Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, december 3. (Folytatás az 1. oldalról.) szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinknek szabálysze­rűen, alkotmányunknak és tör­vényeinknek megfelelően kiállí­tott és a nemzetközi jog köve­telményeinek is mindenben meg­felelő megbízóleveleit. És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminá­ciót alkalmaz Magyarország el­len, amely gyakorlatban csak­nem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kap­csolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormálisabb vi­szonyt két ország között. Hangsúlyozta a külügyminisz­ter ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány újabb bizo­nyítékát adta a Magyar Népköz- társasággal szemben tanúsított I ellenséges magatartásának, ami­kor népköztársaságunk ENSZ küldöttségét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkriminációs mozgási korlátozásoknak vetette alá. Mindennek ellenére mi a ma­gunk részéről nem egy ízben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony meg­javítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, törté­nik-e majd és ha igen, milyen változás az amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hi­vatalba lépése után. Mi, akik változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követjük, készek vagyunk arra, hogy kapcsolataink normális me­derbe terelése és megjaví­tása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezd­jünk. Kivesszük részünket minden fontos nemzetközi kérdés megvitatásából Dr. Sík Endre ezután az ENSZ- beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt, az úgyneve­zett »magyar kérdésről« beszélt, Az ENSZ közgyűlésein a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág delegációival szoros együtt­működésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, részt veszünk a közgyűlés valamennyi bi­zottságában — mondotta a továbbiakban. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tö­megpusztító fegyverek eltiltására és az atomkísérletek megszünte­tésére, úgyszintén a békés egy­más mellett élésre vonatkozó min den javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága mellett és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, beszédeinek határozott, maga­biztos hangja és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egy­aránt óriási hatást gyakorolt, je­lentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok szá­mára, akiket még érdekel a ma­gyar kérdés, szemlélhető bizonyí­tékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hang­súlyozott; a Magyar Népköztársaság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar ’ nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problé­máival, hivatlan prókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni. A külügyminiszter ezután rész­letesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlé­sen, majd a külföldön élő magya­rokkal kapcsolatos politikáról be­szélt; Befejezésül külpolitikánk to­vábbi feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a követ­kezők: Még jobban fejleszteni és mé­lyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együtt­működésünket politikai, gazda­sági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal; Folytatni hagyományos béke­politikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért. A békés egymás mellett élés po litikáját követve törekedni kap­csolataink normalizálására és ja­vítására a kapitalista országok­kal, baráti kapcsolatok létesíté­sére és fejlesztésére az ázsiai és afrikai valamint az élenjáró latin­amerikai országokkal; Leleplezni az imperialisták ag­resszív, háborús politikáját, visz- szaverni támadásaikat és provo­kációikat, elhárítani mindenrendü beavatkozási kísérleteiket orszá­gunk belügyeibe; Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársasá­gunk külpolitikai céljait és állás- foglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi helyzet a béke és a haladás erőinek kedvez Kállai Gyula elvtárs beszéde Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese emelkedett szó­lásra. — A kormány külpolitikai te­vékenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a külpo litika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunk­ban nincsenek fegyvergyártó ka­pitalisták, nálunk minden társa­dalmi osztály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. — Ez a külpolitika teljes össz­hangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartásá­ra, a háború elkerülésére irá­nyuló erőfeszítéseivel. A szocia­lista tábor, s ezen túlmenően az egész nemzetközi. kommunista­mozgalom egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok — a napokban befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet által kiadott nyilatkozat és békefeihívás, amelyet 81 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — ír­tak alá, napjaink történetének legfontosabb harcra hívó dokumentumai. Öröm és büszkeség számunkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képvisele­tében Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttsé­günk is részt vehetett, kifejez­hettük teljes egyetértésünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a nyilatkozat aláírásával is meg­pecsételtük. Úgy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel az országgyűlés teljes mértékben egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a ha­ladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdéseiről: a bé­kéről, a békés egymás mellett élésről, szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megterem­téséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véle­ményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegtek, hogy a kommunista és munkáspártok kö­zött megbomlott az egység, most keserű csalódással kénytelenek tudomásul venni a moszkvai ér­tekezlet dokumentumait, amelyek a nemzetközi kommunista-moz­galom töretlen egységéről és har­ci elszántságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért moszkvai érte­kezlet tovább erősítette a nemzet­közi kommunista-mozgalom és a szocialista tábor orszá­gainak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc ban. A békéért folytatott harc ve­zető osztaga — a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom most újból kiáltvánnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldo­zatos küzdelmüket a háború ellen, fokozzák erőfeszítéseiket a béke védelmében, kössék le a há­borúra spekuláló, bűnös imperia­listák kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a »Kiáltvány a világ népeihez« a napokban kerül nyil­vánosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar ország- gyűlés — a békeszerető magyar nép választott képviselőinek tes­tületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjének biztosításához. ' Tisztelt Országgyűlés! Nap­jaink világtörténetének legfonto­sabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. A szocializmus vonzóereje — a szocialista tábor országainak si­kerei nyomán világszerte meg­nőtt. A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom l'egha- ladóbb emberei ma már úgy te­kintenek a szocializmus társa­dalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazda­sági és kulturális felemelkedésé­hez és képességei sokoldalú ki­bontakozásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mon­dotta Kállai Gyula és részletes adatokkal ismertette a Szovjet­unió eredményeit. A szocializ­musnak — 1917-től, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom esz tendejétől számítva — alig öt­ven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalja, a több év­százada fennálló kapitalista tár­sadalmi rendszert az emberi te­vékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Ami pedig az emberi tevékeny­ség olyan területeit illeti, mint a tudomány, a kultúra és a tech­nika düntő ágai, ezen A területen a szocializ­mus már felülkerekedett és behozhatatlan előnyre tett szert. A napokban fellőtt harmadik szovjet űrhajó — amely azóta a rá rótt feladatokat sikerrel el­végezte — szintén azt bizonyít­ja, hogy a szovjet tudomány to­vábbra is óriási lépésekkel, bát­ran halad előre, s egészen kö­zel került az ember biztonságos űrrepülésének megvalósításához. Kállai Gyula a továbbiakban kifejtette, míg a szocialista vi­lágrendszer napról-napra erősö­dik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános vál­ság újabb szakaszába lépett. Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehetőség megvan ah­hoz, hogy új módon a dolgozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. Korunk legfontosabb kérdése — a béke biztosítása. A hábo­lágűr megismerésében a szocia­lista Szovjetunió messze az ame­rikaiak előtt jár. Ha a rakéta- technika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne, — ez belát­hatatlan bajt okozhatna az em­beriségnek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világuralmi igényeik fő adójává léptetnék elő. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják, a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt. a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozga­lom egyik alapvető tételévé tet­te. E lehetőség valóraváltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének leg­fontosabb feltétele a töme­gek mozgósítása és a nem­zetközi békemozgalom nagy antiimperialista akcióinak ki­bontakozása. Soha nem volt olyan széleskörű és szervezett a békemozgalom, mint napjainkban. Ez a mozga­lom — a múlthoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatá­nak, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére. A békéért folytatott harcban a szocialista tábor országaival együttműködnek a semleges ál­lamok is, s gyarapodnak a béke erői a tőkés országokban is. A béke megvédéséért a munkás- osztály, a kommunisták vezeté­sével széleskörű antiimperialista front alakítható ki. A békéért folytatott harcban egyre többen ismerik fel, hogy a béke legfőbb biztosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tudatára annak, hogy a béke legáldozatké­szebb hívei a kommunisták. Napjainkban az amberiség két választás előtt áll: pusztító hábo­rú, vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. A szocializmus már születése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpo­litikájának vezérfonalává, s eh­hez tartotta magát az elmúlt 43 év alatt. Az imperialista nagy­hatalmak mindeddig nem vol­tak hajlandók ezt az elvet elfo­gadni, ma azonban a nemzetkö­zi erőviszonyok olyanok, hogy rákényszeríthetjük az imperialis­tákra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi társa­dalom mai viszonyainak konzer­válását jelenti, hanem egyszerű­en azt, hogy a két világrend- szer egymással folytatott küzdel­méből kizárják a háborút. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása ér­dekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nem­zetközi élet döntésre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc leg­fontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahova a nyu­gati imperialista hatalmak juttat­ták. Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött | leszerelésre tett javaslatait. Hatá . rozottan kijelentjük, hogy elvet- j jük a csupán a fegyverkezés el- j lenőrzéséről szóló nyugati javas- . latot. Javaslom: i a magyar országgyűlés is ad- ! jón hangot annak a követe­lésének, hogy az Egyesült 1 Nemzetek Szervezete rend­kívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvételével még 1961. tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az ál­talános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó szov­jet javaslatokat. Ezután Kállai Gyula arról be­szélt, hogy a béke híveinek fon­tos feladata a második világhá­ború maradványainak felszámo­lása Európa szívében, a béke- szerződés megkötése a két Né­, metországgal, s Nyugat-Berlin ru veszélyét az imperializmus ' statusának rendezése az egyete- hordozza magában. , mes béke érdekében. Az emberiség nagy Szerencsé-1 A békéért küzdő népek és kü- je, hogy a modern haditechni- ' Ionosén a ma már szocializmust kában, a rakéták terén, s a vi-1 építő Német Demokratikus Köz­társaság népeinek erejével belát­ható időn belül meg kell köt­ni a békeszerződést a két Né­metországgal. Ez az egyetemes béke érdekében tett hasznos lé­pés lesz. A Magyar Népköztársa­ság, amely annak idején hadat üzent a hitleri Németországnak, ha elérkezik az ideje, kész e lé­pés megtételére. Kállai Gyula ezután az Egye­sült Nemzetek Szervezetéről szólt, kitért az úgynevezett ma­gyar kérdésre, majd a gyarma­ti népek felszabadulásáról be­szélt. A felszabadult magyar nép — mondotta — amely hosszú időn keresztül maga is félgyar­mati sorban tengődött, mélyen átérzi minden gyarmati nép fáj­dalmát, harcának igazságát. Ép­pen ezért teljes egyetértésünket nyil­vánítjuk a Szovjetunió javas latával, amely azonnali füg­getlenséget követel a még gyarmati sorban élő népek­nek. Kállai Gyula ezután megálla­pította, hogy a kormány külpoli­tikai lépéseit mindenkor a nem­zetközi helyzet marxista—leni­nista elemzésének útján határoz­za meg. A kormány külpolitiká­ja helyes volt, ezt a négy év alatt elért eredmények igazol­ják. Most újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben járul­junk hozzá az egyes államok­kal még fennálló vitás kérdések rendezéséhez. Beszélt az Egye­sült Államokkal és Ausztriával fennálló kapcsolatainkról, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nép, mint eddig, ezután is min­dent megtesz külpolitikai célki­tűzésének megvalósítása érdeké­ben. Méltatta az 1957-es moszkvai nyilatkozat jelentőségét, majd hangsúlyozta, hogy a most ki­adott újabb moszkvai nyilatko­zat az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalmat és pártunkat is megerősítette eddig követett politikájának és a nem­zetközi kérdések megoldására irányuló erőfeszítések helyessé­gében. A mi országunk szocialista or­szág. amelyben a fejlődés, az élet minden kérdését a tömegek alkotó részvételével oldjuk meg. Napjainkban a nemzetközi élet döntő befolyást gyakorol az élet minden területére, mert a hábo­rú és béke minden embert egy­formán érintenek. Éppen ezért a tömegszervezeteinknek aktívan részt kell venniök külpolitikai célkitűzéseink megvalósításában — mondotta Kállai Gyula és a továbbiakban megjelölte a tömeg szervezetek — a szakszervezetek, nőmozgalom, a KISZ, Hazafias Népfront, Országos Béketanács — feladatait e célok valóraváltásá- ban. Tisztelt országgyűlés! — mon­dotta végül — a nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra is kitartunk helyes politikánk mellett, reális lehető­ségünk van a béke megőrzésére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszo­nyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egy­ségben a szocialista tábor né­peivel — külpolitikai tevékeny­ségünket tovább folytatni. A kül­ügyminiszter elvtárs beszámoló­ját a Magyar Szocialista Munkás­párt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Hosszantar­tó nagy taps.) Szünet után elsőnek Molnár Erik képviselő szólalt fel, majd Gosztonyi János és Barcs Sán­dor képviselők felszólalása után az országgyűlés egyhangúan a következő határozatot hozta: A külügyminiszternek a nem­zetközi helyzetről szóló beszámo­lóját tudomásul veszi, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány külpolitikájáról adott beszámo­lóját elfogadja és azzal egyet ért. Az országgyűlés megállapítja, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány külpolitikája kö­vetkezetesen a magyar nép érde­keit és a béke ügyét szolgálja. Az országgyűlés szerdai ülése ezzel véget ért. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom