Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 196«. november 3, Az ENSZ közgyűlésén leleplezték az amerikaiak Kuba elleni agresszióját Pénzügyi botrány Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) olyan lépés történt, amelynek félreérthetetlen célja, hogy aláaknázza Kuba nemzetgazdaságát. Végül pedig ideológiai téren az amerikaiak alávaló propagandahadjáratot folytatnak a kubai forradalmi kormány ellen. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Államok Floridát a Kuba elleni intervenciós előkészületek támaszpontjául használja fel. Az amerikai imperialistákat kiszolgáló Guatemala pedig katonai táborrá változott, ahol a kubai nép árulóiból toborzott 1 beszédét Zorin. Sík Endre külügyminiszter felszólalása zsoldos hordákat kiképzik. Az Egyesült Államok Kuba területén levő guantanamói támaszpontjának azt a szerepet szánják, hogy ugródeszka legyen a Kuba elleni támadáshoz. Bármely pillanatban bekövetkezhető intervenció veszélye fenyegeti a Kubai Köztársaságot. Az Egyesült Államok meg akarja ismételni öt évvel ezelőtti akcióját, amellyel Guatemalában fegyveres erőszakkal megdöntötte a nép által törvényesen választott kormányt — fejezte be A szovjet küldött után dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szólalt fel. Hangoztatta, hogy olyan problémával állunk szemben, amelynek megfelelő gyors megoldására csak akkor lehet remény, ha a kérdést a közgyűlés plenáris ülésének napirendjére tűzik. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya már hosz- szabb idő óta olyan intézkedéseket foganatosít a Kubai Köztársaság ellen, amelyek az agresszió közvetlen előkészületeiként értékelhetők. Ebben a helyzetben egy olyan javaslat elfogadása, amely a kérdést a hosszú vitákat igénylő, amúgy is túlzsúfolt napirendű politikai bizottság elé utalná, önkéntelenül felveti a kérdést, vajon ez nem lenne-e egyértelmű az agresszió előkészítő közvetlen bátorításával. Az amerikai küldöttnek az általános ügyrendi bizottság vitájában tett ama kijelentésével foglalkozva, amely szerint az Egyesült Államok nem szándékozik megtámadni Kubát, Sík Endre emlékeztetett 1958 júliusára. Akkor amerikai tengerész- gyalogosok szálltak partra Libanonban, az angolok pedig ejtőernyős alakulatokat küldtek Jordániába. Az amerikai és az angol kormány akkor is hangoztatta, hogy nem támadja meg Ira- kot, csak abban az esetben, ha — mint ahogyan azt a New York Times hangsúlyozta — «-az iraki kormány nem tartja tiszteletben a Nyugat olajérdekeit«. »Mint köztudomású, a középkeleti világgal kapcsolatban összehívták az ENSZ rendkívüli közgyűlését, — tehát nem a politikai bizottságot, hanem a közgyűlés plénumát. Annak idején a nemzetközi közvélemény együttes és határozott fellépése mentette meg a fiatal Iraki Köztársaság függetlenségét, akadályozta meg a harmadik világháború kitörését. Ilyen tanulságok birtokában és mindezek szem előtt tartásával kell a közgyűlésnek döntenie a kubai kérdés napirendre tűzésével kapcsolatban — hangoztatta Sík Endre. Végül rámutatott: a magyar küldöttség nagyon is jól látja, hogy milyen cinikus játék folyik a közgyűlés jelenlegi ülésszakán, a napirendi pontok elosztásának kérdésében. Míg egyrészről nemlétező kérdéseket erőszakolnak a közgyűlés plénumának vitájára, addig másrészről megakadályozzák, hogy a nemzetközi békét és biztonságot valóban súlyosan érintő, tényleges problémák a közgyűlés' plénumán kerülhessenek megvitatásra. A következő felszólaló Kiszel- jov, belorusz küldött támogatta a kubai módosító indítványt és sürgette, hogy az ENSZ-közgyű- lés plénuma vitassa meg a kubai panaszt. Ezután Wadsworth, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Tagadni próbálta az amerikai agressziót bizonyító felszólalások szavahihetőségét és a tények »elferdítésével« vádolta a kubai álláspontot támogató küldötteket. Az amerikai delegátus azt állította, »az Egyesült Államoknak nincs kifogása azellen, hogy — ha más küldöttek is egyetértenek ezzel — a politikai bizottság egy korai időpontban megvitassa a kérdést«. A továbbiakban felszólalt Raul Roa, kubai külügyminiszter. Az amerikai küldött kijelentéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kormánya lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának elveit. A kubai kormány — mondotta — azért kéri panaszának a közgyűlés plénumán való megvitatását, mert az amerikai agresszió a nemzetközi békét és biztonságot veszélyezteti. A kubai panasz megvitatása nem a Biztonsági Tanácsra, vagy az amerikai államok szervezetére tartozik — mondotta. Végül hangsúlyozta, hogy a legutóbb Kuba ellen életbelépett amerikai embergó, a legdrasztiku sabb intézkedés, amelyet béke idején egy nép ellen valaha is hoztak. A kubai nép inkább meghal, de nem kapitulál — fejezte be beszédét Raul Roa. A további felszólalások során a kubai módosító indítványt támogatta Utha burmai, Tarabana bolgár és Palamarcsuk ukrán küldött. Guatemala és Costa Rica képviselője indítványozta, hogy a politikai bizottság tárgyalja a kubai panaszt. Ezután szavazásra tették fel a kubai módosító indítványt, amely javasolja, hogy az általános ügyrendi bizottság döntésével ellentétben a közgyűlés plénuma foglalkozzék az amerikai agresszió ellen emelt kubai panasszal. A módosító indítvány mellett 29, ellene 45 küldöttség szavazott, 18-an pedig tartózkodtak a szavazástól. Hét küldöttség nem vett részt a szavazásban. A kubai módosító indítvány mellett szavaztak a szocialista országok, továbbá Jugoszlávia, India, Indonézia, Irak, Jemen, Szaud Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság, Libia, Nepal, Ceylon, Burma, Kambodzsa, Etiópia, Ghana, Guinea, Marokkó, a Mali Köztársaság és Afganisztán. A módosító indítvány elvetése után a közgyűlés 54 szavazattal 11 ellenében (27 tartózkodás mellett) úgy határozott, hogy a politikai bizottság naoirendjére tűzi a kubai panaszt. Ellene szavaztak a szocialista országok, valamint Kuba és Indonézia. New York (TASZSZ): Washing tonban súlyos pénzügyi botrány robbant ki, amelyben Nixon al- elnököt kompromittáló adatok kerültek napfényre. Washingtoni körök véleménye szerint e körülmény nagy mértékben csökkenti Nixon esélyeit az elnök- választási harc utolsó napjaiban. A napokban Drew Pearson, neves amerikai publicista, érdekes cikket közölt, amely számos lapban megjelent. A cikk hangoztatja, hogy négy évvel ezelőtt Donald Nixonnak. az alelnök bátyjának vendéglői és üzletei súlyos pénzügyi helyzetbe kerültek. Donald Nixon úgy igyekezett kikerülni a válságból. hogy 205 000 dollár értékű kölcsönt vett fel a Hughes Tool nevű vállalattól. Mint Pearson megjegyzi, Nixon maga is részvényese volt bátyja csődbe jutott vállalatának. A Hughes Tool társaság vezetője, Howard Hughes, ugyanakkor ellenőrizte a Transworld Airlines légiforgalmi társaságot és más hatalmas vállalatokat is. A kölcsönt különböző kerülő utakon juttatták Donald Nixon vállalatának, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy gondosan eltitkol- í ják a kölcsön forrását. Mint Pear son cikkéből világosan kiderül, az óvatosságra minden ok megvolt: ugyanis a kölcsön rendkívül előnyösnek bizonyult Howard Hughes számára is. A milliomos a pénzösszeg kiutalása után számos külön kedvezményt kapott vállalatai számára a kormánytól. A publicista a továbbiakban rámutat, hogy Nixon alelnök személyesen segédkezett a kölcsön kiutalásának lebonyolításában. Azonban óvakodott attól, hogy neve szerepeljen a kölcsönnel kapcsolatos ügyletekben. A kölcsönnel összefüggő levelezésben sohasem szerepelt közvetlenül Nixon neve, hanem fedőnevek alatt említik. Nixon washing toni hivatalát például „kelet”, illetve „keleti részleg” álnéven szerepeltették. A New York Post szerdai száma interjút közöl Reines Los Angeles-i könyvelővel, akit azzal bíztak meg, hogy ellenőrizze Donald Nixon csődbejutott vállalatának ügyleteit. A könyvelő kijelentette, amikor a levelezésben megjelet a „kelet”, illetve a „keleti részleg” fedőnév, senki sem kételkedett, hogy ezen Nixon alelnököt kell érteni. Eisenhower nyilatkozata a guantanamói támaszpont „védelméről" II nyugati hatalmak nem merészelnek nyíltan fellépni az általános és teljes leszerelés ellen New York, (MTI). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának keddi ülésén a leszerelés kérdésében a bizottság elé terjesztett öt határozati javaslatot három újabb határozattervezettel egészítették ki. Ez idő szerint tehát a következő leszerelési javaslatok várnak megvitatásra. Szovjet határozattervezet az általános és teljes leszerelésről, szovjet javaslat a tízhatalmi leszerelési bizottság összetételének kibővítéséről. A nukleáris fegyverkísérleteket eltiltó lengyel határozati javaslat. Az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország közös határozat- tervezete. Anglia javaslata a leszerelés ellenőrzésének kérdéseit »tanulmányozó« műszaki szakértői bizottság alakításáról. Írország határozattervezete a nukleáris fegyverek terjesztésének korlátozását célzó egyezmény megkötéséről. Kanada, Svédország és Norvégia közös határozati javaslata az általános és teljes leszerelésre irányuló nemzetközi tárgyalások mielőbbi megújítására, valamint külön leszerelési bizottság alakítására, és Etiópia határozati javaslata a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltásáról szóló egyezmény megkötésére. A TASZSZ New York-i összefoglaló jelentése szerint a politikai bizottságban folyó vita azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak nem merészelnek nyíltan fellépni az általános és teljes leszerelés eszméi ellen, de ugyanakkor mindent elkövetnek e nemes cél meghiúsítására. A vitában egyébként Uj Zéland küldötte — közli a TASZSZ — felszólalásában támogatta a műszaki bizottság alakítására vonatkozó angol javaslatot . Green, kanadai külügyminiszter magasztalta a kanadai—svéd —norvég hármas határozattervezetet, amely a végeláthatatlan viták útjára ^terelné az Egyesült Nemzetek Szervezetét és ugyanakkor lényegében álcázná a tovább folyó fegyverekezési versenyt. Etiópia küldötte kijelentette, hogy az általános és teljes leszerelés az egyedüli ésszerű megoldás. Felhívta a küldötteket, hogy keressenek »kompromisszumos formulát« a szovjet leszerelési javaslatok és a nyugati javaslatok egybehangolására. Bisbe, kubai küldött kiemelte felszólalásában, hogy az imperialista országok nem akarnak komolyan tárgyalni az általános és teljes leszerelésről. Ám mondják ezt meg nyíltan a népeknek — folytatta Bisbe — és vessék le magukról a leszerelés híveinek palástját. A nyugati országokkal ellentétben — hangsúlyozta Kuba képviselője — a Szovjetunió, a világ legnagyobb államainak egyike, amely a leghatalmasabb és legpusztítóbb fegyverekkel rendelkezik, azok első soraiban halad, akik a leszerelésre törekszenek. A történelem megmutatta, hogy a nagyhatalmak közül csak a Szovjetunió tanúsított rugalmas magatartást és tett jelentős engedményeket a szembenálló félnek. Ezt meggyőzően bizonyítják a közgyűlés jelen időszakán előterjesztett újabb szovjet leszerelési javaslatok. Bisbe kijelentette, hogy Kuba határozottan támogatja a szovjet javaslatot. Az ülésen felszólaló Roa, kubai külügyminiszter szorgalmazta a tízhatalmi leszerelési bizottság kibővítését. Eisenhower elnök kedden nyilatkozatot tett és kijelentette, hogy az Egyesült Áramok minden szükséges lépést megtenne azért, hogy megvédje a Kuba délkeleti részén fekvő guantanamói haditengerészeti támaszpontját. Hangoztatta, hogy ez a támaszpont igen fontos a nyugati félgömb védelme szempontjából. Az elnök ebből a nyilatkozatából sem felejtette ki a hidegháborús uszítást, mert azt állította, hogy a támaszpont jelentősége megnövekedett »a jelenlegi kubai kormány és a szocialista országok között fennálló kapcsolatok miatt«. Eisenhower arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak a Kubával kötött szerződések alapján van joga e támaszpontra, s a szerződések módosítása csak a két fél közös megállapodása alapján lehetséges, de az Egyesült Államoknak egyáltalán nincs szándékában a módosítás. HAVANNA A kubai munkások egyaránt fontos feladatának tekintik a védelmi előkészületeket és a termelés fokozását. Az újabban államosított üzemek munkásai példátlan lelkesedéssel dolgoznak és a milícia fegyveresen védi az ipari központokat. A milícia országos vezetősége bejelentette, hogy vasárnap újabb fegyverek kiosztására kerül sor. A kubai szakszervezeti sző rt- ség fontos határozatokat hozott a munkások mozgósítására. — Az egyik határozat felszólítja a mun kások szervezeteit, törekedjenek a termelés olyan színvonalának fenntartására, amely biztosítja a lakosság, a forradalmi fegyveres erők és a forradalmi milícia ellátását. Egy másik határozat fokozott éberségre szólít fel. LA PAZ Bolívia fővárosában Fidel Castro híveiből megalakult egy ifjúsági bizottság, amely röplapokon felszólítja Bolívia népét, hogy támogassa a kubai kormányt és ítélje el az amerikai imperializmust. Delgado Fiallo, a hondurasi egyetemi hallgatók egyik szervezetének elnöke kijelentette, ha az Egyesült Államok megtámadja Kubát, Honduras népe az agresz- szió megtorlására intézkedéseket tesz a hondurasi amerikai érdekeltségek ellen, ezenkívül Hon- durasban önkénteseket toboroznak majd, hogy segítsenek megvédeni a kubai forradalmat. fl bolgár nemzetgyűlés nyilatkozata az ENSZ-küldöttség munkájáról Szófia, (TASZSZ). A bolgár nemzetgyűlés kedden egyhangúlag határozatot hozott, amelyben jóváhagyja az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő bolgár küldöttség tevékenységét. A bolgár nép üdvözli a szovjet kormány javaslatát a gyarmati rendszer azonnali és teljes felszámolására és úgy véli, hogy meg kell szüntetni az ENSZ-ben tapasztalható hiányosságokat, véget kell vetni az imperialisták uralmának e szervezeten belül — állapítja meg többek között a nyilatkozat. Kaszavubu és Mobutu tiltakozik az ázsiai és afrikai ENSZ-országok „vizsgáló bizottságának” látogatása ellen A jelek szerint későbbi időpontra akarják halasztani annak az úgynevezett „ENSZ-vizsgáló bizottságnak” elindulását Leo- poldvillebe, amelyet Hammarskjöld ENSZ-főtitkár „kongói tanácsadó bizottsága” alakított. Mint ismeretes, ez a 15 afro— ázsiai állam képviselőiből alakult bizottság azt a feladatot kap ta, hogy „békítse ki” Luraura- bát, Kongó törvényes miniszter- elnökét a törvényes kormány ellen fordult Kaszavubu elnökkel. Az amerikai tudósítókat informáló leopoldvillei ENSZ-kö- rökben azt hangoztatják, „a pillanatnyi helyzetben semmiféle haszonnal sem járna a bizottság kongói utazása ’. Értesülések szerint ugyanis Kaszavubu és Mobutu az ENSZ képviselőivel folytatott keddi tárgyalásukon kereken kijelentette, nem hajlandó elfogadni a 15 ázsiai és afrikai ENSZ-ország képviselőjéből alakult „vizsgáló bizottság” fáradozásait a kongói politikai ellentétek tisztázása végett. Tiltakozásuk ellenére Dayal tábornoknak elhatározott szándéka, hogy elfogadtatja velük a „kibékülés” gondolatát, Az ENSZ-kép- í viselet tagjainak ugyanis ma már az a véleménye, hogy „Mobutu erőfeszítései a katonai kormányzat megteremtésére” — azaz a katonai diktatúra bevezetésére tett kísérletei — nem oldhatják meg a „zűrzavart”. Dayal tábornok szavakkal elismeri, hogy Kongó problémájának megoldására újra össze kell hívni a parlamentet és ennek előfeltételeként Mobutunak, valamint Kaszavubunak „ki kell bé külnie” Lumumba miniszterelnökkel, a parlament összehívása érdekében azonban egyetlen konkrét lépésről sincs hír. Sendwe, a Balubakat párt elnöke, aki „száműzetése” ellenére visszatért az ENSZ támogatásával a kongói Katanga tartományba, kedden megérkezett a Katanga északi részében fekvő Bukamába, ahol a lakosság határtalan lelkesedéssel fogadta. Sendwe fogadtatását Katangá- ban semmiféle incidens sem zavarta meg, — Csőmbe, a tartomány szakadár „miniszterelnöke” nem válthatta be fenyegetéseit, amelyekkel meg akarta akadályozni a Kongó törvényes kormányához hű Balubakat párt vezetőjének visszatérését.
