Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
I960, november 3. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG Á pártépítési munka és a pártonkívüli aktívahálózat közötti összefüggés Egyik régi párttag ismerősöm rosszallását fejezte ki az új szokással kapcsolatban, amely szerint a párthoz közelálló párton- kivüll aktívákat is sűrűn meghívják taggyűlésekre. Sehogy sem akarta megérteni, mi keresnivalója van pártonkívülinek a kommunisták tanácskozásán. A termelőszövetkezeti pártszervezet életének komolytalanná válásától tartott, amikor az új szokás meghonosodásával szembehelyezkedett. Később szórványosan másokai is találkoztam, akik hasonló nézeteket vallottak. A zombai tapasztalatok A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezet pártszervezetének tagjai közül mindössze hárman dolgoztak a termelőszövetkezetben. A többi párttag a falu politikai vezetői közül került a termelőszövetkezet pártszervezetébe. A pártszervezet tömegbefolyása, mozgósító ereje a kezdeti időszakban gyenge volt. Tevékenységének nagy része »befelé« irányult, a legszűkebb értelemben vett belső pártélet gyakorlásával merült ki. Fél éven keresztül egyetlen tagjelöltet, vagy tagot nem vettek fel, A felsőbb párthatározat értelmében ez év szeptemberében a Parasztbecsület Termelőszövetkezet pártszervezete is pártonkívüli aktívahálózatot hozott létre. A párthoz közelálló pártonkívüli aktivistákat meghívták taggyűlésekre. A taggyűlések elevenekké lettek. Egyre több szó esett a termelőszövetkezeti munkáról és a szövetkezeti gazdálkodásból adódó problémák megoldásáról. A pártonkívüli aktívákat a pártszervezet feladatokkal látta el. Bevonta őket a pártmunkába. A három termelőszövetkezeti párttagnak ebben az időben tizenöt pártonkívüli aktíva segített a politikai feladatok megoldásában. A politikai munka fellendítése rövid időn belül éreztette hatását a termelőszövetkezet munkájában. Megszilárdult a munkafegyelem. Az őszi munkák végzésében az egész tagság részéről nagyobb aktivitást sikerült elérni, mint a nyári és tavaszi munkáknál. A pártpolitikai munkába bevont és kipróbált aktívák közelebb kerültek a párthoz. Egy hónap leforgása alatt négyen kérték felvételüket az alapszervezetbe. Az új tagjelöltek kipróbált emberek A régebbi gyakorlat szerint a párttagok közül néhányat megbízott az alapszervezet azzal, hogy személy szerint foglalkozzon a párthoz közelálló, jól dolgozó szövetkezeti tagokkal, s nevelje őket kommunistává. Az egyénileg történő ráhatás és nevelés tulajdonképen ma is fontos, de egymagában nem elégséges. Ma is jó és szükséges, ha a régi párttag személy szerint foglalkozik a leendő párttaggal, de ezt a módszert tökéletesebbé tehetjük azáltal, ha a párthoz közelállókat, az aktívákat, még mielőtt felvételüket kérnék, bevonjuk a munkába. Ha eljönnek a taggyűlésre, megismerkednek a pártdemokrá„I gépállomás segítsége nélkül nem sokra vinnénk“ Tapasztalatok az izményi Gábor Áron Tsz-ben A termelőszövetkezeti gazdálkodást illetően Izményben ina sajátos a helyzet. A viszonylag kis faluhoz közel van a szászvári, a nagymányoki, sót a pécsi bánya is. A férfiak jelentős hányada a jó kereseti lehetőséget kínáló bányában dolgozik inkább, mint a földművelésben. A több mint másfélezer holdas határt azonban meg kell művelni, ami a helybeli Gábor Áron Termelőszövetkezet tagjaira vár. Ehhez a földterülethez 167 tag van az izményi közös gazdaságban. Ez elég is lenne, ha... Igen, ha a szövetkezeti tag >k többsége nem nő és a munkát már nemigen bíró idős paraszt- ember lenne. De ez így van. S még hozzájön, hogy a szövetkezet fiatal, nem rendelkezik a nagyüzemi gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen gépekkel. Ennek ellenére jól művelt a határ, annak rendje szerint folyik ma az őszi szántás, vetés, a termények betakarítása. — Nincsen nálunk különösebb baj, mert kézierő van, főleg asz- szonyak. A szántást-vetést pedig elvégzi a gépállomás, sőt a termények betakarításában is oroszlánrészük van a traktorosoknak — mondja Komáromi Lajos tsz-elnök. Az a helyzet, hogy mivel Iz- mény ez év tavaszán lett termelőszövetkezeti község, a gépállomás csak kevés munka elvégzését tudta vállalni, mert a gépkapacitások zömét erre az időre más tsz-ekkel lekötötte. A bonyhádi gépállomás vezetői és traktorosai azonban ettől függetlenül annyi segítséget adtak és adnak ma is a szövetkezetnek, ami elég ahhoz, hogy minden rendben legyen. A 90 hold napraforgó, a 45 hold siló és 70 hold maghere betakarítását a bonyhádi traktorosok szerződés nélkül is elvégezték a tsz-nek. Nincs olyan hét, hogy a gépállomás igazgatója, Brückner Ferenc és főagronómusa, Lencse Vince ne keresné fel a szövetkezet vezetőségét, segítséget kínálva. Rein Ádám traktoros brigádvezető pedig szinte mindennapos vendég a közösben. — Nagyon hálásak vagyunk a gépállomás vezetőségének, meg a traktorosoknak, mert a gépállomás segítsége nélkül nem sokra vinnénk — jegyzi meg az elnök. A traktorosoknak kötelességük, hogy segítsenek a tsz-nek, mégis elismerés jár Gazdag István, Dal- mandi István, Bálint János és Biszák István traktorosoknak, ök a tavasz óta ebben a közös gazdaságban dolgoznak, tagok ők is, feleségeik is. 4. A fényújság az utolsó megbeszélés hírét közölte. — Az Egyesült Űrkutató Központ sajtófőosztálya jelenti. A Kozmoszplán holnapután hajnalban, 5 óra 30 perc 16 másodperckor elindul 55 millió kilométeres útjára. A Mars bolygó évmilliárdos titkainak felderítése új szakaszba érkezett. A Kozmoszplán parancsnoka Pjotr Zsukov, a központ bolygókutató szekciójának vezetője. Percekig villogtak a hatalmas betűk, amikor elsötétült a fényújság és újabb közlés betűi gyulladtak ki gyors egymásutánban. — Legközelebbi hírünk 15 perc múlva várható. Addig a fényújság televíziós ernyőjén Igor Kuz- mics, a központ sajtófőnöke nyilatkozik munkatársunknak a Kozmoszplán útjának világvisszhangjáról. Valahol a hatodik és a tizedik emelet közötti térségben nyomban megvilágosodott egy harmincszor ötven méteres mező és az óriási kivetített képen feltűnt Igor Kuzmics arca, amint a központ televíziós riporterének interjút ad a Kozmoszplán útjáról. A színes képet sugárzó hatalmas képernyő kékes derengéssel sugározta be a térre özönlők tízezreit, akik izgatottan tárgyalták a rendkívüli tudományos eseményt, az eddig közölt híreket. A riporter kellemes hangja betöltötte az Űrhajósok terét. A kombinált fémhangszórók kitűnő akusztikai hatást teremtettek a ciával és a pártfegyelemmel, s a megbízatások teljesítésével bebizonyíthatják, hogy milyen képességeik vannak, alkalmasak-e arra, hogy a párthoz tartozzanak? Nem minden aktíva válik párttaggá. De aki jól kiállja a próbát, aki megszereti a pártmunkát, aki nemcsak az elvekkel rokonszenvez, nemcsak szimpatizáns, hanem a gyakorlati végrehajtás nehéz feladatait is szívesen vállalja, az előbb-utóbb azzá válik, s új tagjelöltjeink már munkában kipróbált, megedződött emberek lesznek. A másik véglet Amikor vitatkozunk azzal a néhány elvtárssal, aki a taggyűlések »komolyságát« félti a pártonkívüli aktíváktól, ugyanakkor a másik fajta véglet képviselőinek sem szabad teret engedni a gyakorlati pártéletben. Lehetnek szigorúan belső ügyei a pártszervezetnek. Vannak taggyűlések, amelyeknek témája nem tartozik a nagy nyilvánosság elé. A párttagokat a pártfegyelem kötelezi arra, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban ne »fecsegjenek«. Ilyenkor természetesen nem hívjuk meg a pártonkívüli aktívákat, mivel rájuk a pártfegyelem nem vonatkozik. Ilyen témájú taggyűlés azonban csak ritkán fordul eiő, a taggyűlések túlnyomó többsége a termelőszövetkezetek életével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. A kislétszámú tsz-pártszerve- zetek tömegbefolyásának is fontos kelléke az aktívahálózat. Az aktívahálózat kiépítése és mozgásbahozása nemcsak a pártépítési munkát segíti, a tömegbefolyást is elmélyíti. Termelőszövetkezeti pártszerveink nagy része még kis létszámmal rendelkezik, s ezeken a kislétszámú szervezeteken belül is kevés a termelőszövetkezetben dolgozó kommunista. A termelőszövetkezeti tagokból álló aktívahálózat megsokszorozza a párt tömegbefolyásnt. Murgán például amióta a héttagú pártszervezet mellett tizenkét tagú aktívahálózat működik, a pártszervezet mozgósítani tudja a szövetkezet tagságán kívül a hozzátartozók jelentős részét is a termelőszövetkezeti munkára. H. T. Erről is beszélni keilt A megyei könyvtár rr 1 ^ 1 /■ • * r • r /I művelődési autójáról Nézegettük akkor, amikor idekerült, mint egy csodát, s beszélgettünk róla sokat, új volt, érdekes, új módja, új színfoltja a kultúra terjesztésének. Ma mái megszoktuk ezt is, mint annyi sok mindent, s elmegyünk az autó mellett, legfeljebb azt vesz- szük észre, hogy bizony megkopott, nyomokat hagyott rajta a sok rossz, kátyús földút. Pedig sok-sok dicsérő szót kellene ejteni erről az autóról, külön Lehel Istvánról, a könyvtárosról, meg Vida Lászlóról a gépkocsi vezetőjéről, s egyben a mozigépészről. Van a megyében 37 olyan település, amely távol van falutól, várostól, kövesúttól, kultúrától. A harminchétből tizenhét településre elviszik ezzel az autóval a kultúrát Lehel István, Vida László, meg azok, akik csatlakoznak hozzájuk. Október hónapban tizenhétszer kölcsönöztek ki könyvet, tizenegy előadást tartottak és huszonegy filmet vetítettek le a művelődési autó utasai. Földúton döcög a kocsi, beleragad a sárba, traktorokkal, lovakkal vontatják, de megérkezik újra és újra. Felsőrácegres- re 8 kilométer, Alföld szállásra 9 kilométer, Pogányvárra 5 kilométer, Nosztány-pusztára 7 kilométer földút vezet. Felső- és Al- sórácegres között sárba ragadtak egyszer és ott töltötték az éjszakát. Nehéz körülmények között terjeszti a művelődési autó a kultúrát. Nehéz, küzdelmes munka ez a kultúr-autó dolgozóinak a munkája. Miért csinálják szívesen-lelkesen? Azért, mert hivatásuk a kultúra terjesztése és minden anyagi elismerésnél többet ér az elhagyott települések hálás közönsége. Egyszer egyik pusztán az autó köré csoportosultak az asszonyok. Azt hitték mentő. S amikor kiderült, hogy nem az, az egyik asszony mégis rácáfolt, mondván: mentő ez, lélekmentő. Ezek az emberek, akik életükben alig láttak filmet, alig olvastak könyvet, most jó filmelőadások résztvevői, könyveket olvasnak, népszerű tudományos előadásokat hallgatnak. Nagy Jánosné, Deli Mihály Csehi-szőlőhegyről, Benástok Antal Csurgóból 10—15 könyvet olvas el havonta. Az emberek igénylik a kultúrát. A művelődési autó megjelenése minden településen eseményszámba, ünnepszámba megy. Odasereglik köréje a falu apraja-nagyja, s este zsúfolásig megtelik a kultúrterem, az iskola, vagy más, előadásra alkalmas helyiség. Ez az egy művelődési autó nem is tudja már kielégíteni az igényeket. Jövőre kap a megyei könyvtár még egy autót. így a 37 pusztából még többet tudnak rendszeresen látogatni. Szép hivatást töltenek be azok, akik a művelődési autóval járnak. Sok nehézséggel, küszködéssel jár ez a munka, de lelkesítő eredményekkel is. Mert nemcsak a villanyfényt gyújtja ki a pusztákon berregő agregátor, hanem a kézről-kézre járó könyvek, a pergő filmkockák, a tudományos előadások kigyújtják a fényt az emberek fejében is. Gy. J. Lehet az asszonyokra számítani Varsádon Ezzel a mondással fogadják Varsádon a két termelőszövetkezetben azt, aki a munkák menete iránt érdeklődik. És ez nemcsak mondás, mert utána tényekkel támasztják alá. Néhány példa erre: a Kossuth Termelőszövetkezetnek 10 hold cukorrépája volt. Ezt mintegy 22 asszony, Kern Katalin csapata szedte fel. méghozzá négy nap alatt. Abban is nagy részük van, hogy 100 mázsás holdankénti átlagtermést takaríthattak be. A 11 hold napraforgót is ez a csapat szedte le és mindjárt ki is csépelte. A Béke Termelőszövetkezetben is 18—20 asszony tevékenykedik. Egyik részük tagként, másik részük mint besegítő családtag dolgozik a közösben. Valameny- nyiök részére kiosztották a területeket a művelés idejére. Ez is közrejátszott bizonyára, hogy most a betakarításkor például Cukorrépából 170 mázsás termést értek el. / SASS ERVIN:/ lálbúlygó □ köralakú tér épületóriásai között. Százezernyi ember fordította tekintetét a magasba. A riporter szembefordult a számára láthatatlan nézőkkel. — Kedves nézőink, bemutatom önöknek Igor Kuzmics elvtársat, központunk sajtófőnökét, aki e pillanatban érkezett az utolsó megbeszélésről, ahol az expedíció tagjai és a központ elnöksége véglegesen lezárják a Kozmoszplán programját. Kedves Igor Kuzmics, kérem tájékoztassa fővárosunk lakóit a Kozmoszplán tervezett útjáról... Igor Kuzmics megnyerő voná- sú arcán mosoly suhant át, bár hangjában, amikor megszólallt, furcsa izgatottság érződött. — Ismeretes, hogy most ebben az évben került újra 55 millió kilométer közelségbe Földünkhöz, naprendszerünk legtitokzatosabb bolygója, a Mars. Eddig 25 kutató-rakétát küldtünk a Hold B—5 jelzésű űrállomásról a Mars felé. Ezek a rakéták részben a Mars holdjaivá váltak, részben a Marsra szállítottak különleges hernyótalpas laboratóriumokat. Néhány rakétánk viszont — mint például a Zeusz IV-es és az Ikarusz I-es — a Mars többszörös megkerülése után visszatért holdbéli támaszpontjára. A kutató-rakéták értékes adatait központunk holdbéli kolóniája feldolgozta és továbbította a Földre. — Ha szabad kérdeznem, kedves Igor Kuzmics, milyen, eddig nem ismert adatokat hoztak ezek a rakéták a távoli, rejtélyes bolygóról? — Szól közbe a riporter. Kuzmics újra elmosolyodott és tovább folytatta. — Ne kívánja kedves barátom, hogy elmeséljem azokat, hiszen azt már nézőink legalább olyan jól ismerik, mint jómagam. De egyet mégis elmondanék, egy olyan új és megdöbbentő hírt, melyet ezelőtt néhány perccel televízión küldött hozzánk a Hold-kolónia tudóscsoportja. Az Űrhajósok terén százezer ember morajlott fel Igor Kuzmics szavaira. Többen bekapcsolták zseb-magnetofonjukat, hogy otthon, családi körben is lejátszhassák a szenzációsnak ígérkező hírt. Jól látták, hogy Kuzmics egy fényképfelvételt húz elő belső zsebéből és átadja a riporternek. — Látja ezt a felvételt? — Igen — válaszolta kissé meglepődve a riporter. — Nos, mondja el, mit lát rajta? Nézőink bizonyára roppant kíváncsiak, dehát százezer példányban még nem sokszorosíthat tűk, hisz tíz perce érkezett, mondhatnám az utolsó pillanatban, mielőtt a Kozmoszplán útrakel, hogy közvetlenül Földünkről szá- guldjon ki az űrbe a Mars felé. Nos, barátom, beszéljen! A téren szorongó tömeg látta, hogy a riporter átveszi a fény- képfelvételt, néhány pillanatig mereven nézi, aztán felkiált: — Nem értem!,.. De...de...úgy látom, földrengés, vagy... vagy valami más. iszonyatos erő pusztított itt... Por és törmelék burkol be mindent... Mintha a kiásott Pompiejit látnám... Igor Kuzmics! Ez a felvétel... ez a felvétel... Az Űrhajósok terén százezer ember megdöbbentő felkiáltása hullámzott. A riporter szótlanul tartotta kezében a fényképet. Igor Kuzmics egészen közel lépett a televíziós felvevő kamera elé. A tér hirtelen elcsendesedett. — Igen barátaim, ez a felvétel a Mars északi féltekéjének kö- zep>etáján készült. A még úton lévő Ikarusz II. kutatórakétánk távfényképezőgépe egy hatalmas Mars-metropolis romjait rögzítette különleges, fényérzékeny szalagjára. Ezt a felvételt vettük át tíz perccel ezelőtt a Hold-kolónia tudósítóitól. (FolytatjukJ
