3. •fi —i_ TOLTVA MEGYEI IfEPŰJSAO Az elmélet napi kérdései A szocialista világrend fejlődésének új szakasza Még mindig élénk a Moszkvai Nyilatkozat sajtóvisszhangja mind a szocialista tábor orszá­gaiban, mind a tőkés államokban. Ez érthető is, hiszen, nem ke­vesebbről adott számot napjaink Kommunista Kiáltványa, mint például korunk alapvető tartal­máról, a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségéről, a tőkés társadalmi rend jelenlegi helyzetéről, pers­pektívájáról, a gyarmati rend­szer felbomlásáról a szocializ­mus és a kommunizmus világ­méretű győzelméről. A szocialista világrendszer hely zetével foglalkozva a nemzetkö­zi munkásmozgalomnak e nagy­szerű dokumentuma a nagyszerű jövőt, az emberiség évezredes ál­mának a megvalósítását szinte emberi közelségbe hozza. A nyi­latkozat, elemezve a társadalmi törvények hatását, levonja azt a következtetést, hogy az osztály­társadalom végleges összeomlása, a kizsákmányolás teljes felszá­molása, és a szocializmus világ­méretű győzelme elkerülhetet­len. A szocialista világredszer fejlődését így jellemzi: „A szo­cialista világrendszer fejlődésének új szakaszába lépett. A Szovjet­unió sikeresen folytatja a kom­munista társadalom általánosan kibontakozó építését. A szocia­lista tábor más országai sikere­sen rakják le a szocializmus alapjait és közülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába léptek...” Az 1960-as Moszkvai Nyilatko­zat joggal állapítja meg, hogy új szakasz kezdődött a szocialista világrendszer fej­lődésében, hiszen az 1957-es nyi­latkozat megjelenése óta is új', nagy sikereket értünk el. Az el­múlt három évben bekövetkezett a két világrendszer, gazdasági versenyének döntő szakasza. A Szovjetunió a hétéves terv tel­jesítésével a termelés abszolút számait tekintve utoléri a kapi­talizmus legfejlettebb országát, az Amerikai Egyesült Államokat, s néhány esztendővel később, elő­reláthatóan 1970-re, az egy főre eső termelésben is megelőzi azt az országot, amelyben a kapita­lizmus a legtöbbet nyújtotta az emberiségnek. E történelmi jelen­tőségű gazdasági versenyben, amely lényegében a szovjet ha­talom megjelenésével vette kez­detét, a Szovjetunió népei az el­múlt esztendőben is hallatlanul nagy eredményeket értek el, messze túlszárnyalva a tervelő­írásokat. „Az ipari termelésnek a hétéves terv első két évében az ellenőrző számok alapján vég­zett számítások szerint 17 száza­lékkal kellett volna emelkednie. A valóságban csaknem 23 száza­lékkal emelkedett. Ha nem vál­tozik a növekedés üteme, az ipari termelés hét év alatt nem 80 százalékkal fog emelkedni — ahogyan a tervben előirányoztuk — hanem körülbelül 100 száza­lékkal” — mondotta Hruscsov elvtárs ez év január 6-i beszé­dében. Ezek a tények pedig azt jelentik, hogy a tervezettnél hamarabb érik utol a legfejlettebb tőkés ál­lamokat, hamarabb győzi . le a szocializmus a kapitalizmust az emberi tevékenység legdöntőbb területén — a termelésben. Kína, amely alig egy évtizede rázta le magáról a gyarmati Az amatőr útja a művészetig A szekszárdi művelődési ház fotóköre ma, március 5-én dél­előtt előadást rendez a városi művelődési házban. A rendez­vény keretében Halász Rezső, a „Mecseki Fotoklub” alelnöke tart előadást: „Az amatőr útja a mű­vészetig címmel.” Ugyanakkor Gépbemutatót is tartanak. igát, rendkívül gyorsan iparoso­dik, s ahol egykor 10 milliók haltak éhen évenként— ott min­denkinek jut kenyér. Ázsia leg­hatalmasabb országa 1957-ben az acéltermelésben a kilencedik volt a világon, 1960-ban a hatodik helyre zárkózott fel, szénterme­lésben pedig az ötödik helyről a második helyre rukkolt előre. Az ipari termelés bruttó értéke 1957—1960. között átlag évi 40 százalékkal emelkedett, vagyis az első ötéves tervben elért átlagos évi emelkedés üteme több mint megkétszereződött. Hasonló üte­mű a fejlődés a mezőgazdaság­ban is. A vízgazdálkodásban pél­dául három év alatt 300 000 000 muval növekedett a hatásosan öntözhető terület és háromszoro­sára emelkedett a mezőgazdaság­ban dolgozó traktorok száma. Az európai és ázsiai népi demokráciák is jelentős sikereket értek el. A legtöbb országban az ipar egyen­letes, gyors fejlődése mellett si­keresen oldották meg, vagy old­ják meg a proletárdiktatúra leg­nehezebb feladatát — a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sét. Ez azért a legnehezebb, mert a parasztságot, mint a munkás- osztály szövetségesét, nem lehet kisajátítani, hanem hosszú neve­lő munka eredményeként kell át­vezetni a kisáru termelésről a szocialista viszonyok közé. Az átszervezés sikeres megoldása le­hetővé teszi ezekben az orszá­gokban, hogy egyszer s minden­korra megszüntessék a parasztság rétegződését, kialakulhasson az egységes paraszti osztály. A népi demokráciák társadal­mában jelentős változás zajlott le az elmúlt évtized alatt. To­vább erősödött a munkásosztály és a parasztság szövetsége, ugyanakkor eltűnt a földbirto­kos és a tőkés osztály is. A fa­lun elért eredmények pedig le­hetővé teszik, hogy ott is a leg­rövidebb időn belül megszűnjön a kizsákmányolás. Mindenek a szocialista társa­dalmi rend történelmi jelentősé­gű győzelmei. S mert a nemzet­közi helyzetből adódóan a Szov­jetunióban nemcsak teljesen, ha­nem véglegesen is győzött a szo­cializmus, ez egyúttal azt is je­lenti, hogy azok az eredmények, amiket a népi demokráciák él­értek, ugyancsak véglegesek. A szocialista tábor léte, eredményei­nek végleges győzelme pedig elő­feltétele annak, hogy néhány év alatt ezekben az országokban is teljes siker koronázza a szocia­lizmus építését. Mint ismeretes, hazánk a második ötéves terv végére éri ei a fejlett szocializ­must A történelmi fejlődés menetét ismerve csak helyeselni lehet a Moszkvai Nyilatkozatnak azon tételét mely szerint „a szocialis­ta országok világrendszert elkot- va nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére. Reális lehető­ségek nyíltak arra. hogy korunk legfontosabb problémáit új mó­don, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében oldjuk meg.” Korunkban — éppen a fentiek miatt — a szocializmus az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik, s ezt a szerepét erősíti a szocialis­ta világrendszer fejlődésének új szakasza. Az elmúlt esztendők során el­ért politikai, gazdasági, kulturá­lis sikerek, az egyes országok társadalmában végbement törté­nelmi jelentőségű változások ered menyeként a szocialista világ- rendszer a fejlődésének új sza­kaszába lépett, amely egyre gyor­suló ütemben hozza meg az új rend további, világméretű győ­zelmét. K. Balog János KISZ-titkári tanfolyam Bonyhádon Ezekben a hetekben KISZ-fiatalok népesítik be a bonyhádi úUörőhául. Alapsiervi titkárok, szerte a megyéből egy-egy hét. tea keresztül. Előadásokon; közös beszélgetéseken keresztül sze­reznek ismereteket, tapasztalatokat arról, hogyan lehet fokozni m ifjúsági szervecet tevékenységét. Harasztdombi József, a paksi járási úttörő-titkár tart előadást az úttörőszervezetek tevékenysé­géről, és a KISZ-szel való kapcsolatáról Az előadást megbeszélés követi. A KISZ-titkárok sorra, mondják el, szervezetük és az úttörőcsapat között milyen . a. kapcsolat, hogyan érik el, hogy az iskola elvégzése után az Át­török KISZ-tagok legyenek. B. 1. 4«. Júlia asszony holtf áradtam ros- kadt le egy székre. — Tyűh, micsoda mozgalmas nap volt! — mesélte élénkem ha­darva Szerencsésnek. — De min­dent elintéztem. Idefigyelj. Jövő héten csütörtökön költözünk. — Rendben van,, megkapjuk a vállalati kocsit — bólintott Sze­rencsés.-— Fütyülök a vállalati kocsira. Megrendelem a fuvart és kész. — Az ném úgy van, Júlia! Gon­dolkozz! Mindenki a vállati ko­csival költözködik, mert az ol­csó. Ha én ném veszem igénybe, mit gondolnak? — Ez igaz — hagyta helyben Júlia. — Jó, akkor ez a te gon­dod. Jaj, el ne felejtsem, a sza­bó üzemet, hogy holnap délután mehetsz próbálni. Képzeld, mind a két öltönyt egyszerre megvarr­ja. — Nem kellett volna! — le­gyintett kelletlenül Szerencsés. — Mindig túlzol, Júlia. Egyál­talán, nekem nem tetszenek ezek a túlzások. Hidd el, nagyon so­kat kellene Adnunk a szerény­ség látszatára! — Értem, értem, de hát nem járhatsz tovább ebben a rongy­ban. — Miért rongy ez? Még egészen jó ez a ruha. — Ugyan, szivecském, ne ki­csinyeskedj. Várj, megmutatom, mit vettem neked. A szekrényből kiemelt egy da­rab finom szövetet. Szerencsésnek tátva maradt a szája. — Ez igen,— mondta — na de ez aztán ráér. Majd jövőre. — Ne, nem, ezt még megvar­ratom neked. Jó, nem kell visel­ned a gyárban, ez legyen egy al­kalmi ünneplő. Hát nem örülsz, te vén mackó? Mi? Lehajolt és egy gyöngéd csókot lehelt Szerencsés homlokára. Ez­zel le is vette a lábáról férjét. De mostanában mindig így tör­ténik ez náluk: Júlia tervez, Jú­•wM Jéntf: ARANYKALITKA lia végez. Szerencsés ellenkezik, aztán nem ellenkezik. Tudomásul vette, hogy élete új mederben folydogál, hanyatt feküdt a ha­bokon és bódultán úszik, amerre viszi a víz. Júlia démoni erővel uralkodik az életén. S ezt a démoni erőt az aranytól kölcsönzi, Szerencsés pe­dig abbahagyta a viaskodást az­zal a kínzó gondolattal, hogy az arany uralkodik rajta. Hadd ural­kodjék, ez a végzete, ezzel szem­ben tehetetlen. Volt idő, amikor az arany Őr­jöngő szeszélye oly mélyre taszí­totta, hogy onnét csak csodával határos módon emelkedhetett fel megint. Most pedig? Mintha ezek a démoni erők felröpítették volna a magasba. Nem, nincs ereje el­len kezésre. Az arany és Júlia jóvoltából Szerencsés pompás körülmények közé jutott. Először is semmiféle pénzüggyel nincs dolga. Júlia ma­gára vállalta, és az öreg Bottlik segítségével szépen el is igazítja ezeket az ügyeket. Tény, hogy en­nek az ördöngős asszonynak bő­ven van pénze. Keze alatt élet­re kelt a holt vagyon. Szerencsés mohón élvezte a sok jótéteményt. Egyszer-másszor rosszallóan megjegyezte ugyan, hogy Júlia túlságosan elhalmozza minden jóval, de az asszony gyön­géden elhárította a szemrehá­nyást. — Drága szivecském, te any- nyit szenvedtél, s annyit nélkü­löztél életedben, hogy sohasem kárpótolhatlak érte. Pedig Szerencsés ugyancsak hab zsolta az életet. Júlia nagy ház­tartást vezetett be. Nemsokára új lakásba költöznek. Gondoskodott új berendezésről is. Háztartási al­kalmazottat vett fel. Szerencsés alig tudta meggyőzni a romlatlan falusi lányt, hogy nem szabad őt ■»nagyságos úrnak« szólítani. — Még meghallja valaki. Amire hazamegy a gyárból, fe­hérre terített asztalon pompás falatok várják. Júlia valóságos konyhaművész. Szerencsés nem győzött ismerkedni a sok újféle, sohasem kóstolt ízzel a ragyogó ételekkel, s a változatos, palacko­zott borokkal. Az étkezés való­ságos ceremóniává lett. Júlia maga szed a férje tányérjára, meghatóan önzetlen. Szerencsés kapja a legfinomabb falatokat. Szerencsés eleinte borongósan vette tudomásul az új házirendet, de amint mondani szokták, meg­szokta, mint kiskutya a verést. A jót könnyű megszokni. Csak egyetlen újdonsággal nem tudott igazán megbarátkozni. Nem fért a fejébe, miért ragaszkodik Jú­lia ahhoz, hogy ő minden étke­zés után megegyen egy szelet sajtot? De Júlia azt mondta, eb­ből nem lehet engedni, ez ko- milfó. Eleinte az is kellemetlen érzé­seket okozott Szerencsésnek, aho­gyan Júlia kiöltöztette. A leg­jobb belvárosi üzletekben vásá­rolta cipőit, fehérneműit, nyak­kendőit. Júlia ügyet sem vetett Szerencsés aggodalmaira. Hiszen csak rá kell nézni, egészen meg­fiatalodott az új módiban! Sze­rencsésnek nagyon is imponált ez az új módi, a figyelmet keltő ele-' gancia. De azért benne megszólalt, az okosság is: mi lesz, ha agyár*, ban szembeotlik a hirtelen vál­tozás? Azzal mégsem állhat odaí' hogy kihúzták a kölcsönkötvé- nyét, hiszen erről ,mindenki tu­dott volna. Áni Júlia eltökéltségé-.; vei szemben nem használt, a jó­zan ellenkezés. Amint hogy hiába iáltakóíplt Szerencsés a gyakori társasvacs.o- rák, kissé túlságosan fényesre si­keredett vendéglátások miatt is. Rövid idő alatt egy víg társaság szokott a házukhoz. Ez azzal ke,z~ dődött, hogy Júlia meghívta va­csorára unokafivérét, Bottlik Ele­mért. Bottlik Elemér magánéle­tét sűrű homály fedte, és semmi' bizonyosat sem lehetett tudni fog­lalkozása felől. Úgy tudták róla, hogy mérnöki diplomája van, dé akármikor megkérdezték, »pilj' lanatnyilag éppen állást változ­tatott«. Elemér legközelebb ké(# hasonszőrű cimboráját is magával’ hozta Szerencsésékhez. Júliának, határozottan imponáltak az aram? ifjak. Szellemesek voltak, csuáa »spéci« nyelven beszéltek, rrün-' den új amerikai slágert betéve tudtak, elragadó politikai vic­cekkel traktálták a háziakat és' páratlan tájékozottságot árulta íj el a művelt Nyugat legfrissebb szenzációi dolvábgn. De legfőbb erényük az utolérhetetlen udva­riasság és bókolási készség Volt. Úgy tudták dicsérni Júlia asz-; szony konyháját, hogy Júlia ol- vadozott. Minden fogást külön kézcsókkal köszöntek meg. Sze­rencsés eleinte furcsállotta ege-' két a kézcsókokat, de aztán hi- zelgett neki a dolog. Júlia észre, is vette és finoman, jóleső mosoly lyal nyugtázta, hogy amikor ket­tesben étkeztek, Szerencsés ugyap. így bókolva köszönte -meg az Íz­letes ebédet és az aranyifjakat utánozva maga is csókot lehelt a háziasszony kezére. - ., , (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom