Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

2 TOLVA MEGYEI VEPOJSAG 1960. október 7. Nehru visszavonta az öt „semleges hatalom" javaslatát (Folytatás az 1. oldalról.) Több ország nem volt jelen a szavazáson. Az elnök ezután megállapítot­ta. hogy az öt semleges állam ja­vaslatának elfogadásához két­harmados többségre lenne szük­ség. Ez nincs meg — jelentette ki — tehát az argentin javaslatot, vagyis az értelmétől megfosztott javaslatot nyilvánítja elfogadott­nak. Ez a váratlan bejelentés rend­kívül éles napirendi vitát rob­bantott ki. Krisna Menőn. India képviselője többször is a szónoki emelvényre rohant és felszólalt, Ceylon. Afganisztán. Nepál és egész sereg más állam képvise­lője ugyancsak szót kért és azt mondotta, hogy ez voltaképpen az egész javaslat értelmének a meg­hamisítása. mert a kétharmados többséget tulajdonképpen an­nak a javaslatnak kellene elérni, amely a módosítást akarja ke­resztülvinni, az eljárási jog ér­telmében azonban, minthogy Ar­gentina nem »módosítást« java­solt, hanem csak »megosztott szavazást«, formálisan az elnök­nek van igaza. Az eljárási jog­nak ezt a formális rendelkezését használta ki az elnök arra. hogy a többség akarata ellenére, lehe­tetlenné terve az öthatalmi ja­vaslatot. Jugoszlávia képviselője például megkérdezte, ha Argentina nem módosítást javasolt, hogyan lehet­séges, hogy a szavazás eredmé­nyeként tulajdonképpen mégis az egész javaslat módosul? Hosszú vita után végül is In­dia bizalmatlansági indítványt tett az elnök eljárási módszere ellen. Efelett szavaztak ezután. i E szavazás eredménye: az elnök mellett 43-an, ellene 37-en sza­vaztak, I5-en tartózkodtak. Ez alkalommal a szocialista orszá­gok az elnök ellen szavaztak, minthogy itt már nem az öt­hatalmi javaslatról volt szó, ha­nem elvi kérdésről, arról, hogy az elnök visszaél az eljárási-jog adta lehetőségekkel. Ugyanakkor elvi jelentőségű kérdés volt a nyugati hatalmak számára is, hogy a közgyűlés elnökét — ép­pen most, amikor a főtitkár rész­rehajlása a közgyűlésen heves viták tárgya — nyíltan ne ítél­jék el hasonló manőverek miatt. Ezért több olyan nyugati és la- tain-amerikai állam, amely elő­zőleg az Egyesült Államok ellen szavazott, most mellette foglalt állást látva, hogy a szocialista országok az elnök ellen szavaz­nak. Az elnök végeredményben hat szavazattal kapott többséget ebben a kérdésben; Ferhat llbbasz Moszkvába érkezett Moszkva, (TASZSZ): Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke, október 6-án Pekingből, TU—104- es repülőgépen Moszkvába érke­zett. Ferhat Abbasz néhány na­pot szándékozik tölteni a Szovjet­unióban. Találkozik a Szovjet­unió vezető személyiségeivel, s meglátogatja Leningrádot. Amerikai katonák garázdálkodása Nyugat-Németországban Berlin, (TASZSZ). A Nyugat- Németországban állomásozó ame­rikai katonák egyre jobban terro­rizálják a helyi lakosságot. Augs- burgban három amerikai katona megvert egy villamoskalauzt. A város egyik vendéglőjében vere­kedés tört ki amerikai katonák és a rendőrség között. Szintén Augsburgban történt, hogy1 egy amerikai katona fizetés helyett félholtrg verte azt a taxisofőrt, akinek a kocsiján utazott és rá­adásul elrontotta a kocsit. Baumhoiderben egy német fia­talembert azért sebesítettek meg amerikai katonák, mert az meg akart védelmezni néhány német lányt az amerikaiak durváskodá- sától és sértegetésétől. Az elnök ezután szavazásra akarta feltenni az értelmétől megfosztott javaslatot, India azonban negyedórás szünetet kért. A szünetben a semleges államok elhatározták, hogy visszavonják az eredeti javaslatot. Nehru szó­lalt fel nevükben és kijelentette, javaslatuknak az volt a cél­ja, hogy elősegítse a nemzet­közi helyzet megjavítását. Az ENSZ-re igen nagy felelősség hárul ebben a kérdésben. Most azonban bizonyos hatalmak úgy megváltoztatták a javaslatot, hogy az nem lenne többé „kor­rekt”. Nehru hangsúlyozta: az el­járási-jogi kérdések mögött na­gyon fontos politikai kérdések rejlenek, amelyekkel most a ké­ső éjszakai órákban nem kíván foglalkozni. Az egész vitának azonban nemcsak politikai, hanem er­kölcsi jelentősége is van, te­hát fenntartja magának a jogot, hogy a későbbiekben még visszatérjen erre. Mindenesetre ezzel az értelmétől megfosztott ja­vaslattal már nem azonosít­ják magukat az indítványo­zók és ezért az egész javas­latot visszavonják. Ezzel fejeződött be az esti ülés. Különös jelentőségű, hogy az új afrikai államok többsége mind­végig, még akkor is, amikor az elnök elleni bizalmatlansági ja­vaslatról volt szó, a szocialista országokkal együtt szavazott. Macmillan és Nkrumah hazautazott New York (MTI): Macmillan, angol miniszterelnök szerdán es­te New Yorkból repülőgépen ha­zautazott Londonba. Elutazása előtt a miniszterel­nök kijelentette „továbbra is re­méli, hogy sikerül előre haladni a világ békésebb állapota felé.” Mindig késznek kell lenni tárgya­lásokra. Nem volt hajlandó nyi­latkozni az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán megvitatás alatt álló nagy jelentőségű kérdésekről és azzal zárkózott el minden továb­bi kommentártól, hogy utalt közgyűlési beszédére. Nkrumah ghanai elnök csütör­tökön a hajnali órákban eluta­zón New Yorkból. Nkrumah szerdán New York négernegyedében, a Harlemben rögtönzött gyűlésen vett részt. Az egybegyűltek éltették Nkru- mahot és Lumumba kongói mi­niszterelnököt. A ghanai elnök rövid beszé­dében kijelentette, hogy Afrika a szabadság felé halad és ezen az úton semmilyen megpróbáltatás, vagy mesterkedés nem tudja fel­tartóztatni. A Reuter úgy értesült az in­diai ENSZ-küdöttség köréből, hogy Nehru miniszterelnök októ­ber 9-én este utazik haza New Yorkból; Szukarno tanácskozása Herterrel Szukarno indonéz köztársasági elnök szerdán a Waldorf-Astoria szállóban felkereste Herter ame­rikai külügyminisztert. A megbe­szélésen szóba került Nyugat- Irian kérdése. Megvitattak továb­bi bizonyos gazdasági és kereske­delmi kérdéseket, valamint az amerikai—indonéz kapcsolatok megjavításának problémáját. El­határozták, hogy Szubandrió in­donéz külügyminiszter rövidesen Washingtonba látogat. Az AP közölte, hogy az ame­rikai Lincoln-dandár veteránjai — a dandár annak idején részt vett a spanyol polgárháborúban — szerdán tüntetést rendeztek az ENSZ székhaza közelében. A tün­tetők követelték a Spanyolor­szágban bebörtönzött politikai foglyok szabadonbocsátását és az ENSZ támogatását kérték politi­kai amnesztia biztosításához. A tüntetők képviselője elmondotta, hogy eddig csak Hruscsov szov­jet és Fidel Castro kubai minisz­terelnök válaszolt kedvezően se­gélykérésükre. Nasszer beszéde A New Yorkból hazatérő Nasz- szer elnök szerdán beszédet in­tézett az üdvözlésére egybegyűlt tömeghez. Védelmébe vette a po­zitív semlegesség politikáját és hangoztatta, hogy a semlegesek jelentősen hozzájárultak a fe­szültség enyhítéséhez az ENSZ- ben. Hruscsov New York-i látogatásai New York (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, szerdán részt vett azon a fogadáson, ame­lyet Ghorghiu-Dej, a Román Népköztársaság küldöttségének vezetője a közgyűlésen jélenlevő több küldöttség vezetőjének tisz­teletére adott. A fogadás meg­hitt baráti légkörben folyt le. Hruscsov szerdán este részt vett Nehru indiai miniszterelnök és Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő fogadóestjén is. Á belga érdekeltségek mindent elkövetnek, hogy megtartsák Katangát Elisabethville (MTI): Hatalmas katangai belga érdekeltségek küz­denek azért, hogy elhárítsák a politikai leszámolást Csőmbe, a katangai szakadár kormány fe­je, valamint pártjának, a Cona- kat-pártnak többi vezetője kö­zött, — ezzel a mondattal kezdi szerdai katangai helyzetjelenté­sét az AP tudósítója, A Csombe-féle „kormány” szer­dán este tartott minisztertaná­csán a cáfolatok megismétlése mellett legújabban már azzal az érvvel is előhozakodott, hogy Ndalán (Kambolát) „nem szabály- szerű eljárással” választották meg a párt elnökévé. A minisztertanáccsal egy idő­ben Kalibi, a Conakat párt fő­titkára fogadta a sajtó képvise­lőit. „Naponta özönével kapjuk a leveleket a katangai munka- nélküliektől, ugyanakkor egyre több belga jön vissza és foglalja el a munkahelyeket” — mondot­ta Kalibi. Ezután felmutatott egy levélmásolatot, amelynek erede­tijét írója szerdán a katangai „belügyminiszterhez” intézte. A levél vázolja a katangai dolgo­zók súlyos helyzetét és követeli, tiltsák meg külföldi munkaerők letelepedését Katangában. A katonai diktatúrára törekvő Mobutu kijelentette, súlyos csa­lódást okozott neki, hogy Anglia „egyelőre” nem hajlandó vállal­ni tisztjeinek oktatását Angliá­ban és bejelentette, tiltakozott az ENSZ-nél az angol kormány dön­tése miatt. Tizenegy éves az NDK Tizenegy évvel ezelőtt ala­kult meg a Német Demokratikus Köztársaság, s ezzel a történe­lemben először alakult olyan német állam, amely ' demokra­tikus államrendet teremtett és a béke fenntartását írta zász­lajára. Közismert az a tény, hogy a német imperializmus rövid idő alatt kétszer borítot­ta lángba nemcsak Európát, hanem az egész világot. A fa­sizmus megdöntése után joggal remélte az egész emberiség, hogy Európa szívében mind­örökre megszűnt a háborús ve­szély, a német imperializmus nem támadhat többé fel. Sajnos azonban nem ez történt. Németország keleti felében levonták a militarista, revan- sista politika minden tanulsá­gát, s megalakult a baloldali erők vezetésével a demokrati­kus Németország. Ugyanakkor azonban nyugaton ismét a re- vansista erők kerekedtek felül, s a Német Szövetségi Köztársa­ság olyan útra lépett, amely egyre jobban emlékeztet Hitler Németországára. Adenauer és kormánya nemcsak megtűri, hanem minden erejével elő is segíti a revansvágyó, milita­rista körök mesterkedéseit, ugyanakkor pedig kíméletlen hajszát indít a baloldali erők ellen. A Német Kommunista Párt betiltása nemcsak a de­mokratikus jogok sárbatiprá- sát jelenti, hanem azt is, hogy Adenauer végérvényesen Hitler nyomdokait követi. A békeszerető emberiség aggodalommal tekintett eddig is a bonni körök háborús ké­szülődéseire, a Nyugat-Német­országban mesterségesen szított háborús hangulatra. Ez az ag­godalom különösen indokolttá vált, amikor a közelmúltban napvilágra kerültek azok a ter­vek, amelyek Ausztria, Cseh­szlovákia, Magyarország, Len­gyelország lerohanását célozzák. »Teljesen biztos, — jelentette ki Kammhuber vezérezredes a tavasszal, — hogy a közeljövő meghozza nekünk azokat a fegyvereket, amelyek ellenfe­leinket radikálisan kiírják. Ez­alatt a Bundeswehr atomfegy­verkezését értem, — folytatta a vezérezredes. — Akkor az el­lenfél a halottnál is halottabb lesz«. Kit ne emlékeztetnének ezek a kijelentések Hitlernek és véres szájú fasisztáinak szavaira? Az emlékezés azonban arra is figyelmeztet, hogy hogyan vé­gezte Hitler és egész rendszere! Amíg a nyugatnémet milita­risták háborús terveiket szö­vik, amelyekhez hűséges szö­vetségesre találtak az Egyesült Államok monopolista köreiben, Németország másik felében demokratikus alapokon, béke­szerető állam alakult. A 11 esztendővel ezelőtt kikiáltott Német Demokratikus Köztár­saság fontos történelmi szere­pet tölt be Európa szívében. Mert nemcsak az egész német 'nép számára mutatja meg a demokratikus fejlődés egyedül lehetséges útját, hanem létével eredményesen ellensúlyozza a nyugatnémet militarizmust is. A Német Demokratikus Köz­társaság fennállása első percé­től kezdve olyan politikát hir­detett és valósított meg, amely az egész Németország érdekeit képviseli. A két német állam egyesítése, amellyel kapcsolat­ban az elmúlt 11 év alatt szá­mos javaslatot tett, a berlini kérdés rendezése, a kettészakí­tott Németország két részének közeledése nemcsak a német nép ügye, hanem szerves része a béke fenntartásának, a nem­zetközi helyzet alakulásának is. Nyugat-Németország és NATO- szövetségesei minderre azzal válaszoltak, hogy igyekeztek kiélezni a helyzetet, Berlinben, amely az NDK elidegeníthetet­len része, kémközpontot épí­tettek ki, a német határváro­sokban pedig provokációs cél­lal egymás után rendezik meg a revansvágyó militarista körök bajtársi találkozóit. Mindennek azonban semmi köze a német néphez, amely okult a két világháború tanul­ságaiból s békében, szabadság­ban, demokratikus alapokon akarja építeni életét, fejlesz­teni gazdaságát. A német nép békét akar, Bonn imperialista politikája helyett a két német állam közeledését, az atomfegy­verkezés helyett a békés építést választja. Ezt a politikát kép­viseli fennállásától kezdve kö­vetkezetesen és kitartóan a Német Demokratikus Köztársa­ság, amely az elmúlt tizenegy évben nemcsak hatalmas gaz­dasági eredményeket ért el, hanem egyre nagyobb tekin­télyt szerez a nemzetközi élet­ben is. Francia polgári lapok Magyarországról Párizs (MTI). A francia polgári sajtóban ezekben a napokban számos cikk foglalkozik Magyar- országgal. A pénzügyi körök lap­ja, az Echos megállapítja: meg­felel a valóságnak, hogy a leg­fontosabb iparágakban tíz év alatt legalábbis megkétszerező­dött a termelés. A régi Magyar- ország elmaradott voltához vi­szonyítva figyelmet érdemel ez a fejlődés — szögezi le a lap, majd Üdvözlet a Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke táviratot intéztek Walter Ulbricht elvtárshoz, a Német De­mokratikus Köztársaság államta­nácsának elnöke, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkárához, Otto Grotewohl elvtárshoz, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökéhez és dr. H. C. Jo­hannes Dieckmannhoz, az NDK Népi Kamarájának elnökéhez, a Német Demokratikus Köztársa­1 ság megalakulásának 11. évfordu-1 ból. lója alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradal­mi munkás-paraszt kormány, az országgyűlés elnöksége és az egész magyar nép nevében test­véri üdvözletüket küldik a német népnek és vezetőinek. Az évforduló alkalmából dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere üdvözlő távira­tot küldött dr. Lothar Bolznak, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének. A magyar szervezett dolgozók nevében a SZOT elnöksége test­véri üdvözletét küldte az NDK dolgozóinak és szakszervezetei­nek, nemzeti ünnepük alkalmá­beszámol a magyar gyárakban tett látogatásáról, s megemlíti az igen olcsó üzemi-konyhákat, a kiterjedt orvosi gondoskodást. Különösen tanulságosnak mondja sztálinvárosi látogatását és elis­meréssel ír az új város kialaku­lásáról. Beszámol az egyház és az állam viszonyáról és említést tesz a püspöki kar tagjainak francia újságírók előtt tett nyi­latkozatáról: az egyház azt ajánl­ja híveinek, hogy vegyenek részt a szocialista építésben. A Combat arról ír. hogy Ma­gyarországon az iparosodás óriási léptekkel halad előre. Az iparosí­tásról szóló cikk elvitathatatlan sikerként említi Sztálinváros pél­dáját. Az Express a magyar könyv­kiadásról ír igen elismerő han­gon. Kiemeli, hogy a nyugati írók színe-javának műveit is le­fordítják magyar nyelvre. Dicsé­ri az alacsony könyvárakat is. Az Express cikkírója végül bizo­nyító erejű párhuzamot von: az Egyesült Államokban kétszázöt­venmillió könyvet adnak ki zseb- kiadásban, egy olyan kis ország­ban, mint Magyarország, huszon­ötmillió olcsó könyvet adnak az olvasó kezébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom