Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

4. TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG 1980. szeptember 18. Nehéz körülmények között is születnek jó eredmények a 25-ös AKÖV-nél Hangos kalapálás, dudálás, a szorgalmas munka zaja fogadja a látogatót, aki felkeresi a 25-ös ÄKÖV Hunyadi utcai telepét. Le­gyünk őszinték, a környék lakói nem nagyon örülnek ennek a lár­mának, de a tervek szerint talán nem is olyan sokára új telephely­re költözik az AKÖV. Ennek nem­csak a környék lakói fognak örül­ni, hanem maga a vállalat is, amely jelenleg nagyon kis hely­re zsúfoltan végzi munkáját, de így is jó eredményeket tudott el­érni az elmúlt hónapokban. A 25-ös AKÖV jelenleg 45 autóbusszal, 22 taxival és több mint 200 teherautóval bonyolítja le Tolna megye sze­mély- és teherforgalmát. Az őszi csúcsforgalom eredményesebb le­bonyolítására még körülbelül hat új autóbusz beszerzésére kaptak ígéretet felügyeleti szervüktől, ami nagyon kell ahhoz; hogy a megnövekedett utasforgalmat fennakadás nélkül tudják biztosí­tani. Autóbuszvonalon — kisebb-na- gyobb késések mellett — igyekez­tek úgy megszervezni a közleke­dést, hogy menetrend szerinti já­rataik — egy-két esetet kivéve — aránylag időben kiindultak ren­deltetési helyükre. Ez túlnyomó- részt a fejlődő műszak érdeme, mert szaktudásával, rátermettsé­gével és. rugalmasságával lehető­vé tette, hogy járatkiesések rit­kán fordulhassanak elő műszaki hibákból. — A teherforgalom vonalán szép eredményeket értünk el — mondotta Bors István fődiszpé­cser. — Kőfuvarozás terén már­cius 1-től bevezettük a mennyl- ségvállalásos fuvarozást, aminek következtében mintegy 300 000 forint megtakarítás jelentkezett a fuvaroztatóknál fu­varköltségben a tavalyi szállítá­sokkal szemben. Október 1-től pe­dig elvállaltuk a vagonok kiraká­sát is, hogy ezzel csökkentsük a vasúti kocsiállást. Ilyen formában kötöttünk szerződést az Ercsi és Kaposvári Cukorgyárral is. így a mi kocsijaink szállítják a cukor­répát a legközelebbi vasútállo­másra, ahol a vagonbarakást is végezzük. A második negyedéves tervek értékelésénél megállapítást nyert, hogy a teherforgalom terén 123,4 százalékra teljesítették súlymeg- mozgatási tervüket és az eddig el­ért eredmények azt mutatják, hogy a harmadik negyedévet még ennél szebb eredményekkel fog­ják zárni. Október 1-től bevezetik a válla­latnál a teljesítmény-prémium­rendszert, hogy ezzel is biztosít­sák a kocsik jobb kihasználását és csökkentsék a kocsik állási ide­jét. — El kell még mondanom azt — folytatta Bors István —, hogy az embereink mindenütt megállják helyüket. Erre nagyon jó példa a szentgáli Jóbarátság Termelőszö­vetkezet részére történt répafuva­rozás. A szentgáli tsz-nél hat gép­kocsink hordta a répát a rendel­tetési helyére. Egy hét alatt mint­egy 7—800 tonna répát szállítót- I tak el. Itt ki kell emelni a vállalat segítségét, amelyet a termelőszö­vetkezetnek nyújtott, mivel vál­lalta azt, hogy a cukorrépát — a munka gyors elvégzése érdekében — fejelés után a földről összesze­di, így a tsz-nek mentesíti a lófo­gatait és dolgozóit a földről való behordási munkák alól, valamint nagymértékben előre tudták hoz­ni az őszi búza elvetéséhez a ta­lajelőkészítés idejét. Csütörtökön ezt a munkát be is fejezték, és a termelőszövetkezet — jó munká­jukért — megvendégelte gépkocsivezetőinket és rakodómunkásainkat Ezenkívül helytállnak a teher­forgalom dolgozói az országok őszi teherforgalmi versenyben is, ami július I-én indult be és no­vember 30-ig tart. Ebben a ver­senyben 32 vállalat vett részt. A júliusi értékelésnél a 25-ös AKÖV — 87 ponttal — országos viszony­latban a negyedik helyezést érte el, ami nem megvetendő ered­mény. Azonban ahhoz, hogy Tolna megye egész áruforgalmát zavar­talanul tudják lebonyolítani, a vállalatnak legalább még 30 te­hergépkocsira volna szüksége, hogy a jelenleg kisegítő zalaeger­szegi kocsik munkáját is a 25-ös AKÖV teherautói vállalhassák. Reméljük, hogy a megígért hat új autóbusz nemcsak ígéret ma­rad, és akkor a személyforgalom terén is hasonló, vagy még ezt is felülmúló eredményekről számol­hatunk be. (MM) Erről i» beszélni kell A kereskedelmi dolgozók udvariasságáról A reuma legbiztosabb gyógyszere Téves komát pont az udvar közepén kapta el az a fránya reuma. Úgy belenyilallott a de­rekába, hogy önkéntelenül -s azon kapta magát, hangosan feljajdult. Meghallotta ezt a kerítésen túl a szomszédasszony, bizo­nyos Rebegő néne, aki köz­tudomásúan nagy vajákos hí­rében állt. — Na fiam, mi az? — szólt át negédesen — ugye éget a gyehenna tüze. Mert tudod-e lelkem, a reuma az, az ördö­gök szánkáznak ilyenkor az esendő ember hátán. — Ne mondja — felelte Té­ves koma — most hallom elő­ször. De hallja-e, a fájdalmakat már régen érzem. Eddig úgy tudtam, az időt érzi. Vala­mi csúnya időnek kell jönnie hamarosan. — Mesebeszéd az lelkem — vág közbe Rebegő néne — az az igaz. amit én mondok. És TffTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTt ha rám hallgatsz édes fiam, örök időkre elűzheted a go­noszt. — Gyere ide közelebb, mind­járt elmondom a reuma, a kí­sértés legbiztosabb gyógysze­rét... Hát lelkem, először is vesztek egy darab kenyérbelet. Abba beleszórtok öt hosszú szálú gyufát, tudod úgy, hogy a fejük felfelé legyen. Ezt rá­teszitek a derekadra, ahol fáj, meggyújtjátok, s hirtelen le­borítjátok egy pohárral. Egy kicsit meleg lesz, de addig hagyjátok rajta, míg a pohár kihűl. Aztán levehetitek... Estére kelvén aztán Téves koma rendre elmondta az asz- szonynak, amit hallott, mit hogyan kell csinálni. Az asz- szony eleinte csak csóválta a fejét, meg valami babonáról motyogott, de Téves koma ha­mar letorkolta. — Neked fáj, . vagy nekem? — mondta dühösen. Még gya­núsítgatta is, hogy nem akar­ja a gyógyulását. Az asszony hát hozzáfogott a művelethez. Nem is lett volna semmi baj, de a gyufák annyira átmelegiV tették a poharat, hogy égette a derekát, s ordított kínjában. — Vedd le! Vedd le! — kiál­totta élete párjának — az any­ja keservét annak a vén bo­szorkánynak. Le is vette a po­harat az asszony azon nyom­ban, nem várva meg míg ki­hűl a derekán. Még csak az kellett volna. így is egy jó fél tenyérnyi helyen pecsenyére vörösödött szegénynek a dere­ka. Most már nemcsak néha nyilallott bele a fájás, gyötör­te az minden pillanatban. Kitudódott valahogy a do­log, s a nagyobb fájdalom még csak ezután következett, mert a hiszékeny, babonás és ezért póruljárt emberen jókat ne­vetnek azóta is. (Sz) Városszerte dicsérnek egy kis­lányt, aki az egyik szekszárdi boltban dolgozik és közismert udvariasságáról. Nem azért di­csérik ezt a kislányt, mintha a többi kereskedelmi dolgozó nem volna udvarias, legfeljebb foko­zatokról lehet szó, van, aki udva­riasabb, vagy legudvariasabb. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége udvarias, kedves a ve­vőkhöz. Az utóbbi időben sok minden megváltozott a szocialis­ta kereskedelemben. Egyik ilyen változás az is, hogy kellemesebb, udvariasabb a kiszolgálás. A szocialista kereskedelem ki­fejlődése során a kezdeti idők­ben sok baj volt a bolti kiszol­gálók udvariatlanságával. Nem­rég beszélgettem egy régi keres­kedővel, aki érdekes és elfogad­ható módon magyarázta meg ezt a visszásságot. Azt mondta, hogy azelőtt, a régi világban sok meg­aláztatás érte a bolti kiszolgáló­kat. Szolgai munkának tartották a kapitalista kereskedelemben a beosztott dolgozók munkáját és a régi világ urai úgy bántak ve­lük, mint a cselédekkel. A fel- szabadulás és az államosítások után ennek a régi megaláztatás­nak volt a visszahatása az, hogy az udvariasság megcsappant a kereskedelemben. A kereskede­lem egyszerű dolgozói, akik ez­előtt kétrétgörnyedtek a vásárló nagyságák előtt, az ellenkező végletbe estek mindenkivel szem ben. Nem adták meg a vásárlók­nak még a kötelező udvariassá­got sem. Aztán az is közrejátszott a ke­reskedelmi dolgozók udvariassá­gának csökkenésében, hogy meg­szűnt a kereskedelemben a régi értelemben vett konkurrencia. Azelőtt harc folyt a vevőért, a kereskedők mindent megtettek, hogy náluk vásároljanak. Tehát a kapitalizmusban tár­sadalmi és gazdasági kényszerből volt udvarias a kereskedelmi dol­gozó. Ez az udvariasság nem volt őszinte, póz volt csupán, szín­padias póz. Nem állt mögötte lelki tartalom. Éppen ezért örvendetes most, hogy kereskedelmi dolgozóink körében ismét tért hódit az ud­variasság. örvendetes, mert ez az udvariasság alapvetően kü­lönbözik a régi kereskedelmi dol­gozók udvariasságától. Ma már nem azért udvarias a kereskedő, mert meg kell alázkodni a vevő előtt, nem azért udvarias, mert társadalmi és gazdasági okok késztetik erre. Ma egyenrangú a két partner, az is, aki a pult mö­gött áll és az is, aki a pult előtt, A kereskedelmi dolgozó ud­variassága tartalmat kapott. Ez a tartalom a vásárló megbecsülése, tisztelet, egyenrangú embertársa- val szemben. Szép feladat hárul most a ke­reskedelmi dolgozókra. Az em­berek vásárlóereje egyre jobban növekedik, egyre több értékesebb árut vesznek és mind magasabb a kereskedelem kultúrája. Na­gyon fontos a kereskedelmi dol­gozók udvariassága, mert ez is. hozzátartozik a kulturáltabb ke­reskedelemhez. Mi, éppen ezért el is várjuk a boltokban az ud­varias kiszolgálást. Nem azt vár­juk el, hogy az udvariasság ál­arcába bújjanak, hanem azt, hogy az eladó megbecsüljön és tiszteljen bennünket, mint ve­vőket. A mi társadalmunkban az em­beri együttélés és érintkezés egy­re magasabb színvonalúvá fej­lődik, mert nálunk az emberek között nincsenek kibékíthetetlen ellentmondások és nincs szüksé­ge senkinek arra, hogy elvtele­nül megalázkodjék a másik előtt. Mindannyiánknak egy célja van, egymást segítve, megbecsülve, « egymásért munkálkodva szebb és boldogabb holnapot teremte­ni. (gyenis) Az őszi munkák végzésével párhuzamosan építkeznek is a tamási Új Élet Tsz-ben A tamási Uj Élet Termelőszö­vetkezetben jól haladnak az őszi növénytermelési munkálatok Ez ideig 200 holdon vetették el az őszi árpát és 50 holdon az őszi takarmánykeveréket. A búzavetés talaj előkészítését 500 holdon végezték el, a talaj­előkészítéssel párhuzamosan az istállótrágyázást és műtrágyázást is végrehajtották. Az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai eddig 1500 mázsa burgo­nyát szedtek fel, s ebből 800 má- ’ zsa étkezési burgonyát már el­szállítottak a felvásárló szervek részére. A burgonya-átlagtermés holdanként a számítások szerint 110—120 mázsa között van. Az őszi munkálatokkal pár­huzamosan az építkezések is újult erővel megindultak. A tervek szerint a szövetkezet saját erőből október 31-re befejezi egy 50 férőhelyes növendékistálló építé­sét. fTTT'M if e mié k-szép a cq v)e rs e n ij 1960. Barcsi Editke Szekszárd Sörfőző Józsika Decs Kardos Zoltán Kisdorog Meszlényi János Űzd Borbély M~ríka | Váralja A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom