Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

G TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. szeptember 10. Üzemszervezési tanácsok és javaslatok termelőszövetkezeti vezetők számára Mire vigyázzunk a nagyüzemi táblák kialakításánál? ii. Igen szoros a tereptárgyak és táblásítás kapcsolata. A terület tagoltságát előidéző tereptárgyak részben állandók, részben meg­változtathatók. Állandó tereptár­gyak pl. a folyók, öntöző csator­nák, vízleveztő csatornák, köves utak, kialakult fasorokkal ellátott és kétoldalt kiárkolt dűlőutak stb. A táblásításnál általában fi­gyelembe kell venni a meg­lévő úthálózatokat, különösen akkor, ha a fő és egyéb dűlő­utak régi fasorokkal vannak ellátva és az utak mentén ár­kok húzódnak. Ezeket a táblásítás érdekében megszüntetni, vagy áthelyezni ál­talában nem lehet. Ügy kell fi­gyelembe venni, mint állandó, megváltoztathatatlan tereptárgya­kat. Vannak azonban megváltoztat­ható tereptárgyak pl. kisebb faso­rok árkok nélküli dűlőutak, csekély mélységű, ideiglenes árkok. stb. A táblákat tehát elsősorban az állandó tereptárgyakhoz igazodva alakítjuk ki. A megváltoztatható tereptárgyak a táblásításnál előnyt jelentenek, mert felszámolásuk­kal vagy áthelyezésükkel elérhet­jük, hogy egyenlő nagyságú és sza­bályos táblákat alakíthatunk. Gondosan, meg kell tehát vizsgál­ni. hogy a tereptárgyak feltétle­nül szükségesek-e. tovább is fenn kell-e azokat tartani. Általában az olyan dűlőutakat, esetleges fasorokat, vagy árkokat, melyek meghagyása nem indokolt és elhelyezkedésük károsan be­folyásolja a táblák kialakítását, szüntessük meg, vagy ha lehet helyezzük át a tábla szélére. A területen található táblák és a táblásítás kapcsolata. A táblásításnál figyelembe kell venni a terü­let természetes elhatároltsá- gát. A termelőszövetkezeti gazdaságokban már rendsze­rint megvannak a dűlőháló­zat és egyéb állandó tereptár­gyakkal körülhatárolt táblák. Ezeknek a nagysága és alakja azonban nem mindig felel meg a táblák helyes kialakítása irány­elveinek és szempontjainak. Az úthálózat és a tereptárgyak révén ugyanis különböző nagysá­gú és alakú táblák keletkeznek, amelyek alapul szolgálnak a táb- lásításhoz. Még a táblásítás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a gazdaság egyes területrészein, vagy az egész gazdaság területén az említett körülmények miatt túlsúlyban milyen nagyságú táb­lák találhatók. Ha átlagosan 60— 70 kh-as táblák vannak akkor, ha a talaj és domborzati viszo­nyok megengedik, igyekezzünk ilyen nagyságú táblákat tervezni, mert ezzel elérhetjük, hogy a je­lenlegi helyzetben esetleg csak kisebb változtatásokat kell végre­hajtani. jól felhasználhatjuk a jelenlegi dűlőrendszert. Gyakran találkozunk olyan ese­tekkel. amikor a tereptárgyakkal határolt területrészek nagyobbak, mint amilyen nagyságú táblákat a vetésforgó-szakasz területei megkívánnak. Ebben az esetben ezeknek a nagy tábláknak lehe­tőleg maradéktalan megosztásá­val (pl. egy 120 holdas terület­rész kettéosztásával a 60 holdas táblákat) végezzük el a táblá- sítást. Az is előfordul, hogy a jelen­legi táblák kisebbek, mint ami­lyen nagyságú szakaszokat kívá­nunk a vetésforgó számára ter­vezni. Ebben az esetben a kisebb táblákat úgy csoportosítjuk hogy a vetésforgó egyes szakaszait eset­leg két, vagy több tábla területe adja ki. Nagyobb táblán elhelyez­hetjük a vetésforgó két szakaszát is abban az esetben ha kisebb szakaszterületű vetésforgókat ala­kítunk abból a célból hogy az egyes üzemi növénycsoportok ré­szére teljes szakaszt biztosítunk, tehát ne legyenek vegyes szaka­szok. (Pl. a major körüli un. ta- karmányos vetésforgóban az egy éves takarmányok területe ki­töltse a szakasz területét.) Mekkorák legyenek a táblák? A táblák nagyságát elsősorban és általában a természeti ténye­zők tehát a talaj és domborzati viszonyok, a szél és víz erózió, továbbá a megváltoztathatatlan állandó tereptárgyak szabják meg. Arra kell törekedni, hogy le­hetőleg olyan nagyságú táb­lákat alakítsunk, melyeken a gépi művelés minél gazdasá­gosabban megvalósítható. Sík egyöntetű talajú hevésbé szabdalt területű gazdaságokban 40—70 kh-as táblák a legmegfele­lőbbek. Ilyen nagyságú táblákon a gépek jól kihasználhatók, meg­felelnek a munka termelékenysége legjobb érvényesülésének is. A gépi munkák többsége szem­pontjából a nagyobb táblamére­tek általában előnyt jelentenek. Kivételt a szállítási munkák képeznek, amelyeknél viszont elő­nyös lenne, ha a megrakott szál­lítóeszközök minél rövidebb úton haladnának a puha talajon. Van­nak egyéb munkák is, amelyek­nél nem célszerűek a túl nagy táblaméretek (pl. négyzetes vetés, a trágya kihordása stb.). Figye­lembe kell venni azt is, hogy a gumikerekű univerzális traktorok és függesztett gépeik a gazdasá­gos talajművelést, növényápolást, növényvédelmet már lényegesen kisebb táblaméretek mellett is jobban lehetővé teszik, mint a lassú mozgású és nagyméretű, vontatott munkagépekkel dolgo­zó körmös vagy lánctalpas trak­torok. 40—70 holdnál nagyobb táb­laméretből gépesítési előny nem származik. Gépesítés szempontjából a táblák nagy­ságának alsó méretét a gé­pek jó kihasználása szabja meg. Mértékadónak lehet tekinteni azt a táblaméretet, mely a haladó- sabb munkákból is egy napi mun­kát biztosít a traktor vagy trak­torcsoport számára. Milyen legyen a táblák alakja? A legtöbb mezőgazdasági mun­kát legcélszerűbb lenne felváltva hosszanti és kereszt irányban vé­gezni, mert az ilyen módon törté­nő művelés befolyással lehet a terméseredményekre (pl. négyze­tes vetés, hosszában és keresztben végzett kapálás). Művelés szepontjából ezek sze­rint a legjobban megfelelő alak a négyzet lenne. Különösen fontos, hogy a tábla mérete legalább egy irányban kedvezzen a gépkihasználásnak. A tábla szélességi mérete kisebb lehet, mert egyes gépi munkák rövidebb munkahosszúság mellett is gazdaságosan végezhetők. Abban az esetben tehát, ha a tábla alakjának valami különö­sebb tényező nem szab határt, ak­kor legmegfelelőbbek a rövid tég­laalakú táblák. A gazdaságos gépkihasználás érdekében szükséges, hogy a táb­lák legalább két oldala lehetőleg egymással párhuzamos legyen. A valóságban természetesen a terep vízszintes és függőleges tagoltsá­ga miatt nem minden esetben le­het szabályos tégla alakú táblá­kat tervezni. Ilyen esetben arra kell töreked­ni, hogy a tábláknak legalább a hosszabb oldaluk legyen egymás­sal párhuzamos. Ha ezt nem tud­juk megvalósítani, akkor a gépi munkák során mindig marad olyan szabálytalan (rendszerint háromszög alakú) terület, amelyet a gépek kímélése miatt csak foga­tokkal lehet megmunkálni. Ez pe­dig többletköltséget és időveszte­séget jelent. A tábla szabálytalan alakja tehát növeli a költségeket, csökkenti a munka termelé­kenységét és fokozza a gépek elhasználódását is. Kerülnünk kell tehát az olyan táblaalakot, amelyeknél hegyes­szögű ki- vagy beszögellések van­nak. A terep vízszintes tagoltsága sokszor gátolja azt, hogy szabá­lyos táblákat tervezhessünk, mégis a lehetőségekhez képest arra kell törekedni, hogy minél kevesebb szabálytalan alakú tábla legyen. Ezért úgy kell eljárni, hogy táblá- sításra esetenként többféle válto­zatot dolgozunk ki és megvizsgál­juk a változatok előnyeit és hát­rányait, valamint esetleg egyes tereptárgyak áthelyezésével vagy megszüntetésével járó költségeket és azok arányát a szabályos táb­lákból származó előnyökhöz. A terület függőleges tagoltsága ugyancsak hatással van a táblák alakjára. Hegyes-dombos vidéken a szabályos alak nem lehet fő kö_ vetelmény, mert az alaki szabá­lyokat rendszerint alá kell ren­delni a talajpusztulás az erózió elleni küzdelemnek. A tábláknak hosszanti oldalaikkal a rétegvo­nalak mentén történő elhelyezé­sével a táblák oldalai esetleg nem lesznek egyenes vonalúak. Ilyen helyeken az egyenestől való ki­sebb eltérés megengedhető, de ügyeljünk arra, hogy sok apró megtöréssel a művelést ne nehe­zítsük. A táblák rövidebb oldalainak irányát és hosszát a lejtő foka ha­tározza meg. Minél nagyobb a lej­tés foka, a táblák annál keske­nyebb alakúak. A táblák alakjára a talaj fizikai állapota is befolyással lehet. Erő­sen kötött talajon csapadékos idő­járás mellett, vagy laza, süppedős talajon azért alakítunk keskeny táblákat, hogy ezzel is csökkent­sük a termények betakarításánál és a trágya táblára szállításánál a táblán megteendő út hosszát. A táblán való szállításnál ugyanis figyelembe kell venni, hogy a tar­lón történő szállításhoz kétszer annyi, a szántáson való szállítás­hoz négyszer annyi vonóerő szük­séges, mint a sima dűlőutakon. A táblásítás a termelőszövet­kezetbe bevitt terület termő- értékének növelését szolgálja, mert a parcellák közötti ha­tármezsgye eltüntetése révén a termelésre hasznosítható terület jelentősen növekszik. Minél nagyobb táblaegységeket si­kerül kialakítanunk, annál köny- nyebben, gazdaságosabban dolgo­zik a gép, s annál kisebb a munka költsége. A táblásított nagyüzem­ben kevesebb holtjárattal, kisebb üzemköltséggel, nagyobb kihasz­nálási fokkal működtethetők a gé­pek. Kevesebb a szállítási mun­ka, kisebb a járkálási időveszte­ség, jobban hasznosul a ráfordí­tás, olcsóbbá válik a termelés, na­gyobb terméseredmények biztosít­hatók. Nagyobb termés el­érése esetén több lesz a tagok jövedelme, amit minden termelő­szövetkezeti tag óhajt. Simon József főmérnök Iregszemcse f ( Szedresi gépállomás felvesz f i bizonyítvánnyal rendelkező i (i hegesztőt és motorszerelő- * I1 két. Fizetés kollektív szerint, é Jelentkezni lehet a gépállo- f \ más vezetőségénél. (33) \ TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj e&y hónapra 11 Ft (j ]^Aáe£íb — Ügyeletes orvos: szeptember 11-én: dr. Horváth József, Szek­szárd, Széchenyi u. 68. Telefon­száma: 26—61. — A levelező oktatás szeptem­ber 14-én indul a bonyhádi Petőfi Sándor Általános Gimnáziumban — A kínai postaigazgatóság két értékből álló bélyegsorozatot adott ki a pekingi új pályaudvar űzembehelyezése alkalmából. Szeptember közepén öt értékből álló egészségügyi sorozat jelenik meg. — Értékesítési szerződés alapján a dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezet 1150 mázsa gabonát adott el az államnak. Ezen felül még 280 mázsa gabonát adott el — fezt már terven felül. — Nagymányokon a most, ősz­szel bevonuló fiatalok vendégül látták a sorozó bizottság tagjait. — Ma este tartják a koszorúcs­kát Sióagárdon Még őrzik a régi táncokat; a koszorúcska népitánc« bemutatóval kezdődik. — Huszonnégy moszkvai film­színházban játsszák jelenleg a „Fehér vér” című DEFA-filmetj — Képzelt beteg sírfelirata. Cin­cinnatiban egy képzelt beteg úgy rendelkezett, hogy sírkövére ezt véssék: »Még most sejn hiszitek el, hogy beteg voltam?« — A televízió műsora: 18.15: Az olimpiáról jelentjük. 19.00: Vívás, 19.20: TV-híradó 19.35: Riportműsor. 19.50: Kaleidoszkóp; — Tarka szombat esti műsor. Az olimpiáról jelentjük Labdarúgó döntő 21,00. A lottó e heti nyerőszámai: 45, 50, 75, 86, 88 OOOOOOOOOOOOOOOOCXiu«MŰ 3IOICDIC3IC3ICDIC3IC3IC3ICOaOIOIOIOICDBC 0 ■ 0 ■ 0 5 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 A Kaposvári Közúti Üzemi vállalat felvételre keres mun­kahelyi revizort és kontírozó könyvelőt. Felvételhez mérlegképes, illetve képesített könyvedéi kép­zettség, valamint ötéves építőipari gyakorlat szükséges. Jelentkezés: Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat, Kaposvár, Szántó Imre utca 19. sz. (39) ■ C3 ■ CD ■ O ■ CD ■ CD ■ O ■ O ■ CD ■ O ■ O ■ O ■ CD I CD ■ O ■ 0 ■ 0 0 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 A Kajdacsi Földműves­szövetkezet vegyes élelmi­szerboltjába szakképzett férfi eladót keres. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a föld- szöv. irodájában. Útiköltsé­get csak felvétel esetén térítünk (47) ««««««««««« ft 2* ft $ | i'í S A MÉH Vállalat szeptem­ber 30-án délelőtt 10 órakor tartja a pécsi úttörőházbao a tárgynyeremény sorsjegyek húzását. A kihúzott sorsjegyek számát és a tárgynyereményeket október 4-én közöljük a Dunántúli Naplóban. • (41) Apróhirde t é s e k Eladó 500-as NSU, oldalkocsis, vagy kisebbért elcserélhető; 250- esre, vagy 125-ösre. Cím: Tolna, Szekszárdi u. 5 (43) Elhelyezkednék azonnal gyors- és gépírónői állásba. Cím: a szek­szárdi hirdetőben. (42) Sárpilisen, Arany János u. 31. számú, két szoba, konyha, kamra, istálló, külön nyárikonyha, pincé­ből álló ház, 500 öl kerttel eladó Azonnal beköltözhető. Cím a fenti. (15) Eladó jó állapotban lévő DKW kétkerekű utánfutó, kiváló külső és belső gumikkal, olcsón. Tolna, Marx Károly u. 6. (34) A Szekszárdi Szesz- és Udítö- italipari Vállalat epreskerti szesz­főzdéjében 10—35 hl-es fakádak eladók Érdeklődni lehet: 23—62- es telefonon. <51) Eladó 250-es, ikerhengeres Puch, príma állapotban. Fadd, Lenin u. 12. (50) j Trabant, príma állapotban eladó. i Bátaszék, Sztálin u. 24 Telefon: 78. (49) Eladó két szoba, konyha, kamra mellékhelyiség, pincével, 474 öles kerttel, kis erdővel rendelkező ház, szabadkézből. Azonnal be­költözhető. Mözs, Tolnai 37. Csák- l vári Mihály,, (29) Pécsett, Bártfa utca 15, autó- buszmegállónál, szoba, konyha, üvegveranda, éléskamrás, előker- tes házamat vízvezeték-villany- nyal, 770 öl szőlő-gyümölcsössel, 190 barackfával, őszi átadással és beköltözéssel sürgősen eladom. Bővebb felvilágosítást a helyszí­nen bérlőm is ad. Péterfalvy Géza Budapest, V. Petőfi Sándor u. 2, II 2. Telefon: 189—349. (44) Eladó Szekszárd, Nagybödő 10. számú ház. Érdeklődni: Tárcsái Vilmos u. 20., Németh Károlynál. (38) Szekszárdi Állami Borpinceszet telepe adminisztrátort keres, gya­korlattal Azonnali belépésre. Jelentkezés a pincészet vezetőjé­nél. | (37) Elhelyezkednék adminisztrátori, vagy gyors- és gépírói állásba ál­lami gazdaságban vagy tsz-ben. Cím: szekszárdi hirdetőben. (28) Eladó Tolnán, Széchenyi u. 2. szám alatti ház, 3 szoba, konyha, 270 négyszögöl telekkel, ára: 70 000 Ft. Cím: Budapest, XI., Sasadi út 44. Bucher Antal. (31) Eladó Szekszárd, Tompa u. 6 b számú ház, 3 szoba, 2 konyha, fürdőszoba, fáskamra, éléskamra, 300 öles telekkel. Vételár: 100 000 Ft. Cím: Dr. Puskás Ödön, Füzes­abony, Baross út 10, ££) I ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom