Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

1960. november 4. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Ami az edzők elbocsátása mögött van... Csak addig jó az edző, amíg nem követeli a hibák megszüntetését — Miért kellett megszüntetni a Bonyhádi Cipőgyár röplabda-csapatát ? Egy sportkör munkáját nagy­ban befolyásolja és jó vagy rossz útra vezetheti az edző tevékeny­sége. Az elmúlt hónapok alatt Bonyhádon azonban két eset is előfordult, hogy az egész megye által elismert két kiváló képes­ségű edzőt »menesztettek«. A Bonyhádi Vasas Sportkör labda­rúgó-csapatának volt az edzője Csordás Sándor munkájával mindaddig elégedettek voltak a vezetők, míg nem tiltakozott a jogtalan juttatások ellen, megkö­vetelte a fegyelmet, a rendet. Ami kor szót emelt, hogy egyes játéko­sok — különböző címeken — anya­gi előnyökhöz jutnak, munkájá­ban hibát kerestek, és találtak is. A bonyhádi sportkör vezetősége azóta Csordás Sándor helyett (aki közös megegyezéssel távozott a sportkörtől) újabb edzőt állított be, de a jelek szerint a régi prob­lémák még ma is fennállnak, amit bizonyít, hogy a Vasas labdarúgó- csapata az NB III. mezőnyében az utolsó helyezett. Ezek szerint — mert a tények ezt bizonyítják — mégsem Csordás edzőben, hanem a játékosokban és nem utolsó sor­ban a vezetőkben kell a hibát ke­resni. Csordás Sándor azóta már a Nagymányoki Bányász edzője, ahol a vezetőség megbecsüli, tá­mogatja munkáját és az eredmény nem is marad majd el. A másik bonyhádi edző-»eltá- volítás" Nánay Zoltánnal történt. Nánay Zoltán a Bonyhádi Cipő­gyár labdarúgó- és röplabda-csa­patának edzését vállalta havi 300 forint tiszteletdíjért. Egészen rö­viden Nánay Zoltánról. A ferenc­városi ifjúsági csapatban kezdett, mini labdarúgó, majd a sajószent- péteri és a bükkaljai NB Il-es csa­patban játszott Röplabdában a Vasas NB I-es csapatának volt évekig játékosa, három alkalom­mal mint válogatott kerettag. Mint röplabda-edző, hét évig mű­ködött. Ezek alapján nem fér két­ség tudásához, szakképzettségé­hez. A nyáron Faddon elvégezte az edzőképző tanfolyamot és ezt követően július 1-én megállapo­dást kötött a Bonyhádi Cipőgyár­ral. mely ez év december 31-ig szólt. Ennek ellenére az elmúlt napokban a sportkör elnöke érte­sítette, hogy a megállaDodástól el­térően, nem áll módjukban tiszte­letdíjjal honorálni munkáját, így arra igényt nem tartanak. Ezt kö­vetően Nánay Zoltán közölte a ve­zetőkkel, hogy minden térítés nél­kül hajlandó tovább végezni az edzői munkát, a játékosokra és a csapatra való tekintettel. A veze­tők azonban így sem fogadták el munkáját, mondván, hogy ők már kerestek más edzőt. Tulajdonkép­pen mi is volt az oka, hogy Nánay- tól igyekeztek megszabadulni? Az egyik bajnoki mérkőzés előtt szombaton este az edző az egyik játékost körútja alkalmával az egyik szórakozóhelyen, enyhén kifejezve ittas állapotban találta. MásnaD közölte, hogy a játékos nem játszhat. A csapat intézője nem egyezett bele ebbe, és így az edző kénytelen volt játszatni a já­tékost. Az eredmény: 2:l-re kika­pott a csapat. A játékosok tudták nagyon jól, hogy miért. Nem sok­kal később az edző erélyesen fi­gyelmeztetett egy játékost, aki a pályán fegyelmezetlen volt. Ezek a játékosok később a csapat legfe- gyelmezettebb játékosai lettek. Az edző látta, hog» fegyelmet tart­va sikerül összekovácsolni a csa­patot, és ennek az eredménye volt, hogy a csapat hétről hétre javuló formát mutatott. Persze ez nem mindenkinek tetszett, mert példá­ul az egyik mérkőzés után az in­téző bement az öltözőbe és az ed­zőhöz vágta a rendezői karszala­got és kijelentette, hogy vagy az edző megy vagy ő. Ekkor a játéko­sok maguk közül választottak in­tézőt. Ilyen előzmények után kap­ta meg az edző a felmondást, illet­ve azt, hogy még ingyen sem vé­gezheti az edzést. Azóta a vezetők a röplabda-csapatot (melyet szin­tén Nánay edzett) visszaléptették a bajnokságból. A járási szövet­ség nem fogadta el visszalépésü­ket, és ennek ellenére vasárnap elutazott ugyan •» röplabda-csapat Zombára a labdarúgókkal együtt, de nem játszotta le a mérkőzést. A vezetők kijelentették, hogy ne­kik nincs szükségük röplabda-csa­patra, stb. A cipőgyári fiatalok te­hát hiába akarnak röplabdázni, ebben megakadályozzák őket. Csordás Sándor és Nánay Zol­tán esete figyelmeztető kell hogy legyen a megyei snorthivata' és az Edzők Tanácsa felé. Helyes lenne, ha az Edzők Tanácsa és a sport- hivatal sürgősen vizsgálatot indí­tana az ügyben. KIHAGYOTT HELYZET 1942 őszén történt. Az NB Hl-as BTK labdarúgó-csapata■ a Dombóvári VOGE ellen játszott Dombóvár ott. A mérkőzés napján zuhogott j az eső, a házak szivacs módjára itták magukba a nedvességet. — Végre 3 óra felé elállt a zápor, a felhőket magasabbra húzták az ég zsinórpadlásán. Már csak három perc volt hát­ra a találkozóból, de még nem esett gól. Konok és törhetetlen küzdelem folyt a pályán, egyik csapat sem nyugodott bele a dön­tetlenbe. A 88. percben a BTK fiatal, te­hetséges jobbszélsője egy re­ménytelen labdát megkaparintott és jellegzetes lomha futásával el­indult a dombóvári kapu felé. A hazaiak balhátvédje összerántot­ta borzas, fekete szemöldökét, majd bőszülten nekirontott a csatárnak. Úgy nézett ki, hogy a fiatal fiút beletapossa a csa­takos fűbe, azonban egy vil­lámgyors csel megzavarta, el­csúszott és csikorgó fogakkal csak azt látta, hogy a jobbszélső elszáguldott mellette. A jobbszélsőt becsületes nevén Pistának hívták, igaz, hogy a csa­patban csak öcsi, taknyos vagy egyszerűen csak »hé gyerek!« volt a megszólítása. Még két tócsát ügyesen kike­rült és máris a 16-osnál vágta­tott. Ekkor hirtelen dermedt ijedtség vett rajta erőt. Igaz, hogy a lelke mélyén már rég pihent az álom: az utolsó per­cekben az ő góljával győz a csa­pat, a vacsorán az asztalfőre ül­tetik... most itt az alkalom. Mi­csoda hatalmas boldogság lenne, ha berúgná ezt a labdát. Már közéiben lehet a kapu, na még egy kicsit közelebb megyek — gondolta villámgyorsan. Nedves haja a homlokába ló­gott, szeme előtt viola szín ka­rikák táncoltak, inkább érezte, mint látta a morgó, kiabáló, ha­donászó közönséget. Ebben a pillanatban süvítő, el­lentmondást nem tűrő hangon rá­kiabált a veterán középcsatár: — Te taknyos, add be a lab­dát! Vége az álomnak. Arra nem is gondolt, hogy ne engedelmesked­jen. Begurította a labdát, majd ziháló tüdővel lelassított. Szagga­tottan szívta a levegőt, ő elvé­gezte a kötelességét. A középcsa­tár mindjárt a hálóba rúgja a labdát, ő lesz a mérkőzés hőse. De nem így történt. A közép­csatár teljesen egyedül állva, a 11-es pontról elegánsan mellé gurította a labdát. Az ellentáma­dásnál a BTK balhátvédje lyu­kat rúgott, ebből a dombóváriak megszerezték a győztes gólt. 1:0 helyett 0:1. A közönség tombolt az örömtől, zúgott a hajrá VOGE! A BT K-játékosok le­csüngő vállal, merev, fásult lép­tekkel ballagtak le a játéktérről. Bölcske négy ponttal vezet a paksi járási labdarúgó-bajnokságban A paksi járási labdarúgó-baj­nokság utolsó két fordulójában lejátszott mérkőzések eredmé­nyei: Dunaföldvári Kendergyár— Madocsai KSK 7:1, Dunaszent- györgyi KSK—Dunakömlődi Tsz SK 5:1, Pusztahencsei Tsz SK— Kajdacsi KSK 4:2, Pusztahen­csei Tsz SK—Dunaföldvári Ken­dergyári SK 1:9, Kajdacsi KSK— Nómetkéri Tsz SK 3:1, Duna­kömlődi Tsz SK—Madocsai KSK 4:1, Bölcskei KSK—Dunaszent­györgyi KSK 3:2. A járási bajnokság állása a versenyen kívül indult Dunaföld­vári Kendergyár eredményei nélküL 1. Bölcskei KSK 5 5 24:8 10 2. Madocsai KSK 5 3 — 2 9:9 6 3. Dunaszentgyörgyi KSK 4 2 1 1 18:7 5 4. Dunakömlődi Tsz SK 3 1 1 1 7:8 3 5. Kajdacsi KSK 5 1 1 3 10:12 3 6. Pusztahencrei Tsz SK 6 1 1 4 12:25 3 7. Németkéri Tsz SK 4 l — 3 8:18 2 Egy karthausi folyosó nem olyan komor, mint a BTK öltö­zője volt. Halotti csöndben ül­dögéltek a fáradt játékosok, a ve­reség megfojtotta a hangulatot. Rosszabb volt ez a csend min­den szemrehányásnál, minden vádnál. Érezte ezt a középcsatár is. Eh! Mély undorral köpött egyet, odament a fiatal jobbszél­sőhöz és két hatalmas pofon kí­séretében leírhatatlanul előke­lőén ennyit mondott neki: — Máskor majd pontosabban gúrítod be a labdát, te kis va­karcs! Eddig a történet. * Nem tartozik ide, de megjegy­zendő, hogy Kropcsek Vili, a te­hetséges kölyökjátékos a múlt héten így kiabált rá az öreg szertárosra: — Maga vén hülye! Hányszor mondjam, hogy kiáll egy szög a csukámból! RESETERITS »■Imi................... Á dunaföldvári gimnázium női kézilabda-csapata A csapat tagjai: (Balról jobbra álló sor): Kreskai Kreskai II., Kiss. (Alsó sor): Szőke, Kurucz, Bencze. Horváth, Kosárlabda-híradó Vereséget szenvedett az NB ll-es csapatunk ÚJPEST—SZEKSZARD 64:40 (33:20) Újpest, vezette: Homyák, dr. Jóna. Megérdemelt vereséget szenvedett a szekszárdi csapat a jobban, s kulturáltabban játszó listavezetőtől, bár a pontkülönb­ség túlzott. Legjobb dobók: Si- mány 22, Hermánné 11, illetve Simon 16, Borcsáné 8, Fertőszegi 7. A szekszárdi csapat veresége ellenére is a tabellán a hatodik helyen maradt. SZEKSZARD—MOHÁCS 73:60 (38:22) Területi férfi mérkőzés. Vezet­te: Ranga, Asztalos. A minden tekintetben jobb szekszárdi csa­pat biztos győzelmet aratott. A mérkőzés legnagyobb részében a fiatal játékosok szerepeltek Szek- szárdnál. Legjobb dobók: Hunya­di 39, Fogarassy 12, illetve Szilá­gyi 17. A területi férfi bajnokság állása 1. Szekszárd 7 6 1 459:345 13 2. PEAC 6 6 — 461:294 12 3. Pécsi PEDFÖ 7 5 2 503:376 12 4. Pécsi VSK lé 4 3 409:391 11 5. Pécsi Postás 5 5 — 296:171 10 6. Dombóvár 7 3 4 542:543 10 7. Szigetvár 6 2 4 315:344 8 8. Bonyhád 7 1 6 309:459 8 9. Mohács 7 — 7 357:564 7 10. Bátaszék 7 I 6 145:324 6x x=2 büntetőpont levonva ÜZEN Á SPORTROVAT Gaál István Dombóvár: A gyönki mérkőzéssel kapcsolatos észrevételét eljuttattuk a megyei labdarúgó szövetséghez kivizsgá­lás végett. Nagydorogi olvasó jeligére: Labdarúgó-csapatuk ügyét hét­főn tárgyalja a megyei testneve- rwt 11 imwiimnin■irimimi lés és sporttanács panaszügyi bi­zottsága. A döntést előrelátható­lag lapunk szerdai számában kö­zöljük. Gerjeni MEDOSZ Elnökségé­nek üzenjük, hogy a megbeszélt fényképeket várjuk. i'i ■ ■ n n n II i.-­nm Már az alakuló ülésen gazdag tervek születtek, a pályaépítéshez pedig felajánlások történtek A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium sportköri alakuló ülésén A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban a napokban ke­rült sor az 1960—61-es tanév sportköri alapító gyűlésére. Az ünnepélyes megnyitó után Boros Dezső testnevelő tanár elmondot­ta, hogy a gimnázium sportéleté­nek messzemenő és jelentős ha­gyományai vannak, és ennek alapján, ezt a szellemet tovább- víve kíván működni a sportkör. Felsorolta' az egyes szakosztályo­kat: atlétika (férfi, női), szertor­na (férfi, női), kosárlabda (férfi, női), labdarúgó, sakk, asztalite­nisz. z Elmondta, hogy a múlt évben mindegyik szakosztályban igen jelentős eredményeket ért el az ifjúság. Az országos atlétikai ver­senyeken a gerelycsapat, a disz­kosz, valamint a gerely egyéni győzelmet gimnazisták szerezték meg. A szertornász- és a labda­rúgó csapat is kitűnő eredménye­ket ért el és még lehetne sorolni a jó eredményeket. Természete sen nem volt könnyű, és hibák még mindig vannak, ezeket a sportkör vezetőségének a KISZ­vezetőséggel közösen kell kijaví­tani. A tanár elvtárs ehhez a munkához az ifjúság messzemenő támogatását kérte. Megemlítette még, hogy tavaly a „Jó tanuló, jó sportoló’’ mozgalom keretében igen jelentős eredményeket értek el. örömmel mondta el, hogy a Diák Sport Központ jelentős mér­tékben segítette a sportkör mun­káját, teljes elismeréssel nyilat­kozott az eddig kapott segítség­ről, és kifejezést adott azon érzé­sének, hogyha a Diák Sport Köz­pont ezután is ilyen nagy segít­séget nyújt a sportkörnek még eredményesebb lesz a munka. A már tavaly megindult moz­galom keretében a felmentett ta­nulókat is jelentős mértékben be­vonják a sportéletbe, mégpedig úgy, hogy kiképezik őket jegyző­könyvek vezetésére és felügyelői, valamint irányítói munkákban fognak közreműködni. A várható feladatokról is beszélt, hogy a sportkörnek folytatnia kell ered­ményes és jó munkáját, újabb, még jobb eredményeket kell el­érnie. A beszámolót a közgyűlés lel­kes tapssal fogadta. Ezután a gyűlést vezető elnök szólalt fel. Elmondotta, hogy saját erőből súlylökő pálya épül (mely már majdnem készen van), sőt tervbe­vették futó és gerelyhajító pálya létrehozását is. Ehhez a munká­hoz az ifjúság fokozottabb segít­ségét kérte és egyben biztosította a sportkör vezető tanárát és tag­jait a KISZ-Bizottság segítségé­ről. Még néhány hozzászólás után sor került a bizottság megválasz­tására. A jelölő bizottság a közgyűlés elé tárta a jelöltek névsorát, melyet a közgyűlés el­fogadott. A szakosztályok élére új vezetők kerültek. Ezeken kí­vül még elnököt, elnökhelyettest, titkárt, pénztárosokat, jegyzőt és propaganda szervezőt választott a közgyűlés. A választások megtör­ténte után az új sportköri elnök (Fledrich János) megköszönte a közgyűlés és a KISZ bizalmát a vezetőség tagjainak nevében. Deres Isív4R

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom