Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-13 / 216. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. szeptember 13. Kádár János nyilatkozata a Baltika fedélzetéről Mennyibe kerül, mennyit ér a tőkéseknek a hidegháború? Moszkva, (MTI). A Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság és a Magyar Rádió moszkvai tudósítói hétfőn délután rádióte­lefonon érintkezésbe léptek a Baltika nevű szovjet óceánjáró­val Kádár János, az ENSZ-köz- gyűlésre utazó magyar küldöttség vezetője a következő nyilatkoza­tot adta: — Röviddel ezelőtt elhaladtunk Anglia partjai mellett és jelenleg az Atlanti-óceán nyílt vizén hajózunk célunk, — Amerika partjai, New York városa, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye — felé. Berlin, (MTI). Az NDK népi kamarája hétfőn rendkívüli ülés­szakra gyűlt össze. Az ülésszakot dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnökségének elnöke nyi­totta meg Kegyeletteljes szavak­kal emlékezett meg Wilhelm Piek elnök hervadhatatlan érde­meiről. Amikor először kiejtette Wilhelm Pieck nevét, a képvise­lők és a vendégek felálltak helyükről és így hallgatták végig New York: (MTI) Hétfőn este, magyar idő szerint nyolc órakor a Biztonsági Tanács ismét össze­ült a kongói helyzet megvitatá­sára. Ezen az ülésen már részt vett a kongói küldöttség is. Mint a nyugati hírügynökségek megjegyzik, heves vita lesz majd arról, hogy melyik küldöttségnek adják meg a részvételi jogot, a törvényes kongói kormány dele­gációjának, vagy pedig az Ileo- féle »ellenkormány« képviselői­nek. A diplomáciai megfigyelők nyilvánvalónak tartják, hogy a Szovjetunió és Lengyelország képviselője a törvényes kormány küldötteinek részvételét kívánja majd, az amerikaiak viszont fel­tehetően az ország egységét meg­bontó Kaszavubu híveinek akar­nak majd széket biztosítani. Mindkét küldöttség útnak in­dult New Yorkba. Lumumba küldöttei repülőgépen Leopold- ville-ből Brazzaville-be utaztak, itt akartak átszállni a New York­ba tartó Sabena gépre. A Brazza- ville-i hatóságok (volt Francia- Kongó) azonban nem engedélyez­ték a kongói küldöttség gépének leszállását, így annak vissza kel­lett fordulnia. Mint a Reuter köz­li, a küldöttség valószínűleg két" órás késéssel érkezik majd meg az ENSZ székhelyére. Bomboko, a törvényes kor­mánnyal szembenálló »Ileo-kor- mány« külügyminisztere — a New Yorkba tartó másik kongói küldöttség vezetője — vasárnap Brazzaville-ben nyilatkozott új­ságíróknak. Azt állította, hogy az ő küldöttsége képviseli törvénye­sen a kongói népet és az ENSZ- nek is el kell fogadnia ezt a tényt. A megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Hammarskjöld Bomboko küldöttségének meg­bízólevelét óhajtja elfogadni, azaz ismét szembehelyezkedik a kon­gói nép többségének támogatását élvező Lumumba-kormánnyal. AKKRA A ghanai kormány — jelenti a Reuter — vasárnap élesen bírál­ta, hogy az ENSZ teljesen tör­vénytelenül beavatkozik Kongó belügyeibe és Lumumba kormá­nyával szemben az úgynevezett Ileo-kormányt támogatja. Utasították Ghana állandó ENSZ-küldöttét, hívja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének figyelmét, hogy a kongói parla­ment mindkét háza megállapo­dott a status quo fenntartásának szükségességében. Ghana indítványozza, hogy az ENSZ segítse a központi kor­— Bár az utazás első óráiban : kissé még éreztük, hogy mi, ma­gyarok a tengerjárásban viszony­lag kevés tapasztalattal rendelke­zünk, küldöttségünk valamennyi tagja egészséges, jól érezzük ma­gunkat a kitűnően felszerelt, ké­nyelmes Baltika fedélzetén. — Hruscsov elvtárs és a többi kedves barátunk nagyszerű társa­sága és a derült, napfényes idő emelkedetté teszi hangulatunkat. Az a szándékunk és remé­nyünk, hogy az ENSZ köz­gyűlésének 15. ülésszakán becsülettel képviseljük né­pünk érdekeit, igazságos ál­dr. Dieckmann emlékbeszédét. Ezután Hermann Matern, a népi kamara elnökségének etső elnökhelyettese terjesztett- qlő államtanács alakítására vonat­kozó, alkotmány módosító tör­vényjavaslatot, amelyet az alkot­mány előírásainak megfelelően, minden illetékes fórum megtár­gyalt és azzal egyetértett mielőtt a népi kamara elé terjesztették volna rnányt a rend helyreállításában, adjon pénzügyi és katonai támo­gatást Lumumba kormányának. Ghana erélyesen tiltakozik Franciaországnál az ellen, hogy a volt Francia-Kongóban engedé­lyezték Kaszavubu rádióbeszédé­nek közvetítését. Mint ismeretes, a volt Francia-Kongó külügyeit Franciaország irányítja. A DPA arról ad hírt, hogy Otszio ghanai földművelésügyi miniszter Nkrumah megbízásá­ból Leopoldville-be utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni az egy­mással szembenálló Lumumba és Kaszavubu között. Mint a Reuter közli, a ghanai kormány nyilatkozatban határol­ta el magát. Alexander tábornok a közelmúltban az angol sajtónak nyilatkozott a kongói helyzetről, kijelentette, nem bánná, ha Lu- mumbát elmozdítanák tisztségé­ből. A ghanai kormány kijelentette, nem ért egyet a tábornok állás- foglalásával. E héten megkezdődik a kongói hadsereg megszervezése. Eddig az úgynevezett Force-Publique tar­totta fenn a rendet az országban. Most Kettani tábornokot, a ma­rokkói ENSZ-csapatok parancs­nokát bízták meg ütőképes kor­szerű hadsereg megszervezésével. Kettani kijelentette, hogy a kö­zeljövőben három zászlóaljat és több ejtőernyős egységet állíta­nak fel. Hozzátette, a hadsereg meg­szervezését csak úgy vállalja, ha az az ENSZ keretén belül törté­nik meg. Katangai »kormánykörökben« nagy megelégedéssel fogadták, Berlin: (TASZSZ) A fasiszta terror áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából vasárnap nagygyűlés volt a berlini Au­gust Bebel-téren. A teret és a környező utcákat több tízezren töltötték meg. Ezerszám jöttek el nyugat-berlini lakosok is, akik a háborús propaganda és a nyugat­berlini revanstalálkozók beszün­tetését követelő táblákat hoztak magukkal. A nagygyűlésen Walter Ulb­richt, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára mondott nagy beszédet. Rámutatott, hogy most, 15 évvel a második világ­háború befejezése után a milita­risták és a revans hívei maguk­hoz ragadták a hatalmat Nyu- gat-Németországban. Hitlerhez hasonlóan területi követeléseket lás pontunkat barátaink ol­dalán, s velük együtt fel­lépve, hozzájáruljunk vala­mennyi nép közös érdekeinek előmozdításához. Szeretettel köszöntjük a hoz­zánk közelállókat. Küldöttségünk minden tagja forrón üdvözli honfitársain­kat, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány minden egyes tagját, az egész magyar dolgozó népet. Jó erőt, egészséget, jó munkát, sok sikert kívánunk az otthoni­aknak innen a távolból, a Baltika fedélzetéről Az alkotmánymódosító törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadták; A képviselők Walter Ulbrichlot, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kárát megválasztották az állam­tanács elnökévé, majd megválasz­tották az államtanács hat elnöK- helyettesét, köztük Otto Grote- wohlt és dr. Johannes Dieck- mannt, valamint az államtanács 16 tagját és titkárát. hogy az ENSZ hatóságai lépten- nyomon gátolják a központi kor­mány munkáját, megakadályoz­zák az ország egyesítését. A Csombe-féle »belügyminiszté­rium« tisztviselője kijelentette, hogy az ENSZ-csapatok által el­rendelt tűzszünet valójában egy­értelmű Katanga független ál­lami létének de facto elismerésé­vel. Csőmbe »miniszterelnökségi hi­vatalának« egy szóvivője pedig nyíltan arról beszélt, hogy az ENSZ-hatóságok egyáltalán nem kívánják Lumumbát és örülné­nek, ha Kaszavubuval tárgyal­hatnának. LONDON A hétfői angol lapok részben szintén a pártütő Kaszavubu- kukk mellett foglalnak állást. A konzervatív Daily Telegraph vál­ságot emleget és azt állítja, hogy ez a válság csak szélesedik, ha a kongói katonai vezetők nem for­dulnak szembe Lumumbával. A lap követeli, hogy Hammarskjöld bírja rá az Egyesült Államokat a beavatkozásra. A Daily Herald sürgeti, nyer­jék meg a független ázsiai és af­rikai országokat, hogy Kongót he­lyezzék az ENSZ gyámsága alá. A lap szerint a kongói nép »még nem érett meg a függetlenségre«. A Scotsman nyíltan hangoztat­ja, hogy az ENSZ-csapatoknak kell végetvetniök a Kongóban dúló harcoknak, sőt biztosítani kell, hogy az ENSZ hatalmat gya­koroljon a törvényes kongói kor­mány felett »Az események azt mutatják, hogy az ENSZ-nek nyíltan be kell avatkoznia Kon­gó belügyeibe«. hangoztatnak. 15 évvel a máso­dik világháború befejezése után hitlerista tábornokok olyan em­lékiratot szerkesztettek, amely­ben Nyugat-Németország teljes militarizálását és stratégiai atom­fegyverekkel való ellátását köve­telik. Walter Ulbricht hangsúlyozta, ha Adenauer Kelet-Poroszország, Erhard pedig Felső-Szilézia be­kebelezését sürgeti, mindenki előtt világos, hogy ez nem más, mint a harmadik világháború előkészítése. A világ eseményeit azonban — folytatta Ulbricht — ma nem a háborúra törekvő agresszív, im­perialista körök határozzák meg hanem a béke erői, a szociális'- világtábor. A nyugat-európai országokból Hullámzik változik a nemzet­közi élet, a reménytkeltő enyhü­lést időnként fokozódó feszültség váltja fel majd a világszerte nö­vekvő békemozgalmak eredmé­nyeként ismét enyhülés követke­zik. Sokan kérdezik, miért nem fejlődhet egyenletesen, békés irányban a nemzetközi élet, s ha ugyan már eljutottunk addig, hogy elsősorban a Szovjetunió kö­vetkezetes erőfeszítései nyomán a háború elkerülhetővé vált a nem­zetközi feszültség mégsem oldó­dott fel teljesen, időnként harcias nyilatkozatok hangzanak el, há­borús készülődésekről érkeznek hírek amelyeknek egyetlen célja, hogy félelmet háborús hisztériát keltsenek. Kinek érdeke, hogy akadályozza a békés kibontako­zást, milyen szempontok vezetik azokat, akik időnként veszedelme­sen közelednek a háború kirob­bantásához? Nagyon is megfontolt üzleti szempontok vezetik azokat akik a hidegháborús hangulatkeltést irányítják. Mert a háborús készü­lődés a legnagyobb üzlet a kapi­talista világban, olyan üzlet, ame­lyen a Business Week című ame­rikai folyóirat szerint nem lehet pénzt veszteni. A múlt század kö­zepén Marx joggal állapította meg, hogy a tőkés számára kö­zömbös, fegyvert vagy bibliát gyárt-e mert kizárólag a haszon érdekli. Az imperializmus idősza­kában azonban ez a tétel úgy lát­szik módosult, mert jelenleg a biblia készítésénél — amint pon­tos adatokból meglátjuk — sok­kal jövedelmezőbb a fegyvergyár­tás. Mennyibe kerül? Az alábbi „árjegyzékből” meg­közelítő fogalmat alkothatunk arról, hogy mennyibe is kerül a fegyverkezés, mennyit költ az Egyesült Államok arra, hogy időn. ként hidegháborús pánikot tud­jon kelteni. Az újságokból jól ismert „At­las” rakéta előállítási ára más- félmillió dollár, ami a viszony­lag olcsóbb hadászati cikkek közé tartozik. Mert például egy bom­bázó repülőgép 9—20 millió dol­lárba kerül az irányítható raké­tával felszerelt torpedóromboló ára pedig 36 millió dollár. A távirányítású rakéták kilövőpá­lyájára 50 millió dollárt költenek, a „Polaris” típusú tengeralattjáró pedig körülbelül 100 millió dol­lárba kerül. A további felsorolás helyett még csupán egyetlen ada­tot: a Csendes Öceán térségében a rakétakilövőpályák kiépítésére eddig 5000 millió dollárt költöt­tek az amerikaiak. Ezek a fantasztikus számok így önmagukban persze nem sokat mondanak. De gondoljunk arra, hogy egy torpedóromboló árából kilenc tökéletesen felszerelt isko­lát lehetne felépíteni egy „Pola­ris” típusú tengeralattjáró ára pe­dig 25 kórház építési költségeit a nagygyűlésre érkezett anti­fasisztákhoz és volt ellenállási harcosokhoz szólva Ulbricht kije­lentette, hogy az NDK területéről soha többé nem fognak háborút indítani az európai népek ellen. Ulbricht utalt rá, hogy az NDK kormánya felhívással fordult az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakához, hozzon létre megállapodást a né­metországi leszerelésre vonatkozó intézkedésekben. A berlini nagygyűlésen felszó­lalt több külföldi küldöttség ve­zetője is. James Endicott kanadai lelkész beszédében üdvözölte az NDK kormányának az ENSZ-hez intézett felhívását, amelyet a bé- ' éhez» vezető útnak nevezett, --—mben a bonni tábornokok em- “ iratával, amely háborúhoz ve­zet«. fedezné. Egyetlen rakétakilövő ál­lomás helyett tizenhatezer la­kást lehetne építeni a part­raszállásra alkalmas roham- hajókból pedig egyetlen da­rabnak az ára kereken a kétsze­rese annak az összegnek, amit az Egyesült Államokban évente a rákkutatásra áldoznak. Ki fizeti meg ? Természetesen az amerikai nép fizeti meg mindezt, mert akkor, amikor az Egyesült Államok éven­te több mint 40 milliárd dollárt költ hadászati kiadásokra ezt csak az életszínvonal rovására tudja megtenni. S az amerikai életszínvonal távolról sem olyan fényes mint azt egyesek elkép­zelik. Nálunk mi sem természe­tesebb, mint hogy orvosi, kórházi ellátás ingyenes. Egy amerikai dolgozónak egy közepes műtétért 1500—3000 dollárt kell fizetnie, s maga Eisenhower elnök is beis­merte hogy „egy komolyabb be; tegség pénzügyi katasztrófát je­lent az egyszerű amerikai család; ban” — amint 1959. évi kong; resszusi üzenetében mondta. De baj van az iskoláztatással is, elég az AFL—CIO szakszervezeti szö­vetség nyilatkozatára utalni, amely szerint „az amerikai szak- szervezeti tagok gyermekei nem egyszer olyan épületekben tanul­nak amelyek alig különböznek az istállóktól”; Ha a leszerelést, amelyet a Szovjetunió kezdeményezett és amelyért következetesen harcol; végrehajtanák az amerikai dol­gozó tömegek beláthatatlan előny, hoz jutnának. A gazdasági élet irányítása azonban a monopóliu­mok kezében van, ezek számára pedig a haditermelés sokkal na­gyobb profitot jelent semhogy hajlandók lennének lemondani róla. A Westinghouse Electric Cc. alenöke a Business Week című lapnak adott nyilatkozatában lep­lezetlenül kijelentette: „A katonai beruházásokból származó jöve­delmek igen vonzónak mutatkoz­nak.” Mit jövedelmez a hidegháború? Az 1959. évi hivatalos kimu­tatások arról számolnak be hogy az amerikai gazdasági életben a békés célokra, a lakosság fo­gyasztására termelő ipar kényte­len volt beérni a 6—10 százalé­kos haszonnal több iparág pro­fitja pedig ennél is kevesebb volt. Ugyanakkor a General Dynamics, az Atlas rakétákat gyártó Leh- man-érdekeltség 19.7, a General Electric 20.1 az United Aircraft és a Boeing Aircraft 20.2, a Mar­tin Co. a Titan rakéták gyártója pedig 26.3 százalékos profittal dolgozott az elmúlt évben. De va­lamennyi fegyvergyártó ipari tár­saság profitja meghaladta a 14 százalékot, tehát legalább kétsze­resét zsebelték be, mint amit a lakosság ellátását szolgáló ipar­ágak. A fegyverkezési hajsza mögött az Egyesült Államok fináncoli­garchiái állnak, név szerint a Du Pont de Memours család, a Mor- ganok a Rockefellerek, a Harri- man család a Chandler család, akik természetesen az államirá­nyítást is valamilyen formában a kezükben tartják. A fegyverkezés külön haszna számukra, hogy a „beruházások gyors amortizációja” ürügyével évente 5.6 milliárd dől. lár adófizetés alól is mentesül­nek, ami ugyancsak nem meg­vetendő haszon. A népek érdeke természetesen homlokegyenest ellenkezik ennek a néhány családnak érdekével. A nemzetközi élet eseményei azon­ban csalhatatlanul mutatják hogy a világpolitika nagy kérdéseiben egyre inkább a népek szava lesz a döntő, <cs) Walter Ulbrichtot választották az NDK államtanácsának elnökévé Ismét a Biztonsági Tanács előtt a kongói kérdés Walter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom