Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLPTARJAI EGYESÜLJETEK! m XI. évfolyam 2. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1961. január 3. ■ A Biztonsági Tanács szerdán összeül az Egyesült Államok ellen emelt kubai panasz megtárgyalására New York (MTI). A TASZSZ és nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ székházában va­sárnap este közölték, hogy január 4-re összehívják a Biztonsági Ta­nács ülését. A szerdán, magyar idő szerint 16,30 órakor kezdődő ülésen a kubaellenes agressziós fenyegetések miatt az Egyesült Államok ellen emelt kubai pa­naszt tárgyalják meg. Raul Roa, kubai külügyminisz­ter tudvalevőleg azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy fegy­veres agressziót készít elő Kuba szuverénitása, területi épsége és függetlensége ellen. Reuter-jelen- tés szerint Hagerty, a Fehér Ház szóvivője tagadni próbálta a vádat. HAVANNA Kubában vasárnap országszerte megünnepelték a diadalmas for­radalom második évfordulóját. A Havannában rendezett díszbeszé­den több mint ezer külföldi ven­dég és részt vett, köztük a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és több más ország, valamint nemzetközi szervezet képviselője. Mint az Uj Kína jelenti, az ez idő szerint Kubában tartózkodó kínai küldöttség nevében Kuo Mo-zso, a küldöttség vezetője te­levíziós beszédében üdvözölte az ünneplő kubai népet. MOSZKVA A TASZSZ jelentése szerint Kuba nagykövete vasárnap be­szédet mondott a moszkvai tele­vízióban. Hangsúlyozta, hogy a hatmillió kubai kivétel nélkül katonája a kubai forradalomnak és inkább életét áldozza, mint­sem, hogy alávesse magát az im­perialistáknak. Újévi letartóztatások Belgiumban — Folytatódik a sztrájkmozgalom Brüsszel (MTI). Nyugati hír- ügynökségek szerint a belga kor­mány az újévi ünnepet egy sor szakszervezeti vezető letartózta­tására használta fel. Szombaton és vasárnap 52 rium takarmanygazdálkodási osz­tályán tájékoztatásul közölték, az elemi károkat szenvedett közös gazdaságok megsegítésére az ál­lam több ezer vagonnyi abrak­takarmányt oszt ki 1961. első és második évnegyedében. A takar­mány-akció célja az, hogy a ter­melőszövetkezetek a termelés csökkentése nélkül átteleltethes­sék közös állatállományukat. Az akció nyújtotta kedvezményeket csak olyan termelőszövetkezetek vehetik igénybe, amelyek önhi­bájukon kívül — elemi károk miatt — küzdenek takarmány­hiánnyal. A kiosztásra kerülő ab­raktakarmány mennyiségeket a közös gazdaságok, vagy készpénz- fizetés ellenében, vagy kölcsön- képpen kapják. A már működő abraktakarmány-keverő üzemek ■'■■■■■■»immniBW rí ■■ személyt tartóztattak le. A letartóztatottak között van Vedrin helység polgármes­tere, Albert Benoit is. A letartóztatások célja való- I ban a sztrájkolok megfélemlítése, körzeteiben a termelőszövetkeze­tek a kialakult kukorica és árpa mennyiségét szarvasmarha-, il­letve sertés-, vagy baromfitáp alakjában vehetik át. .Kívánatos, hogy a kölcsön vett abraktakar­mány visszaadására számítva, a termelőszövetkezetek már most állítsanak vetésterveikbe megfe­lelő mennyiségű abraktakarmány- féléket. A segély-akciótól függetlenül 1961. első évnegyedében ezer va­gon baromfitápot kaphatnak a termelőszövetkezetek közös ba­romfiállományuk takarmányozá­sára. A baromfitápot készpénz- fizetés ellenében adják a központi készletekből azzal, hogy a jutta­tásnak megfelelően a termelőszö­vetkezetek kössenek áruértékesí­tési szerződést az állami felvá­sárló szervekkel. annak ellenére, hogy a hatóságok j »szabotázzsal«, az ablakok betö- | résével, vagy éppenséggel a rend­őrség beavatkozása nyomán elő­állott összecsapásokban való részvétellel vádolják a letartóz­tatottakat. Az ünnepek hallgatólagos fegy­verszünete után hétfőn folytató­dott a sztrájk. A munkások küldöttségei Brüsszel közelében felkeresik a képviselőket, és felszólítják őket, a kedden kezdődő par­lamenti vitában szavazzanak a kormány »takarékossági« törvényjavaslata ellen. Kedden, a parlamenti vita folytatásának napján országszer­te újabb tüntetésekre, munkás­gyűlésekre kerül sor. A Belga kommunista Párt általános sztrájkra hívott fel ezen a naoon. Fokozza előkészületeit a kor­mány is. Egyes jelentések szerint újabb 500 katonát rendeltek haza a Nyugat-Németország- ban állomásozó két belga NATO-hadosztályból, újabb rendőri erőket vezényeltek Brüsszelbe, a már ott állomásozó rendkívüli gyalogos és lovas-csendőregysé- gek megerősítésére. I ■ ■ ■ 11 HH?TW 'I I lU tWÍTTI I H 1961 első felében több ezer vagonnyi abraktakarmányt kapnak a tsz-ek A Földművelésügyi Miniszté­Igy szilvesztereztünk Ismét elmúlt egy szilveszter. Sajnos. Mert a kitörő jókedv mámorában egyről megfeledkeztünk; öregebbek lettünk egy év­vel. De azért búsúlni nem kell, hiszen a hétköznapokon azon munkálkodunk, hogy az idei szilvesztert még megelégedettebb emberek között, még vidámabban ünnepeljük. Most pedig visszapergetjük a képzeletbeli filmet, hogyan is töltöttük a szilvesztert. A Szabadság Szálló emeleti ^ termében ennyien talán még soha nem voltaik. Az aszta­lok mellett vidám társaságok, egy-egy újonnan érkező ismerőst, jóbarátot nagy ovációval fogad­tak. Ilyenkor látszik meg csak igazán mennyi csinos nő van Szekszárdotn... Egyik csinosabb, elegánsabb, mint a másik. Ez a »Táncos«-beli szilveszter felért egy divatbemutatóval. Éjfél van, felhangzik a him­nusz, az előbbi, szertelen jókedv ünnepélyessé szelídül. Amikor pedig elhangzanak az újévi jókí­vánságok, megkezdődik a trom­biták koncertje. Harsog, perce­ken keresztül, ilyen trombitaszó­ra omolhattak le a bibliabeli Je­rikó falai... Egy óra. után kerül sor a ha­gyományos szilveszteri malacsor- solásra. Behozzák a terembe az ijedten kapálózó jószágot — a nagy tömeg láttán elfelejt visí­tani —. vajon lesz-e majd min- den.kii'c’- szerencséje, áld meg­húzta f'°rkát? Megtörténik a sorsolás, mindenki kíváncsian várja, ki lesz a malac gazdája. — Az enyém — áll fel az ut­cai ablakok melletti egyik asz­taltól egy fiatalember: Hómann Sándor, a Petőfi népszerű fut­ballistája. A Gépjavító Vállalat dolgozói ” együtt töltötték a szilvesz­tert, a vállalat kultúrtermében. Vidámságban, jókedvben itt sem volt hiány. Erről gondoskodott a kultúrcsoport is, mintegy más­félórás műsorával, olyan műsor- számokkal, mint a »Fog ez men­ni« és a Háry János. A hagyományos tombolasorso­lás is sok vidámságra adott okot: ennek bevételét a kultúrcsoport kapta meg. Mintegy 35 nyere­ményt sorsoltak ki. Bakos-i Már­ton tizenhét éves esztergályos ta­nulóra mondták is sokan, hogy »Disznó szerencséig van«, mert ő nyerte a szilveszteri malacot. Kiss Pál hegesztő nyerte a tor­tát, Illés János egy üveg pálin­kát nyert. — Remekül sikerült az idei szilveszter — állapították meg sokan, amikor hat óra körül hazafelé indultak. X/idám szilveszterezés szín- " helye volt a városi ta­nács nagyterme is, ahova a vá­rosi tanács a felső-, az alsó- és az újvárosból hívott meg gazdá­kat, új termelőszövetkezeti tago- | kát. A meghívottak családtag-. jaikkal együtt kitűnően szóra­koztak. A zenét Kistakács József, | az igazgatási osztály vezetője és j zenekara szolgáltatta. Itt szil­veszterezett dr. Tuska Pál, a i megyei tanács elnöke, dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese és éjfél után ideláto­gatott Prantner József elvtárs, az MSZMP megyei titkára is és ba­rátságos hangulatban beszélget­tek el az újdonsült tsz-tagokkal. S amíg az emberek legtöbbje szórakozott, addig voltak, akik ugyanúgy végezték munkájukat, mint egyébkor. Amikor a szil- veszterezők legtöbbje lepihent már, a szekszárdi kórház szülé­szetén megérkezett az újévi gólya, a kórház idei elsőszülöttjével. Az őcsényi Kovács Józsefné kislánynak adott életet reggel fél hétkor. Délelőtt tizenegykor ismét leánygyerek született, az any­ja a szekszárd-szőlőhegyi Balázs Istvánná. A két csecsemő sírása volt a kórház újévi köszöntője. Magunk formáljuk a jövőt Az elmúlt év, amelyet két nappal ezelőtt búcsúztattunk, sikereivel — amely a munká­sok, parasztok, értelmiségiek szorgalmas munkáját dicséri, — kiemelkedő helyet foglal el népi demokráciánk győzelmes történetében. Egy lépést tettünk ismét előre. Közelebb kerül­tünk nagy célunkhoz! Elhang­zottak az újévi köszöntők, nagyszerű sikerekre ürítettük poharunkat. Az új év első napján, s az óév utolsó napján szokássá vált, hogy visszatekintünk a megtett útra. Ezt tettük, ami­kor a hároméves terv befejez­tével önmagunktól kérdeztük, megtettünk-e mindent, hogy nagyszerű feladatainkat siker­rel oldjuk meg. A válasz, a végleges válasz néhány nap múlva jön, a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése formájá­ban. Előzetes adataink már vannak, s ezekből arra kap­tunk választ, hogy jól dolgoz­tunk, sikerrel fejeztük be a hároméves tervet. A szocialis­ta ipar termelése mintegy 40 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben, a nemzeti jö­vedelem a tervezetten felül mintegy 7—8 százalékkal több. Munkások és alkalmazottak egy kerősere jutó reálbére kö­zel 4 százalékkal volt maga­sabb a tervezettnél; a paraszt­ság egy főre jutó reáljövedel­me 4 százalék helyett 6—7 szá­zalékkal emelkedett a három­éves terv idején. Mindezek a párt és a kormány gazdaság- politikájának eredményességét, sikerét bizonyítják. A gazda­sági eredmények igazolják, hogy jó úton járunk. Az élet igazolta teljes mértékben a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány politikáját, amelyet az egyszerű emberek hétköznapi tettei, küzdelmei pecsételnek meg, visznek győ­zelemre. Megyénkben is az ipar, a me­zőgazdaság és a közlekedés te­rületén kiemelkedő termelési eredményeket értünk el. Ipari üzemeink nagy többsége, hetek­kel az év vége előtt teljesítette tervét. Nyereséggel zárták az évet, a munkásoknak lesz mit —, mert van miből — osztani majd a nyereségrészesedések fizetése idején. Megyénk mezőgazdasága is nagyot lépett előre a szocia­lizmus útján. A parasztok zö­me a szövetkezeti utat válasz­totta. Az elmúlt év folyamán ismét bebizonyosodott a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye, fel­sőbbrendűsége. Ezen a télen ismét megmozdult a paraszt­ság. A szövetkezeti gazdák, akik 1959. év őszén kezdték az új életet, segítik a még egyé nileg dolgozó paraszttársaikat a helyes útra. Ha visszatekintünk az óévre, megelégedéssel szemléljük ered ményeinket; de gondoljunk a jövőre is, fordítsuk figyelmün­ket a jövő nagyszerű, bár nem könnyű feladataira. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves ter­vünk első évének terve — ed­digi eredményeinkre támasz­kodva az MSZMP VII. kong­resszusán meghatározott gaz­daságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgaz­daságban. Tovább folytatjuk az ipar gyors ütemű fejlesztését. Főleg az ipari termelés növelését. Nyolc százalékkal lesz maga­sabb a várható 1960-as szint­hez képest az ipari termelés 1961-ben. Megkezdték már me­gyénk üzemeiben a tervek tel­jesítését. Néhány üzemben, mint például a bonyhádi zo­máncművekben már a múlt év utolsó napjaiban tanácskozási- tartottak a sok jó, használható javaslat figyelembevételével, a nagy feladatok megoldásához. Másutt pedig elhatározták, hogy az üzem tervét napra, brigádra, dolgozóra lebontják, s a teljesítés ellenőrzésével ja­vítják a termelést. Könnyű­ipari üzemeinkben is jelentő­sen nagyobb feladatok megol­dását írja elő a terv, mint 1960- ban a tényleges eredmény volt. Az ipar különböző ága­zataiban a termelés növelésé­nek feltételei megvannak. A terv ezeket veszi figyelembe és így ezek tudatában hatá­rozza meg feladatainkat, jelöli meg azokat a fontosabb mu­tatókat, amelyek elérése egy­úttal az életszínvonal további emelését teszi lehetővé. A nép- gazdasági terv mutatóinak tel­jesítése nagyobb áruválaszték­ban, nagyobb termékbőségben jut vissza a terv megvalósítói^, hoz, a dolgozókhoz. A terme­lés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ea a terv megköveteli, hogy fe­gyelmezettebben dolgozzunk. Ez követeli meg éppen, mert csak így tudunk többet termelni) többet adni, a létszám-, a mun­kanorma-, a bér- és a munka- fegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását. Sokat tettünk már a múlt év­ben is a termelékenyebb, gaz­daságosabb munka megvalósí­tása érdekében. Eredményeink jók, de még nem kutattunk fel minden lehetőséget, nem gon­dolkodtunk eleget azon, ho­gyan lehet még tovább halad­ni az úton, a termelékenyebb munka útján. A munkások* műszakiak véleménye, alkotó kezdeményezése az 196I-ik évi népgazdasági terv teljesítésé­ben bizonyára feltárja ezeket a rejtett tartalékokat. A legfon­tosabb ilyen rejtett taralék aZj ami a hároméves terv során* de az azt megelőző években is volt, a munkaverseny. S az idén, a szocialista brigádmoz­galom, az egyéni verseny­ző dolgozók százezres tömegei) lelkesedése, ügybuzgalma a biztosíték, a rejtett tartalék* hogy megvalósuljanak nagy céljaink. A terv a mezőgazdasági ter­melés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy ez év tavaszán be­fejeződik hazánkban a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se, a meglévő, tavaly alakult termelőszövetkezetek pedig sokkal több árut tudnak már a népgazdaságnak adni. Me­gyénk mezőgazdasági szövetke­zeteiben, most a teivkészítés idején már a 7,9 százalékos növelést veszik figyelembe. Úgy készítik egy-egy közös gazda­ság tervét, hogy az a termelés) általában az árutermelés nö­velését, a hozamok emelését biz tosítsa. A terv számol azzal — hisz a teljesítés feltétele is —, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben megszilárdul a nagyüzemi szervezet, általában a korsze­rűbb termelési mód. A közlekedésben, a külkeres­kedelemben, a beruházás terü­letén jelentősen többet ír elő a terv megvalósulásra az 196(1- as várható, végleges tényénéli E területen is van mód arra* hogy tovább haladjunk. Van le hetőség a külkereskedelmi áru­féleségek cikklistájának bőví­tésére, a közlekedési költségek csökkentésére, a beruházási feladatok megoldására. A beru­házásra a népgazdasági terv 1961- ben 30,7 milliárd forin­tot irányoz elő. Mindenekelőtt a folyamatban lévő beruhá­zások befejezését írja elő, ezek gyorsabb ütemű fejlesztését, építését. Ez a cél igen meg­gondoltan, okosan, az eddigi tapasztalatok figyelembevételé­vel sikeresen érhető el. Gazdasági életünk területén biztosítani kell a szigorú fe­gyelmet. A terv mutatóinak el­érése szorgalmas fegyelmezett munkával lehetséges és köte­lező. Már most, az új év első munkanapjaiban úgy kell a feladatok megvalósításához fog ni, azzal a tudattal, hogy'raj­tunk múlik, milyen eredmény­nyel zárjuk az ötéves terv el­ső évét, magunk formáljuk a jövőt, P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom