Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

2 VÖLWA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. szeptember 1 Elkészült a független afrikai államok értekezletének határozattervezete A napokban megkezdődik a kongói hadsereg akciója Katanga eilen Leopoldville: (MTI) A függet­len afrikai államok értekezletén kidolgozott határozattervezet — amely kedden készült el — rend­kívül fontosnak és sürgősnek mi­nősíti az afrikai csúcsértekezlet összehívását. Mint a tervezet meg­állapítja, az afrikai államok tel­jes szolidaritásukról biztosítják Kongó Köztársaságot és kormá­nyát. A küldöttek követelik a kongói területen lévő valamennyi belga támaszpont kiürítését és hangsúlyozzák, hogy Katanga tar­tomány Kongó Köztársaság elsza­kíthatatlan része. A tervezet hangsúlyozza, valamennyi afrikai állam Kongóval való politikai, gazdasági és katonai együtt­működésének szükségességét és végül figyelmébe ajánlja a kon­gói kormánynak az ENSZ-szel való együttműködést. Az értekezlet befejező nyilvá­nos ülését szerdán tartották meg és elekor került sor a szavazásra a határozattervezet felett. Az ülé­sen részt vett Lumumba is. A kormánycsapatok folytatták előnyomulásukat Kaszai tartomá­nyon át Katanga irányába. A csa­patok egy része 'megérkezett Lu- putába, amely Katangától húsz mérföldnyire északra fekszik. Egy másik egység elérte a Katanga- tartománybeli Kongó közelében fekvő Sentery-t. A belga gyarmatosítók igyekez­nek bevonni az ENSZ-erőket a kongói csapatok akciójának meg­akadályozásába. Egy ENSZ szó­vivő Elisabethville-ben bejelen tette, hogy a Katangában és Ka­szaiban tartózkodó ENSZ-erők egy része megszállt bizonyos ka­tonai állásokat a két tartomány közti határvidéken. Egy Katangába menekült Ka- londzsi szeparatista vezető a NATO-országoktól, például Ka­nadától kért katonai segítséget. Ezenkívül üzenétet intézett de Gaulle francia elriökhöz is, kér­ve, hogy támogassa követeléseit és utalt rá, hogy a nyugati hatal­maknak »nagyon fontos érde­keik-« fűződnek Afrikához. Nyugati hírügynökségek ked­den azt közölték, hogy az utolsó belga egység is elhagyta Kongó területét. Politikai megfigyelők azonban rámutatnak, hogy ez a kivonulás csak komédia. A belgák mindenféle mester­kedéssel igyekeznek Kongóban maradni. Ezt bizonyítja Bunche, volt kongói ENSZ-megbízott ked­di sajtónyilatkozata is. Bunche kijelentette, hogy »az ENSZ-kar- szalagokat feketepiacon árul­ják«, nyilván, mert a belgák ezt a karszalagot álcázásul használ­hatják fel; másrészt viszont ma­ga Gheysen, a kongói belga csa­patok főparancsnoka közölte né­hány nappal ezelőtt, hogy az ENSZ hozzájárulásával több száz belga marad Katangában »tech­nikai szakértőként«. Ezek a pol­gári ruhába öltözött belga kato­nák képezik ki Csőmbe csapatai! a kongói hadsereg ellen való harcra. Csomóénak azonban úgy látszik nem elegendő a belgáknak és az ENSZ-nek eddigi támogatása, mert köVeteli, hogy a kaminai tá­maszpontot engedjék át a ka tan - gai hadseregnek. Bejelentette. hogy a katangai kormány szükség esetén »akción kívül« helyezi a támaszpontot. A Stanleyville-i repülőtéri in­cidenssel kapcsolatban — amikor összetűzésre került sor az iga­zoltató kongói katonák és repü­lőgépen érkező amerikaiak között — az Egyesült Államok Leopold- ville-i nagykövete tiltakozó jegy­zéket juttatott el a kongói kor­mányhoz. A kongói kormány hit vatalos szóvivője sajtónyilatkoza­tában kijelentette, hogy az ame­rikaiak provokálták az összetű­zést és ezért verték meg őket. — Egyébként is az incidens jelentő­ségét nagymértékben eltúlozták — tette hozzá. Hír szerint Kasza- vubu elnök sajnálkozását fejezte ki a történtek felett Timberlake amerikai nagykövetnek és Bun­che ENSZ-megbízottnak. A tényleges függetlenségért küzdő fiatal Kongói Köztársasá­got szemérmetlenül azzal rágal­mazták, hogy Kongóból »meg­csonkított kezű fehér gyerekeket szállítottak repülőgépen Bel­giumba«. Ezt a híresztelést Frear amerikai demokrata szenátor fel­kapta és javasolta, hogy az ame­rikai külügyminisztérium vagy az ENSZ vizsgálja ki az esetet. Az állítólagos kongói kegyet­lenkedések kivizsgálására alakí­tott »belga királyi bizottság« szó­vivője maga cáfolta meg ezt a hazugságot. Kijelentette, alapos vizsgálat lefolytatása után sem jutott tudomására egyetlen olyan eset sem, hogy Kongóban belga gyermekeket bántalmaztak volna. A szovjet sajtó ismerteti Hruscsov és Kádár János nyilatkozatát Moszkva: (MTI) Szerdán vala­mennyi szovjet lap részletesen beszámol arról, hogy N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára meglátogatta a moszkvai magyar ipari kiállítást. A lapok fényké­pes riportokban ismertetik a lá­togatást és teljes terjedelemben közük Hruscsov és Kádár János sajtónyilatkozatát. Érvénybe lépett az NDK belügyminiszterének rendeíete Nyugatnémet állampolgárok öt napig csak külön tartózkodási en­gedéllyel látogathatnak Berlin demokratikus övezetébe Berlin: (MTI) Az MTI berlini tudósítója jelenti: szerdára vir­radó éjszaka, augusztus 31-én 0 órakor hatályba lépett a Német Demokratikus Köztársaság bel­ügyminiszterének rendeíete, mely előírja, hogy szeptember 4-én, va­sárnap 24 óráig a Német Szövet­ségi Köztársaság állampolgárai közül csak azok látogathatnak az NDK fővárosába, a demokratikus Berlinbe, akik a belügyminiszter 1956. szeptember 3-i rendeíete előírásainak megfelelő tartózko­dási engedély birtokában van­nak. Az NDK belügyminisztere felhívja a figyelmet arra, hogy azokat a nyugatnémet állampol­gárokat, akik az említett tartóz­kodási engedély nélkül látogat­nak Berlin demokratikus részébe, az NDK büntető törvénykönyve előírásainak megfelelően fogják felelősségre vonni. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a nyugat-németor­szági militarista és revansista kö­rök az utóbbi hetekben fokozták tevékenységüket. Szerdán reggel egyébként Ber­lin mindkét övezetében a meg­szokott ' nyugalommal indultak munkába a dolgozók. A magas­vasút szerelvényei, amelyek mind a két övezetben közlekednek, az övezeti határállomásokon a meg­szigorított ellenőrzés miatt a szó kásosnál valamivel tovább vesz­tegeltek. A nyugat-berlini rend őrség a demokratikus övezet felé tartó járókelőket, illetve az uta­sokat az övezeti határoknál fi­gyelmezteti az NDK belügymi­niszterének rendeletére. A nyugat-berlini lapok szerda reggeli számukban az NDK óvó intézkedéseit merényletnek mi­nősítik, amely »a négyhatalmi státusban biztosított szabad moz­gás ellen irányul«, de egy szóval sem említik, hogy a négyhatalmi státus a potsdami megállapodáso­kon nyugszik, amely egyebek kö­zött előírja, hogy a szövetségi hatalmak kötelezettséget vállal­tak, hogy »a német militarizmust és nácizmust gyökerestől irtják«. Márpedig a potsdami megállapo­dások értelmében a kelet- és dél­kelet-európai országokból kitele­pített németek revansista szerve­zeteinek nagygyűlés-sorozata en­nek ellenkezőjéről tanúskodik. Willy Brandt, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere még a szerdai nap folyamán találkozott a »frontvárosban« állomásozó nyugati megszálló csapatok pa­rancsnokaival, hogy megvitassa velük az új helyzetet. Kufea oldalán van az igazság és a népek szolidaritása Fidel Castro beszéde Havana: (TASZSZ) Mint je­lentettük, Fidel Castro augusztus 30-án beszédet mondott azoknak a pedagógusoknak a gyűlésén, akik önként vállalták, hogy a Si­erra Maestra hegyvidékeire utaz­nak az írástudatlanság felszámolá­sának elősegítésére. Castro beszéde jelentékeny ré­szében az amerikai külügymi­niszterek San José-i értekezleté­vel foglalkozott. A kubai minisz­terelnök leleplezte az amerikai imperializmus manővereit és csatlósainak szégyenletes szerepét. Illúzió lett