Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1960. november 4, 3 Dayal, Hammarskjöld személyes kongói megbízottja jelentést tett a kongói helyzetről New York (MTI): Hammarsk­jöld ENSZ-főtitkár csütörtökön beterjesztette a kongói helyzet­ről szóló jelentését az ENSZ- közgv ülésnek. A jelentés két részből áll. Az első rész Dayalnak, Hammarsk­jöld kongói személyes megbízott­jának közleménye, a második rész pedig azokat a levelezéseket tartalmazza, amelyeket az ENSZ- főtitkár a belga ENSZ-delegáció vezetőjéhez és Csombéhoz inté­zett, valamint a belga megbízott és Csőmbe válaszai. Dayal jelentése megállapítja, hogy a helyzet Leopoldvilleben és a tartományokban is lénye­gesen romlott szeptember 21 óta. A zűrzavar fő oka, hogy politikai­lag semmi nincs megoldva Kon­góban, nem tevékenykedik köz­ponti kormány és nincs, aki a nemzetet vezesse. Az a tény, hogy a központi kormány nem működik, kihat a tartományokra is — mondja a jelentés. — A tartományi vezetőket gyakran leváltják, letartóztatják, a kon­gói hadsereg egyes egységei ön­hatalmúlag bíráskodnak, a pénz­ügyek rosszul állnak, úgyhogy a tartományokban teljes zűrzavar uralkodik. A legutolsó hetekben — han­goztatja a jelentés — bizonyíté­kokat szereztünk arról, hogy a belgák visszatérnek Kon­góba és átveszik a közélet vezető pozícióit. Szerencsétlen dolog, — hangoz­tatja Dayal —, hogy ezek az ele­mek szembehelyezkednek az Egyesült Nemzetek csapataival, bizonyos belga nemzetiségű egyé­nek szeparatista kongói erőket fegyvereznek fel és az is meg­történt, hogy belga tisztek ve­zettek olyan katonai erőket, amelyek brutális, erőszakos cse­lekményeket hajtottak végre a Kongói Köztársaságban. A kongói nép — mondja a je­lentés — teljes tudatában van, milyen nagyjelentőségű, hogy visszanyerte függetlenségét. Kon­gó népe szeretne haladni a poli­tikai függetlenség és a. gazdasá­gi javulás útján. A jelenlegi ne­hézségek egyik fő oka azonban az, hogy az elmúlt gyarmati rendszer nem engedte meg, hogy a kongóiak közül megfelelő ká­dereket neveljenek. A jelentés egyik része részle­tesen foglalkozik a belgák jelen­legi kongói szerepével, hangoztat ja, hogy belga katonai és fél-ka­tonai személyek nagy számban térnek vissza Kongóba. A belgák száma július óta 1500 fővel emel­kedett. A legtöbb leopoldvillei minisztériumban a miniszterek mellett tanácsadóként belgák működnek, akik arra biztatják a kongói politikusokat, hogy szem beszegüljenek az ENSZ-szel. Ka- tangában a belgák a legteljesebb módon kezükben tartják a gaz­dasági és politikai életet. Gya­korlatilag minden kulcspozíció belga nemzetiségű emberek ke­zében van. 114 belga szolgál a katangai hadseregben, 116 belga a csendőrségnél. Hasonló a hely­zet az úgynevezett dél-kaszai au­tonóm államban is. Ebben az ál­lamban háborús előkészületek folynak — mondja a jelentés — Crevecoeur belga ezredes veze­tése alatt, akinek a segédtisztje egy Levaux nevű belga ezredes. A kaszai szeparatista haderők bőven el vannak látva fegyverek­kel. A jelentés azt mondja, hogy 18 451 főből álló ENSZ-hadsereg alig képes valamennyire is bizto­sítani a rendet Kongóban. Dayal azt a következtetést vonja le jelentéséből, hogy a leg­első dolog a kongói hadsereg ben megteremteni a fegyelmet. Ez a hadsereg bandákra oszlott szét és semmiféle törvényt nem tisztelve zűrzavart okoz az or­szágban. Rengetek gyilkosság és sza­botázsakció történik, amelyért nem annyira a kongói kato­nák, mint az őket vezető bel­ga tisztek felelősek 1— mondja a jelentés. Dayal foglalkozik Mobutu sze­repével és a Mobutu által kreált úgynevezett főbiztosok tanácsá­nak szerepével. Ez a tanács — mondja a jelentés — tapaszta­latlan fiatal diákokból áll — aki­ket állandóan belga tanácsadók kísérnek, aminek következménye az, hogy ezek az úgynevezett ta­nácstagok inkább hallgatnak bel­ga nevelőikre, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének kineve­zett képviselőire. Tapasztalatlan­ságuk és az a tény, hogy külső hatás alatt állnak, egyik fő oka a zűrzavarnak és a rendetlen­ségnek. Ami a perspektívát ille­ti — mondja a jelentés —, csak akkor lehet rendet teremteni Kongóban, ha a két legfontosabb hatóságnak — a köztársasági el­nöknek és a parlamentnek — megadják az őt megillető szere­pet. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a köztársasági elnök és a parlament biztonságban és nyugalomban működhessék. A as októberi forradalom országa az ázsiai és afrikai népek kik barátja Tiltakozási hullám Angliában az amerikai tengeralattjáró-támaszpont létesítése ellen London: (MTI) A Polaris ra­kétáikkal felszerelt amerikai atommeghajtású tengeralattjárók számára Skóciában létesítendő támaszpont terve mind nagyobb aggodalmat és nyugtalanságot kelt Nagy-Brifarmiéban. Anglia népének irtózása az amerikai tá­maszpontoktól, már az U—2 ügy Hogyan történik az Egyesült Államokban az elnökválasztás ? Az amerikai alkotmány ki- Az egyes államok a lakosság mondja, hogy minden negyedik számarányának megfelelően kül- év (szökőév) novemberének első denek képviselőket a washingtoni hétfőjét követő kedden elnök- kongresszusba, választásokat kell tartani. Az idén ez a nap — mint ismeretes — november 8-a. Az Egyesült Államokban min­den negyedik évben nemcsak el­nököt választanak, (nem közvet­A KONGRESSZUSI ÉS A KORMÁNYZO- VÁLASZTÁSOK November 8-án újraválasztják az Egyesült Államok képviselő­ien általános szavazással, hanem hazat, az elektort rendszer szerint), ha- Újraválasztják a szenátus egy- nem újraválasztják a képviselő- harmadát, az idén 34 szenátort, házat, a szenátus egyharmadát és mandátumok közül jelenleg az államok kormányzóinak egy a demokrata part, 12 a köz­részét is. (A képviselőházat társasági párt kezén van.) egyébként két évenként újravá- Végül november 8-án újravá­lasztják, tehát egy-egy elnök lasztják 27 állam kormányzóját négyéves hivatali ideje alatt is (E 27 állam élén jelenleg 14 de­tartanak képviselőházi, szenátusi mokratapárti és 13 köztársaság­és kormányzó-választásokat.) párti kormányzó áll.) A kor­mányzók mandátuma államon­ként más-más időre, általában két vagy négy évre szól. Az Egyesült Államok 1961 ja­fokozatú, amennyiben először nuárban lejáró mandátuma 86. megválasztják államonként az Kongresszusának összetétele a elektorokat, majd azok megvá- következő: AZ ELEKTOR! RENDSZER Az amerikai elnökválasztás két lasztják az elnököt. (Popular Vote és Electoral Vote). Minden egyes állam (mint is­meretes, az Egyesült Államoknak Szenátus: 65 demokrata és 35 köztársasági párti. Képviselőház: 280 demokrata és 152 köztársasági párti, öt kép­ez idő szerint ötven állama van) viselői mandátum a legutolsó vá- szavazói előbb megválaszják az lasztások óta elhalálozás követ­elektorokat. Államonként annyi kéziében megürült.) Az eredeti elektort választanak, ahány sze- arány 284:153 volt.) nátora és képviselője az illető államnak a washingtoni kong­resszusban összesen van. Mivel jelenleg a szenátorok száma száz, AZ 1956-OS ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYE 1956-ban csaknem 103 millió (minden állam két szenátort küld volt a szavazásra jogosultak szá- a szenátusba) a képviselők szá- ma. Ténylegesen szavazott ma pedig négyszázharminchét, 62 007 000. A szavazótok tül- ezért összesen ötszázharminchét nyomó többsége a két legna- elektort választanak november gyobb párt jelöltjére jutott. 8-án. Az elnök megválasztásához Eisenhower elnök 35 581 003, a egyszerű többség, tehát kétszáz- demokrata párt jelöltje, Steven- hatvankil-'nc elektort szavazat son pedig 26 031 322 szavazatot szükséges. kapott. során is nagyon világos és hatá­rozott volt. Az új támaszpontterv nyilvánosságra hozatala tiltako­zási hullámot keltett Angliában. A glasgowi szakszervezeti ta­nács 250 küldöttének értekezlete 95 000 tag nevében hozott hatá­rozatot, amely felhívással for­dult az angol közvéleményhez: »Nagy-Britannia népe emelje fel tiltakozó szavát a hazáját fenye­gető és állandóan súlyosbodó ve­szélyek ellen. Meg fogunk tenni minden törvényes és jogos lépést annak érdekében, hogy a kor­mányt a szerződés visszavonásá­ra bírjuk-« — hangzik a nyilat­kozat. Az Edinburgh-i szakszer­vezeti tanács, a skóciai ifjúsági békemozgalom, a hadviseltek békemozgalma szintén hasonló nyilatkozatot fogadott el. Az angol sajtót is élénken fog­lalkoztatja az amerikai tenger­alattjáró-támaszpont létesítésé­nek a terve. A Daily Mail azzal próbálja védelmébe venni a támaszpont­tervet, hogy a Szovjetunió »nem intéz megtorló támadást a skó­ciai amerikai támaszpont ellen, ha a tengeralattjárók Angliától több ezer mérföld távolságra lépnek akcióba*. A Yorkshire Post vezércikké­ben hangoztatja: ostobaság volna nem tudomásul venni azt a ko­moly nyugtalanságot, amelyet a támaszpont felállításának terve országszerte, de különösen Skó­ciában előidézett. A Tribune határozottan tilta­kozik az új támaszpont felállítá­sa ellen. Ezeket írja: Az a mód, ahogy a toryk fel­adták az angol támaszpontokra vonatkozó angol jogokat, teljes megvetést érdemel. A munkás- mozgalomnak vissza kell utasí­tani ezt az új Polaris stratégiát. A munkáspártnak harcolni és is­mét harcolnia kell a Tory-kor- mány gyalázatos behódolása el­len. A parlament csütörtök dél­utáni ülésén munkáspárti képvi­selők — szám szerint. 47-en — vitát javasoltak a Poláris-ügy­ben. Moszkva (TASZSZ): A Pravda pénteki száma „Az októberi for­radalom országa az ázsiai és af­rikai népek hű barátja” címmel vezércikkében többek között eze­ket írja: — A Nagy Októberi Forrada­lom felszabadító eszméi behatol­nak az emberek millióinak szí­vébe a föld legtávolabbi részé­ben is. Ezeknek az eszméknek a hatására a gyarmatosító rendszer válsága, amelyet az „Auróra” sor tüze indított meg, a gyarmatosí­tó rendszer rohamos felszámolá­sának folyamatába ment át. A vezércikk ezután, hangsúlyoz za, a szovjet állam mindig nem­zetközi kötelességének tartotta, hogy minden vonalon támogas­sa az elnyomott és függő népek önfeláldozó szabadságharcát. Gazdasági és technikai segítsé­get nyújtva az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országoknak — folytatja a Pravda — mi nem ke­resünk semmiféle gazdasági, po­litikai, vagy katonai előnyt. Szi­gorúan betartva a be nem avat­kozás, az egyenjogúság elvét, tisz teleiben tartva más országok szuverénitását, a Szovjetunió csak egy célra törekszik, előse­gíteni az ázsiai és afrikai népek haladását, nemzeti függetlensé­gük megszilárdítását, életviszo­nyaik javulását. — Teljesen ellentétes jellegű az imperialista országok gazda­sági kapcsolata az ázsiai és afri­kai országokkal. A nyugati ha­talmak a gyengék elnyomására és kizsákmányolására, más népek leigázására törekednek. Az 1950- től 1958-ig terjedő időszakban az Egyesült Államok az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai or­szágokban 4,1 milliárd dollárral növelte a magántőke-befektetése­ket, viszont 11,3 milliárd dollár nyereséget szerzett ezekben az országokban. Ezt nevezik segít­ségnek; A Szovjetunió jelenleg 14 ázsi­ai és afrikai államnak nyújt se­gítséget — mondja nyilatkozatá­ban Szkacskov. — Ezekben a2 országokban szovjet segítséggel több mint 300 ipari vállalat és egyéb objektum épül. A Szovjet­unió összesen több mint kilenc millárd rubel értékű hitelt bo­csátott a szóbanforgó országok rendelkezésére. — A kapitalista államok „se­gély” ürügyével mezőgazdasági termésfeleslegeiket és egyéb rak­táron heverő fogyasztási cikkei­ket igyekeznek az ázsiai és af­rikai országokra sózni. Ezzel szemben a Szovjetunió technikai segítséget nyújt: tervező és ku­tató munkálatokat végez, korsze­rű ipari felszerelést és gépeket szállít, geológiai kutatómunkákat folytat, segítséget nyújt az illető országok szakembereinek kikép­zésében a helyszínen és a Szov­jetunióban. Gazdasági független­ségük megszilárdítására töreked­ve, ezek az orszázgok ipari és egyéb objektumok építésére for­dítják a szovjet hiteleket az ál­lami szektor keretében. A Szovjetunió — folytatja Szkacskov — rendkívül előnyös feltételekkel nyújt segítséget. Rendszerint évi 2,5 százalék ka­matot. számít. A hitelek törlesz­tése 12 év alatt történik olymó­don, hogy az illető országok ha­gyományos exportcikkeket szál­lítanak ellenértékként. Befejezésül Szkacskov hangsú­lyozza, hogy az általános és tel­jes leszerelésről szóló szovjet ja­vaslat elfogadása alapján a gaz­daságilag fejletlen népek megse­gítésére lehetne fordítani azokat az óriási eszközöket, amelyeket ma sok ország kormánya fegy­verkezésre költ. Zorin nyilatkozata Mobutu képviselőinek amerikai, kanadai és nagy-britanniai látogatásáról New York (TASZSZ). A Prensa Latina hírügynökség tudósítója november 3-án megkérdezte Zorin szovjet külügyminiszter­helyettestől, a Szovjetunió ál­landó ENSZ képviselőjétől, mi a véleménye a New Yoik Times közleményéről, amely szerint Mobutunak, az imperialisták kongói bábjának képviselői ellá­togatnak az Egyesült Államokba, Kanadába és Nagy-BritannúVon. A New York Times azt írja, hogy a szóbanforgó küldöttség »csütörtökön érkezik repülőgépen New Yorkba és látogatást szán­dékozik tenni a Pentagonban, a Fort Dix-i katonai kiképzőköz­pontban és az Egyesült Államok más részeiben«. Zorin válaszában a többi között kijelentette: — Azt a tényt, hogy New York­ba érkeznek Mobutunak, a belgák dróton rángatott bábjának kül­döttei, csakis olyan lépésnek lehet tekinteni, amelynek célja meg­akadályozni a kongói kérdés pozitív megoldását. Mobutu ban­dája, amely mögött Belgium és NÁTO-beli szövetségesei, első­sorban az Egyesült Államok rej­tőznek, nem a kongói nép érde­keit képviseli és kizárólag az ENSZ-csapatok parancsnoksá­gának, az ENSZ főtitkárának jó­voltából tartja felszínen magát. — Azoknak az országoknak a kormányai, ahova Mobutu kül­döttei ellátogatnak, nyilván arra számítanak, hogy ha nyíltan ki­mutatják kapcsolatukat a kongói kormányellenes erőkkel, ezzel újabb kalandokra serkentik majd ezeket az erőket. — Ilyen körülmények között Mobutu képviselőinek a fent em­lített országokban teendő látoga­tása nyílt kihívás a törvényes kongói kormánnyal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben. — Azzal, hogy meghívta Mo­butu küldötteit és így nyíltan a kongói kalandorok katonai rend­szere mellé állt, az Egyesült Ál­lamok kormánya világosan meg­szegte azt az elvet, amelynek tiszteletben tartását megbízottai képmutatóan hirdették — foly­tatta Zorin. — Ez az elvük, ke­rülni mindennemű beavatkozást Kongó belügyeibe és kerülni Kongóval szemben minden olyan lépést, amely kívül esik az ENSZ-ben történt megegyezés alapján elfogadott intézkedések keretein. — így viszonyulnak egymáshoz az Egyesült Államok, valamint a többi gyarmatosító hatalom kép­viselőinek szavai és cselekedetei — fejezte be nyilatkozatát Zorin. Gabonatermelési kísérletek a madocsai Igazság Tsz-ben A paksi járásban nem foly­tattak eddig kísérleteket a külön­böző külföldi és hazai búzafajták termelésével. De mivel a több mint hatezer holdas madocsai Igazság Termelőszövetkezetnek különböző minőségű földterületéi és jól képzett szakemberei vannak, az illetékes szervek most e gazdaságot jelölték ki, hogy folytasson gabonatermelési kísér­leteket. Ennek értelmében a ter­melőszövetkezetben az idén nyolc J féle szovjet, olasz és magyar búza 1 fajtát vetnek 5—5 holdas par cellákba. Ezen túlmenően ötfél ősziárpa-fajta termelésével is ki sérleteznek a szövetkezetben, i kísérleti parcellákat a legmeg felelőbb időben vetették be a sző vetkezeti tagok és az előírt agró technikai követelményeknek meg felelelően végeznek el mindé: későbbi munkát is a kísérleti par cellákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom