Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
t t fr? f ‘^*1 tfBaiwtf I960. Július 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vegyiparunk fejlődése második ötéves tervben A MÄSODIK ötéves tervnek a VII. kongresszuson elfogadott irányelvei szerint a vegyipar termelését 1965-re — 1958-hoz viszonyítva — kétszeresére kell emelni. A vegyipar fejlődésének üteme ezzel jóval meghaladja az ipar átlagos fejlődését, sőt gyorsabban fejlesztjük a gépiparnál is. Indokolt ez az ütem, hiszen a vegyipar szinte napról napra produkálja az új anyagokat, szerepe az ipar anyagellátásában, a mező- gazdaság műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátásában egyre nagyobb. Pártunk. Központi Bizottsága az elmúlt napokban határozatot hozott a vegyipar fejlesztéséről. A határozat kimondja, hogy az egész vegyiparon belül elsősorban a műtrágya, a gyomirtó, a növényvédő és egyéb vegyszerek gyártását kell fokozni a mezőgazdasági terméshozamok növelésére, fokozni kell a műanyag- és műszáltermelést az ipar nyersanyagbázisának szélesítésére, korszerűsíteni és fejleszteni kell a gyógyszer- és gumiabroncsgyártást, valamint a szintetikus mosószer-, lakk- és festékanyagtermelést. VEGYIPARUNK SOKAT FEJLŐDÖTT a felszabadulási utáni években. Gyógyszergyártásunk — amely a vegyipar ágai között a legrégibb — évtizedes hagyományokkal rendelkezik. De amíg a felszabadulás előtt jóformán csak hazai szükségletre termelt, az elmúlt tíz esztendő alatt gyógyszer- iparunk exportja ötszörösére növekedett. Egyes gyártmányait ismerik az egész világon, az- export növelésére nagy a lehetőség. Indokolja emellett a gyógyszeripar fejlesztését az, hogy ennek az iparágnak viszonylag alacsony az anyagigénye. A gumiabroncsgyártás növelését elsősorban traktor- és autóiparunk,' közlekedésünk fejlődése teszi szükségessé, szintetikus mosószer-,, lakk- és festékanyagiparunk fejlesztését is főként a belső szükségletek növekedése indokolja. Műtrágyaiparunk a két világháború között jött létre, azonban termelése nem fedezte a szükségleteket, mezőgazdaságunk műtrágya-felhasználás tekintetében messze elmaradt a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országoktól és bár a felszabadulás óta többszörösére nőtt a műtrágya- gyártás. az ipar még mindig nem tudja kielégíteni az igényeket. A MŰANYAG- ÉS MÜSZÄL- GYARTÄS vegyiparunk legfiatalabb ága. A különféle műanyagok térhódítása az egész világon jellemzi, az ipar fejlődését. A világ fnűanyagtermelése 1900 óta száznyolcvanszorosára növekedett, de még szembetűnőbb a számokkal ki sem fejezhető minőségi fejlődés. Ma már olyan új anyagokat hoz létre a vegyipar, amelyekkel a fa, az acél, a réz, az alumínium, a természetes textilipari nyersanyagok, a gumi helyettesíthető és ezek a műanyagok általában sokkal kedvezőbb, jyiondhatni, az igényeknek megfelelően tudatosan kialakítható tulaj donságokkal ren delkeznek, mint az általuk helyettesített természetes anyagok. Egyes fajtáik felülmúlják az acél szilárdságát, rugalmasságát, fajsúlyúk általában fele az alumíniuménak, ötödé, nyolcada az acélénak. Hazánkban az egy lakosra jutó műanyagfelhasználás jelenleg csak másfél kiló, ugyanakkor a gazdaságilag fejlettebb szocialista és tőkés országokban ennek öttízszerese. És ennek is csak egy részét állítjuk elő itthon. Indokolja a vegyipar, ezen belül a műanyagipar fejlesztését az is, hogy a különféle műanyagok termeléséhez viszonylag sokkal kevesebb beruházás szükséges és nagyobb termelékenységgel gyárthatók, mint az általuk helyettesített „hagyományos” anyagok. Kiindulási nyersanyaga legtöbbnek a szén, a koksz, újabban pedig a sokkal gazdaságosabban feldolgozható földgáz és kőolaj. A FÖLDGAZ ÉS KŐOLAJ termelésének növelésére pedig — az utóbbi években végzett geológiai kutatómunka eredményessége következtében — nagy lehetőségeink vannak. Az ötéves terv irányelvei szerint 1965-re kétszeresére növeljük, a kőolajbányászat termelését, háromszorosára a földgázkitermelést. A vegyipar növekvő, nyersanyagigényét nemcsak hazai forrásokból .tudjuk fedezni,. hanem a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés keretében is. Néhány éven belül elkészül az a több ezer. kilométeres kőolajvezeték, amelyen keresztül a Szovjetunió évente több millió tonna kőolajat szállít Lengyelországnak, Csehszlovákiának, a Német Demokratikus Köztársaságnak és hazánknak. Romániától — a már elkészült távvezetéken — földgázt kapunk. A Szovjetunió egyéb nyersanyagok szállításával is segíti vegyiparunk fejlesztését. • A vegyipar fejlesztését elsősorban a meglévő üzemek bővítésével és rekonstrukciójával valósítjuk meg. Nagy szerepe lesz ebben a Borsod megyei vegyipari bázis fejlesztésének, az évi egymilliárd forintot kitevő vegyipari beruházás 60 százalékát Borsod megye kapja. A Tiszapalkonyai Vegyikombinátnál egy százezer tonna évi kapacitású ammóniagyárat és egy polietilénüzemet hozunk létre. A Borsodi Vegyipari Kombinát műtrágyatermelését kétszeresére növeljük az ötéves tervben. A Berentei Vegyiműveknél szervezik meg a PVC nagyüzemi gyártását. A hatezer tonna évi kapacitású PVC-üzem 1962 végén kezdi meg a próbaüzemelését. Az Észak-Magyarországi Vegyiműveknél épül fel az az üzem, amely évente 5000 tonna alapanyagot gyárt a Magyar Viscosagyár részére, ebből készül majd a magyar nylon. A Tiszavidéki Vegyikombinátban az idén befejezik annak a festéküzemnek az építését, amely évente 6000 tonna szintetikus lakkot és zománcot gyárt. Jelentősen fejlődik Veszprém megye és a főváros vegyipara is. A Budapesti Ruggyantaárugyárat például félmilliárd forintos beruházással bővítik, korszerűsítik. NEMCSAK A NYERSANYAG- ELLATASNÄL, hanem az új üzemekhez illetve a meglévő gyárak korszerűsítéséhez szükséges berendezések biztosításánál is nagymértékben támaszkodunk a szocialista tábor országainak, elsősorban a Szovjetuniónak és a fejlett vegyiparral, illetve vegyipari Demokratikus Köztársaságnak a segítségére. A Szovjetunió az ötéves tervben szállítja többek közt a polietilénüzem teljes berendezését, egy 15 ezer tonna kapacitású metanolüzem. a tízezer tonna kapacitású ,J?VCrüzem' berendezését, elvállalta a Borsodi Vegyikombi nát bővítéséhez tót óriáskompresszor legyártását, amivel megkétszerezhetjük a műtrágya- termelést. A vegyipar fejlődésének meggyorsítása kihat egész népgazdaságunkra. Ki kell dolgozni és bevezetni az új anyagok alkalmazását a gépiparban, az építőiparban, a bútoriparban, textiliparban, bőr- és cipőiparban, de talán nincs olyan ága az iparnak, amelyre ne hatná ki a vegyiparnak a párthatározatban előirányzott fejlesztése, korszerűsítése. Munkában a Koppány-völgyi Vízgazdálkodási Társulás Múlt év novemberében alakult meg a tamási járásban — mint arról mór lapunkban híreket adtunk — a Koppány-völgyi Vízgazdálkodási Társulás. Működése közel 71 000 hold földterületre terjed ki s 17 termelőszövetkezetet, öt állami gazdaságot tömörít. Azzal a céllal alakult meg a társulás, hogy rendezze a Koppány folyót és a vízgyűjtő területén lévő patakokat. Alig több mint fél esztendeje működik a társulás, s máris szén eredményekkel dicsekedhet. Kitisztították, kibővítették a tamási Uj Élet Tsz területén lévő Tehén- kuti árkot, a tamási Vörös Szikra Tsz területén a Szemcsédi árkot, Regszemcsén az Ireg patakot, a tamási Széchenyi Tsz és a Forná- di Állami Gazdaság területén a C-serengáti patakot és megkezdték a. Tamási mellett folyó Gonoszd- patak tisztítását. A Koppányi 5 kilométeres szakaszon már kitisztították, s jelenleg három kotrógép tovább végzi a rendezési munkákat. A társulás már vagyonra is szert tett. Vásároltak 42 pár gumicsizmát. műszereket és öntözőberendezést, amelyekkel a tsz-kerteket öntözik. Az eddig végzett munka alapján bizalommal érdeklődhetünk a társulás tervei iránt is. Legköze- iebhi tervük az, hogy a tamási Vörös Szikra területén három halastavat létesítenek, amelyek közül az egyik fürdésre is alkalmas ,lesz. A távlati tízéves terv szép perspektívát csillogtat meg a Köp pán,y-völgy ében. Az a terv, hogy Koppányszántó és Törökkoppány között 1 500 000 köbméteres, mint gépgyártással rendelkező Német" C!=y terület kiterjedésű víztárolót epitenek. A víztárolónak az a célja, hogy a tavaszi áradáskor a felesleges vizet összegyűj ti és nyárra öntözés céljára tartalékolja. Másik nagyobb 700—800 ezer. köbméteres víztároló Pári és Nagykónyi között készül el majd, mintegy 80 holdas területen. Ezenkívül Tamásiban öt, Űjiregben egy kisebb víztároló épül. A víztárolókat egyben halastónak is lehet használni.és vízi- szárnyas tenyésztést lehet mellettük folytatni. A tamási Uj Élet Tsz máris kísérletezik víziszárnyasok tenyésztésével, 2500 kacsával kezdték el a halastavaik mellett a tenyészetet. A tamásiak példájára a jövő évben hozzáfog a víziszárnyas tenyésztéshez a nagyszokolyi Béke, a kop- pányszántói Március 15. az új- iregi Béke és az ozorai Petőfi Tsz is. Mit öntöznek majd a vízgazdálkodási társulat tagjai? Főleg kerteket, de megvalósítják a Koppány völgyében az öntözéses silókukorica, lucerna, cukorrépa és rétiszéna termelést is. Tíz év múlva, a tervek szerint, 2500 holdra nő az öntözött földek területe. Ahol ma értéktelen sás, és békarokka terem, ott tíz év múlva virágzó kertészetek és öntözéses növénytermelés virul majd. Az öntözött 2500 holdas területen kívül megmentenek az áradástól 4150 holdat, ahol nagyarányú és eredményesnek mutatkozó talajjavítást lehet végezni. Az öntözés és az ármentesítés a társulat munkájának csak egyik oldala. Másik nagy tervük' az, hogy a Koppány vízgyűjtő területén fásítással megakadályoz zák a talajeróziót. A dombos részeken 170—180 holdat, a kitisztított árkok mellett 190—200 holdat fásítanak be nyár és fenyőfákkal. Eddig a tamási Vörös Szikra területén már 16 holdat, a kitisztított árkok mellett 13 holdat fásítottak be. A társulat tagjai halastó létesítés és ármentesítés után holdanként 100 forintot, szántó és egyéb terület után holdanként 3 forintot fizetnek. Az állam nagy-segítséget nyújt anyagilag is a társulásnak, hosszúlejáratú hitel formájában és vissza nem térítendő pénzjuttatásokkal is. A Koppány-völgyi vízgazdálkodási társulás munkája nyomán megváltozik a Koppány' völgye arculata. A tervek megvalósítása nagymértékben hozzájárul á szocialista mezőgazdasági nagyüzemek felvirágzásához, Gyenis A közösség segítsége jólesik — a gyermekek . hálátlansága fáj AJ inéi közelebb ér az idős + néni a házhoz, az otthonhoz, egyre inkább lassítja lépteit. Szinte úgy vonszolja magát. Nem igyekszik haza, annyira nem, hogy útközben betér egyik, vagy másik ismerőséhez. lyiég korai az idő, hogy szobájába zárkózva lefeküdjék. Jólesik egy kis esti beszélgetés a napi munka után. De otthon nem beszélgetnek vele. Pedig vannak hozzátartozói, akikkel egy házban lakik. Lánya, veje, menyecske unokája, de nekik nincs beszél- getnivalójuk a mamával. Haragban vannak. így idegeneknél keres beszélgetőtársat, vigasztalást bánatára. Nem új, régi, életünkben sajnos még ma is megismétlődő história a hetven éves néni sorsa, aki átadta élete keserves munkájának gyümölcsét a fiataloknak. Kezdetben jól meg is voltak a közös tűzhelynél, a családi asztalnál. A mama ágya jól elfért a konyhában. Aztán új konyhabútort vásároltak és a széles, divatos konyhaszekrény kiszorította a mama ágyát. Időközben a fiatalok kisütötték, hogy az udvar végén lévő féltetős épületben milyen jó helye lenne a mamának, mert leülő» bejáratú szoba van az épületben, s kölcsönösen n?m zavxtrf&k egymást. Jgy kezdődött az elkülönü■* lés és folytatódott azzal, hogy a családi asztal is kicsinynek bizonyult. A modern, széles konyhaszekrényhez aránytalanul kicsi asztalt csináltak. Kevés volt az ülőhely is, a hokedlira pedig nem lehet ráültetni a mamát, mert fájós lábait felrakta a hokedli fájára, s lábbelijével lekoptatta a halványzöld festéket. Ezután aki érte, az vitte be az öregasszonynak az ennivalót, mert az elkülönülés következtében egyre jobban szakadt meg a családi kapcsolat és a mama, a nagymama megszólítás helyett az öregasszony megszólítás járta. Gyermekkorom egyik tanulságos meséje jutott eszembe, amikor a nagymama szomorú panaszát hallgattam. A szülőről és a gonosz gyermekekről szólt. A mesebeli Öreg, aki már nem tudott dolgozni, nem ülhetett az asztal mellé, s a kemence melletti kuckóban ette ' meg ételét fatányérból, fakanállal. A mesebeli öreg unokája ezt Iáivá, fából tányért és kanalat faragott. Amikor szülei megkérdezték tőle, hogy mit csinál, így válaszolt: tányért és karútítt faragóit, ’ hcrg’yfiá' megöregedtek, nektek is legyen miből ennetek. A mama esete azonban nem mese, hanem szomorú valóság. Kezdetben nagyon fájlalta, hogy ilyen bánásmódban részesítik, s fájdalmában sértődötten magába zárkózott, behúzódott kis szobácskájába. De amikor veje a szobája szomszédságában lévő fáskamrát ólnak alakította át és növendék malacokat rakott bele, bánata, keserűsége haragba csapott át. Kezdetét vette a családi perpatvar, a veszekedés. Olyannyira elfajult közöttük a helyzet, hogy tettlegességre is sor került, és bíróság elé kerültek. Meg kellett szüntetni a mama szobája szomszédságában létesített disznóólát, s ez újabb veszekedésekre, vitákra adott okot. — Nem lehet az öreggel kijönni, mert összeférhetetlen, híresztel- ték a faluban, hogy valamivel igazolhassák lelketlenségiiket. A faluban megoszlott a vélemény, ki az egyiknek, ki a másiknak a pártjára állott úgy ahogy ez lenni szokott. A tsz-tagokkal minden vádaskodás ellenére jól összefér az idős asszony, munkáját elvégzi, A bonyhádi járási művelődési ház féléves munkája a számok tükrében A bonyhádi járási művelődési sadalomtudományi témával fogházban az idei első félévben 32 lalkozó előadás 25 alkalommal ismeretterjesztő előadást tartottak volt 1354 résztvevővel, ebből a összesen 1168 hallgató előtt. Tár- politikai előadások száma 14, a ^Közgazdaságiaké 3, a művészetieké 3 volt, a többi ötöt pedig egyéb témakörben tartották. Természettudományi előadást 7 alkalommal rendezték- összesén 414 résztvevő előtt; ' • ZJ&Sí» ' Az előadások színvonala általában jónak volt mondható, ennek köszönhető az egyre növekvő érdeklődés is. Két alkalommal rendeztek kiállítást a járási művelődési házban, egy megyei vándorkiállítást, ahol a Tolna megyében élő képzőművészek legújabb alkotásait mutatták be, egy kiállítás pedig a művelődési házban működő szakkörök munkáját szemléltette; Egy alkalommal rendeztek mű. soros tánc-estet, műsoros estet pedig 15 alkalommal 4807 néző előtt, öntevékeny csoport négy alkalommal mutatott be rpűsort, műsor nélküli táncmulatságot pedig huszonegyszer rendeztek. A bábszínház — amely rendkívül népszerű a községben — 23 ízben tartott előadást, szakköri foglalkozás 85 alkalommal volt. A különböző tanfolyamokon és egyeb, nem szórakoztató jellegű rendezvényeken több mint- tízezer főnyi volt a hallgató létszám. A művelődési ház összes látogatóinak száma a hat hónap alatt 34 122 fő volt. Ezek a számok azt mutatják, hogy a községnek úgyszólván egész lakossága megfordult valamilyen rendezvény alkalmával a művelődési házban és a járási művelődési ház má már tényleg kulturális központja lett a Völgység székhelyének. keresményéből és nyugdíjából, amelyet a tsz-ből kap, szépen fenntartja magát. Az igaz, hogy ö is olyan, mint a többi öreg, neki is megvannak a maga rigolyái, úgy mint bármelyik más embernek. A falu lakosságának többsége inkább a fiatalokat okozza azért, hogy így elmérgesedett a helyzet a családban. A falu képe a mezőgazdaság ^ szocialista átszervezésével megváltozott. Eltűntek a vagyont megosztó határmezsgyék. — Gyors volt a gazdasági átalakulás, de az emberek gondolkodásmódjában időközönként még kísért a múlt. Ez a múlt keseríti meg az idős, hetven éves parasztasszony életét is. A visszajáró múlt elvakulttá tette a fiatalokat olyannyira, hogy eltaszították maguktól az öreget. Az idős néni esetében benne van a múlt, de benne van a jelen és a parasztság jövője is. A mama, bár a fiatalok átkos va- gyonéhsége elkülönítette családjától, ennek ellenére mégsincs teljesen magára hagyatva. Mellette áll a közösség, a tsz, amely az öregeket megbecsüli, nyugdíjat és megélhetést biztosít számukra. POZSONYI 1GNÁCNÉ
