Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
?96L február 5. TOLNA MFGYFf NEPÜJSÄG A tolnai Aranykalász Tsz első zárszámadása Ismerkedés — levélhi Ha közhelyként hat is. leírom, hogy a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai gazdaságuk első esztendeiében jól zártak. De még mennyire, hogy jól! A közösből mindenki 41 forint 30 fillért kap egy-egy munkaegységre. Ez egyben cáfolat azoknak, akik vallják, hogy a szövetkezet első évében szükségszerűen keveset oszthat. A tolnaiak mindennapi munkával támasztották alá ennek ellenkezőjét, és mindenek e'őt-t "'inak igazságát, amit Kádár János elvtárs, az országgyűlés 1960. decemberi ülésszakán felszólalásában így fogalmazott meg: «... egy időben megoldható a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termés növelése«. Megoldható, hiszen az Aranykalász Tsz gazdái csakis azért tudnak 41 forint 30 fillért maguk között minden munkaegységre kiosztani, mert amit a termelés tekintetében maguk elé célul kitűztek, azt mind megvalósították. — Igyekeztünk, mert szövetkezeti tagjaink munkához való viszonyát a későbbi időkre vonatkozóan is a mostani osztás befolyásolja. mondhatnám ezen áll. vagy bukik — jegyezte meg beszélgetés közben Pfundtner Sándor. a gazdaság elnöke. S ő. a tegnapi középparaszt, a maga módján kezdte ekkor bizonygatni annak a híres marxi tételnek az igazságát, hogy az emberek tudatát létük határozza meg. Ha van még. aki ezt kétségbevonja. az kérdezze meg Tolnán Ganczer János szövetkezeti gazdát. Tavaly télen huszonötször megesküdött: »Vele ugyan el nem hitetik, hogy belátható időn belül megtalálja számítását a közösben « Makacsul hajtogatta, hogy belőle aligha lesz jó szövetkezeti gazda. Hónapokon keresztül nem is talált magára, egyik munkahelyről a másikra vándorolt. Végül kikötött, mint takarmányos. és ma az egyik legjobban dolgozó szövetkezeti gazda az Aranykalászban. S nem azért, mert egy év alatt szemlélete minden tekintetben megváltozott. Erről nincs szó. Azért lett a szövetkezetnek egyik oszlopa, mert tíz hónapi munkájáért 17 494 forint 59 fillért számoltak le neki. Ezenkívül megkapta a 15 hold közös használatba adott földje után járó 3880 forint földjáradékot. Több a közösből származó havi átlagjövedelme. mint akármelyik helv- beli gyári munkás egy hónapra eső fizetése. Nem akarok adós maradni az eddig elmondottak miértjével. Ha nem is minden részletre kiterjedően. de leírom, miért tud osztani egy munkaegységre 41 forint 30 fillért a tolnai Aranykalász Tsz. miért tud közel félmillió forintot kifizetni földjáradék és földbérlet címén. Elsősorban azért, mert a 250 tagot számláló szövetkezet gazdái öt és félmillió forint értékű anyagi javakat állítottak elő közösen az első évben. Ebből 2 763 000 forint értékű árut eladtak a népgazdaságnak (545 000 forint értékű áruval többet a tervezettnél), amiért 70 637 forintot kaptak az államtól. s ezt kioszthatják munkaegységre. Az öt és félmillió forint értékű javakat azért tudták előállítani a lolnai termelőszövetkezetben, mert a tagok nemcsak, hogy részt vesznek, egyenesen részt követelnek maguknak a közös munkából. Persze az induláskor az Aranykalászban sem ez volt a helyzet. De a vezetők úgy intézték az ügyeket. hogy minden hónap 10-én 20 A városi lánytanács munkájáról A lánytanács városunkban nem nagy múltra tekinthet vissza. Az elmúlt év őszén alakult meg, mintegy 30—40 fős létszámmal. Célunk az, hogy a város területén működő KISZ-szervezetek fiatalasszonyait és lányait érdeklődési körüknek megfelelően foglalkoztassuk, szakkörökbe szervezzük. Munkánkban természetesen részt vesznek KISZ-en kívüliek is. A lánytanács munkáját nyolc tagú vezetőség irányítja, munkájában segít a városi KISZ- bizottság, a városi nőtanács. — Hogy szervezetté tegyük munkánkat és tervszerűen dolgozzunk, munkatervet dolgoztunk ki. A tervben megtaláljuk a munkát, tanulást és szórakozást. A munkát a szakkörök biztosítják, jelenleg három szakkörünk működik, melyet a nőtanáccsal együtt szerveztünk: játékkészítő, szabó-varró, sütő-főző szakkör. Mindhárom szakkörben igen hasznos dolgokat tanulhatnak meg a résztvevők. Az eddigi legnagyobb eredményt a játékkészítő szakkör érte el. A decemberi hónapban 52 állami gondozott gyermeket ajándékozott meg az általa elkészített játékokkal. A varró és a főző szakkör csak ebben az évben kezdte el működését és így eredményről még nemigen számolhatunk be. Szakköri foglalko- i zások közben a nőtanács kulturális bizottságának egy-egy tagja a nőket érdeklő témával kapcsolatos előadást tart és egyben a legfrissebb politikai eseményeket ismerteti. A munkatervünkben szereplő előadássorozat elmarad és helyette a Nők iskolája előadásait hallgatjuk. A jövőben közös kirándulásokat szervezünk és a nőtanáccsal rendezünk közös farsangi mulatságot. A bevételt olyrn hasznos dolgokra fordítjuk. -melyre a jövőben szükségünk lesz. Az elért eredményekkel azonban távolról sem vagyunk megelégedve. Elsősorban növelni kívánjuk a taglétszámot, és azt szeretnénk elérni, hogy a már meglévő tagjainkat nagyobb aktivitásra bírjuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatal asszonyokat és lányokat érdekli a munka, de vannak még, akik nem veszik elég komolyan. Azt hiszem ezen a téren tanulhatunk idősebb társainktól, a nőtanácstól. Molnár Mária városi lánytanács elnöke forint előleget kifizettek az előző hónapban teljesített munkaegységekre. így aztán mire a tavaszi és nyári nagy munkák ideje elérkezett. mindenki előtt világos volt. hogy ami a tervben szerepel. azt a vezetőség biztosítja. Ment is a munka fennakadás nélkül. A tagokon kívül, a családtagok is a közösben dolgoztak, hiszen az egész családnak érdeke volt. hogy minél több pénzt kapjanak 10-én Hadd mondjak el még valamit: a tolnai termelő- szövetkezetben. ha a munkafegyelemről van szó. a kollektíva senkivel sem elnéző. Előfordult például az őszön, hogy az egyik szövetkezeti gazda — szándékosan hallgatom el a nevét — azzal akarta kihúzni magát a munka alól. hogy nincs pénze, a suszternál lévő csizmája kiváltására. — Ezen a legkönnyebb segíteni. Ide a papírt, majd mi kiváltjuk a csizmát, de akkor aztán irány dolgozni — így az elnök. S belenyúlt a zsebébe, kihúzott egy ötvenes bankjegyet és intézkedett, hogy a hivatalsegéd váltsa ki az illető megtalpalt csizmáját. Meg aztán Tolnán a szövetkezeti vezetőknek van erkölcsi alapjuk a munkát bármikor megkövetelni, bármelyik szövetkezeti tagtól. Van. mert ha a helyzet úgy hozta. hogy mondjuk éjjel kellett árut vagonba rakni, a függetlenített vezetők ugyanúgy dolgoztak, mint a többi, ők diktálták az iramot. Az ősszel, abban a kritikus időben. az elnök, az elnökhelyettes, az agronómus. a brigádvezetők, egyszóval mindenki szedte a kukoricát. a cukorrépát, takarította haza a termést. így a rendkívül csapadékos ősz ellenére egy szem megtermelt áru sem ment veszendőbe. A Tolnával szomszédos termelőszövetkezetekben hallottam már. hogy biztosan azért ilyen ió a részesedés az első éves Aranykalász Tsz-ben. mert nemigen fordítottak pénzt a gazdaság fejlesztésére. Ez nem így áll. Sőt... A tervezett 270 000 forinttal szemben 500 000 forintért vásárolt a tagság saját erejéből gépeket, épített istállókat. De ezt a tolnai szövetkezetben mindenki természetesnek veszi, mert tisztában van azzal, hogy a gazdasági alapok megteremtése a jövedelem fokozásának egyik nagyon fontos feltétele. Dióhéjba foglalva, a- fenteiket akartam elmondani a tolnai Aranykalász Tsz első zárszámadásáról. Dorogi Erzsébet — Margitnak le vele van — kiáltja egy csengő lányhang az iskola folyosóján. Szünet van éppen, a kislányok egymásba karolva sétálnak, ki- sebb-nagyobb cső portokban. — Margit! Mar git! Leveled van! — adják tovább a kiáltást. — Honnan? — kérdezi a keresett. — Csehszlovákiából. Erre már szalad Margit, mert nem mindennapi dolog, ha egy tizenkét éves kislány ismeretlen kis ba rátnőjétől levelet kap. Izgatottan bontja fel a borítékot, de akkorra már egész csapat fogja körül. — Mutasd, mit ír .. . — kérlelik, de közben megszólal a csengő. — Majd bent p teremben. Ott aztán kézről-kézre jár a levél, egész csoportok 'olvassák, csak akkor szaladnak helyükre, amikor a tanárnő belép. Közben a levelet visszacsempészik tulajdonosának, alá nagy gonddal simítja végig. Távoli kis barátnője ugyanolyan gonddal írta, a papír szélére még virágokat is rajzolt. A paksi általános iskolások közötti népszerű a külföldi levelezés. A legtöbben csehszlovák pajtásokkal leveleznek, de van, aki Romániában, a Szovjetunióban, az NDK-ban élő pajtásokkal tart fenn ismeretséget. A következő tízpercben ismét a levelezés a fő téma. A tanárnő is érdeklődik, kik kaptak legutóbb levelet. — Én is kaptam — újságolja Ototics Erzsi. — És mit ír a kislány? — Arról írt, milyen jegyei vannak. Elég rossz tanuló lehet, mert egyesei meg kettesei vannak. — Te buta, hát nem tudod, hogy ott az egyes a legjobb osztályzat? — oktatja a kis Ispaics Edit. Ö Németországba levelez. — Neki fiú ír... — kuncognak a többiek. Egyik még azt is elkotyogta csúfol ódva: — Kisebb is az Editnél, .. — Ezt honnan tudjátok ilyen jól. — Megírta, hány éves. Már több mint egy éve tart ez a levélbeni kapcsolat. Megírják egymásnak az iskolai élet aprócAiáíráó a vendégkönyvbe Sok kedves em léket őriznek, a pálfaiak Kádár János elvtársnak múltkori látogatásáról. Egyike e maradandó emlékeknek Kádár elvtárs aláírása a helyi általános is- kola vendégkönyvében. Az aláírás pillanatát örökítette meg a fényképezőgép. cseprő dolgait, s a levélhez néhány bélyeget, gyufacímkét is mellékelnek. — Mindketten a csereboga« rak gyufacímke-gyűjtő csoportjához tartoznak — jegyzi meg az egyik kislány, olyan hangsúllyal; mintha csak természetrajzból felelne. — Én is Németországba levelezek — újságolja Csepregi Ágnes —, egy 16 éves középiskolás lánnyal. Legutóbb azt írta, a nyáron szeretne ellátogatni Magyarországra. Az édesapja tavaly járt a Balatonnál. A kislányok egymás után sorolják, hova, kivel leveleznek. Ez a levelezés egyúttal barátkozás, barátság is. hiszen megörvendeztetik egymást egy-egy szép bélyeggel, szalvétával, képeslappal; színészképpel. A gyűjtőszenve- délynek másutt is hódolnak, és el lehet képzelni, mennyire megörülhet egy német, csehszlovák; szovjet kislány egy-egy szép magyar szalvétának. A paksi általános iskolás kislányok között vannak, akik nemcsak a levelezésen keresztül ismerkednek a külfölddel. Ototics Erzsinek, Kiszli Marikának hajós az apja. Nyáron, a szünidőben már végighajózták néhányszor a Dunát. Jártak a Szovjetunióban; Romániában, Ausztriában. — A Szovjetunióban Réniben valami nagyon szép kultúrházat láttam — magyarázza lelkesen Erzsi. — A Szovjetunióban minden olyan szép. De szép vidékeket láttunk Romániában is. — Csakugyan — helyesel Marika, majd hozzáteszi: — Bécs is szép De Linzben nem voltr jó. — Aztán miért? — Mert ott kórházban voltam. Bognár István J. Horváth László tudományos kutató előadása Kisdorogon A megyei és a járási könyvtár, valamint a Mézőgazdasági Könyvkiadó rendezésében iólsike. ült ankétot tartottak Kisdorogon. amelyen J. Horváth János állat- tenyésztési kutató, is részt vett. A vendég a kora délután . ban érkezett meg a falub: tekintette a Március. 15 Ti szövetkezet állatállór amelyről — egy-két egyei telével — előnyösen nyila Este .az általános iskoláb, , ,a,. lőtt előadáson 200 főnyi közönség vett részt.' állami gazdásági dolgozók. termelőszövetkezeti ta rok; Az előadást filmvetítés előzte 'meg a borjú nevelésről és a sertéstenyésztésről. Ezután J. Horváth László tartotta meg előadását, amely után a hallgatóság soraiból több kérdést tettek fel a tudomá» nyos kutatónak.
