Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

I960, október 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Homcsak a parasztság ügye... Nagyszabású magyar— német baráti est Bcnyhádon Budapesten, a XII. kerületi párthóznál megbeszélést tartot­tak a Tolna megye termelőszö­vetkezeteit patronáló üzemek és intézmények politikai és gazda­sági vezetői. Az egybegyűlt elv­társak legtöbbjével külön-külön már találkoztam valamelyik köz­ségünkben, akadt olyan is, akinek csak a nevéről tudtam, s a nevét egy termelőszövetkezeti paraszt- ember említette dicsérő szóval. Patronálóink értekezletükön ösz- szegezték eddigi tapasztalataikat, és sok szó esett a jövő teendőiről, a patronáló mozgalom színvona­lának magasabbra emeléséről is. A csaknem hatórás tanácskozáson, kezdetétől a végéig, a vélemé­nyekből érezni lehetett, hogy a munkásosztály nagy felelősséget tanúsít szövetkezeti mozgalmunk iránt. A parasztság nem áll egyedül, szebb jövőt formáló, nagy vívódásában. A termelőszö­vetkezeti mozgalom megerősíté­sének feladata ma már nemcsak a parasztság ügye, hanem orszá­gos jelentőségű ügy, amelyet legnagyobb odaadással a munkás- osztály. az idősebb szocialista testvér támogat. A POLITIKAI SEGÍTSÉGADÁS ELŐTÉRBE HELYEZÉSE Az alig másfél éves patronázs mozgalom kezdetén néhány köz­ségben bizalmatlanság mutatko­zott a falura utazó munkások iránt. A kezdeti bizalmatlanság azonban viszonylag rövid idő alatt bizalommá és szeretetté változott át. Mi volt a gyors változás oka? Elsősorban is az, hogy a patroná­lok már az első hetekben gyakor­lati, gazdasági segítséget nyúj­tottak a gazdasági nehézségekkel küzdő termelőszövetkezeteknek. Az igények, amelyek a termelő­szövetkezetek részéről a segítsé­get nyújtó munkások felé meg­nyilvánultak a patronáló mozga­lom megindulásának kezdetén, jórészt gazdasági jellegűek voltak, viszont a gazdasági segítségnek a parasztság körében elért hatása politikai szempontból nézve is igen jelentős volt. A termelőszö­vetkezeti istállókban vízvezetéket szerelő, az egészségügyi, orvosi felszerelést ajándékozó, a villanyt bevezető és a hegesztési munká­kat elvégző budapesti munkáso­kat megszerették a falvak lakói. Személyes jóbarátságok szövődtek munkások és parasztok között. Erősödött a munkás-paraszt szö­vetség. A falvakban társadalmi munkát végző budapestiem fizikai munkájuk mellett agitátorai is voltak mindenkor a szocializmus ügyének. A kerületi pártháznál égybe- gyűlt elvtársak közül sokan meg­említették, hogy a gazdasági tá­mogatás mellett az eddigieknél magasabb fokra kell emelni a politikai segítő munkát. Fonios teendő a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmun­kások nevelése, a helyes munka­stílus kialakítása a pártszerveze­teken és a termelőszövetkezeti vezetésen belül. A munkafegye­lem és a szervezettség nagyüzemi tapasztalatait kell meghonosítani a termelőszövetkezetekben, fel kell kutatni az elbizakodottság és a liberalizmus okait, s rá kell mutatni mindkét nézet káros ki­hatásaira. Ki képes tanácsot adni, segíteni az említett dolgokkal kapcsolatban a szövetkezeti pa­rasztságnak? Elsősorban is a munkásosztály, amelynek rend­kívül gazdag tapasztalatai van­nak ezen a téren! A patronálok kioktatás helyett baráti szóval, utasítás helyett mindig csak javaslattal mennek a szövetkezeti parasztság közé, nem sajnálják az időt a türelmes szóra, s nem egyszer éjféltájt ve­tődnék haza pesti otthonaikba egy-egy közgyűlés után. A CÉLRA IRÁNYULÓ RENDSZERES LÁTOGATÁSOK FONTOS FELTÉTELE A politikai segítő munka érde­kében a célra irányuló rendsze­res látogatások fontos feltétele­ként meg kell szervezni a jövő­ben a patronáló szervek alapo­sabb tájékoztatását. Termelőszövetkezeteink közül jónéhány nem értesíti patronálóit arról, mikor tart közgyűlést, párt­taggyűlést, vagy vezetőségi ülést, pedig ezeken a fórumokon, ahol a szövetkezet problémáit vitatják meg, sok értékes politikai segít­séget kaphatnának a patronálók- tól. De felvetődik a kérdés, elég-e csak a közgyűlés, párttaggyűlés, vagy vezetőségi ülés dátumát tudatni patronálóikkal? A gya­korlat azt mutatja, hogy a segítő munka tökéletesebbé tétele szem­pontjából az események naptár szerinti közlése nem elégséges. Jó lenne, ha termelőszövetke­zeteink egy hónapra, vagy akár negyedévre előre ismertetnék a politikai és gazdasági jellegű ren­dezvények dátumát patronálóik­kal, s feltüntetnék a közgyűlés, párttaggyűlés, vagy vezetőségi ülés tárgyát, napirendi pontjait is. Miért van erre szükség? Azért, hogy a patronálok kellőképpen felkészülhessenek! Ha például előre tudják, hogy a termelőszö­vetkezet pénzügyi terve kerül megvitatásra a közgyűlésen, akkor pénzügyi szakembert visznek az üzemből, ha építkezés­ről, tervezésről van szó, akkor pedig olyat, aki jártas az építke­zés, vagy tervezés terén. A POLITIKAI MUNKA A TSZ HATÁRAIN TÜL TERJED A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a patronálok poli­tikai munkája a termelőszövet­kezet határain túl, az egész falura kiterjed. Az Ujireget patronáló egészségügyi dolgozók, akik kö­zül a napközi létrehozása után többen heteket töltöttek a falu­ban, például vitába szálltak né­hány helyi pedagógussal, akik beszélgetés közben kijelentették, hogy ők nem politizálnak. Meg­magyarázták, hogy napjainkban akarva-akaratlanul az is politizál, aki tartózkodik mindenfajta poli­tikai megnyilvánulástól, s akire a gyermekek nevelését bízzák, an­nak a szájából furcsán hangzik az effajta kijelentés. Elsőrendű teendő a termelőszö­vetkezeten belüli politikai és Az ügyvéd kezébe vette az új­ságot, de a betűk táncoltak a szeme előtt, és képtelen volt megérteni, mit akar mondani a cikk szerzője. Újra meg újra kezdte az olvasást, de hiába. A pamlagon ott gubbasztott a lány. A félhomályban alig látszott az airca, az íróasztal üveglapjáról visszaverődő fény csak a szemét emelte ki a sötétből, ezt a nagy, lázasan csillogó, mozdulatlan szempárt. Csodát várt, hitt a csodában, az ügyvéd meg volt győződve róla, hogy kettőnek a sorsa el van döntve. Csak abban lehet reménykedni, hogy Kni- ewskinek megkegyelmeznek. Még a vádiratból is kitűnt, mennyire nincsen arányban a vád az el­követett vétekkel. Ha az elnök tanújelét akarja adni elfogulat­lanságának és tárgyilagosságának, akkor meg kell kegyelmeznie Kniewskinek, legalább nekii Ez lehetséges. De többre nem lehet szápm'tani. Az ügyvéd nem volt párttag, csak szimpatizáns. Időnként ren­delkezésükre bocsátotta lakását találkozók céljaira. Vendégszere­tetével nem éltek vissza, de még­is jó volt, hogy mindenesetre számítottak időnként erre a ké­nyelmes helyiségre, gazdag szü­lők fiának, a tehetséges fiatal jo­gásznak a főúri negyedben levő szép lakására. A házban még a lépcsőt is puha szőnyeg borítot­ta, az ajtók rézkilincsei ragyog­tak, a jómódú lakók névjegyzé­ke tiszteletet parancsolt. Az ilyen házban levő lakáshoz nem fért gazdasági munka segítése, de a termelőszövetkezetet nem lehet szétválasztani a falutól, a terme­lőszövetkezet tagjainak jelentős része kapcsolatban van a község értelmiségi rétegével és az éitel- miségiek állásfoglalása segíti, vagy hátráltatja a párt politi­káját. Helyes tehát, hogy az úji- regieket patronálok figyelme az értelmiségiekre is kiterjed. A HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK FELKAROLÁSA A termelőszövetkezeteken belül rendkívül nagy szerepe van a szövetkezeti demokráciának. A parasztembert meg kell tanítani arra, hogy élni tudjon a szövetke­zeti demokrácia nyújtotta lehető­ségekkel. Az egyes kérdések meg­vitatásának munkájába közgyűlé­seken fontos, hogy az egész tag­ság bekapcsolódjon. Az emberek véleménycseréjére van szükség. A patronálok sok helyen elérték, hogy politikai felvilágosító mun­kájuk nyomán felelevenedtek a közgyűlések, könnyebbé vált a helyi lehetőségek feltárása, alko­tó kezdeményezések születtek. A TERVEZÉS ÉS ADMINISZT­RÁCIÓ ÉSSZERŰSÍTÉSE Fontos, hogy pontos számítá­sok alapján felmérjék, mennyi munkafedezet van a munkaegy­ségek mögött. Ha ez nem történik meg, a többet dolgozó, de keve­sebbet kereső szövetkezeti tagok méltán elégedetlenkednek a «könnyebben« keresőkkel szem­ben. Az értekezlet résztvevői közül többen említést tettek arról, hogy felméréseik szerint a Tolna megyei tervező vállalatok sok­szor feleslegesen drágán tervez­nek és a tervezés során nem hall­gatják meg kellőképpen a szö­vetkezeti parasztok, a szövetkezet vezetőinek véleményét. A PATRONÁLÁS NEHÉZ, DE SZÉP FELADAT Az értekezleten a Tolna megyei pártbizottság és a termelőszövet­kezetek köszönetét Tolna Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője tolmácsolta a patronálok felé. Beszélt arról a szeretetről és, ragaszkodásról, amely a patro­náló üzemek dolgozóit övezi me­gyénkben. H. T. gyanú. Nyugodtan jöhetett hát ide a fiatal lány, aki majd innen viszi a híreket a kevésbé tiszte­letreméltó lakásokba, az elvtár­saknak, akik szorongva várják, hogyan dől el annak a három­nak a sorsa, mivel végződik az életükért vívott ütközet, amely július 17-én kezdődött. Az ügyvéd nem olvasott, csak nézte a szétnyitott újságot. Ez alatt az egy hónap alatt minden hátérbe szorult: munkája, iro­dalmi érdeklődése, ismerősei. Mindent beborított a halál árnyé­ka, az azt a három embert fenye­gető halálé és a Ívovi ifjú halá­láé. Hirtelen kényelmetlenül érezte magát, mert arra gondolt, milyen nagy a disszonancia azok­nak az embereknek a tevékenysé­ge között, akiknek ő olykor át­engedte lakását — mint például ennek a fiatal lánynak, akivel többször találkozott, de akinek még a nevét sem tudta — és azok között a szolgálatok között, amelyeket ő tett nekik. Milyen más az ő élete ebben a csendes, kényelmes, nagy lakásban, mint ezeké a hajléktalan embereké, akik űzött vadként élnek. De hátha téved, hátha megke­gyelmeznek mindhármuknak? Az ablak nehéz függönye nem eresz­tette be a szobába sem az utcai lámpák fényét, sem az utca za­ját. Mintha ez a szoba lakatlan Magyar—német baráti estet rendeztek szerdán Bonyhád köz­ségben. A bensőséges ünnepséget a Hazafias Népfront iárási iiodúia és a járási művelődési otthon ké­szítette elő. Mint ismeretes, Bony­hád községben és környékén igen jelentős számban élnek német nemzetiségűek. Az alkotmány biztosította jogaiknál fogva sza­badon gyakorolhatják többek kö­zött nemzetiségi szokásaikat, hasz­nálhatják anyanyelvűket. A né- metajkúak szervezett nemzetiségi tevékenységének már korábban is számos igen szép megnyilvá­nulása volt Bonyhádon és kör­nyékén. Nem utolsósorban ezért rendezték Bonyhádon ezt a nagy­szabású magyar—német baráti estet is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Hazafias Nép­front bonyhádi járási irodája több baráti est rendezését terve­zi. A közeljövőben sor kerül ma­gyar—román, magyar—kínai, ma­gyar—csehszlovák és magyar— bolgár baráti estre is. Ennek az ünnepségsorozatnak az első "ál­lomása« volt a szerdai magyar— német baráti est. Az ünnepélyre német vendé­gek is érkeztek. Je.en volt Heinz Fischer elvtárs. a Német Demok­ratikus Köztársaság nagykövet- sédének sajtóattaséja, a követség több munkatársa és családtag­jaik. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében az ün­nepélyre érkezett egy háromtagú német művészegyüttes is, amely jelenleg hazánkban vendégszere­pel. Tagjai: Chroster Nik. Hans Schlott és Karl-Heinz Pick. Az első a berlini, a két utóbbi a lip­csei zeneművészeti főiskola nö­vendéke. Megjelent az ünnepé­lyen Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának titkára. Hunyadi Károly elvtárs országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei irodá­jának vezetője. Horváth Ferenc elvtárs. a Hazafias Népfront or­szágos elnökségének munkatársa. Mészáros Béla elvtárs. az MSZMP járási titkára, dr. Bercsényi Vin­ce elvtárs. a bonyhádi járási ta­nács vb. elnöke. Blénesi Kálmán elvtárs. az MSZMP bonyhádi tit­kára és Balogh József elvtárs, a Hazafias Népfront bonyhádi já­rási irodájának vezetője. sziget volna. A lány olyan csend­ben ült, hogy még lélegzése sem hallatszott. Csak az antik fali­óra ketyegett ütemesen, egyhan­gúan, számlálva a másodperceket. A néma csendet hirtelen rövid, szaggatott csengetés szakította meg. Egy-kettő — rövid szünet — és megint egy-kettő. Ahogy meg­beszélték. A lány felugrott a pamlagról. Az ügyvéd egy kézmozdulattal visszatartotta. Ö ment ki az elő­szobába. A színes lámpaernyő rózsaszín és kék fényfoltokat vetített a falra, öt lépés a süp­pedő futószőnyegen az előszoba­ajtóig. Megfordult a zárban a kulcs. Az ügyvéd egy pillanatig X’emegő kézzel babrált a bizto­sító lánccal. Az ajtóban egy tizenkét év kö­rüli fiú állt. Pisze orrú, szeplős arcú. Egy hajtincse mélyen bele­lógott a homlokába. — Gyere be — mondta az ügy­véd rekedten. Becsukta az ajtót. A lány ott állt a háta mögött. Minden porcikája megfeszült, lábujjhegyre emelkedett, össze­kulcsolta kezét. Halálsápadt volt, ajka szétnyílt, mintha kiáltani akarna. — Apám azt üzeni: utasítást kapott, hogy ássa be a harma­,;i' oszlopot is. Amikor a fiú mögött becsa­Fischer -'"társ. sajtúaítasé mon­dott beszédet.' megemlékezett a Német Demokratikus Köztársa­ság 11 éves fennállásáról, a szo­cializmus építése terén elért eredményeikről. Hangsúlyozta: — A német dol­gozókat megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy a nemet fasizmus megsemmisítése után rátérhet­tünk a szocialista társadalom épí­tésére a Német Demokratikus Köztársaság területén. Sajnos, Nyugat-Németországban egyre in­kább újjáélednek a fasiszta esz­mék és egy újabb háborút 'észí- temek elő. A mi válaszunk, a né­met dolgozók válasza azonban er­re a következő: Nem! Nem! Nem! Erélyesen harcolunk a fasizmus újjászületése ellen és biztosítha­tom önöket, a német nép nevé­ben. hogy országunk nem lesz egy újabb világháború elindítója, a német népet többé nem lehet félrevezetni A beszámoló után került sor a német vendégművészek lémet nyelvű műsorára. Ének- és zon­goraszámokkal szórakoztatták a közönséget, munkásmozgalmi da­lokat. népdalokat adtak elő. Nagy tetszést aratott egyebek közt az a szám. amelynek zenéjét maga Karl-Heinz Pick komponálta. Chroster Nik egy közismert ma­gyar dalt énekelt — magyarul — a közönség nagy tetszése köze­pette. Hans Schlott ugyancsak sok tapsot kapott a közönségtől. Fellépett a bonyhádi járási művelődési otthon 80 tagú ének­kara. Ezután német nyelvű sza­valatok következtek, majd a Kretzer—Moser duó — német nemzetiségű kultúrmunkások — német népdalokat adott elő. A német vendégek a nagysza­bású barátsági rendezvény Kere­tében ellátogattak a bonyhádi gép"’omásra is. ahol Brückner Ferenc igazgató fogadta őket. A gépállomásnak kapcsolata van epv németországi gépállomással. Erről. valamint a gépálomás munkájáról beszélgettek a ven­dégek és a gépállomás igazgatója. A gépállomási látogatás a trak­toristák kultúrtermének a meg­tekintésével ért véget. pódott az ajtó, a lány elvette a tükörasztalról sapkáját. Sokáig igazgatta a fején. — Megyek. — Hangja élette­lenül és szárazon csengett. Maga húzta el a reteszt, megfordította a zárban az apró, fényes kulcsot. Az ügyvéd csak állt, üres te­ntettel bámulta az ajtó sötét . űrpitozását, mely lapos fejű réz­szögekkel volt kiverve. Csend volt, sehonnan semmi nesz nem hallatszott. Csak az óra ketye­gett a szobában egyenletesen, és egyhangúan. Buchowski százados fáradt volt. Mindenért őt terhelte a fe­lelősség, a Cytadella rendjéért, magáért a Cytadelláért, a kivég­zésért. Az utóbbi néhány nap alatt, még mielőtt meghozták a halálos ítéletet, csak úgy zá­poroztak a szóbeli és írásbeli uta­sítások, szüntelenül csengett a telefon. Buchowski századosnak olyan emberekkel kellett beszél­nie. akik addig nem is tudtak lé­tezéséről, akik annyival maga­sabb fokon álltak a társadalmi ranglétrán, hogy úgy látszott, érdekeik sehol sem találkozhat­nak, semmi dolguk nem akadhat egymással. Legjobb esetben ak­kor láthatta ezeket az embereket, amikor felvonult ezredével a má­jus 3-i díszszemlén. Akkor azok ott álltak a magas emelvényen, ő meg díszlépésben menetelt, fejét az emelvény felé fordítva, komoly arccal, csak egyva­lamire figyelt, hogy pontosan lépjen, és feszülten fülelt, hogyan lépkednek a mögötte vonuló ka­tonák, rendben, szépen vonul-e az osztag az állam vezetői előtt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom