Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSÄO 1960. október ?. ASSZONYOK A SZÖVETKEZETBEN Asszonyoknak — lányoknak A családi nevelés fontossága Egyes szülők úgy gondolják, hogy mivel bevezették nálunk az általános tankötelezettséget, s a bölcsődék és óvodák hálózata év­ről évre növekszik, most már mentesülnek a gyermeknevelés gondjai alól. Ez a felfogás helyté­len és káros. Helytelen mindenek­előtt azért, mert a gyermekek többsége életének nagy részét ott­honi környezetben tölti el. Hely­telen azért is, mert éppen a mai nevelési viszonyok mellett van szükség a család és a társadalmi nevelésügyi intézmények együtt­működésére, hogy a család és a gyermekvédelmi intézmények előtt azonos nevelési célkitűzések legyenek. Csak a szülők, nevelők és tankok együttes munkája mel­lett lehet egészséges, hazájához feltétlenül hű nemzedéket nevel­ni, olyan, nemzedéket, amely meg tudja teremteni magának az új, vidám és boldog élet feltételeit. A szülőknek meg kell érteniük, hogy az ő befolyásuk a nevelés te­rén erősebb minden más hatásnál, hogy az ő gondosságuktól és fi­gyelmességüktől függ nagymér­tékben a gyermekek testi-lelki fejlődésének egész menete, előme­netelük az iskolában és jövendő érvényesülésük az életben. A szülők joggal kérdezhetik: «Miért gyakorol a családi neve­lés gyakran nagyobb hatást a gyermekekre, mint a társadalmi nevelés?« Hiszen az óvodában és az iskolában külön erre a célra képesített egyének nevelnek és tanítanak. A nevelést ott olyan feltételek mellett végzik, amelyek megfelelnek a tudomány követel­ményeinek. Éppen ezért elvárhat­nék, hogy az óvoda és az islíbla befolyása erősebbnek bizonyuljon, mint a családé. Az életben gyak­ran mégis ennek ellenkezője ta­pasztalható. Honnan ered az a hatalmas erő, mellyel a család a gyermekekre hat? Miért könnyíti meg a gyer­mek helyes családi nevelése az óvoda és az iskola munkáját és fordítva, a 'helytelen családi ne­velés miért gátolja vagy bénítja meg néha a nevelők és tanítók erőfeszítéseit? Ezekre a kérdésekre adunk vá­laszt a jövőben, gyermekne­velési cikksorozatunkban. Paprikát szüretelőktől népes a tengelic-szőlöhegyi Uj Élet Tsz egyik határrésze. A tízholdas parcellában szorgoskodnak vagy hetvenen, többségük asszony, és lány. — Pedig, mivel elmúlott 11 óra, már nincs is itt minden női dolgozó — állapítja meg kísé­rőm, Priger István, a szövetkezel elnöke. Bővebb magyarázatot az egyik női munkacsapat vezetője. Árki Pálné ad. így: — Nálunk az a szokás, hogy az asszonyok — akiknek odahaza nincs, aki ebédet főzzön — 11 órakor hazamennek. Megfőzik az ebédet és két órakor folytatják a mezei munkát, ahol abbahagyták. — Hány asszony dolgozik a szövetkezetben? — kérdeztem. — Mindenki, akinek az ura tsz- tag — vágja rá Molnár Györgyné. így kezdődött a beszélgetés a paprikaföldön, ahol az ebédfö- zéssel foglalatoskodó asszonyo­kon és az állattenyésztésben dol­gozó férfiakon kívül jelen volt a szövetkezet csaknem minden tagja. A férfiak egybehangzóan állapították meg, hogy kalapot le az asszonyok előtt. Ök voltak azon, hogy szövetkezet legyen a szelőhegven, de dolgoznak is derekasan. Elsősorban az ő ér­demük, hogy több mint 15 000 forintot jövedelmez egy hold paprika, 30 mázsa termést hozott minden hold kukorica, jól sike­rült a krumpli, gyommentés a dohány, az egész határ. Az a helyzet, hogy az Uj Élet Termelőszövetkezetben 64 asz- szony és lány dolgozik rendsze­resen. Átlagban 150 munkaegy­sége van minden női dolgozónak. Mindenki megelégedésére négy női muv1--csapatot szerveztek. Külön bandában dolgoznak az idős asszonyok. Mert mén a hat­van éves nagymamák is járnak Hasznos Ablakkeretet kenjük be főtt lenolajjal, ez megvédi a fát az esőtől, naptól. Ágyneműt negyed óránál to­vább ne napoztassunk. mert a toll kiszárad és összetörik. Ásványolaj-foltot szövetből, vá­szonból benzollal távolíthatunk el. A tisztítandó anyag «»Iá te­gyünk itatóspapírt és váltott rongygyal addig dörgöljük, míg teljesen száraz nem lesz. Babunk, ha nem főtt meg ide­jében, kevés szódabirkarbónálól hamar megpuhul. Bőrholmit, ha már elvesztette eredeti fényességét, a következő oldattal dörgöljük át: 420 gramm borszeszben 100 gramm sellak, 50 gramm terpentinszesz, 10 a közösbe gyomlálni, kapálni. Ott van a hatvan esztendős Te- legdi Sándorné, a még nála is idősebb Besztercén Mihályné, Nagy Ferencné és még többen. Ök már nem bírják úgy a mun­kát. mint a fiatalok, de maga az a tény, hogy dolgozgatnak, jó ha­tással van a fiatalabbakra. Miután megtudtam, hogy az Uj Élet Tsz gazdáinak pontosan a fele nő. megkérdeztem, van-e a vezetőségben asszony. — Természetes — válaszolt az elnök. Kiderült később, hogy ez egy­általán -'em természetes. Tudni­illik a kezdetben nem választot­tak men nőt a vezetőségbe. Az asszonyok ez ellen szót emeltek. — Addig szájaskodtak, míg kö­zülük is nem választottunk meg keuőt az intéző bizottságba — így az egyik férfi. Az egyik asszonyvezető. Bálint Istvánná egyetlen napot sem hi­ányzott a közösből. De nagyon szorgalmas a másik, Sebestyén Ferencné is. Mindkettőjüknek szava és tekintélye van a közös gazdaságban. Persze, a férfiak többször is el­mondják naponta, hogy a kelle­ténél jobban felvágták asszonyaik nyelvét. Ha valami nem úgy van, ahogy nekik is tetszik, hát olyan csetepatét csapnak, hogy isten őrizze azt, aki ellenkezni mer. De azért azt elismerik, hogy az asszonyok munkája nélkül nem sokra vitte volna a szövet­kezet. Ugyanakkor a világ leg­természetesebb dolgának veszi Tengelic-Szölöhegyen mindenki, hogy az asszonyok is rendszere­sen dolgoznak a határban, Ezt azzal a nagyon egyszerű ténnyel indokolják, hogy akkor is az asszonyok kapáltak, amikor fér­jük egyéni gazda volt. Molnár Lászlóné tanácsok gramm kékfa-kivonat. 3 gramm krómsavas káli, 5 gramm indigó­szulfát. Mindezt tegyük jól záró üvegbe, rázzuk jól össze és puha szivaccsal végezzük el a bedör- gölést. Bútorunkat (pácoltat) bruno- linnal tisztíthatjuk. A folyadékot ecsettel kenjük, és puha ronggyal dörgöljük le. Ügyeljünk, hogy a legkisebb hajlatból is alaposan kitöröljük. Cigarettahamut időnként te­gyünk szobanövényünk földjére? Kitűnő trágya. Cipőtalp nyikorgását megszün­tethetjük, ha melegített lenolajjal bekenjük, megszárítjuk. Dióbelet ismét hámozhatóvá te­hetünk, ha 24 órára sós vízbe áz­tatjuk. 'VVVVVVVVVTYVVVVVVYVVVVVVVVYVWYl Di Minden nő szeret csinosan, di­vatosan és. főleg változatosan öl­tözködni. A divat azonban gyor­san változik, s nem mindenki en­gedheti meg magának, hogy a ré­gi ruhát félretegye, s újat vásá­roljon, vagy csináltasson. Nincs is erre szükség, inkább arra kell törekednünk, hogy a régi ruhából ügyes kis alakítással ismét diva­tos ruhát varázsoljunk. Ha a di­vat nem is változna, akkor is rá lehet unni egy-egy régi darabra, s már ez is magábavéve elegendő ahhoz, hogy bizonyos időközökben a ruhatár egy-egy darabján ki- sebb-nagyobb változtatásokat esz­vattudósít közöljön a csinosan öltözködni kí­vánó, na és a változatosságot is szerető nő. Minden nő ruhatárá­ban szerepel a »kosztüm« tweed, vagy egyszínű anyagból, amelyet az elmúlt pár év alatt bizonyára már rég megunt, ezt eladni kár, átalakítani viszont érdemes. Az ügyes nő befesteti egy új őszi színre és ruhát vagy kötényruhát varrat belőle. Az utóbbi pulóve­rekkel és blúzokkal igen jól ki­használható. Igen divatos a szé­les és keskeny elütő színű bőr-, vagy anyagöv — szintén alkalmas régi ruhánk változatosabbá téte­lére. A kis gomb helyett ma már á s újszerűbb a nagy gomb, tehát ez­zel kell díszíteni a ruhát, mégpe­dig oly módon, hogy a nagylyukú gombon a ruha anyagából készült keskeny rolnit fűzünk át, s így varrjuk a ruhához. Meglévő koc­kás vagy egyszínű ruhánkat roj­tozással díszíthetjük, mely igen csinos és mutatós díszítő eszköz. Ha az anyag megengedi, akkor saját kihúzott szálából készül a rojt, ha nem, akkor vékony gyap­júfonalból lehet rojtot készíteni, de ez ne legyen kettő centiméter­nél szélesebb. Alkalmi viseletre bármilyen meglévő fekete szövet­ruhánkból átalakítással varratunk egy úgynevezett »alapruhát«, mely különböző apró tartozékok­kal mindenkor más és más fazont mutat. Tulajdonképpen - minden ruha sállal, tűvel, virággal, gyönggyel stb. változatossá tehe­tő, csak egy kis ügyességen és ötletességen múlik, no meg egy kis adag ízlés szükséges hozzá. A fentiekkel viszont melyik nő nem rendelkezik? 1. rajz: Tweed ruhából, vagy kosztümből alakított kötényruha. Az alapanyaggal harmonizáló 1,5 centiméteres paszpolozással. Sa­ját vagy bőrövvel viseljük. Nagy gombokkal díszítjük. 2. rajz: Fekete szövet »alap- ruha«, melyet különböző változ­tatásokkal hordhatunk. Fehér pi- kéből készült gallérral és kézelő­vel, fekete ripszselyemből készült angolmasnis övvel, továbbá feke­te bársonyövvel, középen csavart rózsával díszítve, saját szövetből készült öv, elszórt apró gyöngyö- zéssel (ezt házilag otthon is fel- varrhatjuk) és rojtozással, fekete arany beszövéses brokátanyagból készült, puhán redőzött övvel. | YYYfYYYYYYYYYYYYY YYYYYYYYYYYYY YYYYY íli/ennek-s zép i é(fOeifs en ij 1960. Horváth Erzsiké Varga György Geller Ferenc Szálai Ilonka Nagy Oltó Szálka Fácánkert Öcsény Harc Felsőnyék A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom