Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-Qßß ..• SzevQijsy uJI-vóái T OLNA MEGYEI Péntek 1961. február 10. XI. évfolyam 35. szám * ÁRA: 50 FILLÉR Zárszámadás a dalmandi Béke Tsz-ben: A közös vagyon az idén is gyarapodott Legutóbb tartotta zárszáma­dási közgyűlését a dalmandi Béke Termelőszövetkezet. A termelő­szövetkezeti tagok jó munkájá­nak gyümölcse nem maradt el, mert általában tervüket teljesí-, tették. Addig amíg a korábbi években a községből mintegy 20—30 hízó került az államnak el­adásra, addig az elmúlt 1960-as évben 360 hízót adott a termelő- szövetkezet, az idei évben pedig 400 eladását vették tervbe. A fel nem osztható alap egy év alatt megkétszereződött. A tsz összva­gyona jelenleg 1 172 651 forint. A beszámoló ismertette az eredményeket és megadta a kö­vetkező gazdasági évre a felada­tokat. A zárszámadás után a han­gulat jó volt, mert a tagság meg­találta számítását, hiszen vannak olyan tagok a termelőszövetke­zetben, mint Márfi József tehe­nész, akinek évi jövedelme több, mint 32 000 forint volt. De ehhez hasonlóan több tagot is lehetne felsorolni. Az egy munkaegység értéke 37 | forint 17 fillér volt. Ezenkívül kü­lön jövedelemhez jutottak a tsz tagjai a megtermelt terven felüli termésekből járó premizálási jövedelemből. A megtermelt terven felüli premizálással együtt a tagok átlag munkaegysége 40 forinton felüli keresetet biztosí­tott. A tsz tagjai között kiosztott mintegy 420 000 forintot. Ez meg­mutatkozott a földművesszövet­kezeti bolt forgalmának alakulá­sában is, mivel a következő na­pokon mintegy háromszorosára növekedett a boltok forgalma. A termelőszövetkezet a napok­ban fogja tárgyalni az 1961. évi termelési tervet, melynek alapjai biztosítottnak látszanak ahhoz, hogy ebben az évben a tsz még nagyobb jövedelemmel tudjon zárni, mint az elmúlt évben. A fő jövedelmet az állattenyésztés­ből várható bevételek biztosítják majd. Schiffer József levelező, Dalmand Előadás a Mezőgazdasági Könyvhónap keretében Pálfán és Tolnanémedin Brezsnyev a Guineái Köztársaságba utazott Moszkva: (TASZSZ) Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön reggel e *y »II—18« mintájú re­pülőgépen »a Guineái Köztársa­ságba utazott. Brezsnyev Sekou Touré elnök és a guineai kormány meghívásá­ra hivatalos látogatást tesz Gui­neában. Utján elkíséri Kuznye- cov művelődésügyi miniszterhe­lyettes, Malik külügyminiszter- helyettes, Alihanov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bi­zottságának elnökhelyettese, Sze- micsasztnov külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és mások. A Brezsnyev vezette szovjet küldöttség négy napot tölt a Gui­neai Köztársaságban. Brezsnyev látogatása rendkívül nagy jelentőségű esemény nem­csak a Szovjetunió és a Guineai Köztársaság, hanem valamennyi függetlenné vált afrikai . ország életéb.n. A szovjet államfő gui­neai látogatása kifejezésre jut­tatja azt az őszinte barátságot és mélységes megbecsülést, amelyet a Szovjetunió a fiatal afrikai or­szágok népe, kormánya iránt érez. Ezt a tényt már korábban nem egy hivatalos látogatás, megbeszélés tanúsította. A Szov­jetuniót számos afrikai ország vezetői keresték fel. Két ízben látogatott el például Moszkvába Sekou Touré, a Guineai Köztár­saság elnöke is. Guineát szovjet parlamenti küldöttség is felke­reste. A Szovjetunió az egyik első ország volt, amely elismerte a független Guineai Köztársaságot. A szovjet kormány száznegy­ven millió rubel összegű hosszú- lejáratú kölcsönt nyújtott Gui­neának népgazdasága fejlesztésé­hez, mindenekelőtt az úthálózat, a közlekedési útvonalak fejlesz­tésére. A hitel keretein belül például új vasútvonal épül Gui­neában, szovjet szakértők segít­séget nyújtanak az ország vízi­Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, úton a Guineai Köztársa­ságba, csütörtökön átutazott Ma­gyarországon. Leonyid Brezsnyev fogadására a repülőtéren megjelent Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Bisz- ku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első he­lyettese, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Hollai Imre, energia kihasználási lehetőségei­nek felméréséhez, geológiai kuta­tásokat végeznek Guineában. Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnö­ke most Sekou Touré látogatását viszonozza Conakryban. A Leg­felső Tanács Elnöksége elnökének afrikai útja egyben előhírnöke Hruscsov szovjet miniszterelnök afrikai utazásának is. Mint isme­retes, Hruscsovot számos afrikai ország vezetői hívták meg láto­gatásra. A szovjet kormányfő a tervek szerint többek között el­látogat Guineába, Ghánába, To- góba, Marokkóba, Líbiába. az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Ka- rádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes, s a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Megjelent a fogadtatásnál V. Garbuzov, a Szovjetunió hazánk­ban tartózkodó pénzügyminiszte­re. Jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Az elnök rövid itt-tartózkodás után folytatta útját. I Brezsnyev átutazóit Magyarországon A katolikus papok megyei hékekisottsága A Mezőgazdasági Könyvhónap I a termelőszövetkezetek gyümöl­alkalmából a megyei könyvtár esősét, kertészetét és a gyakorlat­ul 6ői?í lel# ülést tartott rendezésében -a megye területén különböző témájú mezőgazdasági szakelőadásokra kerül sor, ahol meghívott szakírók ismertetik műveiket és megtekintik a helyi tsz gazdaságát. Legutóbb Pálfán és Tolnané­medin volt ilyen előadás, ahol dr. Jeszenszky Árpád nyugdíjas professzor beszélt a zöldség és gyümölcstermelésről. Dr. Je­szenszky professzor megtekintette Tavaszi készülődés ban mutatta meg a helyes met­szést, oltást. Előadásában hasz­nos tanácsokat adott arra vonat­kozóan, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodásnak megfelelően hogyan alakítsák ki a nagyüzemi gyü­mölcsös és kertészeti táblákat. Az előadó elismeréssel nyilat­kozott a pálfai és tolnanémedi termelőszövetkezet kertészeti eredményeiről. Cs. A. A Hazafias Népfront szervezé­sében kibővített ülést tartott csü­törtökön a katolikus papok Tolna megyei békebizottsága Kővári Bá­lint a megyei békebizottság elnö­kének, faddi esperes elnökletével. Az elnökségben helyet foglalt még Mándi Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Bárd Flórián, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának vezető­helyettese és Pataki István lel­kész, a katolikus papok megyei békebizottságának titkára. Az ülé­sen Bárd Flórián tartott beszámo­lót népi demokráciánk kulturá­lis politikájáról és ezen belül töb­bek között az oktatási reform ak­tuális kérdéseiről. Bárd Flórián a beszámolójában többek között hangoztatta: — A világnézeti különbség nem zárja ki, hogy kulturális té­ren is együtt dolgozzunk. Vélemé­nyem szerint, mint értelmiségiek, az egyházi személyek is részesei lehetnek kulturális célkitűzéseink megvalósításának. A beszámoló után Kővári Bálint esperes, a gyűlés elnöke kérte a jelenlévőket, hogy minél többen szólaljanak fel és mondják el vé­leményüket a beszámolóban el­hangzottakról. MOZGALMAS most a gyönki gépállomás. A határból beszorul­tak az emberek, a gépek — ot* találkozunk velük a hatalmas sze­relőcsarnokban! A nagy szerelőcsarnokban ezer alkatrész, szétszedett gép. Aki akarja, itt megszámolhatja, hány darabból áll a Belorusz, a Zetor, az U—28-as. Úgy szétszedték őket, hegy csak a szakember tudja megállapítani, hogy melyik alkat­rész milyen traktorból való. Ott. ahol az alkatrészek mellett lánc­talpak is vannak, a laikus is meg­állapíthatja: SZTZ-t, vagy HTZ-t javítanak. A csarnok bejáratánál G—35-ös pufog. Olyan füstfelhőt pipál, hogy a mellette szorgoskodó sze relőket alig látni. A gép egyszer csak megindul, ki a csarnok ka­puján; ennek a javítása már be­fejeződött. Beljebb, a csarnok közepetáján egy Beloruszon ketten dolgoznak; a hengerfejtömítést helyezik el éppen. A csarnok túlsó végén két kombájn áll egymás mellett, egy SZK—3-as és egy AC—400-as* Rájuk még fél év múlva kerül sor. de már most javítják őket. A kombájnoktól valamivel távolabb három drótvezérléses négyzetbe­vető gép vár elszállításra. SZABÓ JÓZSEF munkagép­mechanikus és Jávori Vince mű­helyvezető kalauzol végig a mű­helyen. Sorolják, hogyan állnak a gépjavítással. — Itt bent, a gépállomáson hatvanhárman dolgoznak, kint a brigádszállásokon is ugyanennyi szerelő, traktoros javítja a gépe­ket. A tavasszal — ami már nincs is messze — sok munka vár ránk, hiszen Pálfa kivételével az egész járásban mi dolgozunk. — Eddig hetven ekén végeztünk főjavítást. — mondja a műhelyve­zető. — Megjavítottunk 27 mű­trágyaszórót, 36 soros-, 17 négy­zetes vetőgépet, 400 fogast. A hó­nap végéig 25 erőgépen kell el­végeznünk a főjavítást. — Csak az alkatrész-ellátás akadályozza a munkánkat — veti közbe Szabó József —, bár amit csak lehet, házilag elkészítünk, de ez nem oldja meg a gépjavítást. Még jó, hogy korszerű megmun­káló gépeink vannak. BEKUKKANTUNK A MŰ­HELYBE. Vadonatúj EU—400-as eszterga, csehszlovák gyártmányú' marógép, fúrógép, vasfűrész-gép. — Ezekkel a gépekkel nagyon sok alkatrészt elkészítünk házilag — mutatja a műhelyvezető. — De most készítünk házilag egy kúpo- lókemencét, s akkor házilag tu­dunk különböző öntvényeket, fo­gaskerekeket is készíteni. Muszáj segíteni magunkon, ahogyan csak tudunk, mert a javításokkal nem várhatunk és sok munka vár a gépeinkre. Délutánra jár már az idő, Tóth Pál, és Egresi Ferenc abbahagy­ják az AC—400-as javítását, a többiek is leteszik a szerszámot, a helyére raknak mindent. Indulnak hazafelé, a szerelők egy része pe­dig az irodaépület felé tart, poli­tikai oktatásra. A marxizmus— leninizmus tanfolyam első év­folyamán tanulnak. Mert a szak­mai tudás mellé megfelelő politi kai ismereteket is akarnak elsajá­títani, B. L Az első felszólaló Solymár Gá­bor szekszárdi esperes volt. Szek- szárd város 900 éves jubileumához kapcsolva történelmi példákat so­rolt fel, amely szerint a katolikus papok közül azelőtt is sokan te­vékenykedtek a nép kulturális felemelése, a haladás érdekében. Megemlítette egy szekszárdi pap nevét, akj 1848-ban Habsburg-el- lenességéről lett ismert. A fizikai munka ma megbecsült, elismert. A múltban nem volt az és éppen ezért erről is kell beszélni — mon­dotta többek között. — Mi papok, már azzal is sokat segíthetünk, ha híveinket meggyőzzük arról, hogy mi a különbség az egykori és a ma: fizikai munka között. Kanabé Mihály zombai plébá­nos az iskolai továbbtanulás kér­déséről beszélt: — egy-egy fejlő­dés, mint például a mai kulturá­lis forradalom, hazánkban sok ne­hézséggel jár, de el kell ismerni, hogy hihetetlen nagy eredménye­ket értünk el. Az természetes, hogy a lehetőségek szerint kultu­rális téren együtt kell dolgoznunk és segítenünk államunkat a nép kulturális felemelésében, a kul­túra valóban közkinccsé tételé­ben. Baranyai Ernő nagydorogi plé­bános elismeréssel beszélt arról, hogy manapság már a «-legalacso­nyabb« néprétegben, például a cigányság körében is kezd teret hódítani a kultúra. Dr. Gergye Győző dunaföldvári plébános a politechnikai oktatás szükségességét emelte W felszóla­lásában. — Igen jó és nagyszerű kezdeményezés a politechnikai oktatás beveztése — mondotta. — A gyermekekkel megkedvel­tet!, megismerteti a munkát, sok­oldalúbbá teszi őket és ezek a gyermekek majd otthonosabbak lesznek az életben. Dunaföldvár is termelőszövetkezeti község lett. Előreláthatóan ez majd rohamos fellendülést eredményez kulturá­lis tekintetben is. Dömyei István decsi lelkész elő­ször a politechnikai oktatás je­lentőségéről beszélt, majd azzal a kéréssel foglalkozott, hogy a lel­készek mit tehetnek a falu kultu­rális fejlesztése érdekében. Sze­rintem — mondotta — már az is segítség, ha híveinket igyekszünk rávenni, hogy hallgassák meg az ismeretterjesztő előadásokat. Én nemrégiben meghallgattam pél­dául egy ilyen előadást a Mecsek hegység kialakulásáról, és mond­hatom, hogy nagyon tetszett, hasznos volt, sokat tanultam és ez csak hasznára válhat minden­kinek. Az ülésen felszólalt Mándi Gyu­la osztályvezető is, felszólalt még Hoffmann Kálmán németkéri es­peres, Békefi János döbröközi segédlelkész és. többen mások. Boda Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom