Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

3 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. november f. Hz amerikai elnökjelöltek újabb demagóg ígérgetései egy héttel a választások előtt Washington: (MTI) Utolsó he­tébe lépett az amerikai elnök- választási kampány és a jelöltek újabb demagóg ígérgetésekkel igyekeznek minél több szavazatot biztosítani maguknak. Kennedy, a demokrata párt el­nök jelölt je vasárnap este a tele­víziós műsorban szerepelt. A sze­nátor kérdésekre válaszolva lé­nyegében megismételte állás­pontját a legfontosabb kül- és belpolitikai problémákkal kap­csolatban. Hangoztatta, amennyi­ben elnökké választják, »valószí­nűleg csak akkor lesz hajlandó csúcsértekezletre menni, ha elő­zőleg bizonyos eredményt értek el az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése terén«. Homályos formában állást fog­lalt az algériai kérdésben és re­ményét fejezte ki, hogy »rövide­sen sikerül olyan megoldást ta­lálni, amely Franciaországgal kö­zösségben elismeri az algériai nép önrendelkezési törekvését«. Kennedy megismételte azt az állítását, amely szerint »nyilván­való, hogy az Egyesült Államok külföldi befolyása és tekintélye csökkent a múlthoz képest«. Hangoztatta, hogy feltétlenül ragaszkodni fog az állam és az egyház elkülönítésének elvéhez. A kubai kérdésről szólva Ken­nedy fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy az Egyesült Államoknak ' nógatnia kell a Castro-ellenes elemeket, hozzá tette azonban »bárrpilyen akciót csak a többi latin-amerikai or­szággal egyetértésben szabad fo­ganatosítani«. Kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok »foko­zott mértékben sugároz majd rá­dióadásokat Kuba felé és bátorít­ja azokat a kubaiakat, akik az Egyesült Államokba menekül­tek«. Kennedy általában szemére ve­tette az Eisenhower-kormány- nak, hogy — mint mondotta — »nem kellőképpen sorakozott fel á szabadság áramlata mellett, különösen a világnak olyan terü­letein, mint Indokína, Algéria és Latin-Amerika«. Ezzel a kijelen­tésével félreérthetetlenül utalt arra, hogy a jövendő amerikai kormány igyekszik majd az ed­diginél jobban a maga javára ki­használni a népek szabadságitö­rekvéseit. Végül — tekintve az elmúlt na- pok pánikszerű aranyvásárlási hullámát egyes nyugati pénzpia­cokon — biztosította hallgatósá­gát, hogy feltétlenül fenntartja az arany és a dollár jelenlegi ará­nyát, vagyis az arany unciánkint 35 dolláros árát. Ugyanakkor hangoztatta, hogy véleménye sze­rint gátat kell vetni az Egyesült Államok fizetési mérlege állan­dó rosszabbodásának. Sürgős in­tézkedésként javasolta, hogy az új amerikai kormány »haladék­talanul kezdjen tárgyalásokat« azoknak a mesterséges korlátok­nak ledöntésére, melyek egy részről az amerikai áruk kül­földre áramlásának, másrészről pedig a külföldi tőke beözönlésé- nek útjában állnak. Kilátásba he­lyezte továbbá, hogy megválasz­tása esetén szorgalmazni fogja, Amerika szövetségesei »az eddi­ginél nagyobb mértékben járul­janak hozzá a szabad világ ka­tonai és gazdasági erejének ki- fejlesztéséhez«. Félreérthetetle­nül utalt arra, hogy az amerikai kormány »benyújtja majd a számlát« és kijelentette »azok­nak a nyugat-európai országok­nak, amelyeknek gazdasági éle­tét amerikai segítséggel állítot­ták helyre, az eddiginél nagyobb mértékben részt kell venniök a kommunizmus elleni harcban«. Kennedy vasárnap beszédet mondott a Philadelphia szom­szédságában lévő Lewittown acélipari városkában. Ebben a beszédében — nyilvánvalóan te­kintettel az acélipari munkások­ra — azt ígérte, elnökké válasz­tása esetén törekedni fog arra, hogy »az Egyesült Államok 1968-ra elérje a teljes foglalkoz­tatottságot«. Ez — mondotta — azt jelenti, hogy nyolc év múlva az egész férfi és női munkaerő — mintegy 84 millió ember — dolgozhat, ha akar. Hosszú hallgatás után megszó­lalt vasárnap Johnson szenátor, a demokrata párt alelnökjelöltje is. Johnson egy sajtóértekezleten kifejtette azt a meggyőződését, amely szerint a választási kam­pány egyik legjelentősebb fejle­ménye Nixannak az az elhatáro­zása, hogy nem hajlandó újabb televíziós vitában részt venni Kennedyvel. A szenátor hangsúlyozta, a köz- társasági pártiak most azt sze­retnék, ha Eisenhower elnök »a saját lován vinné be Nixont a Fehér Házba«. A sajtóértekezleten nyilatko­zott Kaokson szenátor, a demok­rata párt országos vezetője is. Azt jósolta, hogy az elnökválasz­tások a demokrata párt győzel­mét hozzák és hangoztatta, vé­leménye szerint Nixon »már most vereséget szenvedett jelölt benyomását kelti«. Stevenson, a demokrata párt kétszeres elnökjelöltje vasárnap azzal vádolta Nixont, hogy az al- elnök mindenre képes, csak pil­lanatnyi népszerűségét növelni tudja. »Az Egyesült Államoknak elege van abból a külpolitikából, amelyről nem lehet vitatkozni. Elege van abból a köztársaság­párti jólétből, amely annyira tö­rékeny, hogy beszélni sem lehet róla...« Nixon alelnök, a köztársasági párt elnökjelöltje pihenéssel töl­tötte a vasárnapot. Ennek elle­nére kiadott egy rövid nyilatko­zatot, amelyben homályos és ál­talános formákban az öregek problémáival foglalkozik. Nixon titkársága vasárnap köz­leményt adott ki az elnökjelölt által folytatott kampány eddigi eredményeiről. A közlemény szerint Nixon úgy véli, hogy ötven százalék esélye van New York, Pennsylvania, Ohio, Michigan és Illionis álla­mokban. Véleménye szerint »nö­vekednek az esélyei« Califomiá- ban és Texasban. Ez a hét állam azért fontos, mert az 537 elektor közül 205 ezekből az államokból kerül ki. A közlemény beismeri végül, hogy az Egyesült Államok keleti államaiban Kennedy vezet. Nyilatkozott vasárnap Cabot Lodge, a köztársasági párt alel­nökjelöltje is. A demagóg ígér­getéseket ezúttal a szakszerveze­tek területére terjesztette ki. Hangoztatta, hogy »a jövőben növelni kell a szakszervezetek­nek az amerikai külpolitika ki­alakításában játszott szerepét«, így többek közt a kormánynak »az eddiginél jobban együtt kell működnie a szakszervezeti moz­galommal, annak érdekében, hogy támogassák a nem-kommu­nista szakszervezetek megerősö­dését a gazdaságilag elmaradt or­szágokban«. Nem feledkezett meg Cabot Lodge vasárnap a hidegháborús uszításról sem. Az Amerikában élő lengyel emigránsok szervezetének ban­kettjén uszító hangú beszédében hangoztatta, »megígéri, hogy so­ha nem feledkezik meg a lengyel nép és a vasfüggöny mögött élő más népek szenvedéseiről és min­den tőle telhetőt elkövet azok enyhítésére«. A Reuter hírmagyarázója a választási esélyeket latolgatva hangoztatja, hogy az eddigi je­lek szerint igen szoros eredmény várható. A Daily News próba­szavazásai azt mutatják, hogy Kennedy 56,1:43,9 arányban még mindig vezet Nixonnal szemben, az alelnök azonban az elmúlt 24 órában valamelyest javított hely­zetén. Latin-Amerika népei támogatják a kubai torradaimat Havanna, (MTI). A kubai sajtó egyre élesebben leplezi le az Egyesült Államok inváziós terveit és hangsúlyozza, hogy az ellenség próbálkozása kudarcot fog val­lani. A lapokban ilyen és ehhez hasonló címek olvashatók: »Az ellenség meg fog semmisülni«, »Ha Kubát támadás éri, Latin- Amerika kész a háborúra!« A Reuter hírügynökség Fidel Castro ama figyelmeztetéséről ír, amely szerint ellenséges invázió fenyegetése esetén országszerte mozgósitják a milícia tagjait. Havanna több kerületében már eddig is sok ezer milicista gyüle­kezett. hogy »megkapja a hely­zetnek megfelelő utasításokat«.— Mint ismeretes, vasárnap egy kubai repülőgép pilótáját fegy­verrel kényszerítették, hogy le­szálljon Floridában. Itt az ame­rikai hatóságok vizsgálatot indí­tottak az incidens ügyében. A repülőgép utasai közül csupán kettőkért politikai menedékjogot, a többi hét kifejezte azt a kíván­ságát, hogy vissza akar térni Kubába. Marcial Aquiluz, Costa Rica-i parlamenti képviselő egy rádió­beszédében felszólította Latin- Amerika népeit, hogy védjék meg a kubai forradalmat: »Támo­gatnunk kell ezt a harcot, ha jó­létet és szabadságot akarunk:«. Aquiluz hangoztatta, hoev az amerikai kormány beavatkozik Costa Rica belügyeibe, például azzal, hogy meg akarja akadá­lyozni Costa Rica-i parlamenti képviselők elutazását a szocia­lista országokba. A brazíliai nemzeti parlamenti front képviselői a brazíliai alsó­ház egyik ülésén kijelentették, hogy támogatják a kubai forra­dalmat és elítélik a kubaellenes amerikai agressziót. Bolíviai egyetemi hallgatók La Paz-ban nemzeti felszabadító front elnevezéssel szervezetet ala­kítottak. A szervezet célja: ön­kéntes milicisták toborzása a kubai forradalom védelmé: e. zeti forradalmi mozgalom veze- Walter Guevara, a bolíviai nem­tője nyilatkozatot tett és kijelen­tette, hogy pártja súlyosan elítéli a Kuba elleni inváziós terveket. A perui parasztok között erő­södik a forradalmi szellem. Aya- baca város környékén mintegy háromezren földfoglaló mozgal­mat indítottak. A kormány rend­őröket küldött ki ellenük. A pa­rasztok megtámadták a rendőr­séget. Uruguayban heves tüntetések zajlanak a kormány ellen, amely az Egyesült Államoknak kedvező gazdasági intézkedéseket tesz — így például felfüggesztette a kül­kereskedelmi korlátozásokat. En­nek következtében egy év alatt több mint kétszeresére emelke­dett a fogyasztási cikkek ára. A létfenntartási költségek növeke­dése miatt tiltakoznak és tün­tetnek a munkások, akiket a diá­kok ezrei támogatnak. A konzer­vatív kormány katonai és rend­őri terrorral igyekszik elfojtani az elégedetlenséget, de a nyugta­lanság egyre nő. Negyven éves a Francia Kommunista Párt Thorez ünnepi beszéde Párizs (MTI): Negyven éves a Francia Kommunista Párt. Az év­forduló ünnepségei vasárnap kez­dődtek meg a Párizs melletti St. Denis-ben, Szajna megye észak­keleti kommunista pártszerveze­tének központjában. Párizs 24 elővárosa tartozik e pártszervezet hez. A 24 közül 12-ben kommu­nista a városvezetőség, kettőben pedig a baloldali egységlista ad­ta a községtanácsot. A „vörös övezet” e részét négy kommunis­ta képviseli a nemzetgyűlésben. Az ünnepségen felszólalt Mau­rice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. Visszatekintett a megtett útra: 1928-ban a pártnak még csak 30— 35 000 tagja volt, ma pedig már több mint négyszázezer tagköny­vet osztottak ki a pártszerveze­tekben. Thorez megemlékezett a párt harcairól, és így többek között a de Gaulle tábornok hatalomra ke­rülését követő szakaszról is. — Míg mások haboztak, hall­gattak, vagy várakozó álláspont­ra helyezkedtek — mondotta — a párt szilárdan megtartotta vo­nalát a munkásosztály kudarcá­nak órájában is. Hideg fővel áll­tuk a harcot a sikertelenség sza­kaszában, amint azt megelőzően a sikerekben is. Tudtuk, hogy az ellentmondások szembe fognak tűnni a franciák ama 80 száza­lékának is, akik „igennel” sza­vaztak. Nem voltunk hajlandók lemondani a szocialista munká­sokkal való egységről. Hangoz« tattuk, hogy magyarázni és ma­gyarázni kell, meg kell nyernünk a félrevezetetteket. Igazunk volt. A Francia Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy ma már megváltozott a helyzet, mind az algériai háború kérdésében* mind pedig szociális téren. Thorez szólt az október 27-i algériai békenap sikeréről is és rámutatott, hogy a következő fel­adat az egység megerősítése és kiszélesítése. Aláhúzta, hogy csak a népi tömegek végezhetnek az algériai háborúval, s a személyi hatalom rendszerével. Szót emelt az októ­ber 27-i akciónapra tervezett ka­landor-kísérletek ellen. A kom­munisták nem fogadták el téves és veszedelmes „okoskodásukat”, amellyel egy betiltott tüntetés megtartását sürgették, az erő­próba szükségességének hangoz­tatásával. — A jelenlegi körülmények között — mondotta a Francia Kommunista Párt főtitkára — ez az akció nem szolgálta volna a munkásmozgalmat, s a béke ügyét, hanem azzal a kockázat­tal járt volna, hogy eltéríti az akciótól a békét követelő derék emberek egy részét, nem beszélve azokról, akik még mindig olyan illúziókban élnek, hogy de Gaulle az, aki képes megteremteni a bé­két. A legnagyobb csaták még ezután jönnek — jelentette ki a Francia Kommunista Párt főtit­kára. Az ENSZ közgyűlése hétfőn folytatta munkáját New York (MTI): Az ENSZ közgyűlés hétfőn, magyar idő sze­rint este 8 órakor kezdődött tel­jes ülését folytatta munkáját. A Reuter-iroda úgy értesült, hogy a közgyűlés előreláthatólag jóvá­hagyja majd a különleges politi­kai bizottságnak azt a határoza­ti javaslatát, amely felszólítja Ausztriát és Olaszországot, hogy bocsátkozzék ismét tárgyalások­ba a dél-tiroli kérdés megoldása céljából. Ugyancsak a hétfői ülés i dönt az omani brit politika ellen ’ emelt arab panasz, valamint az Egyesült Államok Kuba elleni agressziója miatt tett kubai pa­nasz közgyűlési napirendre tűzé­sének kérdéséről. A közgyűlés politikai bizottsá­ga magyar idő szerint 15.30 óra­kor kezdődött ülésén folytatta a leszerelési vitát. A szónoki lis­tán szerepel Bulgária, Norvégia, Guinea, Szudán és Uj-Zéland kép viselője. Nyugati hírügynökségek ügy tudják, hogy Argentína küldött­sége javaslatot szándékozik a kü­lönleges politikai bizottság elé terjeszteni a Biztonsági Tanács, valamint a gazdasági és szociális tanács összetételének kibővítésé­re. Az AP jelentése szerint 14 af­rikai és ázsiai tagállam küldötte hétfőn, magyar idő szerint este 9 órakor zárt ülésen tárgyalt meg egy olyan határozati javas­latot, amelyben a közgyűlést a maguk részéről is felszólítják, hogy foglaljon állást a gyarmati rendszer megszüntetése ügyében, A Pravda kommentárja az Egyesült Államok kubaellenes provokációiról Moszkva (TASZSZ): A Pravda hétfői nemzetközi szemle rovatá­ban hírmagyarázatot fűz az Egye­sült Államok kubaellenes provo­kációihoz. Az amerikai imperialisták fegy­vert csörtetnek. Haderőt akarnak alkalmazni ott, ahol másfajta nyo más már nem segít nekik. Az im­perialisták sehogy sem akarnak belenyugodni abba. hogy a hős kubai nép egyszer s mindenkor­De Gaulle megerősítette# hogy nem akar teljes függetlenséget adni Algériának Párizs (UPI): Megbízható poli­tikai körökre hivatkozva írja a UPI amerikai hírügynökség, hogy de Gaulle kijelentette, nem is gondol arra, hogy Algériának tel­jes függetlenséget adjon. Ezt az álláspontját francia politikai ve­zetők és parlamenti képviselők előtt hangoztatta, akik egy vadá­szaton vendégei voltak. Legutóbbi beszédeiben de Gaul­le kijelentette, hogy „algériai Al­gériát” akar megteremteni, de megfigyelők hozzáfűzik, hogy ez csak félig független algériai ál­lam lenne mohamedán kormány­nyal, amely szoros kapcsolatban lenne Franciaországgal, ra kivívta szabadságát és függet­lenségét. A forradalmi Kuba szálkát jelent a szemükben. Nem jártak eredménnyel a kubai nép ellen intézett politikai fenyege­tések, de csúfos kudarcba fulladt a gazdasági blokád is. Mindezek láttán az amerikai kormánykö­rök most nyílt fegyveres agresz- szióra készülnek Kuba ellen. A világ közvéleménye — foly­tatódik a kommentár — éber fi­gyelemmel kíséri a Karib-tenger térségében kialakult helyzet fej­leményeit. Kuba nem áll egyedül! — írja a továbbiakban a Pravda hírma­gyarázója. — Igazságos harcában a kubai nép élvezi a Szovjet­uniónak, s a hatalmas szocialista tábor minden országának támo­gatását és segítségét. Az agresz- szorok szégyenletes akciói nem maradnak megtorlás nélkül. El­múltak már azok az idők, ami­kor az imperialisták egyedül dön­töttek a népek sorsa fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom