Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Á tsz-beruházasokról tárgyalt a megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága kedden délelőtt dr. Tuska Pál elvtárs elnökleté­vel tartott ülést. A vb elfogadta dr. Tuska Pál elvtárs jelentését a feladatkörben tett intézkedések­ről és a lejárt határidejű vb-hatá- rozatok végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság beha­tóan elemezte a termelőszövetke­zeti beruházások helyzetét. Schwébl Károly elvtársnak, a tsz beruházási iroda vezetőjének be­számolója részletesen elemezte a szövetkezeti építkezések, beruhá­zások helyzetét. Tolna megye termelőszövet­kezetei a 376 beruházási lé­tesítményhez több mint 65 millió forint hosszúlejáratú hitelt kaptak. Ezt az összeget a termelőszövet­kezetek gazdasági épületek, ön­tözőtelepek, kutak létesítésére és villanyhálózat-bővítésre fordít­ják. Megyeszerte javában folyik a tervek megvalósítása és sok léte­sítményt már át is adtak rendel­tetésének. Az előterjesztett beszá­moló foglalkozott a következő évi tsz-beruházások előkészítésével is. Már most hathatós intézkedé­seket tesznek annak érdekében, hogy a következő évben még ered­ményesebben fejlődjenek a ter- mélőszövetkezeti gazdaságok. A vita során igen sok gyakorlati problémával foglalkoztak, ami egyben bizonyítja, hogy a végre- hájtó bizottság alaposan ismeri ezt a témát is. Mindenki elismer­te, hogy a tsz-beruházások jobb ütemben haladnak, mint a koráb­bi években, de ugyanakkor még mindig indokolatlanul sok hiá­nyosság akadályozza a közös gaz­daságok megfelelő fejlesztését. Dr. Vigh Dezső elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy sok esetben nem intézkednek a feltárt hiányosság megszün­tetésére. Néha építkezés közben kiderül: a terv bizonyos részei nem felelnék meg a követelményeknek, rosszak, mégsem küszöbölik ki a hiányos­ságot, hanem csak később, több­letköltséggel. Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára hangsú­lyozta, hogy határozottan fel kell lépni a tsz-beruházásoknál ta­pasztalható hiányosságok ellen, mert különben a segítség helyett csak bosszúságot okozunk a szö­vetkezeteknek. Meg kell teremteni a szüksé­ges esetekben a tervek bizo­nyos módosításának a feléte­leit és alkalomadtán a fele- lősségrevonást sem szabad elmulasztani. Hasonló problémákkal foglal­kozott Báli Zoltán elvtárs, a báta- széki Búzakalász Tsz elnöke, dr. Gyugyi János elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Fel­szólalt még dr. Deák Konrád elv­társ. megyei főügyészségi ügyész, dr. Polgár Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács vb. titkára és Wancsa Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályvezetője. Dr. Tuska Pál elvtárs. a vita tanulságainak összefoglalójában ugyancsak hangsúlyozta, hogy ha rossz a terv, »menet köz­ben« is módosítani kell, mert ezt kívánja meg a népgazda­ság és a termelőszövetkezet érdeke egyaránt. Tárgyaltak a megye munka­jogi, törvényességi helyzetéről is, külön napirendi pont keretében, Lőrincz János elvtársnak, a Terü­leti Egyeztető Bizottság elnöké­nek beszámolója alapján. E napi­rendi pont fő tanulsága az volt, hogy sokat javult e téren is me­gyénkben a helyzet: csökkennek a dolgozók és munkáltatók közti súrlódások. Az kétségtelen, még mindig tapasztalhatók hiányos­ságok mindkét fél részéről, de ennek ellenére egészséges fejlő­dés tapasztalható, és mindenek­előtt örvendetes, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak a TEB-hez. Szüretelik a korán érő szőlőket megyeszerte Ilyenkor, október elején még nem szoktak szüretelni. De az idén rendkívüli az időjárás. A kora őszi esőzések következtében, valamint a hajnali ködök hatá­sára a szőlő több helyen rothadni kezd. Ezzel magyarázható, hogy már megyeszerte megkezdődött a szüret. DUNAFÖLDVÁRON az egyéni gazdák tulajdonában mintegy 1500 hold szőlő van. Eb­ben a községben viszonylag sok a korán érő csemegeszőlő: az össz­területnek 15 százaléka. A gaz­dák a korai csemegeszőlőt már megszedték. Budapesten és Sztá- linvárosban értékesítették. De a hét elején megkezdődött a bor­szőlők szünetelése is. A községi tanácstól kapott értesülés sze­rint a jövő hét végére be is feje­ződik a szüret Dunaföldváron. A SÁRKÖZI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN most vannak a betakarítások kellős közepén Szedik a kukori­cát, cukorrépát. az őszieket és itt is megkezdődött a szüret. A gaz­daság Leperd- pusztai üzemegysé­gében ugyanis 64 hold nagyüze­mi szőlészet van. A korán érő sző­lőket még a múlt hót végén meg­szedték. e héten már az úgyneve­zett nagyszüret folyik az C'mm­egy ségben. Itt is. mint legtöbb helyen a körülmények kénysze­rítették a gazdaság vezetőségét arra, hogy ilyen korán kezdjék a szüretet. DUNASZENTGYÖRGYÖN a termelőszövetkezetnek 110 hold közös művelésű szőlője van. A múlt héten már itt is szüretel­tek. 20 hektó mustot a gazdaság már értékesített is. De hétfőn — a jó idő láttán — a szövetkezet vezetősége leállította a szüretet azzal a jól megfontolt előrelátás­sal. hogy növekedjék a leendő must cukorfoka. A helyzet ugyan­is áz, hogy a közepes termés mel­lett a szőlő cukorfoka közepes­nél is alacsonyabb. Dúnaszent- györgyön úgy számolnak a szö­vetkezetiek. hogy — amennyiben napos idő lesz — csak a hónap végén szedik le a többi szőlőt. A borforgalmi vállalat felké­szült a must átvételére A Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat Tolna megyében lévő pincegazdaságaiban mintegy hu­szonháromezer hektó mustot, il­letve bort tudnak tárolni. A szü­ret előtti »nagytakarítást-« vala­mennyi pincénél elvégezték. A szekszárdi pincegazdaságnál ka­pott információ szerint a szőlő­feldolgozó gépek is készen van­nak. a termelők által felkínált szőlőt, illetve mustot bármikor átveszik, eddig azonban nem volt nagy a forgalom a pincénél. Szek- szárdon mindössze 20 hektónyi mustot vettek át. Ezt főleg sió­agárdi és harci egyéni gazdák hozták Szekszárdra. Szakszórd határában a szüret még csak szórványosan kezdődött meg. főleg a korán érő szőlőket szedik. ■'-otV/vbéx ’"V U,." CL V. évfolyam. 235. szám. ___________ ÁRA 50 FILLER_________________Szerda. I960, október 5. A z ENSZ most válhat végre azzá, aminek az alapítók szándéka szerint lennie kellett volna Kádár János elvtárs beszéde «* ENSZ közgyűlésének IS, ülésszakán Mint már jelentettük, Kádár János elvtárs, a Magyar Népköz- társaság ENSZ-delegóciójának vezetője, a közgyűlés hétfői ülé­sén beszédet mondott. Kádár elv­társ beszédét az alábbiakban kö­zöljük. Elnök Űr! Küidött Urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésé­nek mostani, 15. ülésszaka való­ban a legnagyobb jelentőségű a szervezet fennállása óta és így történelmi fontosságú lesz. Ez kö­vetkezik magából a nemzetközi helyzetből és abból, hogy napi­renden van az emberiség életé­nek két, ma kiemelkedően legna­gyobb fontosságú kérdése: az ál­talános és teljes leszerelés, va­lamint a gyarmati rendszer tel­jes felszámolása. Jelentős tény, l;Ogy először gyűltek össze ilyen nagy számban egy helyen vita és tárgyalás szándékával a föld or­szágainak vezetői. Nem kisebb fontosságú, hogy az újonnan fel­vettekkel együtt immár 98 ország küldöttei tanácskoznak az ENSZ- ben. Felvételük által olyan né­pek képviselői szólhatnak hozzá az ENSZ-ben, egyenjogú tagjai­ként, a nemzetközi élet nagy kér­déseihez, amelyek korábban hosz- szú korszakokon át még saját sorsuk irányításából is ki voltak zárva. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe forrón kö­szönti az ENSZ tagállamai közé újonnan beválasztott or­szágok népeit és sok sikert kíván nekik önálló fejlődé­sükhöz. A magyar küldöttség sikeres munkát kíván a közgyűlésnek és a közgyűlés megválasztott tiszti­karának. Elnök Űr! Küldött Urak! A béke megőrzése, felfegyver­zett és ellentétekkel terhes vilá­gunkban az a kérdés, amely a legnagyobb mértékben foglalkoz­tatja minden ország közvélemé­nyét. A népek ebben a helyzet­ben mindenekelőtt azt várják az ENSZ-től, hogy minden iehetőt tegyen meg a leszerelés előmoz­dításáért. A nagyhatalmak képviselői nyilván nálam jobban ismerik a jelenleg folyó fegyverkezési ver­seny méreteit és a rettenetes tö­megpusztító fegyverek már fel­halmozott nagy mennyiségét. A mostani helyzetben lappangó ve­szély nagyságát azonban mind­annyian jól ismerjük. A közvé­lemény sürgeti a megegyezést és a leszerelést. Tudjuk, hogy az ál­talános és a teljes leszerelés meg­valósulása a népektől még nem kevés állhatatos harcot, a felelős kormányoktól pedig józan állás- foglalást kíván. A köztudatban a vezetők felelőssége érthetően na­gyobb másokénál. Ebből adódik, hogy felelős, vezető, szólaljon fel bár saját népe előtt, vagy az ENSZ fórumán, nem térhet ki a béke nagy kérdései elől. A köz­gyűlés mostani munkájában a Szovjetunió miniszterelnökének, a béke fáradhatatlan védelmező­jének kezdeményezésére nagy számban vesznek részt államfők, kormányelnökök és más, jelentős befolyással rendelkező államfér­fiak. Az emberek az egész világon azt várják tőlük, mondják meg nyíltan, a leszerelés mellett van­nak-e. Megismétlem: erre a kérdésre, és nem más­ra kell válaszolniok, akar­ják-e a leszerelést, vagy nem. s ha igent mondanak, azt várják az emberek, hogy a vezetők en­nek szellemében cselekedjenek. Ugyanis sajnos elmarad e kérdés­ben a világos, egyértelmű válasz is, de még gyakoribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe. Szavakban majdnem minden­ki a béke mellett van, de a tettek a szavaknál világosab­ban beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években jelen­tős mértékben csökkentette had­erőinek létszámát, a NATO-hatal- mak felelős tényezői csak az ál­taluk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoz­tatnak békeszólamokat. Tanulságos a népek számára, hogy mialatt a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormá­nyai új leszerelési és más építő­jellegű javaslatokkal készültek szeptember 20-ra. az ENSZ köz­gyűlésére, ezalatt a NATO veze­tői a saját maguk által eddig legnagyobbnak nevezett hadgya­korlatukat készítették elő ugyan­erre a napra. Igaz ugyan, hogy Dennison admirális nyilatkozatá­ban véletlennek nevezte ezt az egybeesést, de vajon van-e a vi­lágon olyan ember, aki ezt elhi­szi. Ez nyilvánvalóan az erő fi- togtatása akart lenni, de e vo­natkozásban kárba veszett a költség és hiábavaló volt a fá­radság. mert a partner nem ije­dős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kívül nem tud mást mutatni, nem erejé­ről tesz tanúságot, hanem a jóaka­ratnak teljes hiányát és politikai gyengeségét árulja el. Az ENSZ tovább nem ha­lasztható legsürgősebb fel­adata, hogy a béke védelmé­ben a leghatározottabban ítélje el a kardcsörtetést, a hidegháborús manővereket és az államok szuverénitását sér­tő agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO hatalmak pénzén, fegyvereivel, politikai és adminisztratív támo­gatásával ismét talpraállított és nagyra növelt agresszív német militarizmus. Nyugat-Németor- szágban naponta hangzanak el revansista kijelentések. Még a nyugati közvéleményt is felka­varja a nyugatnémet tábornokok atomfegyvert követelő memoran­duma. Miképpen lehetséges, hogy or­szágok vezetői oly hamar el tud­ták felejteni az áldozatokat, a történelmi tapasztalatokat, a né­met imperializmus megsemmisí­téséről tett ünnepélyes nyilatko­zatokat, az e célból kötött nem­zetközi szerződéseket? Más né­pek mérhetetlen szenvedéseiről és áldozatairól most nem szólva, vajon valóban oly régen lett vol­na az. amikor francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperializmussal ví­vott öldöklő háborúban? Nem. ez nem volt olyan rég. Az özvegyek, az árvák, a rok­kantak még élnek és a népek, közöttük a magyar nép nem fe­lejtettek. Ellenkezőleg, az újraéledt német imperializ inus határozott megfékezését, a háború maradványainak felszámolását, a fennálló két német állammal megkötendő békeszerződést követelik. A magyar nép öt év teljes nem­zeti jövedelmét, az egész nemzet ötévi munkájának minden ered­ményét látta porra égni a má­sodik világháborúban. Elvesztet­te felnőtt lakosságának mintegy nyolc százalékát, félmilliónál is több emberéletet, megközelítőleg annyit, mint a lélekszámban 17-szer nagyobb Egyesült Álla­mok. Népünk saját hazájában felszámolta a háború forrásait je­lentő monopoltőke imperialista uralmát. Nálunk nincsenek fegy­vereken nyerészkedő. háborúra spekuláló emberek. A népek kö­zötti gyűlölködés szítását, a há­borús uszítást törvényt tiltja. Né­pünk joggal gyűlöli a háborút, az imperializmust. Békében akar élni minden más néppel. Dolgozni akar és béké­ben akarja élvezni munkájának mind bővebben termő gyümöl­cseit a jövőben is. A magyar köz­vélemény is úgy látja, az em­beriség most válaszúton van. Ari ról van szó, hogy az emberi lét példátlan pusztulását okozzák-e a tudomány korszakalkotó vív­mányai, vagy pedig gazdag és boldog jövő vár az emberiségre. A népek számára a választás nem nehéz. A megoldás is meg­található. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei kijóza­nodjanak a megbukott erőpoliti- kából. belássák a hidegháború mindenki előtt nyilvánvaló csőd­jét és már most, ezen a közgyü« lésen a megegyezés készségével kezdjenek tárgyalni az általános és teljes leszerelésről. Ez megszilárdítaná a békét és űi gazdasági felvirágzást hozna. U.i lendületet adna a két társa­dalmi rendszer békés versenyé­nek, s ennek nagy hasznát lát­nák a dolgozó emberek Keleten és Nyugaton egyaránt. A Magyar Népköztársaság kor­mánya. küldöttségünk teljes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyű­(Folytatás a 2. oldalon.) Látogassa meg a cukrászati kiállítást ^ Bátor- és lakberendezési kiállítás Halászcsárdák, lacikonyhák, borkóstolók az őszi vásáron! «<yWWVWWVVWWVt/WMW

Next

/
Oldalképek
Tartalom