Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-15 / 295. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ I960, december ß Eredménytelenül végződön a Biztonsági Tanács kongói vitája New York: (MTI) A Biztonsági Tanács kedden éjszakai ülésén foglalkozott a kongói helyzettel. Az ülés elején Indonézia küldötte bejelentette, hogy a kormány elhatározta csapatainak visszavonását a kongói parancsnokság keretéből. Ezután Zorin mondott csaknem egyórás beszédet. A helyzetet elemezve , kijelentette, hogy az ENSZ főtitkárának és az ENSZ kongói parancsnokságának akciói diszkreditálták az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A gyarmatosító hatalmak és támogatóik — mondotta Zorin — azt állítják, hogy minden rendben van Kongóban, s hogy semmiféle sürgős intézkedésre nincs szükség, azt állítják, hogy minden továbbra is rendben lesz, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete nem avatkozik be Kongó belügyeibe. Igaz — mondják —, hogy Lumumbát és másokat bántalmaztak, de ilyesmi Kongó egyéb részében is történik, s ezért vöröskeresztes orvosokat kell odaküldeni és intézkedni, hogy kevésbé verjék az embereket. Minden, ami Kongóban ma végbemegy, a kiváló ENSZ-főtitkár parancsnoksága alatt megy végbe, aki olyan sok sikert ért el Kongóban. Az Egyesült Államok azt is állítja, — mondotta Zorin — hogy nem küldött Kongóba semmiféle katonai személyzetet. Ez egyáltalán nem csodálatos, mert az Egyesült Államoknak nincs erre szüksége, hiszen a kongói parancsnokság végrehajtja a washingtoni utasításokat, ha nem száz, akkor legalább 80 százalékban. Az ENSZ kongói parancsnokságának 86 tagja közül 45, tehát több mint a fele, olyan országok állampolgára, amelyek a NATO, vagy más nyugati katonai tömb keretébe tartoznak. Háromszázötven- kilenc adminisztratív tisztviselő közül 240 amerikai, vagy nyugati országokból való. Zorin ezután rámutatott, hogy más hangok is hallatszottak a Biztonsági Tanács vitáján. Az ázsiai és afrikai államok, valamint a szocialista országok aggodalmukat fejezték ki a kongói helyzet miatt és nem hajlandók jóváhagyni a főtitkár cselekedeteit. — Ezen országok közé tartozik Jugoszlávia is — hangsúlyozta Zorin. A Szovjetunió képviselője ezt követően részletesen e’°mezte Hammarskjöld különféle kijelentéseit és hangsúlyozta, hogy mindazon ellentmondások miatt, amelyek e kijelentésekben fellelhetők, nem lehet Hammarskjöld szavait elfogadni. Arra sincs mód — mondotta —, hogy kiszélesítsük az ENSZ-főtitkár megbízását. Éppen ellenkezőleg, szigorúan körülhatárolt utasításokat kell neki adni arra,' hogy azonnal szabadítsa ki Lumumbát, fegyverezzék le Mobutu bandáit. Az objektív tények azt mutatták — folytatta Zorin —, hogy a főtitkár kongói akciói teljes kudarcba fulladtak. Zorin ezután módosításokat terjesztett be a négy nyugati hatalom által korábban benyújtott határozati javaslathoz. Ezek a módosítások teljesen megváltoztatják a nyugati határozati javaslatot és a többi között intézkednek Lumumba szabadon bocsátásáról és Mobutu csapatainak lefegyverzéséről. Zorin beszédére Hammarskjöld főtitkár ugyancsak hosszú beszédben válaszolt. Hammarskjöld válaszának lényege az volt, hogy az ENSZ kongói akcióit folytatni kell, ellenkező esetben polgárháború fenyeget. Azzal fenyegetőzött, hogy az ENSZ kongói parancsnokságának visszavonása esetén több évig tartó polgárháború színhelye lenne Kongó és külföldi hatalmak ilyen vagy olyan formában beavatkoznának ebbe a polgárháborúba. A hajnali órákban szavazásra került sor a kongói kérdésben benyújtott határozati javaslatok fölött. Hét küldött sorakozott fel az Argentína által benyújtott nyugati javaslat mellett, de erőfeszítésük nem járt eredménynyel, mert a teljesen tartalmatlan javaslatot a Szovjetunió küldötte nem fogadta el. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanácsban a benyújtott javaslatok határozatra emeléséhez az öt állandó tag — közöttük a Szovjetunió — egyöntetű állásfoglalása szükséges. Ezután szavaztak a küldöttek a Szovjetunió határozati javaslata felett, amelyet a nyugati javaslat pártolói elvetettek, tehát szintén nem emelkedett határozatra. Ugyanezek a küldöttek vetették el a Szovjetuniónak a nyugati határozati javaslathoz fűzött módosító indítványát, majd Ceylon New York: (MTI) Az ENSZ közgyűlésében befejezéshez közeledik a gyarmatosítás teljes felszámolásáról szovjet kezdeményezésre indított vita. Krisna Menőn, aki a kedd délutáni ülés utolsó szónoka volt, megsemmisítő bírálatnak vetette alá a gyarmatosítóknak azt az állítását, hogy vannak a világon olyan népek, amelyek »nem intézhetik maguk saját sorsukat". Felhívta a figyelmet az imperialista országok agresszív katonai tömbjeinek baljós szerepére és felszólította az új független államok kormányait, ne csatlakozzanak a katonai szövetségekhez. A feladat minden gyarmati sorban élő nép teljes felszabadítása — hangsúlyozta. A szomáli küldött cáfolta az imperialista politikai védelmezőinek azt az állítását, hogy a gyarmati rendszer »önmagától feloszlik«. Leszögezte, hogy az ENSZ kötelessége segíteni a még idegen uralom alatt élő népeket. A marokkói megbízott kijelentette, hogy a gyarmatosító rendszer állandóan fenyegeti a népek békéjét és biztonságát. — Ezért azt mielőbb meg kell szüntetni. A Szovjetunió kezdeményezése történelmi jelentőségű határkő az emberiség fejlődésében. Marokkó küldöttsége támogatja a szovjet nyilatkozat-tervezetet és minden más tervet, amelynek célja a gyarmatosító rendszer haladéktalan megszüntetése. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel ezután. A Szovjetunió a gyarmatosítás egész kérdésének gyökeres és haladéktalan megoldását kívánja. Felszólítja az összes tagállamokat, fogadják el a közgyűlés 15. ülésszaka elé terjesztett szovjet deklarációt, amely szerint haladéktalanul meg kell adni a függetlenséget minden gyarmati országnak és népnek. Algír (MTI). Algériában a francia megszálló csapatok es az ultrák újabb összetűzéseket provokáltak. Hírügynökségi jelentések szerint szerda reggelre a halálos áldozatok száma már 123-ra emelkedett. Kedden a keleti-algériai Bone kikötővárosban röviddel de Gaulle elutazása előtt az algériaiak tüntettek az ország függetlensége mellett. A rohamrendőrség tüzet nyitott a tömegre. Hét muzulmán meghalt,, tizenöt megsebesült. Peking (Uj Kína). Ferhat Ab-1 basz, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnöke táviratot intézett Csou En-laj-hoz, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökéhez. A rendkívül súlyos helyzetért teljes mértékben a francia kormány a felelős — mutat rá Ferhat Abbasz, majd felkéri Csou En-lajt, tegyen lépéseket az algériai népgyilkosság beszüntetése érdekében, kompromisszumos javaslatát is, amelyet csak a Szovjetunió, Lengyelország és Ceylon küldötte támogatott. Az amerikai küldött gyalázkodó zárófelszólalása után Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes, mint a Biztonsági Tanács decemberi elnöke, lezárta a Biztonsági Tanács vitáját a kongói kérdésről, amelyből semmilyen eredmény nem született. Ismeretes, hogy India és Jugoszlávia ENSZ-képviselője kedden kérte, hívják össze péntekre az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülését a kongói kérdés megvizs- ! gálására. A 43 ázsiai és afrikai állam határozati javaslatáról Zorin kijelentette, hogy a szovjet küldöttség általában véve pozitívan értékeli e javaslatot, bár nem tartja kielégítőnek és teljesnek. A határozati javaslat egész sor olyan elvi tételt tartalmaz, amelyet a szovjet deklaráció-tervezet is felvetett. El lehet mondani, hogy a szovjet tervezet és az ázsiai—afrikai határozati javaslat között megvan a közös platform és a nézetek azonossága egész sor alapvető kérdésben. Ez az örvendetes tény azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, valamint az ázsiai és afrikai országok és népek harcának a gyarmatosító rendszer megszüntetéséért közösek a céljai, közös a fő irányzata. Zorin felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai—afrikai tervezet megfogalmazásában pontatlanságok mutatkoznak. Ezért módosításokat terjesztett be, amelyek a szöveg lényeges változása nélkül konkretizálják a határozati javaslatot, fokozzák annak hatékonyságát. Az első módosítás szerint minden gyarmati országnak és népnek legkésőbb 1961 végéig meg kell kapnia a szabadságot. Ezért javasolja, hogy az illetékes hatalmak kezdjenek tárgyalásokat a gyarmati népeknek az általános választójog alapján megválasztott képviselőivel, a választásokat, ha szükségesnek mutatkozik, az ENSZ felügyelete alatt kell megtartani. A második kiegészítés szerint az ENSZ következő, 16. közgyűlése vizsgálja meg a jelen határozati javaslat végrehajtását. Ezután a válasz jogán a francia és a spanyol megbízott szólalt fel. A két küldött ingerülten azt bizonygatta, hogy országainak nihesenek .gyarmatai, hanem csupán »óceánon túli tartományai". A nyugat-algériai Oranban a rendőrség és a katonaság tizennégy arabot sebesített meg. Algír Kasbah negyedében szerda hajnalban folytatódtak a tüntetések. A negyedben heves harc kezdődött. Az összetűzésnek számos áldozata van. Szalam, libanoni miniszterelnök a parlamentben kijelentette, kormánya hajlandó ötszázezer libanoni fontot az algériai szabadságharcosok rendelkezésére bocsátani. Csou En-laj választáviratában kijelentette, a kínai kormányt és népet mérhetetlenül felháborítja a francia gyarmatosítók kegyetlenkedése és a legerélyesebben tiltakozik ellene. A kínai nép és kormány elismeréssel adózik az algériai nép küzdelmének, s szilárd meggyőződése, hogy siker koronázza a hősi harcot — írja a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. flz ENSZ-közgyűlés vitája a gyarmatosítás kérdéséről Újabb véres összetűzések Algériában Ferhat Abbasz és Csou En-laj táviratváltása Munkában teljes ülése, az egyes bizottságok, a Biztonsági Tanács gyorsított iramban tárgyalta az elmúlt napokban a napirenden lévő kérdéseket. A legnagyobb érdeklődés a hét első napjaiban a kongói és az algériai kérdés vitáját kísérte, majd ehhez csatlakozott a közgyűlés előtt folyó gyarmati vita. Közismert az a súlyos helyzet, amely Hammarskjöld főtitkár részrehajlása és az imperialista hatalmak agresszív politikája következtében Kongóban kialakult. Zorin, a Szovjetunió küldötte nyomatékosan rámutatott az ázsiai és afrikai országok, valamint a szocialista országok súlyos aggodalmára, amellyel a kongói helyzet kialakulását kísérik. Kongóban az ENSZ-parancsnokság egyoldalú politikája következté ben a törvénytelenség lett úrrá, s Lumumbával együtt börtönbe vetették az ország több politikai vezetőjét. A Biztonsági Tanácsban folytatott vita mégsem vezetett eredményre, miután a nyugati hatalmak olyan semmitmondó határozati javaslatot akartak elfogadtatni, amely nemhogy enyhítette, hanem súlyosbította volna a kongói helyzetet. India és Jugoszlávia képviselője most kérte,. hogy hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülését. A politikai bizottságban az algériai kérdés vitája keltett világszerte nagy érdeklődést. Az ázsiai és afrikai országok küldöttei és számos semleges ország is súlyos szavakkal bélyegezte meg a franciák algériai háborúját, s amint Zorin rámutatott, jelenleg az emberiség felénél is több már elismeri az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát. A politikai bizottság azonban nehézkesen tárgyalja ezt a fontos kérdést, amely az elmúlt napokban tragikus fordulatot vett. Az algériai kérdés mellett, s mintegy azt kiegészítve, a közgyűlés a gyarmatosítás kérdéas ENSZ séről tanácskozik, s a vita alap ját, mint ismeretes, a Szovjetunió történelmi jelentőségű kezdeményezése szolgáltatta? Jellemző a gyarmattartó hatalmak képmutató politikájára, hogy a közgyűlési vita során még a „gyarmat” kifejezéstől is óvakodnak, s helyette „óceánon túli tartományaikról” beszélnek. Negyvenhárom ázsiai és afrikai állam ebben a kérdésben határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A javaslat fontos jellemzője, hogy egész sor olyan elvi megállapítást tartalmaz, amely azonos a szovjet tervezettel. A közgyű lési vitában azonban Zorin rámutatott arra, hogy a határozati javaslatot sokkal konkrétabbá kell tenni, ezért javasolta? hogy a közgyűlés mondja ki: 1961. végéig minden gyarmati országnak és népnek meg kell kapnia szabadságát. Az ENSZ előtt tehát valóban olyan kérdések vannak, amelyek az egész világot érintik. A világszervezet azonban meglehetősen lassan dolgozik és több esetben, mint a legutóbb a kongói kérdésben, nem is tud határozatot hozni. Az elmúlt hetek során az eddiginél is jobban kiütköznek azimperialis ta hatalmak politikájának haladásellenes, a nemzetközi feszültség enyhülését akadályozó vonásai. Ugyanakkor azonban az érdekelt országok részéről mind több bírálat is éri a világszervezetet, amely, miként a mostani tárgyalások huzavonája, eredménytelensége is bizonyítja, — jelenlegi összetételében nem képes megoldani azokat a problémákat, amelyek pedig sürgős orvoslást várnak? Kongó, Algéria és a gyarmatosítás kérdése mielőbbi megoldást követel, s az ENSZ nehézkes munkája és az imperialista hatalmak manőverezései ellenére is a világ népei mielőbbi kedvező megoldást követelnek ezekben a kérdésekben. Szovjet jegyzék az Egyesült Ádaínokhoz Laosz ügyében Moszkva (TASZSZ). Vaszilij Kuznyecov, szovjet külügymi- ; niszterhelyettes kedden magához kérette Llewellyn Thompsont, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét. A szovjet kormány a jegyzékben határozottan elítéli az Egyesült Államok beavatkozását Laosz belügyeibe. A jegyzék ezután megállapítja hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben közvetlenül részt vesz a lázadók hadműveleteiben, amelyekkel meg akarják dönteni a törvényes kormányt. Az amerikaiak, akik lábbal tiporják a szuverén laoszi kormány jogait. nyíltan támogatják Phoumi No- i savan lázadó csoportját, fegyverrel, katonai felszereléssel, lőszerrel és pénzzel látják el a pártütőket. Az amerikai kormány ezzel súlyosan megsérti az 1954. évi genfi értekezlet zárónyilatkoza- tának 12. cikkelyét. Az egyesült Államok kormánya a Souvanna Phouma-kormánv ellen elkövetett nyílt akcióval arra törekszik, hogy letérítse a laoszi népet a maga választotta útjáról. A szovjet kormány az amerikai kormányra hárítja a teljes felelősséget mindazokért, amelyeket a Laosz ellen kifejtett agressziós cselekmények előidézhetnek — hangoztatja a jegyzék. Yientianeben visszaszorítják Nosavan erőit Vientiane (MTI): Kong Le kapitány, a laoszi kormánycsapatok parancsnoka rádiófelhívást intézett a laoszi néphez és felszólította, egy emberként szálljon szembe az amerikaiak által irányított külső beavatkozással és a Nosavan-klikk áruló tevékenységével. A felhívás leleplezi, hogy No- savanék a „békés tárgyalások” ürügyével három napon át akadályozták a laoszi kormánycsapatok támadását és ezen idő alatt összevonták erőiket. A lázadók hadseregében részt vesznek amerikai, thaiföldi és délvietnami tisztek, valamint Csang Kaj-sek tisztjei is. A lázadók katonai egységei kedden délután behatoltak Vientiane városába, azonban Kong I^e csapatai szerdán visszafoglalták a város központiát. Bár a lázadók p'1" " vol tak és a Mekong folyó túlsó part járói állandóan kapták az erősítéseket, mégsem tudták elfoglalni a várost — írja a TASZSZ. A kormánycsapatok a paksanei axcvonalon visszaverték a lázadók alakulatait, sok katona és tiszt, akiket a Nosavan-klikk erőszakkal toborzott, átállt a kormánycsapatokhoz. Az Egyesült Államok rendkívül helyesli a laoszi királynak azt az elhatározását, hogy elrendelte a lázadók nyugat-barát kor mányának felállítását és Souvanna Phuma semleges kormányának feloszlatását. Az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló agresszív SEATO- tömb képviselőinek tanácsa rendkívüli ülést tartott, hogy új in- tézked íreket hozzon laoszi beavatkozásával kapcsodban Az értekezlet azt állította, hogy Leoszt „külső beavatkozás” fe- ryegeti és ezzel rz ürüggyel akar ta r új intézkedéseinek elhatározását.
