Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-14 / 165. szám
1960. Július 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Foglalkoztatják az idős tagokat a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezetben ÖZVEGY MRÄZ JŐZSEFNÉ, a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet legidősebb női tagja. Túl van már a hatvan éven. Öt mindig a szövetkezet házatá- ján lehet megtalálni. Ott tesz- vesz, mindig talál valami munkát. Ö tartja rendben az iroda környékét. Ez a rendbentartás azonban nem merül ki abban, hogy elsöpri az épület közvetlen közeiét. Szép virágágyásokat létesített, s virágoskertjére itt a szövetkezet irodája mellett nagyobb gondot fordít, mint otthon a saját háza előtt... Száraz időben nem múlik el nap, hogy meg ne öntözné a virágokat. Ha valaki a szövetkezeti iroda környékén jár, ő elkalauzolja, de míg az utat mutatja, nem szalasztja el az alkalmat, hogy az ő munkájáról, a virágokról beszélgessen... De a virágoskert rendbentartásán kívül mást is csinál... A termelő- szövetkezet vezetői ugyanis igyekeznek munkát biztosítani az idősebb tagoknak, olyan munkát, amit ők el tudnak végezni anélkül hogy belefáradnának, megerőltetnék magukat, a fiatalabb tagok viszont ott tevékenykednek, ahol az ő tudásukra, fiatalos lendüle-. tükre, erejükre van szükség... Mráz néni varrja a zsákokat is, meszeli, takarítja az irodákat, s ezért munkaegységet kap. Havonta 12—14 munkaegységet, s így a havi jövedelme a tervezett 45 forint értékű munkaegységet számítva, eléri a 6—700 forintot. — Huszonnégy termelőszövetkezet közül, a paksi járásban tizenhárom tsz-ben vezették be a premizálási rendszert. Ezekben a termelőszövetkezetekben a terven felül termelt termény 30—50 százalékát kapják a tagok px-émium- ként. Ezzel a módszerrel sikerült a termelőszövetkezeti tagokon kívül a családtagokat is bevonni a növényápolási, valamint az aratási munkálatokba is. — Húszezer pecsenyecsirkét nevelnek eladásra a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben. KOVÁCS ISTVÁN BÁCSI az ősszel írta alá a belépési nyilatkozatot, 64 éves már, de a szövetkezetben mindig akad olyan munka, amit ő el tud végezni. Szakképzettsége bognár, s ő kezeli a szövetkezet fűrésztelepét, ahol a szövetkezet részére szükséges fürészmunka mellett bérmunkát is végeznek. Kovács bácsi havi jövedelme 1600 forint körül lesz a zárszámadáskor... Szeret dolgozni, kukoricát is kért a szövetkezettől, amit ketten a feleségével művelnek meg. Aránylag könnyű, nagyobb fizikai igénybevételt nem igénylő munka van a szövetkezet majori darálójában is. Ezt a munkát a hatvanegy éves Hatala Gyula bácsi végzi el. ö nyolc éve tagja már a szövetkezetnek, s amíg ereje engedte nehezebb munkát végzett, de beteges, s most a szövetkezet vezetői könnyebb munka végzésével bízzák meg. Ö jár be a községbe piaci napokon, s árulja a szövetkezet terményeit. A SZESZFŐZDÉBEN adódó kisegítő munka is aránylag könnyű. Ezt végzi az év nagy részében, amíg a pálinkafőzés ideje tart a hatvanöt éves Orbán József. De amikor ott elfogy a munka, a feleségével közösen részt vesznek a növényápolásban is. Nem olyan mértékben mint a fiatalok, de dolgozgatnak, ketten munkálnak meg akkora területet, mint a fiatalabbak egyedül. Az idősebb termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatásának egyik módja az éjjeliőrség is, éjszaka vigyázni a termelőszövetkezet vagyonára. Nem igényel fáradságos munkát. Kiskanika Ferenc és Kubica János végzik ezt, amiért tizenhat munkaegységet kapnak havonta... A DUNAFÖLDVÁRI ALKOTMÁNY TSZ idős tagjai elégedettek munkakörülményeikkel, a szövetkezet vezetősége nem terheli őket olyan munkával, ami számukra megerőltetést jelentene, ! lehetőséget ad arra, hogy köny- nyebb munkával keressék meg a termelőszövetkezetben a megélhetésükhöz szükséges javakat. (buni) „Tiszta udvar, rendes ház99 Aparhanton összesen 185 ház van, ebből 100 ház homlokzatán ott látni már a »Tiszta udvar, rendes ház« feliratú aranysárga táblácskát. Aparhanton nagyon komolyan vették a tisztasági mozgalmat. Ezt elsősorban a község vezetőinek lehet köszönni. A vezetők között és élen jár dr. Csáki László körzeti orvos. Túlzás nélkül el lehet mondani róla, hogy nem ismer fáradtságot. Azonban fabatkát sem érne a község vezetőinek minden igyekezete, szorgalma, ha a község lakói együttesen nem jutottak volna arra az elhatározásra és belátásra, hogy a tisztasági mozgalom céljai számukra csak előnyös lehet. Aparhanton volt egy Utca, amelyet mindenki »Piszkos« utcának nevezett. Ma már az utca egykor hepehupás része asztallap simaságú, az úttest tiszta és rendes, fásították és most a község egyik legszebb utcája. De nemcsak ezt az utcát hozták rendbe, hanem a középületek környékén is példás rendet teremtettek. A termelőszövetkezet portáját, az iskola környékét, a házak előtti részeket mind csinossá, ízlésessé varázsolták. A község arculatának megváltozásához nagymértékben hozzájárultak a pedagógusok is. ök a családlátogatások alkalmával közegészségügyi problémákról is beszélgettek a szülőkkel. Az eredmény nem maradt el. Aparhant megszépült. —s— „...MENNI, MENNI, MENNI FOG!” Július 12-én egy Camille Desmoulins nevű fiatal ügyvéd, akire később nagy szerep várt a forradalomban, a Palais Royal előtt gyújtó beszédet mondott. A százezres tömeg megmozdult, betörte az adósok börtönét és a fegyvertárat, kifosztották a puskaművesek boltjait, mert a népnek fegyverre volt szüksége. Ez már a forradalom: a felkelők elkergetik a városi tanácsot és 80 tagú ideiglenes bizottságot alakítanak, amely elhatározza, hogy saját erejéből 48 000 főnyi polgárőrséget toboroz. Lefoglalják a titokban Versaillesba irányított fegyverszállítmányt, de ez is kevés: július 13-án az egész párizsi munkásság szuronyokat kovácsol. Július 14-e a forradalom nagy napja, amikor 32 000 főnyi felfegyverzett polgár a Bastille elé vonul. Harminc méter magas fal, előtte 25 méter széles vizesárok állja a felkelők útját, de a Saint-Antoine negyed munkásaihoz két szakasz francia gárdista és sok polgárőr is csatlakozik. Három ágyút az erőd kapujának szegeznek, amire de Launay, a Bastille parancsnoka leereszti a felvonó- hidat s a nép hatalmas rohammal beveszi a hírhedt erődöt. Hulin órás, Tournay kerékgyártó, Maillard törvényszolga és egy Hélie nevű polgár állnak a tömeg élén, s nemsokára a Gréve-téren de Launay levágott fejét háromágú villára szúrva mutatták fel. Versaillesben ezen az estén táncmulatságot rendeztek. XVI. Lajos, a kövér és tehetetlen király csak reggel értesült arról, hogy mi történt Párizsban. Az éjszakai mulatságtól fáradtan emelte fel a fejét. »De hiszen ez lázadás!« — mondta méltatlankodva. Liancourt herceg, a hírvivő, azonban így felelt: »Nem felség, ez nem lázadás. Ez már a forradalom!« Pedig ez már több is volt, mint a forradalom, ez a forradalom győzelme volt. A király még megpróbálja a lehetetlent; másnap a nemzetgyűlés előtt bizonygatja, hogy a jószándéH vezérli, s azt mondja: »Népem mindig számíthat szeretetemre« — de ezt a népet már nem érdekli a király szeretete. Győzött a forradalom s a nép lelkesen énekli Landré hííres versét, a Ca irát: A nép e nap kiáltja mind: menni ,menni, menni fog! Az legyen tehát a jog, hogy a kevély alámerül, de a szegény felülkerül. Már egy évvel később, 1790. július 14-én egész Franciaország megünnepelte a Bastille bevételét, amelyben a feudalizmus megsemmisítésének jelképét látták. S a francia nép azóta is hűséges maradt a forradalom eszméjéhez: a Bastille bevételének napja Francia- ország nemzeti ünnepe lett. — Azóta sokan és sokféleképp értelmezték a szabadság fogalmát, de a nép számára július 14-e mindig a zsarnokok elleni felkelés, a nép győzelmének napja maradt, amikor »a kevély alámerül, de a szegény felülkerül-«. A francia nép ma is a szabadságért harcol. Azért a szabadságért, amely nem elnyomáson, más népek kizsákmányolásán alapul, hanem a munkán, az emberi tisztességen. Ezért harcolnak a franciák milliói az algériai gyarmatosítók ellen, s ezért harcolnak de Gaulle rendszerével szemben szociális jogaikért, a szabad, kizsákmányolás mentes életért. Ennek a harcnak az élén áll a Francia Kommunista Párt, a nagy francia forradalom igazi örököse. A francia nemzeti ünnep a szabadság ünnepe, s a Bastille bevétele örök jelkép és figyelmeztetés, hogy a zsarnokságnak el kell pusztulnia. 4 regi forradalmi dal ezért indíthatja ma is új harcba zsarnokaik eller. az elnyomott népeket, amelyek a győzelem biztos tudatával mond halják: menni, menni, menni fogles) Csősz a kertészetben A tolnanéme- di Kossuth Termelőszövetkezet 30 holdon kertészkedik. Ebből 12 holdon paradicsomot termelnek, 8 holdon paprikát és mindegyikből nagyobb mennyiséget értékesítettek már. Eddig 150 ezer forintnál több már a kertészet bevétele. Ezért természetesen őrizni kell, nehogy károsodás érje a szövetkezetét, hisz két héttel ezelőtt még 20— 30 forintot kaptak egy-egy kiló paradicsomért. Az értékes kertészetet, Győré Istvánra bízták, aki igyekszik is megfelelni „hivatalának”. Eközben néha ő is el-elgyönyör- ködik a szép kertészetben. Jóleső örömmel állapítja meg, hogy bővebb termést nem is lehetne kívánni a „kecskeméti törne” primőr paradicsomból. B. I. A megyei nőtanács munkatérvéLdl A megyei nőtanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a második félévi munkatervet vitatták meg. Négy fő feladat köré csoportosul az állandó, folyamatos munkát meghatározó terv. Először is a vezetés színvonalának, a választott szervek munkájának további javítását tűzték ki célul. Ennek érdekében többek közt fontos helyet foglal el a végrehajtó bizottság tagjainak személyes, helyszíni segítsége a járási és községi vezetőségek számára. Részletesen vázolja a tennivalókat a terv a nők között végzendő politikai felvilágosító- és nevelő munkáról. Ennek alapját hosszú időre megszabták az MSZMP művelődéspolitikájának irányelvei. Ezt tükrözi a terv is. Ennek érdekében alakult meg a megyei kultúrbizottság is, amely segítséget ad a járási kultúrbizottsá- gok megalakításához, illetve működéséhez. Segíteni kívánják a nők általános és szakmai műveltségének Uborkaszezon A nyár előrehaladottságával egy re közelebb kerül az idő, amikor a háziasszonyok a téli szükséglet fedezésére megtöltik az üvegeket uborkával, káposztával, paprikával, paradicsommal. Köztudott, hogy ehhez jelentős mennyiségű ecetre van szükség. Munkatársunk rövid beszélgetést folytatott az Ecetipari Vállalat vezetőjével, a gyár termelési kapacitásáról, s arról, hogy tud-e az üzem elegendő ecetet termelni ahhoz, hogy a válható megnövekedett igényeket kielégítse, Az emelését, különös tekintettel arra, hogy minél több mezőgazdasági szakismerettel rendelkező nő dolgozhasson a termelőszövetkezetekben. A közművelődést szolgálják a TIT-tel közösen szervezendő előadásos propaganda, könyvismertetések és viták is. A gyermekek, az ifjúság nevelésével kapcsolatos munka segítését jelenti »A szülői munkaközösségi munka, a szülői munkaközösségi választások« című pont is a tervben. A községi tanácsok mellett, a gyermek- és az ifjúságvé delmi feladatok szervezett végrehajtására megalakult pártfogói hálózat munkájában minden községi nőtanács részt vesz. Személyes és csoportos beszélgetések alkalmával segíti a végrehajtó bizottság a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az asszonyok bevonását a munkába. A nagy munkák végeztével pedig tovább folytatják a különböző asszonycsoportok szervezését termelőszövetkezetek látogatására. A terv és a vita természetesen még számtalan problémát vetett fel, amely rögzítve mind azt szolgálja, hogy a nőtanácsok minél eredményesebben töltsék be hivatásukat. Hz idén üreiüiie helyeik a csehszlovák halártól Budapestig átépített villamos távvezetéket Még ebben az évben üzembe helyezik a csehszlovák határtól Zuglóig átépített 220 000 voltos távvezetéket, mely a maga nemébőséges ecettel I üzem havi termelése öt vagon, ami az eddigi tapasztalatok szerint fedezi a megye lakosságának szükségletét, még az igények megnövekedése esetén is. Kisebb hiány csak abból adódóan lehet, hogy a kereskedelem nem rendel időben árut az elfogyott készlet helyett. Az ecetgyár termelvényének nagy részét a konzervipar kapja, de az esedékes részt már részére leszállították, s a közeljövőben valamennyi ecet a lakossághoz jut a kiskereskedelmen keresztül. ben az első ilyen vezetéke lesz hazánknak, s nagy előnye, hogy lényegesen kisebb veszteséggel hozza az import-áramot a szomszédos Csehszlovákiából, mint az eddigi 120 ezer voltos feszültség. Ugyancsak az idén helyezik üzembe a Szabadka és Szeged közötti 120 000 voltos távvezetéket is, mely hasonló lesz az előző jugoszláv—magyar kooperációs vonalhoz, a Varasd és Söjtör közötti távvezetékhez. Szabadka és Szeged üzemzavar esetén kisegíti majd egymás körzetének energia- ellátását. A jelentős energiatöbblet segítségével a következő évben meggyorsíthatják az ország villamosítását, s a szakemberek már most úgy tervezik, hogy 1962-re sikerül hazánk minden faluját ellátni villanyárammal.