Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

1960. november 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Zárszámadási és tervkészítési feladatok előkészületei a tsz-ekben EGYRE NAGYOBB JELENTŐ­SÉGGEL bír a termelőszövetke­zetek életében a zárszámadás és a jó tervkészítés. A zárszámadás ugyanis megmutatja; hogyan gaz­dálkodott a tsz, mennyivel gya­rapodott a közös gazdaság, meny­nyi árut adtak a népgazdaságnak és hogyan alakul a tagok jöve­delme. A zárszámadás a tsz-gazdálko- dás fokmérője. Lezárja a folyó gazdasági évet, és kiindulási alapja a következő évi gazdálko­dásnak. A jó zárszámadás elem­zése lehetőséget nyújt a gazdál­kodás további javításához, a hiányosságok megszüntetéséhez. Éppen ezért a zárszámadási és tervkészítési munka komoly fel­adatot jelent a tsz vezetői és tag­jai számára. De nem utolsó sor­ban a járási tanácsoknak és a pártbizottságoknak is. Mi a tsz-vezetők feladata a zár­számadás előkészítésében? Először: a zárszámadási mun­ka helyes megszervezése és irá­nyítása. 2. A leltározás előkészí­tése, olyan leltározó bizottságok összeállítása, melyek lelkiisme­retesen elvégzik a rájuk háruló feladatokat és számbaveszik a közös vagyont, stb. 3. A leltá­rozás és a zárszámadás rendjé­nek megállapítása. 4. A gazda­sági beszámoló jó elkészítése, hogy az tükrözze a gazdaság eredményét, de mutasson rá a hiányosságokra is. 5. A munkák végzésének folyamatos ellenőrzé­se és elősegítése. Ez évben komolyabb és fele­lősségteljesebb felkészülést és munkát követel meg a zárszám­adás-készítés, mint az előző évek ben. Nem mintha a múlt évek­ben nem lett volna fontos, ha­nem mert ez évben több mint húsz azoknak a tsz-eknek a szá­ma. amelyek ez évben készíte­nek először zárszámadást, ebből kifolyólag a tsz vezetőségének nincs tapasztalata és jártassága e munkában. A TSZ-EK TÖBBSÉGÉNÉL ta­vasszal sokszorosára emelkedett a tagok száma és a földterület nagysága. A háromezer katasz­teri holdnál nagyobb területen ' gazdálkodó tsz-ek száma mégha- ' ladja a húszat, ahol szintén ko­moly munkát követet meg a gaz­I daság vagyonának számbavétele | és felértékelése. Mindennek előt­te pedig be kell fejezni az őszi mezőgazdasági munkákat, mert csakis ez esetben lesz tiszta a kép az eredményeket illetően. Az idei esős időjárás következ­tében és a munkaszervezésben előforduló hiányosságokból kifo­lyólag pedig a tsz-ek egy részé­nél lemaradás van a betakarítá­si, vetési és mélyszántási mun­kák végzésénél. Ezért a legfon­tosabb feladat a betakarítási és vetési munka, továbbá a mély­szántások elvégzése. A tsz veze­tősége tegyen meg mindent an­nak érdekében, hogy a még kint­levő termények a legrövidebb időn belül betakarításra kerül­jenek és a kenyérgabona-vetést befejezzék. A betakarított terü­leteken pedig szorgalmazzák a mélyszántást, úgyhogy egy talpa­latnyi területet se hagyjanak ta­vaszi szántásra. Másik fontos feladat, hogy a könyvelés naprakész legyen. To­vábbá ugyanilyen fontos, hogy a tagok munkaegység-könyve rend­ben legyen, a közösben végzett munkáért járó munkaegységet annak rendje és módja szerint beírják az e célra rendszeresí­tett könyvecskébe. A zárszámadásokkal egy idő­ben kell elkészíteni a termelőszö­vetkezetekben a termelési terve­ket. E munka elvégzésénél a szövetkezetek és a népgazdaság érdeke egyaránt megköveteli az előrelátást, az erők és lehetősé­gek felmérését a gazdaság min­den ágában. Vagyis a munkaerő és a különféle termelőeszközök szervezett és gazdaságos mozgó­sítását úgy kell a tervbe beépí­teni, hogy egy-egy kampánymun­kánál elkerülhető legyen a kap­kodás, ne forduljanak elő szer­vezetlenségek. A tervezésnél ab­ból kell kiindulni, hogy egy adott gazdaság tulajdonosai az év minden szakában találjanak maguknak munkát a szövetke­zetben. A TERVKÉSZÍTÉSNÉL figye­lembe kell venni mindenekelőtt j a zárszámadás és tervkészítés közötti összhangot. Nem megen- ’ gedhető, hogy a tervek elkészítő- ■ séhez csak a zárszámadás után j fogjanak hozzá. A kettőt egy I időben kell elvégezni. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a helyi adottságokat, s a földmű­velésre vonatkozó hagyományo­kat sem. de meg kell tervezni a gazdaságban a saját erőből tör­ténő beruházásokat is. Minden­nek egy mutatóban, a 100 holdra eső megtermelt árumennyiségben, nem utolsó sorban az áru érté­kesítésében kell kifejeződni. Ugyanígy nagy figyelmet kell szentelni az állattenyésztés hoza­mának növelésére, a szükséges takarmánybázis biztosítására. E tekintetben ma még jelentőség­gel bírnak a háztáji gazdaságok is. Törekedni kell ugyanis arra, hogy minden szövetkezet egy- egy hold földjéhez viszonyítva a többi között három baromfit ér­tékesítsen az állam felé. Ez pe­dig legtöbb helyen csak úgy va­lósítható meg, ha a tagok ház­táji gazdaságukban is foglalkoz­nak baromfineveléssel. Persze, azt sem szabad kihagyni a szá­mításból, hogy a tagok háztáji gazdaságában lévő állatokat ta- karmányozni is kell. Javaslatunk az, hogy a termelőszövetkezetek mindezeket és a 3004/3-as kor­mányrendelet biztosította kedvez­ményeket vegyék számításba a tervek elkészítésénél. A ZÁRSZÁMADÁS ÉS TERV­KÉSZÍTÉS munkálatainak elvég­zésében fontos szerepük van a mezőgazdászoknak és a többi szakembernek. Nekik kell ál­lást foglalni egyes szakkérdések­ben. A tsz termelési adottságait elemezve, tanácsot adnak a tsz- ek által készítendő tervhez, a termelés helyes kialakítá­sához, az ésszerű beruházá­sok megvalósításához, termelési, értékesítési, állatnevelési, hizlalá- si, szerződéskötési, anyagbeszer­zés, stb. kérdésekhez. A zárszámadás és tervkészítés nemcsak a gazdasági vezetők számára jelent feladatot, hanem a pártszervezetek vezetői és tag­jai számára is. Mindezek nem­csak gazdasági, hanem politikai feladatok is. Ezért a pártszerve­zetek különös figyelemmel segít­sék és ellenőrizzék a zárszám­adás és tervkészítés menetét, ad­janak meg minden segítséget e fontos munkához. György József A békéről nem elég csak beszélni,. Béketalálkozó Dunakömlődön Dunakömlődön nem történt semmi rendkívüli, de az elmúlt vasárnap külsőségeiben is más volt a megszokottnál. Többen öl­töztek ünneplőbe, mint szokás szerint. Az asszonyok sok he­lyen korábban fogtak az ebédfő­zéshez, hogy jusson idejük az ün­nepélyre is. Nemcsak azok öltöz­tek ünneplőbe, akik templomba is készülődtek a reggeli órákban, hanem sokan mások. Tíz óra felé pedig egyre többen igyekeztek a mozihelyiség felé. Erre a napra béketalálkozót hirdettek és itt tartották a békegyűlést. Voltak idős nénikék, akik a templomból jöttek ide, s felnőtt férfiak, akik elindulás előtt magukhoz vették a párttagsági könyvüket, mert ha hétköznap, a mezei munkára nem is viszik magukkal, de ilyen ün­nepélyes alkalomkor ott a helye a zsebben, a fontos okmányok között. És jöttek feleségek, akik sem templomba nem járnak, sem a pártnak nem tagjai, a ház kö­rüli munkákat végzik nap nap után és »nem politizálnak«. A község lakói a felszabadulás után szinte a szélrózsa minden irányá­ból verődtek össze. Az egyik ilyen gondolkodású és meggyőző­désű, a másik olyan. A kezdeti torzsalkodás maradványai még nem is minden esetben tűntek el teljes egészében. Amikor azon­ban a békéről kezdtek beszélni, meghirdették a béketalálkozót, egy szívvel, azonos érzéssel gon­dolkodott és jött mindenki a békegyűlésre. A béke gondolata nem ismer vallási, vagy meggyő­ződésbeli különbségeket. A béke a leghő' b vágya minden ember­nek és amikor emellett kellett hitet tenni — ha mindjárt a puszta megjelenéssel is — nem volt különbség és ellentét. A moziterem zsúfolásig megtelt, sokan a székek mellett álltak, pedig Dunakömlőd közismerten rém nagy község. Vendégek is érkeztek erre a napra Dunakömlődre. Dunaföld- várról és Paksról egyéni dolgozó parasztok jöttek el, hogy talál­kozzanak a szövetkezeti község lakosságával. A béketalálkozó te­hát túlnőtt a falu határain. A találkozót a Hazafias Népfront szervezte. A békegyűlés előadója Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt. Megjelent a béke­találkozón László Antal, a Haza­fias Népfront Tolna megyei iro­dájának munkatársa és Földes János, a Hazafias Népfront pak­si járási titkára. Szatmári Nagy Imre ünnepi beszédében mindannyiunk leg­égetőbb kérdésével foglalkozott: elkerülhető-e a háború vagy nem. Igen mélyrehatóan elemez­te a nemzetközi erőviszonyokat, eseményeket, amelyből az derült ki mindenekelőtt, hogy bizakod­va várhatjuk a holnapot, első­sorban a Szovjetunió vezette szocialista tábor erejének állan­dó növekedése, következetes bé­kepolitikája következtében. Nem szabad azonban a veszélyről sem megfeledkeznünk és minden erőnkkel dolgoznunk kell a bé­kéért. Az egész találkozót mint­egy megkoronázta e szavakkal: Nem elég a békét pusztán óhaj­tani, a békéről beszélni, mert a vár akozás, a szavak nem elég­ségesek a háborús törekvések megfékezéséhez. A béketábor ereje mindenekelőtt a szocialis­ta és a szocializmust építő or­szágok gazdasági bázisának ál­landó erősítésében van. A béke ügyében cselekedni ezért tehát egvet jelent szocializmust építő faladataink végrehajtásával, fa­lun a termelőszövetkezeti moz­galom szélesítésével, a korszerű nagyüzemi gazdaság megterem­tésével. Takarékossági ankét Bonyhádou és Pakson (24) Egetverő éljenzés, hurrázás, ostromolta a tér épületóriásait, amikor Zsukov arca lassan elho­mályosult a hatalmas, kivetített képernyőn. A Kozmoszplán célhoz ér! Ezt a négy szót sugározta a világ valamennyi rádió és televízió ál­lomása: — A Kozmoszplán célhoz ér!... VII. Huszonnégy óra telt el azóta, hogy a Kozmoszplán megmene­kült a halál torkából, amikor Zsukov, az űrhajó parancsnoka megbeszélésre hívta össze útitár­sait a tudományos megfigyelő ka­binba. A Kozmoszplán és a Mars között ekkor már nem volt nagyobb a távolság 8 millió kilo­méternél. A Föld csillaggá zsugo­rodott mögöttük, a Mars pedig már háromszor akkorának lát­szott, mint földünkről a hold, és kitűnően megfigyelhették két holdját is, a Phobost és a Dei- most. Zsukov, Remizov, Donszkov és Kovács Pista remekül érezték magukat, az elmúlt nap halálos izgalma elmúlt, csupán Elisa hal- ványkodott még kissé, így aztán feladatának nagy részét Pista vette át a megfigyelő kabinban. A megbeszélésen Zsukov vá­zolta a helyzetet, m-jd Batalov kérésére tudományos dokumen­tációt készílettek arról a párat­lan manőverről, mellyel sike­rült kikerülniük az amerikai műbolygó nukleáris rakétáját. A nagy manőver minden apró rész­lete papírra került. Gyorsan dol­goztak. Zsukov minden perc időt beosztott, hiszen megfigyelései­ket megsokszorozta az, hogy egy­re jobban közeledtek útjuk vég­céljához: a Marshoz... Elisa — aki később évekig nem tudta megbocsátani magának gyengeségét azt, hogy amíg tár­sai az űrhajó megmentéséért har­coltak, addig ő öntudatlanul fe­küdt a televíziós központban, — Pistától tudta meg a »nagy ma­nőver« minden részletét. — Rettenetes zűrzavar tá­madt — mesélte Pista. Arra még emlékszem, hogy Donszkov he- verőjére fektettelek, Zsukov, Remizov a megfigyelőbe rohant, Donszkov pedig remegő kézzel a televízió vezérlőasztalán babrál- gatott. A hirtelen zűrzavarnak Bata­lov kemény hangja vetett véget. Úgy rendelkezett, mint egy hadvezér, mintha közöttünk lett volna, hiszen emlékszel: a tele­víziós összeköttetés kitűnő volt... — Kovács elvtársi — zengett Batalov hangja a hangszóróból — fogja a mikrofont! Donszkov! r-ncsolja a központba Zsukovot és Remizovöt! Kész?! Donszkov azonnal magához tért kábultsr; "ból. Pillanat mű­ve volt az egész, máris jelentet­te: — Megtörtént! Batalov Zsukovot és Remizovot hívta. I — Zsukov! Halló Zsukov! * Azonnal mérjék be a távolságot! i A rakéta sebességét! Pontos irá­nyát. A műbolygó távolodásának gyorsaságát! Pista újra átélte a szörnyű per­ceket, hangja megremegett. Eli- j sa tágranyílt, nagy, meleg sze­mekkel tekintett rá. — Ott álltam a televíziós köz­pontban, kezemben a mikrofon és Batalov arcát bámultam, mintha soha nem láttam volna, Zsukov és Remizov lázasan mér­ték be a kért adatokat. Egy perc sem telhetett el, Zsukov szédü­letes gyorsasággal olvasta be a hosszú számsorokat... Működésbe lépett az uráli állomás teljes elektronikus apparátusa. Aztán megérkezett a parancs! — Az atommotort 1 perc 15 másodperc múlva maximális se­bességgel beindítani! A baloldali 3-as számú segédrakétát 1 perc 20 másodperc múlva indítják! Végrehajtani!!! Remizov emberfeletti munkát végzett. Már 30 másodperc ide­je sem volt, amikor az atom­reaktor és a segédrakéták vezér­lőasztalát bekapcsolta az űrhajó energiaforrásába. Hihetetlen iramban száguldtak a másod­percek... Egy perc... egy perc öt másodperc... hat... hét... Végre! Egy perc 10 másodperc telt el a parancs vétele óta, amikor ki­gyulladt a vezérlőasztal kék színű jelzőlámpája, mely a bonyolult műszerek, mechanizmusok mun­kára kész állapotát jelezték. (Folytatjuk.) Társadalmi üggyé vált — az ed­digi eseményekből kitűnik — az Országos Takarékpénztár által meghirdetett takarékossági napok megrendezése. Ezt bizonyítják az eddig megrendezett takarékossági ankétok. Szombaton Bonyhádon került sor takarékossági ankétra a já­rási kultúrházban a tömegszerve­zetek közreműködésével. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő tartott beszámolót. Ér­dekes adatokat közölt, hogyan takarékoskodott a lakosság a bonyhádi járásban. A járás terü­letén 23 millió forint a lakosság betétállománya, harmincszor na­gyobb, mint 1957. elején. A takarékossági ankét műsorá­ban mutatkozott be a bonyhádi­aknak a tolnai selyemfonó és az építők művészeti együttese. Vál­lalták, hogy minden ellenszolgál­tatás nélkül közreműködnek a takarékossági ankéton. De elis­merés illeti az együttes minden egyes tagját — társadalmi mun­kájukon felül — a nyújtott mű­vészi teljesítményért. * Szintén nagy sikerrel zajlott le vasárnap Pakson a takarékos- sági ankét. A járási kul túrház már jóval a kezdés előtt teljesen megtelt. Érezhető volt az össze­fogás a tömegszervezetek löszé­ről, az, hogy az ankétot nem egy­szerűen csak OTP-rendezvénynek tekintették. A tolnai kultúrosok — Szent- györgyi Kálmán vezetésével — is felülmúlták előző napi teljesít­ményüket, arról a legteljesebb el­ismerés hangján nyilatkoztak a résztvevők. Az ankétot még vál­tozatosabbá tette a textilnagyke- reskedelmi vállalat által rende­zett divatbemutató. Kulturális tanács alakult Dunaföldváron Kulturális tanácsot alakított a Dunaföldvári Községi Tanács, melynek feladata a község kultu­rális életének összehangolása. A tanácsban helyet kapott vala­mennyi kulturális szerv vezetője és a vállalatok kultúrfelelősei. A kulturális tanács elkészítette a község népművelési tervét, melyben meghatározták többek között; hogy a tél folyamán milyen szakmai előadásokat ren­deznek, hány színházi előadást láthat a lakosság. Ezek lebonyolí­tásában a TIT, a művelődési ház és a népfront kapott jelentős szerepet. A terv kiterjed a szülők isko­lájának előadásai biztosítására is, melyet a község pedagógusai tar­tanak. Az ifjúság részére is indí­tanak előadássorozatot, melynek keretében a fiatalok a szocialista országokkal ismerkednek meg részletesen. A községi tanács októberi ülé­sén foglalkozott már a kulturális tanács javaslata, beterjesztése alapján a jövő évi kulturális programmal is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom