Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 19G1. február 10. Csőmbe, Mobutu és belga gazdáik igyekeznek elébe vágni a kongói kérdés megoldásának Johannesburg (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kongói vitájának szünetében mint ez a Reuter jelentéséből kiderül — tovább ra is lázas sietséggel folyik Csőmbe, a kongói Katanga-tartomány belgabérenc „miniszterelnöke” idegenlégiójának szervezése. Johannesburgba ugyanis megérkezett Csőmbe újabb titkos ügynöke, még pedig azzal a feladattal, hogy kétezer zsoldost szerezzen megbízójának a Délafrikai Unió volt katonái és pilótái közül. Elisabeth viliében Csombét rettegéssel töltötte el még a lehetősége is annak, hogy a szovjet és amerikai ENSZ-küldöttek tanácskozása nyomán az Egyesült Államok tálán közeledik a kongói kérdés megoldására tett szovjet javaslat egyes pontjaihoz. Ezért szerdán „nagygyűlést” tartott, amelyen élesen kikelt az ENSZ ellen, de ez alkalommal nem fukarkodott az Egyesült Államok bírálásával sem. A gyűlés után több száz embert vonultatott fel „ki az ENSZ-szel!” feliratú táb- j Iák alatt, akik később köveket dobáltak az amerikai konzulátus épületére — mindenesetre tapintatosan, mert károkat nem okoztak. A felvonulókat — biztonságuk kedvéért. — három csendőrökkel megrakott gépkocsi követte Ugyanakkor Leopoldvilleben Mobutunak, a katonai diktátor szerepére áhítozó lázadónak sem tetszik, hogy esetleg nem lesz többé alkalma a zavarosban^ halászni.. Ezért azzal kívánt elébevágni a kongói kérdés bármiféle megoldásának, hogy „készenlétbe he lyezte” zsoldosait és kitiltotta az ENSZ-katonákat a zsoldosok kezén lévő „létesítményekből”, Az amerikai kormány szerdán juttatta el Hammarskjöld ENSZ- főtitkárhoz több mint 19,5 millió dolláros csekkjét, ami hozzájárulást az ENSZ kongói rendfenntartó erők 1960. évi költségeinek fedezéséhez. Újabb imperialista manőver Kongóban Hírügynökségi jelentések szerint Kaszavubu és társai újabb manőverre készülnek, hogy bitorló rendszerüket törvényesnek próbálják feltüntetni. A UPI jelenti, hogy Kaszavubu sürgősen új kormányt” akar alakítani, -lén ugyanazzal a Joseph Ileoval. akit már egyszer „miniszterelnöknek” kikiáltottak, amikor Mobutuval, a lázadók vezetőjével egyetértésben Kaszavubu önkényesen „eltávolította a hatalomból” Patrice Lumumba, törvényes kormányát. Az új „kormánynak” — Kasza- vubu elképzelése szerint — át kellene vennie a kormányzást a Mobutu féle „főbiztosok tanácsától”. A tudósító jelentése szerint Ileo „új kormánya” nem szándékozik bizalmat kérni a parlamenttől azzal az „indokolással”, hogy a parlament legutolsó ülése óta „any- nyi képviselőt letartóztattak, meg öltek és nyomtalanul eltüntettek, hogy nem lehet összegyűjteni közülük annyit, amennyi a szavazáshoz szükséges lenne.” Ugyanakkor Mobutu jól felfegyverzett fejvadászaival hadjáratra indult a Kongó folyón fölfelé. Az egyenlítői tartományba igyekszik, hogy onnan indítson támadást Stanleyville ellen. A jelentésekből kitűnik, hogy Mobutu akcióját az ENSZ-csapatok parancsnokságának tudtával hajtja végre, s az ÉNSZ-parancsnokság — mint már annyiszor — most is a „be nem avatkozás” álláspont ' jára helyezkedik, amellyel gya-' kórlatilag segíti a lázadókat. A szovjet főváros közvéleménye elítéli az imperialisták kongói ag- j resszióját, követeli ennek a meg- ' szüntetését és Patrice Lumumba szabadonbocsátását. A moszkvai dolgozók képviselőinek szerdán tartott nagygyűlése határozatba! foglalta ezeket a követeléseket t Washington kongói terve, A laoszi hazafias erők folytatják előrenyomulásukat A Laoszból érkező jelentések beszámolnak arról, hogy a törvényes kormány és a Patet Lao csapatai Sala Pou Khoun közlekedési csomópont térségébén sikeres hadműveleteket folytatnak az ellenforradalmárok bandái ellen. A harcok során — mint az AFP jelenti — a hazafias erők megsemmisítettek száz ellenséges katonát, lelőttek két repülőgépet és számos katonai járművet robbantottak fel. Kong Le kapitány és a Patet Lao egységei Xieng Khoang tartományban körülzárták és megtámadták a lázadók egyik legfontosabb stratégiai pontját, Tha Thom helységet. Kennedy elnök sürgős tanácskozásra hívta össze legfőbb diplomáciai és katonai tanácsadóit — jelenti a Reuter és az AP. A megbeszélésén részt vett Den Rusk külügyminiszter, Mcnamara hadügyminiszter, valamint a Fehér Ház több más bennfentese. Salinger, az elnök szóvivője újságíróknak nem volt hajlandó nyilatkozni a tanácskozás tárgyáról. Kennedy, azonban korábban kijelentette, reméli, hogy a találkozón sikerül körvonalazni az Egyesült Államok »új álláspontját a laoszi kérdésben-«. Hz amerikai kormánynak a közeljövőben állást kell foglalnia a konkrét problémákban NATO hadgyakorlat — halálos áldozatokkal Bonn: (MTI) A Bajorországban tartott NATO hadgyakorlaton ismételten sor került taktikai atomfegyverek »színlelt bevetésére«. A NATO-tábornokok ösz- szesen 31 »színlelt atomcsatát« rendeltek el a hadgyakorlat térségében. A hadgyakorlat miatt rengeteg közlekedési baleset történt, s azoknak több halálos áldozata is volt. Egy nyugatnémet házaspár például életét vesztette, mert az autót, amelyben ültek, egy harckocsi elgázolta. A szántóföldeken és az épületekben okozott károkat mir' egy hatmillió márkára becsülik. Washington (MTI). Az MTI washingtoni tudósítója, Polgár Dénes írja: Kennedy elnök szerdai sajtó- értekezletén külön nyilatkozat formájában foglalkozott a NATO problémájával. Több tényező rejlik annak hátterében, hogy Kennedy szükségesnek tartotta, hogy ilyen nagy hangsúlyt adjon ennek a kérdésnek. Az egyik tényező: Nyugat Európában különböző találgatások folytak arról, hogy az Egyesült Államok esetleg kivonja csapatait a nyugat-európai támaszpontokról, vagy legalábbis lényegesen csökkenti haderőit a fizetési mérleg egyensúlyba hozása érdekében. E találgatások máris a légkör bizonyos elhid-egülését eredményezték Washington és egyes nyugat-európai szövetségesei között. Ennek ellensúlyozására mondotta az elnök, hogy „továbbra is teljes értékű és energikus partnerek leszünk a NATO-ban és a jelenlegi szinten tartjuk katonai erőin két az Atlanti Szövetségben”. Vannak azonban más tényezők is, amelyek szükségessé tették, hogy az Egyesült Államok átvizsgálja NATO-politikáját. Ilyen tényező az, hogy a NATO egyik „fiókszervezetében” a SEATO-ban komoly repedések jelei mutatkoznak. Ismeretes, hogy a laoszi kérdéssel kapcsolatban ellentétek rob bánták ki az Egyesült Államok és Anglia, valamint Franciaország kormánya között. Most Serrano, Fülöp-szigeti külügyminiszter nyíl vánosan kijelentette, hogy a SE- ATO-t bukott intézménynek tartja és azt hiszi, hogy a szövetségi rendszer nem éli túl a SEATO márciusi külügyminiszteri értekezletét. Serrano azt mondta, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok „megbénította” a paktum tevékenységét a laoszi ügyben. Ilyen körülmények között — hangoztatta a Fülöp-szigeti külügyminiszter — kormánya azt fogja javasolni, hogy a SEATO dél kelet-ázsiai tagállamai kössenek kétoldalú katonai szerződéseket az Egyesült Államokkal, s mellőzzék Angliát és Franciaországot. Ez gyakorlatilag egyértelmű lenne a SEATO megszüntetésével. A Fülöp-szigeti kormány „lázadását” Washingtonban homoly dolognak tartják. Szó van arról, I hogy Serranot meghívják tárgya- ] lásokra az Egyesült Államokba, még a SEATO márciusi értekezletének megkezdése előtt. Egy harmadik probléma azzal az Eisen hower-kormány által annakidején felvetett javaslattal kapcso latos, amely szerint a NATO-t építsék ki önálló atomhatalommá. Az új amerikai kormány — mint jói tájékozott körök közlik — tanulmányozza és kidolgozza a javaslatot, de az a vélemény, hogy a terv gyakorlati megvalósítása attól függ, történik-e „megfelelő haladás” a jövendő leszerelési megbeszéléseken és az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló konferencián. Az Egyesült Államok elnöke egyébként a sajtóértekezleten megerősítette, hogy ez a hét „a nagy tárgyalások hete” és több nemzetközi kérdés tanulmányozása hamarosan befejeződik Washingtonban, ami után konkrét amerikai lépésekre kerül sor. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet—amerikai viszony kialakulása felé fordul. Kennedy e héten többször tárgyal Thompson moszkvai nagykövettel, s a tárgyalásokon részt vesz két volt moszkvai nagykövet, Bohlen és Kennan is. Kennedy szerdai sajtóértekezletén egy figyelemreméltó mondat hangzott el. Az elnök azt mondta: „Véleményem szerint több dolog van, amit meg kell tenni és amit meg is tehetünk, ha azt akarjuk, hogy a szovjet—amerikai viszony továbbra is gyümölcsözően alakuljon.” Az elnök a továbbiak során megemlítette a kongói és a loszi kérdést is. Mindkettővel kapcsolatban a legközelebbi jövőben nyilvánosságra kerül az új amerikai kormány álláspontja is. Ez a két kérdés, valamint a márciusi genfi tárgyalások fogják megmutatni, hogy az Egyesült Államok valóban komolyan akarja-e a nemzetközi feszültség enyhítését, amelyet: nyugati sajtótudósítók »jól tájékozott forrásokra« hivatkozva ismertettek, a Ker- nedy-kormány első határozott külpolitikai megnyilatkozásának ígérkezik. A Biztonsági Tanács kongói , vitáját emiatt halasztották el, s bár a tervezet teljes egészében még nem ismeretes, főbb vonásai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok új kormánya sem akarja elmozdítani a holtpontról a kongói kérdést, amely ma már nemcsak a kongói nép ügye, hanem, amint, Nkrumah gha- nai elnök kijelentette, egész Afrikáé. A terv lényege az, hogy semlegesítsék az összes kongói fegyveres erőket, tehát nemcsak Mpbutu, Csőmbe és Ka- londzsi garázda bandáit. hanem a központi kormányhoz hű séges csapatokat is. Az összes kongói haderő lefegyverzése ezáltal nemcsak azt jelentené, hogy a törvényes kormányt megfosztják fegyveres erejétől, jóllehet a Gizenga által vezetett kormány az ország egyre nagyobb területére terjeszti' ki hatalmát, hanem azt is. hogy a törvényes kormány alól kicsúszna a talaj s az ország az ENSZ segédletével a lázadó bandák1 kezére . kerülne. A washingtoni terv annál inkább is meglepő, mert az amerikai lapok úgy igyekeznek feltüntetni. hogy ez a Nyugat részéről »komoly engedményt« jelentene. Közismert tény, hogy a Kongói Köztársaság tragédiáját kizárólag az imperialista hatalmak durva beavatkozása idézte elő. Mindenki tudja, hogy a Biztonsági Tanács határozatai ellenére a belga csapatok és »szakértők« nem vonultak ki Kongóból, sőt az elmúlt hónapokban mind több belga állampolgár lopakodott vissza. Ugyanakkor Csőmbe, az imperialisták bábja, Belgiumban Baudouin király előtt tisztelgett s szolgálatai jutalmául magas belga kitüntetést kapott. Mobutu nyugatnémet zsoldosokat toboroz, a Délafrikai Uniótól vásáro't repülőgépeket és pilótákat s az imperialisták pénzén tartja fenn zsoldoshadait. Figyelemreméltó Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozata, aki arról beszélt, hogy Kongóban »fasiszta diktatúra veszélye fenyeget«, miután nagy hatalom összpontosul katonai személyek kezében, akik »nagy pénzösszegeket kapnak ismeretlen forrásokból. Megdöbbentem, — tette hozzá Nehru — amikor megtudtam, mekkora összegekről van szó.« Nem kétséges, hogy ezek a nagy pénzösszegek milyen forrásból származnak s kik azok, akiknek érdeke, hogy fasiszta diktatúrát hozzanak létre a sokat szenvedett Kongóban. Az sem kétséges, hogy abban az imperialista összeesküvésben, ami ma Kongóban folyik, csak a törvényes kormány — amely mellett a kongói nép túlnyomó többsége áll — tud rendet teremteni. Maguk az amerikaiak is kénytelenek voltak elismerni, hogy Kaszavubuék hatálma alig terjed túl Leopoldviíle-en és környékén, s nem szilárdabb a helyzete Csombénak sem, aki nemzetközi bűnözőkből toborozta martalóc hadát. Ilyen körülmények között az összes kongói erők semlegesítése csak a fasiszta diktatúra megvalósítását segítené .elő s az Egyesült Államok kormánya részéről nem »engedményt« jelent, hanem éppen az ellenkezőjét :az imperialista összeesküvés kiterjesztését, Csőmbe, Mobutu és zsoldosai ingatag pozíciójának megerősítését. A washingtoni terv tehát egy lépéssel sem vinné közelebb a kongói helyzet megoldását, s nem is nevezhető egyébnek, mint utolsó és kétségbeesett kísérletnek az imperialista befolyás megmentésére. , . Jogfosztottság, kényszermunka, középkori kizsákmányolás sújtja a gyarmati járomban sínylődő Angola népét Mint emlékezetes, Galvao ka pitány vezetésével január máso dik jelében portugál hazafiak birtokukba vették és csaknem két héten át ellenőrzésük alatt tartották a Santa Maria portugál óceánjárót és ezzel a bátor vállalkozásukkal felhívták a világ közvéleményének figyelmét a Sa- lazar-féle lisszaboni diktatórikus rendszerre, amely nemcsak a portugálokat, hanem Portugália Angola nevű nyugat-afrikai gyarmatának népét is elnyomja. Angola Portugália legnagyobb és természeti kincsekben leggazdagabb gyarmata. Területe 1 247 000 négyzetkilométer, vagyis annyi, mint Portugália, Spanyol- ország, Franciaország, Svájc, Belgium és Hollandia együttvéve. Mintegy ötmillió lakosa közül 170 000 portugál, illetve európai. Luandának, Angola fővárosának 200 000 lakosa van. A Krasznaja Zvezda részletesen ismerteti a teljes polgári és politikai jogfosztottságban, kíméletlen gyarmati járomban sínylődő angolai nép helyzetét. Az ország hatalmas termőföldjei teljhatalmú portugál megbízottak és tisztviselők kezén vannak, akik bármikor elűzhetik az angolaiakat még meghagyott nad- rágszíj-parcelláikról is. Angolában ma is virágzik a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem. Minden paraszt év.ente hat hónapon át hatósági kényszermunkára kötelezett. Az angolaiak ezreit szállítják erőszakkal a szomszéd országokba bányamunkára. Az ilyenformán »leszerződte- tett« angolai munkások többsége vagy az úton szerzett betegségekben pusztul el, vagy a kíméletlen kizsákmányolás áldozatává válik. Angola gyémánt-termelésben a negyedik helyen áll a kapitalista világban. Ezenkívül mangán-, réz-, arany-, olaj- és szénlelőhelyek kel rendelkezik. Mezőgazdasága kávét, cukornádat és kakaót termel. Mindemellett az ország népe leírhatatlan nyomorral küzd és valósággal éhezik. A gyermekhalandóság több mint negyven százalékos, sőt egyes vidékeken ez a szám eléri a nyolcvan százalékot is. Az egészségügyi állapotokra jellemző, hogy 280 ezer lakosra jut egy kórház és 20 000 lakosra egy orvos. Az ötmillió angolai közül mindössze hat diák folytatja főiskolai tanulmányait, portugáliai egyetemen. Angola lakosságának 98 százaléka írástudatlan. A szovjet lap a továbbiakban rámutat, hogy Virato Grúz, az Angola népeinek felszabadításáért küzdő népi mozgalom nevű 1956-ban alakított párt főtitkára az AFP tudósítójának nemrég adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az angolai hazafiak az algériaihoz hasonló angolai nemzeti felszabadító hadsereg megteremtését készítik elő. A második világháború óta mintegy 40 ország vívta ki politikai függetlenségét. A portugál gyarmatosítók ezt nem akarják figyelembe venni, hanem körömszakadtáig próbálnak ragaszkodni gyarmataikhoz. Az afrikaiak azonban nem akarnak Salazar fasiszta pribék rabszolgái lenni. Nincs messze az idő — írja befejezésül a Krasznaja Zvezda —# amikor erőteljes csapásaik következtében kidőlnek majd sötét celláik és börtöneik kapui. Régi afrikai közmondás szerint, bármilyen hosszú az éjszaka, bizonyos, hogy hajnal követi. Már pirkad Angolában is.