volna azt hinnünk — mondotta Castro, — hogy a konzervatív körök, a testvéri amerikai népeket kormányzó ka­tonai és finánc-oligarchia fellép majd a jenkik imperialista ural­ma ellen. Kubában mindenki tudja ezt, hisz a múltban a kubai külügyminisztérium reszketett, ha megszólalt az amerikai nagykövet. A külügyminiszterek — foly­tatta Castro — kétségtelenül érez. tek bizonyos lelkiismeretfurda- lást az értekezleten. De minden tevékenységük abban merült ki, hogy a lehetőség szerint leplezzék szolgalelkűségüket. Az Egyesült Államok egyik ke­zében pénzeszsákkal, a másikban furkósbottal ment Costa Ricába. Áz imperializmus lehúzott minden leplet saját szolgáiról és pucéran állította őket népeik elé. Vene­zuelában például a nép már ki­ment az utcára, hogy tiltakozzék a Costa Rica-i határozatok ellen. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma nem tud úgy elbánni a venezuelai néppel, ahogyan en­gedelmes bábjával elbánt az érte­kezleten. Az amerikai államok szerveze­tében — folytatta a miniszterel­nök — a cápa értekezett a kis halakkal. De miféle jogaik lehet­nek a kis halaknak a cápával szemben? Az imperializmus ma­nővere teljesen világos volt: kényszeríteni akarta Kubát, hogy mondjon le arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió ajánlott fel neki az agresszió esetére. Arról van szó, hogy egy hatalmas or­szág azt a nemes ajánlatot tette, hogy egy kis ország védelmére kel. Ezt nem úgy hívják, hogy be­avatkozás, hanem úgy, hogy szo­lidaritásvállalás egy szabadságáért küzdő néppel. Mit akarnak tehát tőlünk? Azt, hogy lemondjunk a szovjet segítségről, és egyedül ma radjunk? Ebben az esetben nem­csak a cápa, hanem vele együtt a kis halak is ránk rohannának. Fidel Castro befejezésül hang­súlyozta, hogy a Pentagon láza­san készül a fegyveres agresszió­ra Kuba ellen A „királyfi” nyilatkozik Amikor Horthy meg tudta erő- egykori síteni hatalmát Magyarországon, adásába. Habsburg-birtok vissza! Az igény természetesen egyre kevesebb szó esett Habsburg minden alapot nélkülöz, s a leg- Ottóról, tekintve, hogy maga otrombább anakronizmus lenne, Horthy is dinasztiaalapítási terve ha az osztrák kormány az osztrák két szőtt s a végén már nem érte állami javakból egy petákot is be a kormányzói jogkörrel, mert adna ennek a szánalmas figurá- úgy képzelte, hogy fejére illeszt- nak. heti a koronát. Ilyen ábrándozás Ottó úrnak azonban időnként mellett nem volt Ínyére a „trón- eszébe jut valami, s ilyenkor nyi- követelő”. A történelem azonban latkozik. Nyilatkozott a minap is, beleszólt, s Horthy is, családja is mégpedig arról, hogy melyik a örök időkre kicsöppent abból a közjogi méltóságból, amibe a vé­letlen szerencse 1920-ban segítette, sült zsarnokság” van, s ezt kizá- A Horthy-család letűnt a törté- rólag és csakis a monarchia képes legjobb államforma. Ottó úr úgy véli, hogy a mai világban „egye­nelem színpadáról, s azóta Habs- leszerelni, ugyanis a burg Ottó, a Habsburg-lotharin- egyesíti magában a giai ház eme kései és jelentékte- köztársasági len alakja egyre gyakrabban hal­királyság klasszikus elgondolások egész­séges elemeit. A szabadság egye­osztrák trón várományosa” „a kékvérűek uralma”. Habsburg Ottó most már meg­látta és hallatja szavát. Először dűli záloga pedig, mondotta „az az ellenforradalom napjaiban je­lent meg a színen, s bejelentette „igényeit” Magyarországra. Meg is okolta, holmi zavaros történe- lett ember, s csodálatosképp még tiséggel, tyúkeszével azonban nem mindig nem nőtt be a feje lágya, tudta megérteni, hogy az idők jó- Ha tárgyilagosan végignézné a val előbbre haladtak, mint ahogy történelmet, látná, hogy „a kék­vérűek”, elsősorban a Habsburgok mennyi szenvedést zúdítottak or­ő és legitimista cinkosai nék. Az ellenforradalom szeret­bukása egy időre elnémította Ottó urat, szágaikra. S ha egy kicsit ismerné aki ekkor újabb manőverbe kez­dett. Ha már Magyarországgal kapcsolatos „trónigényei” szerte­foszlottak, legalább az osztrák kormányt próbálta beugratni az a világot, azt is tudná, hogy a dicstelen Habsburg-háznak mind­örökre befellegzett, mint ahogy az „apostoli királyság” intézménye is régen és örökre a múlté. A japán monopolisták felháborító akciója Tokió: (TASZSZ) A japán munkaadók szövetsége — a leg­nagyobb japán kapitalisták egye­sülete »feketelistát« tett közzé. A listán azoknak a haladó, kulturá­lis és tudományos területen dol­gozó személyiségeknek a neve szerepel, akik tiltakozásukat fe­jezték ki a japán—amerikai ka­tonai szerződés éllen. A listán ötvenkilenc állami egyetem 282 professzorának, elő­adójának, lektorának és különféle tömegszervezetek vezető szemé­lyiségeinek a neve olvasható. A japán monopoltőkések fa­siszta módszere nagy felháboro­dást keltett a haladó közvéle- I menyben. Herter úr „véleménye“ New York: (TASZSZ) A New York Times washingtoni tudósí­tójának jelentése szerint Herter amerikai külügyminiszter, San Jóséból való visszatérése után azt állította, hogy a San José-i nyi­latkozat a kubai bel- és külpoli­tika »világos elítélését jelenti«. Ez az értékelés, mutat rá a tu­dósító, szemmelláthatólag sok­kal merészebb, mint amit a San José-i értekezlet más résztvevői vagy akár egyes washingtoni fe­lelős személyiségek megkockáz­tattak. Ezek a személyek rámutattak, az Egyesült Államok ama kísér­lete, hogy Kubát konkréten meg­nevezzék a nyilatkozatban, a la­tin-amerikai küldöttségek több­ségének részéről nem talált tá­mogatásra. Washingtoni hivatalos személyi­ségek kijelentették, ezúttal na­gyon nehezen lehetett csak a kor­mányok többségét rábírni, hogy támogassák a kubai rendszer el­ítélését. Mexikó kormánya és népe legmélyebb rokonszenvéről biztosította Kuba kormányát San Jósé, (ADN). A San José-i külügyminiszteri értekezlet befe­jezése után éles nézeteltérés tá­madt Mexikó küldöttsége és Her­ter, amerikai külügyminiszter kö­zött. A mexikói küldöttség hatá­rozottan szembefordult Herter Mexikó eltökélte: megvédi függetlenségét Mexikó, (TASZSZ). Mexikóban az utóbbi időben megélénkült a jobboldali csoportosulások és az Egyesült Államokkal kapcsolatot tartó politikai erők tevékenysége A helyi reakció, az amerikai tőke támogatásával meg akarja akadá. lyozni a külföldi és elsősorban az amerikai tőke korlátozására irá­nyuló kormányintézkedések meg­valósítását. A kormány ugyanis a villamosenergia- és a gépkocsi­iparban állami tőkével akarja helyettesíteni a külföldi tőkét. A jobboldali körökben ugyancsak elégedetlenséget kelt a mexikói kormány külpolitikája, különös­képpen pedig az, hogy támogatja a kubai forradalmat. Mindezekkel kapcsolatban a kormányon lévő alkotmányos for­radalmi párt nagygyűlést rende­zett az elnöki palota előtt. A gyű­lésen 250 ezren vettek részt. A megjelentek kifejezték, hogy tá­mogatják a kormány kül- és bel­politikáját. olyan értelmű kijelentésével, hogy a San José-i nyilatkozat „világos állásfoglalás a Castro-kormánnyal szemben”. A mexikói küldöttségen kívül igen sok amerikai küldöttség el­vetette az amerikai külügyminisz­ter „magyarázatát”. Manuel Tello, mexikói külügy­miniszter külön nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az értekezleti határozat általános jellegű és semmiképpen nem jelenti Kuba elítélését. Mexikó kormánya és népe — mondotta Manuel Tello — a legnagyobb rokonszenwel kísérj Kuba törekvéseit, gazda­sági helyzete megjavítására és a szociális igazságosság kivivására, A Pécsi Cementáruipari Vál­lalat komlói és dombóvári telepére, kizárólag nehéz fizikai munkára férfi segédmunkásokat alkalmaz. Szállás korlátozott mértékben van. Jelentkezés a vállalat komlói, illetve dombóvári telepén. (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom