Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 196«. november 3, Az ENSZ közgyűlésén leleplezték az amerikaiak Kuba elleni agresszióját Pénzügyi botrány Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) olyan lépés történt, amelynek félreérthetetlen célja, hogy alá­aknázza Kuba nemzetgazdaságát. Végül pedig ideológiai téren az amerikaiak alávaló propaganda­hadjáratot folytatnak a kubai forradalmi kormány ellen. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Államok Floridát a Ku­ba elleni intervenciós előkészüle­tek támaszpontjául használja fel. Az amerikai imperialistákat kiszolgáló Guatemala pedig ka­tonai táborrá változott, ahol a kubai nép árulóiból toborzott 1 beszédét Zorin. Sík Endre külügyminiszter felszólalása zsoldos hordákat kiképzik. Az Egyesült Államok Kuba terüle­tén levő guantanamói támasz­pontjának azt a szerepet szán­ják, hogy ugródeszka legyen a Kuba elleni támadáshoz. Bármely pillanatban bekövet­kezhető intervenció veszélye fe­nyegeti a Kubai Köztársaságot. Az Egyesült Államok meg akar­ja ismételni öt évvel ezelőtti ak­cióját, amellyel Guatemalában fegyveres erőszakkal megdöntöt­te a nép által törvényesen vá­lasztott kormányt — fejezte be A szovjet küldött után dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szólalt fel. Hangoztatta, hogy olyan prob­lémával állunk szemben, amely­nek megfelelő gyors megoldásá­ra csak akkor lehet remény, ha a kérdést a közgyűlés plenáris ülésének napirendjére tűzik. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya már hosz- szabb idő óta olyan intézkedése­ket foganatosít a Kubai Köztár­saság ellen, amelyek az agresszió közvetlen előkészületeiként érté­kelhetők. Ebben a helyzetben egy olyan javaslat elfogadása, amely a kérdést a hosszú vitákat igénylő, amúgy is túlzsúfolt na­pirendű politikai bizottság elé utalná, önkéntelenül felveti a kérdést, vajon ez nem lenne-e egyértelmű az agresszió előké­szítő közvetlen bátorításával. Az amerikai küldöttnek az ál­talános ügyrendi bizottság vitá­jában tett ama kijelentésével foglalkozva, amely szerint az Egyesült Államok nem szándé­kozik megtámadni Kubát, Sík Endre emlékeztetett 1958 júliusá­ra. Akkor amerikai tengerész- gyalogosok szálltak partra Liba­nonban, az angolok pedig ejtő­ernyős alakulatokat küldtek Jor­dániába. Az amerikai és az an­gol kormány akkor is hangoztat­ta, hogy nem támadja meg Ira- kot, csak abban az esetben, ha — mint ahogyan azt a New York Times hangsúlyozta — «-az iraki kormány nem tartja tiszte­letben a Nyugat olajérdekeit«. »Mint köztudomású, a közép­keleti világgal kapcsolatban összehívták az ENSZ rendkívüli közgyűlését, — tehát nem a poli­tikai bizottságot, hanem a köz­gyűlés plénumát. Annak idején a nemzetközi közvélemény együt­tes és határozott fellépése men­tette meg a fiatal Iraki Köztársa­ság függetlenségét, akadályozta meg a harmadik világháború ki­törését. Ilyen tanulságok birtokában és mindezek szem előtt tartásá­val kell a közgyűlésnek döntenie a kubai kérdés napirendre tűzé­sével kapcsolatban — hangoztatta Sík Endre. Végül rámutatott: a magyar küldöttség nagyon is jól látja, hogy milyen cinikus játék folyik a közgyűlés jelenlegi ülésszakán, a napirendi pontok elosztásának kérdésében. Míg egyrészről nem­létező kérdéseket erőszakolnak a közgyűlés plénumának vitájára, addig másrészről megakadályoz­zák, hogy a nemzetközi békét és biztonságot valóban súlyosan érintő, tényleges problémák a közgyűlés' plénumán kerülhesse­nek megvitatásra. A következő felszólaló Kiszel- jov, belorusz küldött támogatta a kubai módosító indítványt és sürgette, hogy az ENSZ-közgyű- lés plénuma vitassa meg a kubai panaszt. Ezután Wadsworth, az ameri­kai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Tagadni próbálta az amerikai agressziót bizonyító fel­szólalások szavahihetőségét és a tények »elferdítésével« vádolta a kubai álláspontot támogató kül­dötteket. Az amerikai delegátus azt állí­totta, »az Egyesült Államoknak nincs kifogása azellen, hogy — ha más küldöttek is egyetértenek ezzel — a politikai bizottság egy korai időpontban megvitassa a kérdést«. A továbbiakban felszólalt Raul Roa, kubai külügyminiszter. Az amerikai küldött kijelentéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kormá­nya lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának elveit. A kubai kormány — mondotta — azért kéri panaszának a közgyű­lés plénumán való megvitatását, mert az amerikai agresszió a nem­zetközi békét és biztonságot veszélyezteti. A kubai panasz megvitatása nem a Biztonsági Tanácsra, vagy az amerikai államok szervezetére tartozik — mondotta. Végül hangsúlyozta, hogy a legutóbb Kuba ellen életbelépett amerikai embergó, a legdrasztiku sabb intézkedés, amelyet béke idején egy nép ellen valaha is hoztak. A kubai nép inkább meg­hal, de nem kapitulál — fejezte be beszédét Raul Roa. A további felszólalások során a kubai módosító indítványt tá­mogatta Utha burmai, Tarabana bolgár és Palamarcsuk ukrán küldött. Guatemala és Costa Rica kép­viselője indítványozta, hogy a politikai bizottság tárgyalja a kubai panaszt. Ezután szavazásra tették fel a kubai módosító indítványt, amely javasolja, hogy az általános ügy­rendi bizottság döntésével ellen­tétben a közgyűlés plénuma fog­lalkozzék az amerikai agresszió ellen emelt kubai panasszal. A módosító indítvány mellett 29, ellene 45 küldöttség szavazott, 18-an pedig tartózkodtak a sza­vazástól. Hét küldöttség nem vett részt a szavazásban. A kubai módosító indítvány mellett szavaztak a szocialista országok, továbbá Jugoszlá­via, India, Indonézia, Irak, Je­men, Szaud Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság, Libia, Nepal, Ceylon, Burma, Kambodzsa, Eti­ópia, Ghana, Guinea, Marokkó, a Mali Köztársaság és Afganisztán. A módosító indítvány elvetése után a közgyűlés 54 szavazattal 11 ellenében (27 tartózkodás mel­lett) úgy határozott, hogy a poli­tikai bizottság naoirendjére tűzi a kubai panaszt. Ellene szavaztak a szocialista országok, valamint Kuba és Indonézia. New York (TASZSZ): Washing tonban súlyos pénzügyi botrány robbant ki, amelyben Nixon al- elnököt kompromittáló adatok kerültek napfényre. Washingtoni körök véleménye szerint e kö­rülmény nagy mértékben csök­kenti Nixon esélyeit az elnök- választási harc utolsó napjaiban. A napokban Drew Pearson, ne­ves amerikai publicista, érdekes cikket közölt, amely számos lap­ban megjelent. A cikk hangoztatja, hogy négy évvel ezelőtt Donald Nixonnak. az alelnök bátyjának vendéglői és üzletei súlyos pénzügyi hely­zetbe kerültek. Donald Nixon úgy igyekezett kikerülni a vál­ságból. hogy 205 000 dollár érté­kű kölcsönt vett fel a Hughes Tool nevű vállalattól. Mint Pear­son megjegyzi, Nixon maga is részvényese volt bátyja csődbe jutott vállalatának. A Hughes Tool társaság ve­zetője, Howard Hughes, ugyan­akkor ellenőrizte a Transworld Airlines légiforgalmi társaságot és más hatalmas vállalatokat is. A kölcsönt különböző kerülő utakon juttatták Donald Nixon vállalatának, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy gondosan eltitkol- í ják a kölcsön forrását. Mint Pear son cikkéből világosan kiderül, az óvatosságra minden ok meg­volt: ugyanis a kölcsön rendkí­vül előnyösnek bizonyult Ho­ward Hughes számára is. A mil­liomos a pénzösszeg kiutalása után számos külön kedvezményt kapott vállalatai számára a kor­mánytól. A publicista a továbbiakban rámutat, hogy Nixon alelnök személyesen segédkezett a köl­csön kiutalásának lebonyolításá­ban. Azonban óvakodott attól, hogy neve szerepeljen a kölcsön­nel kapcsolatos ügyletekben. A kölcsönnel összefüggő levelezés­ben sohasem szerepelt közvetle­nül Nixon neve, hanem fedőne­vek alatt említik. Nixon washing toni hivatalát például „kelet”, il­letve „keleti részleg” álnéven szerepeltették. A New York Post szerdai szá­ma interjút közöl Reines Los Angeles-i könyvelővel, akit az­zal bíztak meg, hogy ellenőriz­ze Donald Nixon csődbejutott vállalatának ügyleteit. A köny­velő kijelentette, amikor a leve­lezésben megjelet a „kelet”, il­letve a „keleti részleg” fedőnév, senki sem kételkedett, hogy ezen Nixon alelnököt kell érteni. Eisenhower nyilatkozata a guantanamói támaszpont „védelméről" II nyugati hatalmak nem merészelnek nyíltan fellépni az általános és teljes leszerelés ellen New York, (MTI). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának keddi ülésén a leszerelés kérdé­sében a bizottság elé terjesztett öt határozati javaslatot három újabb határozattervezettel egé­szítették ki. Ez idő szerint tehát a következő leszerelési javaslatok várnak megvitatásra. Szovjet határozattervezet az általános és teljes leszerelésről, szovjet javaslat a tízhatalmi le­szerelési bizottság összetételének kibővítéséről. A nukleáris fegyverkísérleteket eltiltó lengyel határozati javaslat. Az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország közös határozat- tervezete. Anglia javaslata a leszerelés ellenőrzésének kérdéseit »tanul­mányozó« műszaki szakértői bi­zottság alakításáról. Írország határozattervezete a nukleáris fegyverek terjesztésé­nek korlátozását célzó egyezmény megkötéséről. Kanada, Svédország és Norvé­gia közös határozati javaslata az általános és teljes leszerelésre irányuló nemzetközi tárgyalások mielőbbi megújítására, valamint külön leszerelési bizottság alakí­tására, és Etiópia határozati ja­vaslata a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltásáról szóló egyezmény megkötésére. A TASZSZ New York-i össze­foglaló jelentése szerint a poli­tikai bizottságban folyó vita azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak nem merészelnek nyíltan fellépni az általános és teljes leszerelés eszméi ellen, de ugyanakkor min­dent elkövetnek e nemes cél meghiúsítására. A vitában egyébként Uj Zéland küldötte — közli a TASZSZ — felszólalásában támogatta a mű­szaki bizottság alakítására vonat­kozó angol javaslatot . Green, kanadai külügyminisz­ter magasztalta a kanadai—svéd —norvég hármas határozatterve­zetet, amely a végeláthatatlan viták útjára ^terelné az Egyesült Nemzetek Szervezetét és ugyan­akkor lényegében álcázná a to­vább folyó fegyverekezési ver­senyt. Etiópia küldötte kijelentette, hogy az általános és teljes lesze­relés az egyedüli ésszerű meg­oldás. Felhívta a küldötteket, hogy keressenek »kompromisszu­mos formulát« a szovjet leszere­lési javaslatok és a nyugati ja­vaslatok egybehangolására. Bisbe, kubai küldött kiemelte felszólalásában, hogy az imperia­lista országok nem akarnak ko­molyan tárgyalni az általános és teljes leszerelésről. Ám mondják ezt meg nyíltan a népeknek — folytatta Bisbe — és vessék le magukról a leszerelés híveinek palástját. A nyugati országokkal ellentétben — hangsúlyozta Kuba képviselője — a Szovjetunió, a világ legnagyobb államainak egyike, amely a leghatalmasabb és legpusztítóbb fegyverekkel rendelkezik, azok első soraiban halad, akik a leszerelésre törek­szenek. A történelem megmu­tatta, hogy a nagyhatalmak közül csak a Szovjetunió tanúsított ru­galmas magatartást és tett jelen­tős engedményeket a szembenálló félnek. Ezt meggyőzően bizonyít­ják a közgyűlés jelen időszakán előterjesztett újabb szovjet le­szerelési javaslatok. Bisbe kije­lentette, hogy Kuba határozottan támogatja a szovjet javaslatot. Az ülésen felszólaló Roa, kubai külügyminiszter szorgalmazta a tízhatalmi leszerelési bizottság kibővítését. Eisenhower elnök kedden nyi­latkozatot tett és kijelentette, hogy az Egyesült Áramok min­den szükséges lépést megtenne azért, hogy megvédje a Kuba délkeleti részén fekvő guantana­mói haditengerészeti támaszpont­ját. Hangoztatta, hogy ez a tá­maszpont igen fontos a nyugati félgömb védelme szempontjából. Az elnök ebből a nyilatkozatá­ból sem felejtette ki a hideghá­borús uszítást, mert azt állítot­ta, hogy a támaszpont jelentősé­ge megnövekedett »a jelenlegi kubai kormány és a szocialista országok között fennálló kapcso­latok miatt«. Eisenhower arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak a Kubával kötött szerződések alap­ján van joga e támaszpontra, s a szerződések módosítása csak a két fél közös megállapodása alapján lehetséges, de az Egye­sült Államoknak egyáltalán nincs szándékában a módosítás. HAVANNA A kubai munkások egyaránt fontos feladatának tekintik a vé­delmi előkészületeket és a ter­melés fokozását. Az újabban ál­lamosított üzemek munkásai pél­dátlan lelkesedéssel dolgoznak és a milícia fegyveresen védi az ipari központokat. A milícia or­szágos vezetősége bejelentette, hogy vasárnap újabb fegyverek kiosztására kerül sor. A kubai szakszervezeti sző rt- ség fontos határozatokat hozott a munkások mozgósítására. — Az egyik határozat felszólítja a mun kások szervezeteit, törekedjenek a termelés olyan színvonalának fenntartására, amely biztosítja a lakosság, a forradalmi fegyveres erők és a forradalmi milícia el­látását. Egy másik határozat fo­kozott éberségre szólít fel. LA PAZ Bolívia fővárosában Fidel Castro híveiből megalakult egy ifjúsági bizottság, amely röplapo­kon felszólítja Bolívia népét, hogy támogassa a kubai kor­mányt és ítélje el az amerikai imperializmust. Delgado Fiallo, a hondurasi egyetemi hallgatók egyik szerve­zetének elnöke kijelentette, ha az Egyesült Államok megtámadja Kubát, Honduras népe az agresz- szió megtorlására intézkedéseket tesz a hondurasi amerikai érde­keltségek ellen, ezenkívül Hon- durasban önkénteseket toboroz­nak majd, hogy segítsenek meg­védeni a kubai forradalmat. fl bolgár nemzetgyűlés nyilatkozata az ENSZ-küldöttség munkájáról Szófia, (TASZSZ). A bolgár nemzetgyűlés kedden egyhangúlag határozatot hozott, amelyben jó­váhagyja az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő bolgár kül­döttség tevékenységét. A bolgár nép üdvözli a szovjet kormány javaslatát a gyarmati rendszer azonnali és teljes fel­számolására és úgy véli, hogy meg kell szüntetni az ENSZ-ben tapasztalható hiányosságokat, vé­get kell vetni az imperialisták uralmának e szervezeten belül — állapítja meg többek között a nyilatkozat. Kaszavubu és Mobutu tiltakozik az ázsiai és afrikai ENSZ-országok „vizsgáló bizottságának” látogatása ellen A jelek szerint későbbi idő­pontra akarják halasztani annak az úgynevezett „ENSZ-vizsgáló bizottságnak” elindulását Leo- poldvillebe, amelyet Hammarsk­jöld ENSZ-főtitkár „kongói ta­nácsadó bizottsága” alakított. Mint ismeretes, ez a 15 afro— ázsiai állam képviselőiből ala­kult bizottság azt a feladatot kap ta, hogy „békítse ki” Luraura- bát, Kongó törvényes miniszter- elnökét a törvényes kormány el­len fordult Kaszavubu elnök­kel. Az amerikai tudósítókat in­formáló leopoldvillei ENSZ-kö- rökben azt hangoztatják, „a pil­lanatnyi helyzetben semmiféle haszonnal sem járna a bizottság kongói utazása ’. Értesülések sze­rint ugyanis Kaszavubu és Mo­butu az ENSZ képviselőivel folytatott keddi tárgyalásukon kereken kijelentette, nem haj­landó elfogadni a 15 ázsiai és afrikai ENSZ-ország képviselőjé­ből alakult „vizsgáló bizottság” fáradozásait a kongói politikai ellentétek tisztázása végett. Tiltakozásuk ellenére Dayal tá­bornoknak elhatározott szándéka, hogy elfogadtatja velük a „kibé­külés” gondolatát, Az ENSZ-kép- í viselet tagjainak ugyanis ma már az a véleménye, hogy „Mobutu erőfeszítései a katonai kormány­zat megteremtésére” — azaz a katonai diktatúra bevezetésére tett kísérletei — nem oldhatják meg a „zűrzavart”. Dayal tábornok szavakkal el­ismeri, hogy Kongó problémájá­nak megoldására újra össze kell hívni a parlamentet és ennek előfeltételeként Mobutunak, va­lamint Kaszavubunak „ki kell bé külnie” Lumumba miniszterel­nökkel, a parlament összehívása érdekében azonban egyetlen konkrét lépésről sincs hír. Sendwe, a Balubakat párt el­nöke, aki „száműzetése” ellené­re visszatért az ENSZ támoga­tásával a kongói Katanga tarto­mányba, kedden megérkezett a Katanga északi részében fekvő Bukamába, ahol a lakosság ha­tártalan lelkesedéssel fogadta. Sendwe fogadtatását Katangá- ban semmiféle incidens sem za­varta meg, — Csőmbe, a tarto­mány szakadár „miniszterelnö­ke” nem válthatta be fenyege­téseit, amelyekkel meg akarta akadályozni a Kongó törvényes kormányához hű Balubakat párt vezetőjének visszatérését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom