Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

TOLNA MEGYEI VEPÜJSAG 1961. január S. Á belga dolgozók folytatják sztrájkharcaikat Az Egyesült Államok újabb lépése, Brüsszel (MTI). A belga parla­ment kedd délutáni ülésén a kor­mánypárti többség 121 szavazat­tal 83 ellenében elutasította a szocialista képviselők indítványát, amely a takarékossáégi törvény- javaslat visszavonását követelte. A szavazás után a parlament folytatta vitáját. A vitában fel­szólalt a belga belügyminiszter és hadügyminiszter, mindketten igye keztek megvédeni a kormány munkásellenes politikáját. Az ülés elnapolása előtt — mint a Reuter jelenti — a kormány felvetette a bizalmi kérdést. A képviselőház 115 szavazattal 44 ellenében, két tartózkodás mel­lett, bizalmat szavazott a kor­mánynak. Mint ismeretes, a belga képvi­selőháznak 87 szocialista tagja van. A bizalmi kérdésben jóval kevesebben szavaztak a kormány ellen, de ennek az volt az oka, hogy sok szocialista képviselőnek el kellett távoznia a parlamenti ülésről, hogy részt vehessen a Buenos Aires: (TASZSZ) A latin-amerikai országokban kör­utat tesz a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Rogyio- novnak, a Szövetségi Tanács kül­ügyi bizottsága tagjának vezeté­sével. A küldöttség jelenleg Chi­lében tartózkodik. Viszonozza a chilei parlamenti küldöttségnek a Szovjetunióban tett látogatá­sát. Előzőleg, december 22-től 31-ig a küldöttség Bolíviában járt, ahol a parlament két háza kü­lön ülést tartott a szovjet ven­dégek tiszteletére. Estensoro bo­sztrájk kérdéseit tárgyaló szak- szervezeti gyűléseken. A belga parlament történeté­ben első ízben fordult elő, hogy a vallon szocialista képviselők kü­lön ülést tartottak a képviselő­házban. Utána nyilatkozatot tet­tek közzé, amelyben keményen bírálják az Eyskens-kormány po­litikáját, mert kiélezte és tönkre­tette a vallon területek gazdasági helyzetét. A nyilatkozat felveti Belgium politikai struktúrájának problémáját, s megállapítja, ha az Eyskens-kormány folytatja je­lenlegi politikáját, a vallonok számára nem marad más válasz­tás, mint az ország intézményei­nek felülvizsgálása olyképpen, hogy maguk választhassák meg a szociális és gazdasági fejlődés módszereit. A szocialista szakszervezetek válaszképpen a belügyminiszter rágalmazó parlamenti beszédére, kedd este felhívták a brüsszeli sztrájkólókat, hogy szerdán újból vonuljanak ki az utcára. líviai köztársasági elnök és a kormány tagjai is fogadták a küldöttséget. Rogyionov, a küldöttség veze­tője ebből az alkalomból kijelen­tette, hogy a Szovjetunió 150 millió dolláros hitelt ajánl fel Bolíviának, amelyért a bolíviai kormány ipari felszereléseket vá­sárolhat a Szovjetunióban. A bo­líviai kormány hivatalos közle­ményben jelentette be, hogy el­fogadja a szovjet ajánlatot és ja­nuár második felében külön de­legációt indít Moszkvába a rész­letek megtárgyalására. Nasszer as benuu ionra megbeszélése Casablanca: (MTI) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság és Sekou Touré, Guinea elnöke a szerdán kezdődött casablancai ér­tekezlet előestéjén, kedden több mint egyórás megbeszélést foly­tatott Kongóról és az értekezlet elé kerülő más kérdésekről. Ez volt az első találkozás a két af­rikai vezető között. A casablancai első találkozá­son Touré — mint az AP közli — valószínűleg ismertette Nasszer elnökkel Kwame Nkrumah és Modibo Keita nézeteit. A három államfő ugyanis hétfőn Conakry- ban külön tanácskozást tar­tott, mielőtt Casablancába uta­zott volna. Hammarskjöld elutazott Kongóba New York: (MTI) Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár — Reu- ter-jelentés szerint — kedden este repülőgépen elutazott Kon­góba. Mint az AFP közli, a re­pülőtéren adott szűkszavú nyi­latkozatában kijelentette, hogy háromhetes útiprogramjában nem szerepel Laosz, de ha a laoszi helyzet bonyolultabbá válik, visz- szatér New Yorkba. A puccsista Mobutu »főbiztosi tanácsának« szóvivője — a Reu­ter szerint — úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg Stanleyvilleben székelő törvényes kongói kor­mány állítólag hajlandó tárgya­lásokat kezdeni a leopoldvillei hatóságokhoz való »közeledés­ről«. Ezt más forrásból nem erő­sítették meg. Lehetséges, hogy Mobutuék ezt a ködös kijelen­tést kísérleti léggömbnek akar­ják felhasználni. Események SOROKBAN amellyel megszakította diplo­máciai kapcsolatait Kubával, újabb bizonyítéka annak a provokációs, agresszív politiká­nak, amit az Egyesült Államok a forradalmi Kubával szemben folytat. Ismeretes, hogy először gazdasági intézkedésekkel akar­ta lehetetlenné tenni a függet­lenségét kivívott kubai nép életét. Akkor azonban a Szov­jetunió, majd több szocialista és semleges ország sietett a Kubai Köztársaság segítségére, s olyan kölcsönösen előnyös gazdasági megállapodásokat kö tött vele, amely biztosította Kuba gazdasági életének fejlő­dését. Ezután katonai agresz- szióra került sor, a felfegyver­zett kubai nép azonban olyan hősiesen és elszántan védel­mezi határait és függetlensé­gét, hogy az amerikai agresz- szorokat meghátrálásra kény­szerítette. Fidel Castro és Ku­ba több vezetője a nép hang­ját tolmácsolta, amikor ismé­telten kijelentette, hogy Kuba éber és készen áll visszaverni minden támadást. Ebben a harcban a kubai nép nincs egyedül, s az Egyesült Álla­mok ma már jól tudja, hogyha kezet emelne Kubára, az egész világgal találná szemben ma­gát. Ilyen körülmények között az Amerikai Egyesült Államok, noha nem hagyott fel az ag­resszív fenyegetésekkel, diplo­máciai manőverhez folyamo­dott. A neki alárendelt latin­amerikai országokat arra akarja rávenni, hogy megsza­kítva Kubával diplomáciai kap csolatukat, szigeteljék el a Ku­bai köztársaságot, ugyanakkor azonban az Egyesült Államok kormánya a maga részéről a diplomáciai viszony megszakí­tásával megtette az utolsó 1$» pést a nyílt intervenció útján. A latin-amerikai országok közül washingtoni nyomásra Peru a közelmúltban felmondta a dip­lomáciai viszonyt. Most az Eisenhower-kormány provoka­tív döntése után az Egyesült Államok azt reméli, hogy Ar­gentína, Chile, Venezuela, Uruguay és a többi latin-ame­rikai ország is követi példá­ját. Az első jelek azonban azt mutatják, hogy az amerikai lé­pés az Egyesült Államok szö­vetségesei körében sem talált helyeslésre. Kanadai kormány­körökben közvetlenül Eisenho­wer bejelentése után utaltak rá, hogy Kanada nem szán­dékozik megszakítani diplomá­ciai kapcsolatait Kubával. A forradalmi Kuba nemcsak szabadságát és függetlenségét vívta ki, hanem a népek ro- konszenvét is. A szocialista or­szágok és számos semleges ország szilárdan támogatja azt a bátor és következetes harcot, amit a kubai nép folytat az imperialista agresszorok ellen; Az Egyesült Államok lépése így tulajdonképpen estik bete­tőzése annak a politikának, amit már hónapok óta foly­tat a Kubai Köztársaság népe ellen, s ha az Egyesült Álla­mok néhány csatlósa hajlandó is lenne követni Washington lépését, ezzel ma már Kuba függetlenségét nem tudják megtörni, s azt sem tudják megakadályozni, hogy a Kubai Köztársaság tovább haladjon azon az úton, amely az ország további megerősödéséhez, a nép jólétének növekedéséhez vezet. Flotta-mozdulatok Algéria ellen Franciaország a népszavazás előtt A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Latin-Amerikában A SEATO tervezett laoszi beavat­kozása a világ békéjét fenyegeti Hanoi: (MTI) Quinim Pholse- na, a laoszi királyi kormány tá­jékoztatási minisztere kedden nyilatkozatban ítélte el az ame­rikai imperializmust, mert az agresszív SEATO-tömb segítsé­gével nyíltan be akar avatkozni Laoszban. Mint ismeretes, a SEATO tanácsa a héten több ülést tart, amelyen megvitatja az imperialista beavatkozás lehető­ségét. Pholsena tényekkel bizonyítot­ta az amerikai és a thaiföldi reakciós körök intervencióját, majd erélyesen követelte, hogy az amerikai és thaiföldi kormány és a dél-vietnami hatóságok ha­ladéktalanul vonják vissza csa­pataikat Laoszból, szüntessék meg a Nosavan—Boun Oum- klikk támogatását, ne taszítsák még inkább polgárháborúba az országot. Végezetül a miniszter felszó­lította az 1954. évi genfi érte­kezlet társelnökeit, hogy haté­kony intézkedésekkel állítsák helyre Laosz békéjét, gondoskod­janak a genfi megállapodások betartásáról. Az AP arról is hírt ad, hogy a fülöp-szigeti nemzetbiztonsági ta­nács szerdán reggel hatórás ér­tekezleten vitatta meg a laoszi helyzetet. Az ülésről kiadott nyi­latkozat szerint a Fülöp-szigetek kész eleget tenni »szerződéses kötelezettségeinek«. Menzies ausztráliai miniszter- elnök szerdán kijelentette, hogy kormánya állandóan tanácskozik »barátaival és szövetségeseivel« a laoszi helyzetről. Hangoztatta, hogy a nyugati államok között nincsenek jelentős nézeteltérések a laoszi kérdés megítélésében. ö is megismételte a szovjet beavatkozásról szóló rágalmakat, azt állította, hogy ez idézte elő Laoszban a válságos helyzetet. Befejezésül azt a reményét fe­jezte ki, hogy Boun Oum kor­mányát kiszélesítik, e kormány tömöríti majd a laoszi »haza­fias« elemeket. Az Unita és a Borba cikke Az Unita keddi számában rá­mutat, hogy az Egyesült Államok ugyanazt az agressziós politikát követi Laoszban, mint Kongó­ban vagy Kubában. A laoszi válság annak követ­kezménye, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandók belenyu­godni a fegyverszüneti egyez­ménybe, le akarták téríteni Laoszt a semlegesség útjáról. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy stratégiai terveiben elengedhetet­lenül szüksége van Laoszra, és ezért mindent elkövet, hogy az országot katonai támaszpontjává változtassa. A Borba szerdai száma »A sza­kadék szélén« című cikkében óva int attól, hogy Laosz »új Koreá­vá« változzék. A lap megállapít­ja, hogy a SEATO tervezett be­avatkozása komolyan fenyegeti a világ békéjét. Követeli, hogy a nyugati hatalmak ne segítsék elő egy új háborús katasztrófa ki­robbanását. Katonai helyzetjelentés Laoszból Hanoi: (TASZSZ) A laoszi kor­mánycsapatok és a Patet Lao egységek néhány nappal ezelőtt megindított támadása pánikot keltett a zendülők táborában. Phong Saly és Xieng-Khouang tartományi székhelyek, valamint a Köcsög-völgy felszabadítása után Kong Le kapitány csapatai a Patet Lao egységekkel együtt­működve üldözik a zendülőket, akik köznontjuk, Savannakhet felé vonultak vissza, A harcok során a zendülők több száz halottat, sebesültet és foglyot veszítettek. A kormány­csapatok sok tüzérségi löveget, gépkocsit, sőt repülőgépet is zsákmányoltak. Továbbra is áttörhetetlen gyű­rűben van Luang Prabang, a ki­rályi székhely helyőrsége. A felszabadított területek la­kossága örömmel fogadja a be­vonuló csapatokat. Colombo (TASZSZ). Colombó- ban konferencia nyílt, amelynek célja, hogy Ceylon Dán létrehozza az ázsiai és afrikai országok írói­nak állandó irodáját. Ezt az ázsiai és afrikai írók 1958-ban Taskent- ben tartott értekezlete határozta el. Párizs (MTI). Air France fran­cia repülőtársaság »Boeing« típu­sú gépeinek pilótái több héten át sztrájkoltak. A hat -ágok végül is katonai behívókat küldtek ki, hogy a pilótákat szolgálatuk ellá­tására kötelezzék. Az önkényes intézkedés ellen tiltakozásul az Air France egész repüloszemély- zete 24 órás sztrájkot határozott el. A kormány ismét katonai be­hívóval fenyegette meg a repülő- társaság minden pilótáját. Ked­den Párizs repülőterein a légifor­galomban fennakadásokat idézett elő a sztrájk. Belgrad (Reuter). Joszip Broz Tito köztársasági elnök meghívá­sára január 5-én Jugoszláviába érkezik Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke. Peking (TASZSZ). Az Uj Kína jelenti Limából, hogy letartóztat­ták Raul Acostát, a Perui Kom­munista Párt főtitkárát, akit a »közrend és a nemzetvédelem aláaknázásával« vádolnak. A le­tartóztatáskor a rendőrök bántal­mazták Raul Acosát. Ez a jelen­levőkben általános felháborodást keltett. Tokió (TASZSZ). Tokió szívé­ben néhány napja fasiszta, fekete horogkeresztes zászló lobog. Közt vétlenül mellette láthatják a já­rókelők a japán állami zászlót. A két zászló között hatalmas fel­irat: »Védd a császárt és öld meg ellenségeit«. így díszítették fel az új évre új központjukat az úgy­nevezett ázsiai kommunistaelle­nes ifjúsági liga vezérei, akiket a rendőrség a Jamagucsi-ügyben letartóztatott, majd »bizonyíté­kok hiányában« szabadonbocsá- tott. Míg a járókelők felháboro­dottan szemlélik a horogkeresztes zászlót a japán főváros szívében, a tok'ói rendőrség továbbra is tétlen. Párizs (MTI): Szerdán reggel Toulon kikötőjéből egymás után kifutott a francia Földközi-ten­geri flotta 16 hadihajója, élén a Lafayette repülőgép anyahajóval A flotta Algéria partjai felé vett irányt. A hivatalos kommünikék szerint a hadihajók gyakorlaton vesznek részt, valójában a flot­ta-mozdulatokat az algériai nép­szavazás és az ezzel kapcsolat­ban várható események tehették szükségessé. Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a hadiha­jók csapaterősítéseket is szállí­tanak Algériába. Valószínűleg az Oran közelében levő hadiki­kötőben kötnek ki majd a flot­ta egységes, de nincs kizárva, hogy szükség esetén Algéria ten­gerpartjának más pontjain is feltűnhetnek a hadihajók. Párizsban az a vélemény ala­kul ki, hogy az elkövetkezendő napokban Oran lesz az algériai események gócpontja. A város­ba több mint 2500 főnyi csapat­erősítés érkezett, rohamrendőrök, idegenlégiósok és ejtőernyősök is tartózkodnak már Oranban. A várost négy katonai övezetre osz­tották fel. Párizsban baloldali politikai megfigyelők rámutatnak, hogy sem az elmúlt év januárjában, — az algíri lázadás napjaiban —, sem pedig decemberben, az al­gíri és az orani véres események idején nem került sor ekkora ka­tonai intézkedésekre. Ezeknek va lójában kettős céljuk lehet: 1. A francia közvéleményben teret akarnak adni annak a hit­nek, hogy de Gaulle tábornok biztosíthatja csupán a rendet, egy népszavazási kudarc után a köztársasági elnök visszavonul­na, s utána nem következhetnék más, csak káosz. A nagyszabá­Az olasz Alpokban napok óta havazik. Ossola térségében a gép kocsiutakat 60 centiméteres hó­takaró borítja. Nagy vihart je­lentettek a Földközi-tengerről. Szardínia szigetének nyugati partvidékén árvíz pusztít. A felhőszakadásszerű esőzések megszakították a vasúti összeköt­tetést Bagdad és két észak-iraki tartomány között. I sú katonai megmozdulások az ultrák részéről fenyegető újabb puccs-kísérletek eshetőségét akar ják valószínűvé tenni. 2. A hadsereg Algériában va­lójában az „igen” érdekében fo­lyó kampányt kell, hogy támo­gassa. A népszavazás lefolyását ellenőrző orani bizottság elnöke a sajtónak tett nyilatkozatában leleplezte, hogy a hadsereg uta­sítást kapott, szavaztassa a mu­zulmánokat „igennel.” Várható, hogy ez alkalommal éppen az ultrák fogják majd le­leplezni, milyen mértékben avat­kozott be a hadsereg a népszava­zási kampányba, milyen nyo­mást gyakorolt a muzulmán tö­megekre. Most ugyanis az ultrák és a hadsereg degaulleista, vagy lojális elemei egymással szem­be kerülnek. Franciaországban négy nappal a szavazás előtt teljes a nyu­galom, a pártok gyűlései rend­ben, incidensek nélkül zajlanak le. A „nem” táborának élén a kommunisták állnak. Párizsban kedden este nagyszabású tömeg­gyűlésen a Mutualité teremben fejtette ki Jeanette Ver- meersch és Raymond Guyot a párt álláspontját. A népszavazá­si „nemmel” a kommunisták hí­vek maradnak mindenkori poli­tikájukhoz: a háború ellen, a bé­ke mellett állnak ki, a gyarma­ti elnyomás ellen a népek ba­rátságáért, a haza érdekeinek sírásói ellen, az igazi nemzeti ér­dekekért szállnak síkra. A nép­szavazásra bocsátott szöveg való­jában a háború folytatását jelen­ti. Vasárnap a franciák előtt megnyílik az alkalom, hogy fenn- szóval hirdessék békeakaratukat, „nem” szavazólappal. I ^»~YYv>ooocoocootxxxx7cr>or>TroTootr«fMVíooonooo Mielőtt családi házat épít, j keresse fel a Szekszárdi Épi- j tőipari Szövetkezetei (Rákó­czi u. 15. szám). V'-i'-’nnk családi ház építést, tataro- ; zást, felújítást, magánosok i részére 5 százalék enced- I 5 ményt «dunk. (84) ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom