Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
».•juywáx ifol L 2a ■ - ssy u,3^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ 9 Péntek 1961. január 20. XI. évfolyam 17. szám * ÄRA: 50 FILLÉR V.. J LEGFONTOSABB FELADAT: Gazdagodik megyénk az új tsz-ek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítése Nagy örömmel tudattuk or- szággal-világgal egy héttel ezelőtt, hogy megyénkben is győzött a termelőszövetkezeti mozgalom, parasztságunk túlnyomó többsége választott új életet. Ezen a télen a párt helyes agrárpolitikája nyomán megerősödött bizalom, a ’már meglévő termelőszövetkezetek jó gazdasági eredményei, egész társadalmunk segítsége és a világosságot gyújtó szavak nyomán mintegy tízezer parasztcsalád, közel 60 000 hold földterülettel lépett be meglévő termelőszövetkezetbe, vagy alakított új termelőszövetkezetet. Nagy hord erejű eredmény ez. Hiba lenne kisebbíteni jelentőségét, mert hisz ez is bizonyítja: azok a feladatok, amelyeket pártunk és kormányunk tűz elénk, teljesíthetők, és mindig a feladat teljesítése közben jövünk rá annak realitására. Sokan mondják most megelégedetten: »Nos, a munka nehezén túl vagyunk. A termelő- szövetkezetek megalakultak, megkezdték a közös munkát, most már megy minden mint a karikacsapás«. Nincs igazuk azoknak, akik ezt mondják. A párt már a szervezés közben, akkor, amikor elbeszélgetett a parasztgazdákkal, hangsúlyozta, hogy nem lesz könnyű az első esztendő, sok nehézséget kell majd leküzdeni, miközben megteremtik a szövetkezeti gazdák a nagyüzemi gazdálkodás szilárd alanjait. Igaz, van miből tanul- niok az új termelőszövetkezeteknek, sok és gazdag tapasztalat halmozódott fel megyénkben is. Ezeket a tapasztalatokat azon ban alkotó módon fel kell használni és mielőtt felhasználnák termelőszövetkezeteink, meg kell ismerkedniük a tapasztalatokkal, tanulmányozni kell azokat. El is jutottunk ezzel az első és legfontosabb feladathoz, a politikai munkához. Ugyanis a tapasztalatok megismerése, azok tanulmányozása élénk politikai tevékenység közben mehet csak végbe. Az átszervezés idején sok új tsz-gazda is felismerte, hogy a politikai munkának miljren nagy a jelentősége és az ereje. Sok ember csodálkozott el azon, hogy az addig szétszabdalt, egyéni érdekekre szakadt falut milyen nagyszerűen közös nevezőre lehet hozni, még a régi haragosokat is ki lehet békíteni. — Bátran elmondhatjuk, hogy azok az eredmények, amelyeket eddig is elértünk, döntő részben a jó politikai munkának köszönhetők. Tovább kell tehát folytatni a politikai munkát, az emberekkel való beszélgetést, nehézségeik, panaszaik orvoslását, terveik, javaslataik, jó elgondolásaik meg valósítását, kételyeik, bizalmatlanságuk eloszlatását. Most kell csak. igazán jól politizálni, megmutatni az embereknek a helyes utat, azt, hogy hogyan lépjenek tovább. A népnevelők és az új szövetkezeti gazdák között baráti szálak szövődtek, jó ismeretségek és új barátságok születtek. Sok helyen mondták a népnevelőknek: »Aztán visszajöjjenek ám!« A hívó szónak eleget kell tenni. Ez becsületbeli ügy is, vissza kell aaenni és segíteni az új szövetkezeti gazdát az új úton, az első lépéseknél, mert sok múlik ezeken az első lépéseken! Ha most megjön a kedv, ha látják, hogy az egyén munkájára, eszére, szívére számít a közös, akkor a fél sikert már biztosíthatjuk. Ezért határozták el Szekszárdon, hogy az új tsz-ek vezetői, a népnevelőkkel karöltve ezután is rendszeresen felkeresik az új szövetkezeti gazdákat, minden családot és elbeszélgetnek velük, kicserélik nézeteiket az első lépéseket illetően, örömmel lehet üdvözölni ezt a nagyszerű szekszárdi kezdeményezést és módszerként máshol is lehet ajánlani a bevezetését. Segítséget kérnek az új szövetkezetek vezetői is, akik tegnap még kisparcellákon gazdálkodtak, nem szokták meg a nagy méreteket, a nagy számokat, a sok ember irányítását, szervezését, a sokfelé ágazó munka ösz- szehangolását. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya mellett működő operatív bizottság a régi termelőszövetkezetek tapasztalt vezetői, a tanácsok, az állami gazdaságok, a gépállomások szakemberein kívül mindenki, akinek köze van valamilyen formában a mezőgazdasághoz, türelmes nevelő munkával, okos tanácsokkal, gyors, lelkiismeretes és jóindulatú ügyintézéssel segítse az új termelőszövetkezetek vezetőit. •Álljunk ki az új szövetkezeti vezetők igaza mellett még akkor is, ha ezt az igazságot még a tagok egy része nem is érti meg teljesen. De segíthetjük úgy is a szövetkezeti vezetőket, hogy ha lépést tévesztenek, helytelen nézeteket vallanak, akkor türelmes szóval megbíráljuk őket, elmondjuk nekik miben hibáztak és segítünk nekik a hibák kijavításában. A termelőszövetkezetekben sok féle bizottság alakult. Minden bizottságnak lényeges szerepe van a közös, gazdálkodás, a közös élet kialakításában. Á fegyelmi, az ellenőrző, a szociális és egyéb bizottságok még ma kezdjék el munkájukat. Készítsenek tervet tevékenységükhöz, ismerkedjenek meg alaposan az alapszabálynak munkájukra vonatkozó előírásaival. Úgy lesz csak szervezetileg erős a termelőszövetkezet, ha annak minden szerve, minden bizottsága rendszeresen elvégzi feladatát. A politikai és szervezeti megerősödés a közös gazdálkodás megerősödésével jár együtt. Nagyon örvendetes az, hogy az új szövetkezeti gazdák sehol sem várnak külön felhívásra, vagy szervezésre, ők maguk sürgetik a jó idő kihasználását és amilyen területen lehet, ott megkezdik a közös munkát. Ozorától öcsényig, Sióagárdtól Paksig és Dunaföldvárig minden szövetkezeti községben megkezdték már a közös munkát. Felemelő érzés volt hallgatni az alakuló közgyűléseken elhangzott javaslatokat, a közös munkák megkezdését és a közös alapok megteremtését illetően. Az új szövetkezeti gazdáknak van még egy másik érdekes jellemvonásuk is, azt mondják: »Majd mi megmutatjuk, lesz a mi falunkban jó termelőszövetkezet akkor is, ha későn fogtunk hozzá«. Hinni kell ebben a nagyszerű bizakodásban és segíteni, hogy ezek a tervek, amelyek most megszülettek, valóra is váljanak. Az új termelőszövetkezetekben most rögzítik papírra az első esztendő tervét. A tervezés munkája is sok nehézséget jelent a termelőszövetkezeteknek. Segítsük őket, hogy olyan terveket készíthessenek, amelyeket meg is tudnak valósítani, mert a tervek nem teljesítése év végén az egész tagságnak csalódást okoz. Ezért már most, az év kezdetén is gondoljunk az esztendő végére, hogy beváljanak év végén a mostani számítások. Jó ha már most a tervezés során eldöntik véglegesen új termelőszövetkezeteink a munkaszervezeti formákat, megszervezik a brigádokat, a munkacsapatokat, kiosztják a kapásnövényeket a tagokra, illetve családokra. Most a tervezés során kell eldönteni azt is, hogy milyen lesz a munka díjazása, mennyi előleget osztanak havonként, milyen ösztönző módszereket vezetnek be, olyan munkadíjazási módszereket, amelyek anyagilag ik érdekeltté teszik a tagokat a közös munkák elvégzésében és a termelési eredmények fokozásában. Ezekben a napokban alakulnak meg új termelőszövetkezeteinkben a pártszervezetek. A párt- szervezetek lesznek majd a szövetkezeti élet motorjai, fő mozgató erői. Sokat kell segítenünk az új pártszervezeteknek is, hogy betölthessék a közös gazdaságokban nagyszerű szerepüket: egész népünk és a szövetkezet közösségének javára, a politikai munka, a szervezeti élet és a nagyüzemi gazdálkodás megerősítésében. Nem öncélú a termelőszövetkezetek fejlesztése és a közös gazdaságok megerősítése. Az a célja ennek, hogy egész népünk és a szövetkezet tagsága jobban élhessen a szövetkezeti mozgalom erősödése nyomán, mint ahogy eddig élt. Tehát növelni kell a közös gazdaságok termelését és az árutermelést. Idén, második ötéves tervünk első évében 7,9 százalékkal kell emelni a termelést és 9,1 százalékkal az árutermelést a mezőgazdaságban! A politikai munkának a szervezeti élet megerősödésének, a gazdasági megszilárdulásnak ez a célja: több élelmiszert, ipari nyersanyagot az országnak, növekvő jólétet a szövetkezeti gazdáknak. Az első évben is lehet már jó eredményeket elérni. Megyénkben is van sok jó példa erre. Vegyük csak például a nagydorogiak vagy a pálfaiak példáját. Minek köszönhetik ott a jó eredményeket? Annak, hogy jó a politikai munka, jó a vezetés, szilárd a szövetkezet szervezete és ennek nyomán becsületesen dolgoznak a szövetkezeti gazdák. Egyik szekszárdi közgyűlésen hangzott el, hogy olyan lesz a termelőszövetkezet, amilyenné gazdái formálják, a tsz-ről a tagokra, a tagokról a tsz-re lehet majd ismerni. Segítsük az új szövetkezeti gazdákat, hogy olyan szövetkezetét hozhassanak létre, amelyről büszkén ismernek majd magukra és mi is rájuk. Gy. J. Ismeretes, hogy az elmúlt évben mennyi minden épült Tolna megyében tanácsi beruházásból. Elkészült a bonyhádi nyolctantermes iskola többmilliós beruházással. Ez olyan modern, szép, amilyen nem sok van az ország városaiban. Elkészült a madocsai, kakasdi iskola, Szekszárdon felépült a nyomda új épülete, az SZTK-rendelőintézet. A rendelőt, intézet üzembe helyezésére sajnos nem kerülhetett sor, mivel nem érkezett meg kellő időben a központi fűtéshez szükséges berendezés. A közelmúltban megérkeztek a kazánok, és hozzáláttak a beszerelésükhöz. A megyei könyvtár új épülete, a város új fürdője ugyancsak nagy fejlődésről tanúskodik. Amikor az elmú’* év eredményeiből adunk ízeikét, már arról is beszélhetünk, hogy mivel gaz- | dagodik majd az idén megyénk. ! Csakúgy, mint az elmúlt években, az idén is nagy összegeket fordítanak Szekszárdon bérházépítésre, hogy enyhítsék a lakásproblémákat. Megkezdték Szekszárdon egy 27, egy 24, és egy 12 lakásos bérház építését. Az építési munkálatok a télen is folynak a lehetőségek szerint, hogy a lakók mielőbb beköltözhessenek az új lakásokba. Már készülnek a korszerű és nagy kapacitású dombóvári sütőüzem tervei. Az építkezéseket teljesen 1962-ben fejezik be. Az építési költségek megközelítik a négymillió forintot. A szekszárdi megyei kórház egy új konyhát kap, mivel a jelenlegit már „kinőtte” és az már elavult. Az új honyha, amely jövőre készül el teljes egészében, mintegy 6,5 millió forintba kerül a berendezéssel együtt. Mindez csak egy-két adat a tervezett idei beruházásokból, mert ennél több létesítménnyel gazdagodik majd megyénk. ^[ntegy tizüiiflio forinttal járulnak hozzá megyénk ú] termelőszövetkezeti gazdái a szövetkezeti alaphoz A megyénkben alakult új termelőszövetkezetek gazdáinak az a véleménye, hogy a közös gazdálkodást, amennyire csak lehet* saját erőből kell elkezdeni. Éppen ezért a termelőszövetkezeti gazdák mindenütt úgy döntöttek, hogy készpénzzel is segítik a tsz-ek közös alapjának megteremtését. Az új termelőszövetkezeti tagok általában minden bevitt hold föld után 200—250 forintot adnak a | közös alaphoz. Ezen kívül sok J termelőszövetkezetben térítés nélkül, a bevitt állatállomány eltartásához a földterület nagyságának megfelelően, takarmányt is adnak a közösbe. A közös alap megteremtéséhez felajánlott pénzösszeg összegyűjtését valamennyi új közös gazdaságban megkezdték. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy megyénkben az új szövetkezeti gazdák mintegy 10 millió forintot adnak össze így a közös alapba( Nagy összegeket adnak kölcsön több termelőszövetkezetben a szövetkezeti gazdák gépvásárlásra Á pálfai és nagydorogi tsz-be látogatott tegnap a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz küldöttsége A szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet 15 tagú küldöttsége Heimann Ferenc elnök és dr. VígM Dezső, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével a nagydorogi Uj Barázda és a pálfai Egyetértés Tsz-be látogatott el. A küldöttség tanulmányozza az egy éve működő termelőszövetkezetek gazdaságát és azokat a módszereket, amelyekkel e tsz-ek a közös gazdaság megindulását kezdték. Egyébként a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-ben is megkezdték már a közös munkát. Az elmúlt napokban a földekről takarították le a kukoricaszárat, hogy előkészíthessék azokat a szántáshoz. A közös munkák megkezdésében a termelőszövetkezet vezetői járnak az élen. Ott találjuk a földeken dolgozók között Eszteri Józsefet, Szabó Gábort, Wolher Jánost, Grósz Jánost és Czéh Istvánt is, a tsz vezetőségének tagjait. A katolikus papok megyei békebizottsága vezetőit fogadta dr. Tuska Pál elvtárs Dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke január 18-án fogadta a katolikus papok megyei békebizottságának vezetőit. Részt vett a fogadáson dr. Laug- már Lipót püspöki helynök is. A szívélyes beszélgetés során a legfontosabb kúl- és belpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét a megjelentek. Ezután a katolikus papok megyei békebizottságának választmánya tartott ülést. Megbeszélték a békemunka aktuális kérdéseit. Értékelték a békemunka eddigi eredményeit és megszabták a további feladatokat
