Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-11 / 36. szám
1981. február 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Mozgalommá válik az ésszerűsítés a Simontornyai Az új módszerek alkalmazása a termelésben, jelentős tényező a tervek teljesítésében. Az elmúlt években és napjainkban is bőven van arra példa, hogy az új módszerek alkalmazása, hogyan csökkenti a termelés költségeit, milyen kihatással van a termelékenységi mutató javítására. A Simontornyai Bőrgyárban, mód és alkalom kínálkozik száz és százféle alakban, hogy változtassanak a régi, megszokott technológián, hogy valami új gépet alkalmazzanak a termelésben. E tényt néhány ügyes embert a bőrgyárban korán felismerte. (Igaz viszont, hogy ösztönözte őket nem csekély újítási díj reménye is.) S ők alapozták meg az újítási mozgalmat, az ő kezdő lépésük nyomán terebélyesedett, izmosodott az újítómozgalom. Az első és legjobb újítókat a napokban tüntették ki. Kész ler István ezüst jelvényt, Miski Dániel és Szlládi József bronzjelvényt kapott, mert ez ideig egyenként több mint 25 újítást adtak be, melyek megtakarítási főösszege meghaladta a 250 000 forintot. Ennek bizonyítására érdemes csak az 1960. évi statisztikát megnézni, olyan tekintetben, hogy a beadott újítások száma, hogyan oszlik meg a munkások képzettségének figyelembevételével Újítások száma Az újítók félév, II. félév 48 66 műszaki dolgozó 46 53 fizikai dolgozó 3 6 adm. dolgozó 38 19 társvállalati tap. cserés Érdemes ehhez megjegyezni azt is, hogy a fizikai dalgozók „előretörése” 1960-ban az újítómozgalomban mintegy 20 százalékos, 1959-hez viszonyítva. Az 1960. évben benyújtott összes utókalkulált és bevezetett (95) újítások évi megtakarítása 659 ezer forint. Az újítómozgalomban történt előrelépést mutatja az is, hogy 1959-ben a 280 újítás közül 86-ot, 1960-ban a 269 közül 95-öt vezettek be" a termelésbe. A gyors ügyintézés, a megfelelő propagandamunka az alapja annak, hogy a bőrgyárban az újítás mindinkább mozgalommá válik. A múlt évben például, a feladatterv meghirdetésekor célul tűzték azt is, hogy azt a húsz dolgozót, akik a feladattervben fogHúsz másodpercre rövidítik a húsz percet Megbüntetik a baleseteket a magyar automatizált vasútbiztosító berendezések Külföldi pályaudvarok magyar mérnökök tervei alapján Automatizált vasútbiztosító berendezések tervein és ipari automatizáláson dolgoznak a MÄV Vasúttervező Üzemi Vállalatának mérnökei. Az automatizált vasútbiztosító nagyobb vasútállomások és rendezőpályaudvarok forgalmát szabályozza. Az egész pályaudvar képe egyetlen vezénylőasztalon »rajzolódik ki«. Fénycsíkok jelzik a szabad, illetve foglalt vágányokat és az egyéb berendezések, fényjelzők, váltók, sorompók, stb. állását. Amikor a vezénylőasztal kezelője jelzést kap egy szerelvény érkezéséről azonnal látja, melyik pályára kell irányítani a vonatot. Gombnyomással adja ki a parancsot és a vezénylőasztal már önműködően »fogalmazza meg« és továbbítja a pontos utasításokat a szintén automatizált berendezésekhez. A parancs végrehajtását az asztalon azonnal mutatják a megváltozott fényjelzések. A berendezés ugyanakkor ellenőrzi is a kezelőt: az esetleges tévesen kiadott parancsot nem teljesíti. Kizárja a baleseteket, mert sem akkor nem engedi tovább a szerelvényt, ha a pálya foglalt, sem akkor, ha valamelyik jelzőberendezés, sorompó, váltó, stb. nem működik kifogástalanul. Gépesítik és automatizálják a váltóállítást és lényegesen meggyorsul a munka, tehát növelhető az állomás forgalma. Nagy rendezőpályaudvarokon a megfelelő pálya kijelölése és a biztosítóberendezések beállítása kézierővel adott esetben húsz percet is igénybevesz, az automata mindezzel körülbelül húsz másodperc alatt végez. A MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat tervei alapján a telefongyárban készült ilyen berendezések mér igen jól működnek KíBékegyűléa Dióaberényben Február 9-én este a községi népfront-bizottság szervezésében békegyűlést tartottak Diósberény- ben. A kedvezőtlen időjárás ellenére 180 érdeklődő jelent meg a gyűlésen, amelyen Magyari Béla, a Hazafias Népfront gyönki járási titkára tartott külpolitikai beszámolót. Az előadás után a helyi általános iskola ének- és zenekara adott műsort, majd bemutatták a Teuton kard akció című filmet. nában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában. Most a vámos- györki, az angyalföldi és a mo- nori állomás számára, valamint Lengyelország részére terveznek automatizált vasútbiztosítókat. Sőt ugyanennek a rendszernek az elemeit felhasználva, az időközben szerzett tapasztalatok értékesítésével most már ipari berendezések automatizálásának a tervezésével is foglalkoznak a vállalatnál. Jelenleg a budafoki borpince és a Pécsi Áramszolgáltató Vállalat automatizált irányításának a tervén dolgoznak. r m r. r újítás, Bőrgyárban laltakra megoldást találnak, külön díjazzák. Az elsőség eldöntését műszakiaknál 150 ezer forintos megtakarítási kalkulációhoz, fizikai dolgozóknál 75 ezer forintos megtakarítási kalkulációhoz kötötték. S érdekessége e „házon belüli” újítók közötti versenynek, hogy azt nem műszaki, hanem fizikai dolgozó, Baranyai József, meszes-térmunkás nyerte. A termelékenységet növelő újítás a meszes műhelyben munka- műveletet takarít meg, s mintegy 45 ezer forintot hoz egy évben. Az újítómozgalom fő patrónusa, Ágoston József elvtárs, a gyári mérnökök, rajzolók pedig ott állnak a dolgozók rendelkezésére, hogy ötleteiket, javaslataikat megvalósítani segítsék. Igaz, még a gyár által kijelölt közreműködő elvtársakat az újítók nem mindig veszik igénybe gondolataik megvalósításához, attól félnek még egyesek, hogy a közreműködési díjat az újítási díjból fogják le. Az ilyen nézet nem általános, jelenleg nem is lehet vele találkozni, s ez is a jó propagandamunka eredménye. Tizenöt újítást népszerűsítő rajzos, képes tabló segíti az újítómozgalom nagyobb arányú elterjesztését. S ha termelési értekezleten, vagy műhelygyűlésen szóbakerül az újítómozgalom ügye, az nagyon sok munka eredménye, sokat beszéltek és még többet tettek a bőrgyárban az újítómozgalom érdekében. Ilyen i körülmények között készült Szarvas József országos jelentőségű újítása, ennek eredménye Szlládi József ötletes gépkonstrukciója s a jó propagandamunka eredménye, hogy mérnökök, műszakiak (Ifjú Sárkány Ferenc, Hegedűs Lóránd, Fodor Ottó, Vígh Sándor), fizikai dolgozók és munkásnők, Kalános Jánosné, Moso- nyi Józsefné, Cseh Józsefné, Csillag Istvánr.é értékes ötletéből lett hasznos újítás. S ez a biz tosítéka az újítómozgalom további terjedésének is. A három újítót, kiket jubileumuk alkalmából jutalmaztak, már több, mint kétszázan követik. Pálkovács Jenő fl protestáns papok békegyülésén nagy elismeréssel beszéltek kulturális eredményeinkről és céiiainkról A protestáns papok Tolna megyei békebizottsága pénteken kibővített ülést tartott Szekszárdon. A békegyűlésen igen sok protestáns pap jelent meg és nagy érdeklődéssel hallgatták Bárd Flóriánnak, a megyei tanács művelődési osztálya osztályvezetőhelyettesének előadását népi demokráciánk kulturális politikájáról és ezen belül főként az oktatási reformról. Bárd Flórián beszámolójában behatóan elemezte a kulturális téren elért eredményeinket, céljainkat. Ismertette az oktatási reform lényegét, célját és megvalósításának módjait. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak arra, hogy kulturális céljaink megvalósítását a néphez hű, a békeszerető egyházi személyek is támogassák. A nagy tapssal fogadott beszámolót a jelenlévő protestáns pa- ook nevében az elnöklő dr. Kathona Géza szekszárdi református lelkész köszönte meg. Ez- ' után többek között a követke- ! zőket mondotta: | — A kormány kulturális célí kitűzéseinek egyik-másik vonásáról eddig is volt tudomásunk, | hisze ha valaki kicsit is igyek- i czik tájékozódni országunk éle- . 'ében, annak észre kellett ven- | nie a változásokat, a tevákenysé- : get. Engem nagyon megragadott az a tapasztalat, hogy milyen nagv erőfeszítéseket tesznek népünk életszínvonalának emelése | és a kultúra terjesztése érdeké- í ben. E kettő között szoros összefüggés van. Emlékszem, 1931- ben igen bő termés volt orszá- , kunkban, de eluralkodott a gaz- j dasági csőd. A bő termés idején a falusi néo éhezett. Természe- j tes, hegy ezt a népet nem érdekelte a kultúra sem, hiszen nyo- I morúsáa^an élt. Ma összehasonlíthatatlanul jobbak a nép élet- körülményei és ezzel párhuzamosan megnövekedtek a kulturális igényei is. Moziban, színházban mindig »telt ház« van, a könyves boltokban néha alig tudok megvenni egy-egy értékesebb könyvet, mert elkapkodják. — örömmel üdvözlöm népi demokráciánk kultúrpolitikái ának azt a vonását is, hogy a kultúra értéke megszűnt a kiváltságos osztály tulajdona lenni, a kultúra ma az egységes magyar népé. Tudom, hogy sok dolog van, ami összeköt bennünket a materialistákkal, ez pedig népünk felemelésének közös ügye. Ezután Kraling Dániel gyönki evangélikus esperes emelkedett szólásra — Kulturális tekintetben hihetetlen nagy előrehaladást tettunk meg — mondotta — és ezen eredményeink előtt fejet kell hajtania mindenkinek. Nagyon helyeslem a kulturális céloknak azt a részét, hogy közelebb az élethez. A szocialista tulajdon megőrzésére, a kollektív életre való nevelés mind olyan dolog, amelyről csak a legnagyobb elismerés hang ján beszélhetünk. Az a lelkész, aki szereti a közösségét, az embereket, együtt dolgozik e célok megvalósítása, a nép feleme1 ése érdekében. Az ülésen még többen felszólaltak és méltatták kulturális célkitűzéseinket és szinte valameny- nyien arról is beszéltek, hogy a protestáns lelkészek sem lehetnek közömbösek az áüam nagy erőfeszítéseivel szemben, timo- gotniok kell azokat. Fe1'zoialt még Sólyom Károly paksi, Németh István szekszárdi, Szr'ai Sándor pálfei és Váróczi János bonyhádi lelkész. Bodri Ferenc Tanácskozás kezdődőit az Építésügyi Minisztériumban az új lakásszövetkezetek alakításáról Pénteken délelőtt az Építésügyi Minisztériumban tanácskozás kezdődött. amelyen 16 megye és 29 város tanácsi vezetői a lakásszö- i vetkezetek megalakításának eddigi tapasztalatairól és az új feladatokról tárgyalnak. Az értekezleten Köböl József építésügyi miniszterhelyettes tartott beszámolót. A tanácskozáson részt vesznek az ÉM.. az OTP és a SZOT képviselői is. 30. Borsiczky Albert. Csókavár elfoglalásának napján már hiába rohant a pánikszerűen menekülő Baltazár-ezred után. A szomszéd falunál beleütközött a Csókavárt bekerítő szovjet zászlóaljak gyűrűjébe. Perlakv zászlóssal és a sofőrrel együtt tüstént megadta magát. A szoviet parancsnokságon kihallgatták i őket. Elszán í antifasisztáknak adták ki magukat, összebeszélés szerint a két tiszt azt állította, hogy amikor a nyilasok átvették a hatalmat, s az ezred tisztikara felesküdött Szá- lasira. ők ketten megtagadták az eskütételt. A nyilasok előbb megpróbálták őket megpuhítani, de látva, hogy ők hajthatatlanok, halálra szánták őket. Alig tudtak menedéket találni előlük. A kiürítés napján aztán ők. a hős antifasiszták szereztek egy elhagyott gépkocsit és így találkoztak most felszabadítóikkal, akiknek. ím. életüket köszönik. A Baltazár-ezredről pontos adatokat szolgáltattak a szovjet parancsnokságnak. A létszámra, a fegyverzetre és a személyi állományra vonatkozó összes adataik megegyeztek a szoviet felderítés értesüléseivel. így aztán antifasiszta meséjüknek is többé-ke- vésbé hitelt adtak. Annyit mindenesetre elért a két jómadár, hogy hátraszállításukig csak felületesen őrizték őket. Ezért a legelső alkalommal sikerült kereket oldaniok. Borsiczky pénzén a következő faluban két öltözet civilruhát szereztek és Kőszeg alatt búcsút mondtak egymásnak. Külön ösvényeken indultak neki az ismeretién iövendőnek. Az elnyűtt öltözetű Borsiczky Mateika paliéi: irataival elindult Horváth József: ARANYKAUTKA Budapestre. A hosszú és viszontagságos utazás alatt az a remény táplálta, hogy a papa ezúttal is kitalál maid valami okosat. De a fővárosban fájdalmas meglepetés érte Borsiczkyt. A zugügyvéd ugyanis Budapest ostroma idején elpatkolt. Borsiczky nem akart mutatkozni a házbeli ismerősök körében, ezért csak kerülő úton tudta meg. hogy apja egv téli reggelen elindult élelmet szerezni, váratlan aknatűzbe került, s ott lelte halálát. Borsiczky Albert úgy érezte, mintha lába alól kiszaladt volna a föld. Kölyök kora óta hozzá volt szokva, hogy a papa gondolkozzék helyette. Most. hogy elvesztette. tétován és tehetetlenül állt meg az élet forgatagában. Fogalma sem volt. mihez kezdjen. De aztán az éhkopp cselekvésre serkentette. Megkereste néhány régi cimboráiét. Ezek valamennyien megjátszották a nyilasoktól üldözést szenvedett hazafiakat. némelyikök a kisgazdapártban ágált, mások feketéztek és remekül halászgattak a zavarosban. Borsiczky könnyen pártfogókra akadt a cimborák körében: De az airanvifiúság úffv ítélte meg a politikai helyzetet, hogy az »interregnum« nem tarthat sokáig. Addig is igyekezzék mindenki helyet kaparni magának. Azt egyöntetűen hülyeségnek tartották. hogy Borsiczky álnéven éljen csak azért, mert tiszt volt a régi hadseregben. Mi értelme volna ennek, amikor az új hadseregben is igen sok volt ti :zt- társuk szolgál? Azt persze nem sejtették, hogy Borsiczky éppen áldozatának irataival őgyeleg. Annál inkább izgatta ez Borsiczkyt magát. Égették a zsebét ezek az iratok. A pallér olykor megjelent álmában. Borsiczky torkát rémület szorongatta és csuromvizesen ugrott ki az ágyból. De megkönnyebbült, amint egv szép napon visszavedlett Borsiczky Alberttá. A cimborák beléptették a kisgazdapártba. Egyúttal beajánlották a Pénzintézeti Központhoz tisztviselőnek. De Borsiczky esztendeje itt hamar kitelt. Elsikkasztott egy jelentéktelen ösz- szeget. ezért kirúgták, de nem jelentették fel, s még örült is, hogy olcsón megúszta. Régi pajtásai hasonló »stiklikkel« próbálkoztak. s iónéhányan ugyanolyan sorsra jutottak, mint ő. Aztán gondoltak egyet és kitanulták a sofőr mesterséget Borsiczky is erre adta magát. A tanfolyam után beállt egy fővárosi autófuvarozó vállalathoz. Tehergépkocsira került. Nem esett nehezére a munka, mert ebben a szakmában romantikus hajlamai is kielégültek egy kissé. Csak azzal a gondolattal barátkozott nehezen, hogy ő, Borsiczky Aibert, a hajdani társaság kedvence, a pompás és elbűvölő modoráról híres aranyifjú most nyakig olajosán, foltos mvrkerú a- ban keresi a kenyerét, kénytelen »haverkodni« o'yan fi:kó';k-l, akikbe hajdan »a lábát rém 1ö- íclte volna«. Származása n.m maradt titokban, s néhínv • za- badszájú szaktársa csúfoncáros- kodott is vele. De mert a kocsmában gáláns volt, a nagyrzá'úak örömest mellé szegődtek és Borsiczkyt az a megtiszteltetés er e, hogy »bevették a brancsba«. Ez a viszonyokhoz képest még előnyökkel is járt. Ami mestcrr.g- beli szereplését illeti, nem bizonyult rossz gépkocsivezető v k, főnökei elégedettek voltak vele. Persze Borsiczky soha egy pillanatra sem mondott, le álmairól. Meg volt győződve arról, hogyha még oly hosszúra is nyúlik az új rendszer élettartama, nem tarthat örökké. Eljön majd a nap, amikor ismét helyreáll a »normális rend«... Hogy, s mint? Ezt nem lehet tudni. Valószínűnek vélte, hogy a »művelt Nyugat« beavatkozása révén, a »nemzeti érzésű elemek« segítségével, akik tömörüléséről gyakran tájékoztatták hasonszőrű társai. Borsiczky a maga részéről nem kívánt tevékenyen részt venni ebben a »tömörülésben«. Vigye vásárra a bőrét aki akarja Szerinte a megszabadulás kilátásai amúgyis könnyű fordulatot ígérnek, nem is lesz az holmi hosszú háború, hanem csak »az oroszok leroha- nása« és ők a »nemzeti elemek« egyszer csak arra ébrednek majd, hogy vége a proletárdiktatúrának. És majd akkor... (Folytatjuk)
