Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. november 4. ti (á)\ X \f£úet>í I Közvetlen vasúti összeköttetés Moszkva és Róma között Munkáshétköznap A munkásasszony és a kis termetű kavicslapátoló IX. A szovjet közlekedésügyi mi­nisztérium utasszállítási főigaz­gatóságának vezetője bejelentet­te, hogy 1961-től kezdve közvet­len vasúti összeköttetést létesíte­nek Moszkva és Róma között. A szovjet és az olasz főváros között hetente háromszor, 2 és 3 ágyas fülkékkel ellátott különleges vas­úti kocsik közlekednek. Az uta­zás — Lengyelországon, Csehszlo­vákián és Ausztrián keresztül — legfeljebb 3 napig tart. Az új nemzetközi útvonal lé­nyegesen megjavítja a Moszkva és Bécs közötti vasúti összeköt­* — Százötvenhat vagon kenyér- gabona értékesítésére kötnek szerződést a jövő évre a dombó­vári járás termelőszövetkezetei az idén értékesített 9,5 vagonnal szemben, — Pedagógus és értelmiségi ta­lálkozót rendez november 12-én a Hazafias Népfront bonyhádi já­rási szervezete és a járási műve­lődési ház. — Víz alatt állt a velencei Szent Márk tér. A hatalmas eső­zések következtében egy hét alatt két ízben került víz alá a velen­cei Szent Márk tér. Az erős déli szél megakadályozta, hogy az esőzésektől feldagadt lagúnák vi­ze lefolyjék a nyílt tengerbe. A Szent Márk teret félméteres víz borította. — Mintegy ötszázan vesznek részt a Tolnán működő három MHS-alapszervezet különböző szakköreiben. — Nyolcezer forint értékű vas­vágó fűrész készítését vállalta társadalmi munkával a Dombó­vári Vasipari Ktsz tizenöt fiatal­ja. — Harmincnyolc mázsás átlag­termést ért el olasz búzából az idén a Kanacsi Állami Gazdaság. A gazdaság szántóterületének minden száz holdja után 285 má­zsa búzát adott a népgazdaság­nak, A bölcskei gépállomás Belorusz és kormos trakto­rokra időszakos TRAKTORVEZETŐT keres, Bölcske, Dunaszent- györgy, Gerjen és Németkér munkahelyekkel; (15) Apróhirdetések Eladó Szekszárd. Berzsenyi ut­cában 580 öl házhely, esetleg több részben is. Cím: Neiner István főagronómus, Gerjen. (18) Tamásiban, a fő útvonal mellett új, három szoba, összkomfortos lakóház, mellékhelyiségekkel együtt, beköltözhetően eladó. Ugyanott két állványfúrógép^ vil­lanymotorral és 3000-es vezéror­sós esztergapad is eladó. özv. Lenthy Józsefné, Tamási, Szabad­ság u. 20. (5) Eladó ház Szekszárdon, Beloi­annisz utcában, részben beköl­tözhető, kétszárnyú üveges ajtók. Érdeklődni lehet: Csaba u. 20/a. sz. alatt, 5 óra után. (19) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél CJőíizetési díj hónapra 6 N tetést is. Jelenleg ezen az útvo­nalon hetente háromszor indíta­nak külön kocsikat. Az új járat megindulásával Moszkvából he­tente hat kocsi közlekedik majd az osztrák fővárosba, 3 közvet­len és 3 tranzit kocsi, amely Ró­máig megy. A Szovjetuniónak jelenleg 15 európai és ázsiai állam fővárosá­val van közvetlen vasúti össze­köttetése: Párizzsal, Pekinggel, Berlinnel, Prágával, Budapesttel, Szófiával, Belgráddal, Helsinki­vel, Phenjannal, stb. — Társadalmi munkában segí­tették az elmúlt két vasárnap az alsónyéki Dózsa Népe Termelő- szövetkezet burgonyaszedését a község KISZ-fiataljai. A két nap alatt mintegy 150 mázsa burgo­nyát szedtek fel a fiatalok. — Az erdő vándora című báb­játékot mutatja be november 6- án a bonyhádi járási művelődési ház bábszínháza. — Közlemény. 1960. november 1-én felsőfokú mezőgazdasági is­kola nyílik Székesfehérváron. Az iskola feladata: mezőgazdasági nagyüzemek részére, jól felkészült irányító, vezető szakemberek kép­zése. 1960. november 8-án Buda­pesten felsőfokú mezőgazdasági iskola állategészségügyi—szarvas­marhatenyésztési tagozata nyílik meg. Az iskola célja állategész­ségügyi és állattenyésztési szak­emberek képzése. Mindkét iskola kétéves. Jelentkezhetnek, akik a mezőgazdaságban és intézmé­nyeiben kívánnak dolgozni és akik egy-két év mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. A je­lentkezési kérvényhez csatolni kell: érettségi bizonyítványt, vagy másolatát, születési anyakönyvi kivonatot, önéletrajzot, munkál­tatói igazolást, a helyi párt és tanács javaslatát. Diákotthoni el­helyezés igénylése esetén a szü­I lök vagyoni vagy kereseti viszo- í nyait igazoló kimutatást. Minden évszakot kalappal köszöntsiink (9) Ugyancsak a cementüzemben találkoztam két munkásasszony- nyal. Az egyik Bodonyi Istvánná, aki az új bérházban lakik, a má­sik Szűcs Károlyné, a párttitkár felesége. ök mederlapokat készítettek, ami többek között abból állt, hogy formákba lapátolták az összeke­vert alapanyagot. Talán monda­nom sem kell, ez igen nehéz mun­ka. Valaki azt mondta: »Férfi le­gyen a talpán, aki ezt bírja!" Nos, hát ezek az asszonyok — tisztele­tükre legyen mondva — »férfiak a talpukon«, mert bírják. Néha férfiakat is megszégyenítő szívós­sággal dolgozik az üzemben ez a két munkásasszony. Bodonyiné, mint a bérház lakó­ja érdekel »közelebbről". Külső­re nem valami izomkolosszus, in­kább vékonyka asszony. Kezét kérgesre törték a munkaszerszá­mok. Néha elmosolyintja magát, úgy válaszol kérdéseimre. De keze egy pillanatra sem áll meg, mert, amint mondani szokta: »Nem azért járunk az üzembe, hogy el­teljen a munkaidő, hanem, hogy dolgozzunk és keressünk". Gyors számvetést tesz kísérőmmel, hogy körülbelül mennyi kereset gyűl k össze a következő fizetésig. A nyá­ri hónapokban 1400—1500 forint körüli volt a havi átlagkeresete, ami ugyancsak ’ól jön a férj fize­tése mellé. Munkásasszony. Amint né?em a fáradságos munkáját és hallga­tom élettörténetei, egyre nagyobb tisztelettel viseltetem iránta. Fia­tal leánykorában kezdte a fizikai munkát, amikor még alig múlt 13 éves. Rá kényszerítette a sors, hogy gyermekfejjel dolgozzék, — a munkásgyermekeknek akkori­ban ez volt a sorsuk. Az ő 13 éves fia, a Laci, még iskolába jár. A másik fia, István, aki 18 éves, ne­gyedikes gimnazista, jövőre érett­ségizik. — Kérem, én azért dolgozom, hogy a fiaimat tisztességesen fel­nevelhessem. Nagyon szeretem a családomat. Igaz, a férjem is ke­res, de minél többet dolgozunk, annál több jut a család asztalára. Reggel, amikor még kint sötét van, Bodonyiék lakásából már ki­szűrődik a fény. Az anya, a mun­kásédesanya felkelt, útravalót ké­sit szolgálatot és oda utazik na­ponta. És készíti a gyermekeknek a reggelit, a ruhát. Esténként pe­dig az utolsók között alszik el a fény Bodonyiék ablakában. De nem zúgolódik, nem panasz­kodik az anya. Megszokta a mun­kát, s most nem azért dolgozik, hogy az éhhaláltól mentse meg a családot, hanem, hogy »még jobb legyen a gyermekek, a család éle- te". _____________ V asutasklub-avatásra készülnek Bátaszéken A bátaszéki vasutasoknak már régi tervük, hogy egy klubhelyi­séget hoznak létre, ahol szabad idejükben művelődhetnek, szóra­kozhatnak. Ilyen helyiségük, il­letve intézményük eddig nem volt. Most megvalósulóban van ez a terv. Az állomás közelében bé­reltek egy házat, ahol létrehoz­zák a vasutas-klubot. Anyagi tá­mogatást kapnak tervük megva­lósításához az SZMT-től, a vas­utas szakszervezet megyei bizott­ságától, azonban főképp társadal­mi munkában végzik az átalakí­tást, tatarozást. A két szobából — egy válaszfal lebontásával — ki­alakított ötven négyzetméteres nagyteremben állítják fel a már meglévő televíziót, zenegépet, de létrehoznak egy büfét is. A klubnak már eddig 400 tagja van, akik tagdíjfizetéssel is segí­tik a működéshez szükséges anyagi alap megteremtését. A Bátaszéki Vasutasok Szak- szervezetének Klubja vasárnap este tartja a klubavató ünnepsé­get, ahol a vasutas énekkar ad ^műsort. Megkérdeztem az üzem egyik vezető emberét: — Szokott-e hiányozni a mun­kából Bodonyiné? — Ilyenről nem tudok — ez volt a válasz. — Az még nem fordult elő, hogy igazolatlanul távol ma­radjon, s különféle családi elfog­laltságokkal mentse magát. Ez a munkásasszony is az üzemi törzs­gárdához tartozik, és nyugodtan építhetünk rá a termelésben. A párttitkár figyelmeztetett: Jegyezze fel azt is róla, hogy ő a nőtanács elnöke az üzemben. Női dolgozóink legtöbbje ezt a munkásasszonyt tekinti példaké­pének. A családjáért él és küzd, s munkaszeretetet, lelkiismeretes­séget sokan tanulhatnak tőle. Ebben az üzemben dolgozik Mittelholcz Jenő is, aki ugyan­csak lakást kapott az új bérház­ban. Egy sóderdomb tetején pil­lantottuk meg. Vagonkirakó. Nagy lapáttal dobálja a nehéz sódert. Egyébként kis termetű, s nem is valami „vállas” ember így szemre. Amikor a cement­üzembe jelentkezett felvételre, a régi munkások azt mondták róla a háta mögött: „Mit akar itt ez a kis ember?” Valamelyik nem is bírta magába fojtani a csip­kelődést és odabökte neki: — Szakikám, itt kemény mun­ka van ám... — Tudom — válaszolta Mittel­holcz és megragadta a lapátot... A többieknek csak akkor esett le az álla, amikor látták, hogy ez az alacsony ember szívósabb, munkabíróbb, mint sok másik és nem azt lesi, hogy hogyan le­het egy kicsit „lógni” a munká­ból, hanem mint a gép, úgy jár a keze egész nap. Az üzemben azóta kétszer ka­pott „Szakma kiváló dolgozója” jelvényt. Három családja van. Kérdem, mit akar nevelni a gyermekei­ből? Körülbelül ezt a feleletet Még az a legnagyobb gond Lá- pafőn, hogyan tudják elvégezni i i munkákat a lehető legha­marabb, de már megkezdődött az öreget-fiatalt egyaránt vonzó téli program; a téli oktatás. Igaz, hogy az alig ötszáz lelket számláló kis község kiesik a for­galomból — egy napba telik, amíg valaki eljut a megyeszék­helyre —, de az emberek ugyan úgy érdeklődnek a világ dolgai iránt, mint bárhol másutt. Nem­csak azt akarják megtanulni, ami a mindennapi életükhöz szüksé­ges. Arra is kíváncsiak, mi tör­ténik a világpolitikában, sőt; mi­kor jut el először ember a Hold­ra. — Az ismeretterjesztő előadáso­kat összehangoltuk a két szom­szédos községgel, Nakkal és Vá- ronggal — beszél a téli oktatási programról Sütő Sándor iskola- igazgató. ö egyébként a községi pártszervezet titkára is. — Minden héten, csütörtökön tartjuk az ismeretterjesztő elő­adásokat, ezekre a TIT biztosít előadókat. Az előadások többnyi­re mezőgazdasági jellegűek, de tartunk előadásokat egészségügyi kérdésekről, a világűrről, a mes­terséges holdakról. Az eddig el­hangzott előadások mezőgazda- sági jellegűek voltak, legutóbb — mivel éppen esedékes lesz — a zárszámadások előkészítésével fog­lalkoztunk. — Sokan látogatják az előadá­sokat? — Eddig mindegyiken harmin- can-negyvénén voltak. Amint a kinti munkákat befejezik, jóval többen jönnek. El-eljönnek az öregebbek is, amikor tiszta az idő, nincs nagy sár. ügy vannak, hogy kíváncsiak mindenre, de esőben, sötétben nem akarnak botorkálni. De ha eljönnek, hű­séges hallgatók. — Hogy az előadások hogyan folynak le? Amíg meg nem kez­vártam: „Valami irodistát szeret­nék belőlük nevelni, hogy nekik ne kelljen ilyen nehéz munkát végezni, mint nekem.” Nem ezt válaszolta, hanem: — Ipari tanulónak akarom őket adni, hogy tanuljanak valami szakmát. Igaz, tanulhatnának va­lami mást is, mert manapság le­het válogatni, dehát ha egyszer megbecsülik a kétkezi munkát, miért ne lennének ők is fizikai munkások. Mittelholcz Jenő 2200—2300 fo­rint körül keres havonta, s elége­dett munkájával, családi körül­ményeivel egyaránt. Műszak vé­gén a modern, tiszta, egészséges lakásba megy haza, aminek na­gyon örül az egész család. Igaz, a bérháznak — szerintük — van egy hátránya is: nem lehet ker­tészkedni, nem lehet baromfit, disznót tartani és jobban jönné­nek ki, ha nem kellene mindent a piacon vásárolniok. Hízót azon­ban minden évben vásárolnak és vágnak. Megélhetési gond? Kérdőn néz rám, hogy ma, 1960-ban, a népi demokrácia idején hogyan kér­dezhetek ilyet. Hogy még többre vágynak, — ez is igaz. De ez el­érhetőnek tűnik számukra, s min­denki számára, mert dolgoznak, s nálunk az olyan természetes do­log, hogy aki becsületesen dolgo­zik, az tisztességesen élhet. Ha mérleget készítenénk a ta­pasztaltakról, mindenekelőtt azt kellene mondani, hogy nemcsak a bérház külseje tetszetős, a ben­ne zajló mindennapi élet is az. A munkáscsaládok otthonában több az öröm, mint a gond, s min­denütt biztosan néznek a jövő elé. Tisztességes munka, emberi életmód, a holnapba vetett hit, a családok merész tervezése — ez a mai munkáshéfköznap, (Vége) dődik az előadás, beszélgetünk a politikáról, vagy éppen rázendí­tünk egy-két népdalra. Azon va­gyunk, hogy lekössük az embe­rek érdeklődését, élénkké tegyük ezeket az összejöveteleket. — Az ismeretterjesztő előadá­sokon kívül más oktatás is lesz? — Igen. Megszervezzük a szü­lők iskoláját, erre a szülők nagy többsége jelentkezett. Mindegyik járatja a Család és iskola című folyóiratot. — Azonkívül külön a KISZ- szervezetben is lesz oktatás, A világ térképe előtt tanfolyam. De emellett foglalkozunk mindenna­pi dolgokkal, például, hogyan kell előkészíteni különböző ügy­iratokat, hogyan kell helyesen viselkedni, azonkívül foglalko­zunk számtannal — közben a munkaegység-számítással is. — A télen milyen szórakozási lehetőségek vannak itt? — Sok nincs — válaszol Sütő elvtárs. — A mozi, meg a tele­vízió. Mindegyik igen közkedvelt. — Kik a leghűségesebb televí­zió-nézők? — A fiatalok. Sok az idősebb néző is, de amikor sportközvetí­tés van, akkor alig lehet velük bírni. Hanem szerdán, hogy a Dózsa—Birmingham meccset néz­tük, az öngól után nagyon elke­seredtek — velem együtt. Elneveti magát, ma jd így foly­tatja: ' — A téli programunkban szín­darab is szerepel. Még nem vá­lasztottuk ki, de mai tárgyú színdarabot akarunk előadni. — Itt, ebben a kis községben szűkösek a lehetőségeink, a ma­gunk erejéhez mérten igyek­szünk kihasználni a téli estéket. Tanítjuk az embereket, szórako­zunk. Nemcsak a munkára, erre is szükség van. B. L szít a férjnek, aki Komlón telje­Boda Ferenc cÁ tájpiilőidz, till pMUj/aju ja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom