Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-29 / 281. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1960. november 2S. Adatok, számok Tolna megye 1961. évi költségvetéséből Tolna megye Tanácsa a legutóbbi ülésén elfogadta a megye 1961. évi költségvetését. Eszerint a tanács a következő évben több mint 280 millió forinttal gazdálkodik. A bevételek lényegében a következőkből tevődnek össze: Tanácsi vállalatok nyereségbefizetése A tanács saját bevételei Együttesen kezelt adók Magánosok forgalmi adói Tanácsi vállalatok forgalmi adói Ktsz-ek adói: Fmsz-ek adói: Állami hozzájárulás 23 960 23 894 55 800 3 000 18 OO 17 3 7 740 127 822 2 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft A költségvetési keretszám a következőképpen oszlik' meg a megyei tanács, a városi tanács és a járások között: 86 704 000 Ft 20 081 000 Ft 35 738 000 Ft 25 526 000 Ft 23 855 000 Ft 31 266 000 Ft 30 319 000 Ft 27 303 000 Ft Megyei tanács Városi tanács Bonyhádi járás Dombóvári járás Gyönki járás Paksi járás Szekszárdi járás Tamási járás A megye és ezen belül a járás, illetve a város költségvetésére általában jellemző, hogy jelentősen növekedett az elmúlt évekéhez viszonyítva. A megye költségvetése például a következőképpen alakult az elmúlt években : 1956- ban 1957- ben 1958- ban 1959- ben 1960- ban 133 000 000 Ft 165 000 000 Ft 193 000 000 Ft 227 000 000 Ft 256 000 000 Ft Az eddig felsorolt adatokban mindenekelőtt tükröződik, hogy a megye fejlesztése a következő évben is nagymértékben függ a tanácsi vállalatok munkájától, a tanácsi gazdálkodástól. Tehát közvetett összefüggésben van a termelőmunka javulásával; A költségvetési összeg a következőképpen oszlik meg az egyes ágazatok között: (Az utolsó számoszlon azt mutatja.’ hogy az 1961. évi előirányzat1 mennyivel több az 1960. évinél. Gazdasági ágazat 41 120 000 327 000,— Ft Szociális és egészségügyi ágazat 78 014 000 9 786 000,— Ft Kulturális ágazat 111692 000 8 626 000,— Ft Rend- és jogbiztonsági ágazat 1 594 000 246 000,— Ft Igazgatási ágazat 48 372 000 5 885 000,— Ft A következőkben adatokat közlünk az összeg egyes ágazatain belüli felhasználásáról: Gazdasági ágazat A Mesterséges Megtermékenyítő Állomás működtetésére fordítandó összeg félmillió forinttal növekszik. Ezenkívül jelentős összeget fordítanak állategészségügyi célokra, víztelenítési munkálatokra, a termelőszövetkezeti elnökök, szakemberek tapasztalatcseréire, oktatására, szakértekezleteire. Szociális és egészségügyi ágazat E cím alatt mindenekelőtt a megyei, a bonyhádi és a pincehelyi kórház működési és fenntartási költségei szerepelnek. Az emelkedés az elmúlt évhez viszo- nyítv mintegy 3 millió forint. Az emelkedést az egészségügyi létszám növekedése, különböző felújítások és többek között az élelmezés javítása tette szükségessé. A megyében 6 tüdő- és 3 nemi- beteggondozó intézet van. Ezek működésére és fenntartására egymillió forinttal terveztek többet az előző évinél. A körzeti orvosi ellátás javítását mintegy 1 400 000 Ft-os költségvetési keretösszegnövekedés szolgálja. A bölcsődék működésére és fenntartására 1 300 000 forinttal terveztek többet. A következő évben a bölcsődei férőhelyek száma százzal növekszik. Jelentősen növekszik a védőnők működésére, az anya- és gyermek- védelmi tanácsadásra, az iskolafürdők költségeire fordítandó összeg. A következő évben az ideinél többet fordítanak a közegészségügyi és járványügyi állomás költségeire, hogy feladatát még eredményesebben lássa el. A megyében kilenc szociális otthon működik. Ezek fenntartására mintegy 730 000 forinttal fordítanak többet az ideinél. A szociális otthonban a férőhelyek száma mintegy harminccal növekszik. Az összes férőhelyek száma így meghaladja majd a 630-at. • Kulturális ágazat Az óvodák, állandó napközi otthonok működésére 2 000 000 forinttal fordítanak többet az 1960. évinél. Az óvodai férőhelyek száma 300-zal növekszik. Ezzel az óvodai férőhelyek száma 6800 lesz megyénkben. Többet fordítanak a rendelkezésre álló összegből óvodák karbantartására. A kalkuláció szerint egy óvodás gyermek évi költsége 2410 forint. Ugyanakkor a szülők mindössze 250 forintot térítenek. Az általános iskolák költség- többlete meghaladja az 1 300 000 forintot. Ebből fedezik a 13 új tanulócsoport költségeit, tovább növekszik a pedagógusok száma, igen jelentős összeget fordítanak karbantartásra. A következő évben újabb 16 iskolában vezetik be a politechnikai oktatást és ezzel a megyében 48 iskolában folyik majd gyakorlati oktatás. Az általános iskolai napközi otthonok költségtöbblete a következő évben az ideihez viszonyítva 1 200 000 forint. A megyében 61 napközi otthon működik, s ezekben 2440 tanulót helyeztek el. A dolgozók általános iskoláinak költségére mintegy 270 000 forinttal fordítanak többet az előző évinél. E tekintetben a fejlődést leginkább* az mutatja, hogy míg az 1958—59-es tanév végén 224 volt a résztvevők száma, addig az 1960—61-es tanév elején több mint kétezren kezdtek tanulni az általános iskolákban. Növekszik az általános gimnáziumok és a technikumok fenntartására fordított összeg. Ugyanígy nagyobb összeget fordítanak a dolgozók középiskolai továbbtanulására. A mezőgazdasági szakoktatás költségei több mint egymillió forinttal növekszenek. A művelődési házak fenntartási költségei 713 000 forinttal lesznek magasabbak az elmúlt évinél. A tanács többet tervezett az elmúlt évinél sportcélokra is. Amint az az adatokból kitűnik, a falusi sportkörök támogatására igen nagy gondot kívánnak fordítani. Az adatokból mindenekelőtt kitűnik, hogy a tanács fokozott gondot fordít elsősorban a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális feladatok megoldására. A költségvetést a lehetőségek és szükségletek körültekintő mérlegelése után készítették el. Megfelelő formában kikérték az alsóbb tanácsi szervek véleményét, figyelembe vették a lakosság javaslatait, sok helyen kis- gyűléseket tartottak ezzel kapcsolatban, ugyanakkor természetesen a szakemberek és a felsőbb szervek javaslatai alapját képezték a költségvetési előirányzat elkészítésének. Ezért aztán mi sem volt természetesebb, mint hogy a tanácsülés egyhangúlag elfogadta az előirányzatot. Csupán a megyei könyvtár fejlesztésére fordítandó összegnél volt módosítás. Javasolták, hogy a tervezettnél nagyobb összeget fordítsanak erre a célra és a javaslatot el is fogadták. Ezekből az imponáló számadatokból azonban csak akkor lesz valóság, ha valamennyien, a vezetők és a fizikai dolgozók egyaránt, a magunk területén mindent megteszünk a költségvetési tervezet végrehajtása érdekében. Az egész megye érdekeit magába foglalja a költség- vetés, tehát valamennyiünknek össze kell fognunk megvalósítása érdekében. A munkára nevelés Ünnepélyes kiképzési érnyitó A TOLNAI „FÖLDVÁRI MIHÁLY” ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMBAN — ahogy erről már hírt adtunk — négytantermes műhelyt létesítenek. A tanműhelyek alakítási munkálataihoz a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya 43 000 forintot biztosított. A munkaasztalok és egyéb berendezési tárgyak elkészítését önkéntes jelentkezés alapján a tanulók vállalták. A fiatalok — és ez nemcsak szóvirág — szabad idejükben nagy lelkesedéssel dolgoznak Kappelmayer Mátyás, matematika-, fizikaszakos tanár, a műhely főnöke vezetésével. Mi az az erő, amely a fiatalokat ösztönzi? A közösségi nevelés hatása, a fizikai munka iránti érdeklődés, az, hogy minél előbb elkészüljenek a tanműhelyek és hogy minél előbb kezdetét vehesse az alkotó munka. A régi tanműhelyt, amely kicsi és sötét volt, kinőtték már. Ideiglenesen itt van elhelyezve a tolnai politechnikusok dicséretet és elismerést érdemlő munkadarabja: a Lenin atom jégtörő egy a negyvenhez kicsinyített mása. Ez a munka országosan is nagy feltűnést keltett, és a Budapesti Ipari Vásáron is bemutatásra került. FEGYELMEZETTEN, SZORGALMASAN, s emellett jó kedvvel dolgoznak a fiúk. Doszpod István, Perlaki Győző, Palotás Lajos és a többiek, vannak vagy tízen. Fűrészelnek, gyalulnak és szinte jó érzés látni nagy igyekezetüket. A szülők kezdetben nem nagy örömmel fogadták az 5+1-es oktatásra való áttérést. Féltették fiaikat, lányaikat a túlterheléstől, attól, hogy a fizikai munka végzése rontja majd tanulmányi eredményüket. Szenczi János, a gimnázium igazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A kezdeti nehézségeket már nagyjából leküzdöttük, s az a tapasztalatunk, hogy tanítványainknál a fizikád munka végzése mellett nem csökkent az érdeklődés a tanulás, az elméleti munka iránt, sőt ellenkezőleg. Nem egy olyan tanuló van; mint Palotás Lajos, aki jórendű tanuló volt és kitűnőre javította osztályzatát. A tolnai gimnázium tantestülete a „féljegyes” rontásra is igen érzékenyen felfigyel. És nemcsak a tanuló osztályfőnöke beszélget el tanítványával, hanem a közösség maga is segíti az osztályzatban rontott tanulót. Kiss Vilmost akkor vonták be a társadalmi munkába, amikor javított tanulmányi eredményén. — A ma és a holnap felé fordítani a fiatalok figyelmét — ez a célunk és az, hogy tovább fejlesszük bennük az ismeretlen problémák, a fejlődő tudomány; a technika megismerésére irányú ló érdeklődést. Az életre nevelt fiatalok eszesek, talpraesettek; kezdeményezőek. Ezeket a képességeket erősíti, fejleszti a politechnikai oktatás — mondotta Szenczi János igazgató elvtárs. A TOLNAI GIMNÁZIUM TANULÓI a klasszikus humán műveltség mellett magukba szívják a szocialista kultúrát is, amely szélesebbkörű, mert figyelembe veszi az embert és az ember munkaviszonyát. Ennek felismerése tette őket képessé arra, hogy elkészítsék a Lenin atomjégtörő kicsinyített mását. Ez ösztönzi őket a társadalmi munkára is; Szerény számítások szerint is 40 —50 000 forintra tehető az a munka, amelyet eddig társadalmi összefogással elvégeztek, Szorgalmasak és szívesen dolgoznak. És ha erőfeszítésük párosul az oktatási szervek által nyújtott anyagi támogatással (rönkfára lenne szükség, amelyből satupadokat készíthetnének) hamarosan be lehetne rendezni a tanműhelyüket. Megindulna a termelő munka és sor kerülhetne taneszközök és kísérleti eszközök készítésére. A tolnai gimnázium tanulói ugyanis úgy tervezik, hogy az elmúlt évihez hasonlóan a Lenin atomjéátörő után újból valami nagyszerű terv megvalósításához fognak, amely- lyel újból beleszólhatnak majd az országos politechnikai képzésbe. * Pozsonyi Ignácné Tizenöt százalékkal emelkedett a vendéglátóipari vállalat forgalma A vendéglátóipari vállalat évről évre fejleszti üzemhálózatát. Újabb és újabb üzemek nyílnak meg, a régieket pedig korszerűsítik. Jelenleg 67 vendéglátóipari üzemegység működik a megye területén. De nemcsak az üzemek száma emelkedik, hanem a vendéglátóipar forgalma is. Az aránylag korszerűen felszerelt és berendezett vendéglők, éttermek és szórakozóhelyek ez évi forgalma a múlt évihez viszonyítva 15 százalékai emelkedett. Ez a nagyfokú forgalom-emelkedés fokozottabb munkát követel a vendéglátó dolgozóitól is. Hogy mennyire helytállnak a vendéglátó dolgozói munkájuk területén, az bizonyítja, hogy ez évi tervüket — amely 40,5 millió forint volt — már november 15- re teljesítették. Ez azt jelenti, hogy év végéig legalább 10—15 százalékai teljesítik túl éves tervüket. A vendéglátóipari vállalat azonban nem elégszik meg ezekkel az eredményekkel. A jövőben még nagyobb gondot fordít a tömegélelmezésre, a jobb kiszolgálásra és arra, hogy üzemeiből semmiféle áru se hiányozzék. Ezenkívül súlyt helyez az üzemegységek fejlesztésére és korszerűsítésére is. Még ebben az évben átadják rendeltetésének az új termelőműhellyel ellátott mázai cukrászdát, ami 600 000 forintba került. A jövő évben pedig befejezik az 1 300 000 forintos dunaföldvári szálloda építését, a 400 000 forintos bonyhádi cukrászdát és ugyancsak jövőre kerül sor a bonyhádi Béke étterem felújítására is. Mindez azt bizonyítja, hogy vendéglátóiparunk törődik azzal, hogy üzemei a dolgozók igényeit a legteljesebb mértékben kielégítsék. (M. M.) Póriban év végére minden utca járdásítva lesz Tolna megyében ezekben a napokban ünnepélyes külsőségek között kezdték meg a légoltal- misták az I960—61. kiképzési évet. A légoltalmisták a téli hetekben tartják foglalkozásaikat, amikor felkészülnek a haza védelmére. Az idén alap- és továbbképző tanfolyamokon több ezer légoltalmista sajátítja el a kiképzési év anyagát. Üzemekben, gyárakban, hivatalokban, községekben kezdődött a légoltalmisták kiképzése. Felvételeink a szekszárdi légoltalmisták ünnepélyes kiképzési évnyitóján készültek. Felső képünk az ünnepélyes megnyitó elnökségét, az alsó kép a hallgatóság egy részét mutatja be. (Foto: Tankovics) Páriban egy évtizeddel ezelőtt csak kg^uteának volt téglajárdája. Az elmúlt két év során községfejlesztési alapból és társadalmi munka segítségével a község minden utcáját járdásították az egyik oldalon. Két évvel ezelőtt egy kilométer. tavaly másfél kilométer, az idén pedig két kilométeres hosszúságú járdát építettek. Problémát jelent a meredek domboldalak utcáinak járdásí- tása. Ezért a községi tanács úgy határozott, hogy a meredek domboldalakban lévő házsorok elé téglajárdákat készíttet. A peremrészek járdásításának munkálataival kapcsolatban az idén a lakosság 8000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel.
