Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

t 1960. július 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Munkaérdemrenddel kitüntetett pedagógus A pedagógusnap alkalmából Munkaérdemrenddel tüntették ki Kontsagh Sándort, a lengyeli ál­talános iskola igazgatóját, akit a napokban fölkerestünk, hogy munkájáról — melyért a meg­érdemelt kitüntetést kapta — és terveiről beszélgessünk vele. Egy könyv mellett találtuk szo­bájában a munkában megőszült nevelőt, s hadd mondjuk el mind járt azt is, hogy még nem egé­szen egészségesen. Szívtrombózi­sa volt, s már több mint fél éve beteg. Betegsége miatt nem je­lenhetett meg kitüntetése átvé­telére sem s így azt majd ké­sőbb veszi át. Amikor arról kérdeztük, hogy szerinte mivel érdemelte ki ezt a magas kitüntetést, így válaszolt: — Igyekeztem mindig a közös­ség érdekeinek megfelelően dol­gozni, egészen az emberi teljesí­tőképesség felső határáig... Ne­héz volt, mert sok tennivaló akadt ebben a kis községben... Amikor ehhez az iskolához ke­rült, csak két tanteremben folyt az oktatás, ma pedig nyolc tan­teremben nevelik a lengyeli cse­metéket... Kontsagh Sándor ne­velőmunkája azonban nem me­rült ki abban, hogy az iskolában előadta a tanrend szerinti tan­anyagot a diákoknak. Volt a ne­velőmunkának egy nehezebb ré­sze is, amit a felnőttek között végzett. S ennek a nevelésnek igen sokrétű változata van. Mert csak akkor végez jó nevelőmun­kát egy tanító, ha ez a munka ha­tásos, maradandó is... Amikor tár­sadalmi munkát kellett végezni, ő is ott volt a lapátosok, kapások között... — Amit csináltam, nem az én célkitűzésem volt, hanem a szo­cializmus építésének egy része, a nagy egésznek egy apró láncsze­me — mondja és rögtön áttér a tervekre, mert nem szívesen be­szél az eredményekről, ami az ő érdemének tulajdoníttatik. Sok­kal inkább foglalkoztatják a meg­oldásra váró feladatok, melyek­ből ki akarja venni a részét gyó­gyulása után. S hogy melyek ezek a feladatok?... Szerinte a legfon­tosabb a lakosság gondolkozás­módjának megváltoztatása... Az emberek elvégzik a termelőszö­vetkezetben a napi munkát, de a nevelőkre ott hárul most a nagy feladat, hogy meggyőzzék őket ar­ról is, miért helyes, ha így vég­zik a munkát, és mi lesz az a nagy eredménye közös munkájuknak, amely végül az emberiség boldo­gulását jelenti. Mikor elköszöntünk egymástól, ismét a tervekről beszélt: — Tudja, mindig úgy voltam, hogy a távoli, nehezen megvaló­sítható célok lebegtek előttem. S ha valami már a megvalósulás útján járt, azt csak részeredmény nek tekintettem, akkor már fonto­sabb volt számomra a másik, ami az adott pillanatban nehezebben megoldhatónak látszott... Talán nem baj ez, hiszen cél, távlat nél­kül nehéz lenne egy lépést is ten­ni előre... (buni) Angliában követelik a faji megkülönböztetések törvényes üldözését Az Oxford Nyomda kiadásában a napokban megjelent a fajok kö­zötti kapcsolatokkal foglalkozó tudományos intézet „Színes be­vándorlók Angliában” című kiad­ványa. A kiadvány, amelyet az 1958-ban alapított magánjellegű szervezet rendezett sajtó alá, 34 angol város különböző társadalmi osztályába tartozó tagjai véle­ményt mondanak és adatokat kö­zölnek az Agliában élő színes em­berekkel való kapcsolatokról. A kiadványban követelik, hogy Angliában nyilvánítsák bünteten­dő cselekménynek a fajok elleni megkülönböztetés minden meg­nyilvánulását, Judith Henderson szociológus a kiadványban közölt beszámolóval kapcsolatban kije­lentette, hogy: „Ha büntetendő Miért késik a Dunaföldvári Cipész ütsz iizemházának építése HÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1953- ban a Dunaföldvári Cipész Ktsz- nél néhány munkással új részleg kezdte meg a működését, hideg­ragasztással javították a gumi­csizmákat. Ma százhatvan dolgo­zó évente több, mint százezer bá nyászcsizmát készít használt autó­gumiból a szövetkezetnél. És hogy jól dolgoznak, mutatja az a tény, hogy a bányászat még többet kér­ne a dunaföldvári csizmákból, amelyek minősége — főként a tartósságát illetően — felülmúl­ja az ország többi üzemében ké szült gumicsizmákét. Hőskölteménybe illik annak története, ahogy a dunaföldváriak idáig jutottak. Az állandó küz­delem a nehézségekkel — hiszen a dunaföldvári cipészek, csizma­diák nem voltak képzett gumi­ipari szakemberek, sok kísérlet, nagy találékonyság kellett ahhoz, hogy idáig eljussanak — küzdelem a felsőbb szervek értetlenségével, ami még most sem szűnt meg, szinte csodálatra méltó. Szakem­berek jártak már azóta nem­egyszer a dunaföldvári szövetke­zetben és nem találják a nyitját annak, hogyan voltak képesek itt kialakítani azt a technológiát, amellyel „verték” a sokkal job­ban felszerelt, mérnöki, techni­kusi gárdával, egyszóval a tech­nológia fejlesztéséhez sokkal ked­vezőbb adottságokkal rendelkező üzemeket. 1955. JÚNIUSÁBAN OKISZ utasításra le kellett állítani a gumicsizma-gyártást. A RÚNA, a nagykereskedelmi vállalat rak­táraiban több százezer pár gumi­csizma hevert eladatlanul. A hi­degen ragasztott csizmák nem bír­ták az erős igénybevételt, leállí­tották a gyártásukat. Igen ám, de a dunaföldváriak ekkor már Holmár József által kidolgo­zott módszerrel — melegvulkani- zálással készítették a csizmákat, cselekménynek nyilvánítják a fa- De a felsőbb intézkedés »egy ka- ji megkülönböztetést Angliában, lap alá vette« a hidegen ragasz- ezzel a színesbőrűeket sikeresen , tott csizmákkal. Vita, kötbértár- meggyőzhetjük tiszta szándékaink gyalások, majd bizonyítékok tó­ról”, • mege mutatta meg, hogy a fo. Görög isten-szobrokat találtak egy ősi üzbég templomban Uzbekisztánban, a Szuhran-Dar- ja területen lévő Hanka dombon végzett ásatások alkalmával a ré­gészek egy ősi templomban agyagszobrokat találtak. A leletek között van egy klasszikus görög Apolló-fej, egy helyi népi elemek­kel stilizált Afrodité-szobor és egy Pallas Athéné fej is. E ritka leletek azt igazolják, hogy az üzbégek őseinek már az időszámításunk előtti I—II. szá­zadban fejlett kultúrájuk volt és kapcsolatban álltak koruk legci­vilizáltabb államaival. Az ősi temlom feltárását foly­tatják. A kutatások anyagait köz­zéteszik „Az üzbekisztáni népek művészettörténete” című többkö­tetes műben, amely most kerül kiadásra. Tíz perc a dohányeloszfóban Négy és félmillió cigaretta fogy el egy hónap alatt a bonyhádi járásban - Felére csökkent a pipások, kétszeresére emelkedett a szivarozók száma — — Hetven százalékkal több „minőségi“ cigarettát szívnak, mint tíz évvel ezelőtt Aki a dohányelosztó helyiségé­ben ül, végignézheti Bonyhád leg­nagyobb terének, a Sztálin-térnek forgalmát. A központi helyet el­foglaló, kellemes dohányillattól szagos helyiségben Weisz Márkus elvtárssal, az elosztó vezetőjével folytattam a minap beszélgetést a forgalomról és a környék dohá­nyosainak ízléséről. Miközben szót váltottunk, szinte ötpercen­ként megzavartak bennünket az áruért érkező trafikosok. Negy­venezres, százezres tételek kerül­tek szemem láttára az elszámoló cédulákra, s a rakodó munkások szinte roskadoztak a cigaretták tízezrével megpakolt, hatalmas papírládák súlya alatt. — Mekkora a havi forgalom? Weisz elvtárs rövid számítást végez, s csak azután válaszol. — Átlagosan 4—5 millió ciga­retta fogy el a járásban havon­ként. Június hónapban például 4 604 000 volt a szükséglet. — A dohányosok többsége ci­garettázik? — Természetesen. Érdekes meg figyelni, hogy milyen nagy mér­tékben csökkenik a pipások szá­ma. Nyolc évvel ezelőtt még ti­zenhatezer pakli pipadohány fo­gyott el havonként átlagosan, ma ez a mennyiség lecsökkent hat­hétezerre. Az emelkedő életszín­vonalat bizonyítja, hogy pipá- saink nagy része áttért a szivaro­zásra. — Számokban kifejezve hogyan növekedett a szivart szívók szá­ma? — öt évvel ezelőtti kimutatá­saim szerint havonként nyolc-tíz­ezer szivar fogyott el, ma tizen­nyolc-húszezret vásárolnak. — Miről lehet megállapítani, hogy növekedett-e a női dohá­nyosok száma? Weisz Márkus nevet a kérdé­sen. — Azt bizony nehéz megálla­pítani. A nők közül is sokan sze­reik az «-erőset«. Bizonyára ön­nek is vannak nőismerősei, akik például Kossuthot szívnak. Az úgynevezett viszonylag drága »minőségi« cigaretták fogyasztá­sának emelkedéséből mégis arra következtethetünk, hogy jelentő­sen megnövekedett a női dohúnyo sok száma. Ma hetven százalék­kal több »minőségi« cigaretta fogy el, mint tíz évvel ezelőtt. — Mi az általános tapasztalata a dohányosokkal kapcsolatban? — Az általános tapasztalatom az, hogy megnövekedett az igé­nyesség. Az igényesség növekedé­se pedig természetesen az élet- színvonal fokozatos emelkedésé­vel függ össze... Az üreszsebű ember hiába próbálna igényes lenni. Hatalmas tehergépkocsi áll meg az elosztó előtt. A mai nap a legforgalmasabbak közé tartozik. A gépkocsi utasai megrendelése­ket nyújtanak át. Aztán kezdődik a rakodás. A papírládákban lévő tarkaszínű csomagocskák nemso-1 kára már a környékbeli üzletek rakodóiról kínálják magukat a dohányosoknak. —H— gyasztók, — ipari üzemek, válla­latok, építkezések — nem általá­ban a huliadókgumiból készült csizma átvételétől vonakodnak. A gyakorlat mutatta meg, hogy éppen a dunaföldvári, melegen vulkanizált csizmák »állják a sa­rat« a legjobban. TÖBB BANYA csak úgy tudta megindítani a termelést, az ellenforradalom utáni hetek­ben, hogy »soronkivül« ka­pott gumicsizmát Dunaföldvár- ról. A szövetkezetiek ugyanis egy napig sem sztrájkoltak. Azóta tovább fejlesztették a technoló­giát, új eljárást dolgoztak ki — az újításért nemrég kapta meg Holmár József és Györkös György, a „Kiváló újító” jelvény ezüst fokozatát — és a szénbányá­szat már negyedik éve tart igényt a gumicsizma-üzem egész terme­lésére. Az üzem elhelyezése igen ked­vezőtlen. Régi parasztházban ren dezték be az egyes részlegeket, ahol szűk a hely, a szellőzést sem lehet megfelelően biztosítani, szo­ciális berendezésekre pedig egyál­talán nincs hely. Ezért vált aktu­álissá két évvel ezelőtt egy új üzemház építése. MÚLT ÉV MÁJUSÁBAN az OKISZ megadta a beruházási en­gedélyt, biztosítva hozzá a meg­felelő fedezetet. Majd megtörtént a helykijelölési eljárás is, meg­kezdték a tervezést, megállapod­tak a kivitelezővel, megkezdték az építőanyag-szállítást. Azon­ban a közben megkezdődött vizs­gálat tartamára — amit a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott le — a beruházási en­gedélyt felfüggesztették. A vizs­gálat több hiányosságot állapított meg, javaslatokat tett a techno­lógia, az anyaggazdálkodás meg­javítására, de az egész ügyet le­záró, tárcaközi bizottsági határo­zat szerint az üzem további fenn­tartása, fejlesztése, népgazdasá- gilag indokolt. így meg lehet kezdeni az építkezést. Az OKISZ azonban közben el­vonta, más szövetkezetek közt osztotta fel az eredetileg Duna- földvárnak megszavazott beruhá­zási keretet, így az építkezést még­sem lehet megkezdeni. Tehát nem egyszerű felfüggesztésről van szó most már. Vég nélkül lehetne so­rolni az alaptalan indokokat. Már évekkel ezelőtt felmerült a kér­dés, hogy szükség van-e duna­földvári gumicsizmára. A duna­földváriak mindannyiszor meg­rendelő levelek tömegét mutatták fel, igazolva, hogy a bányák igénylik a csizmát. Az Országos Tervhivatal a második ötéves tervbe beállította a dunaföldvári üzem termelését is. Legutóbb* amikor a beruházásról volt szó, az OKISZ egyik előadója már azt vetette fel, hogy ha az új üzem elkészül, 1962-re, mi a biztosíték arra, hogy a harmadik ötéves tervben lesz igény a dunaföldvári csizmára? Pedig nálunk ilyen táv­lati tervek csak néhány ágazatra — mint például az energiaterme­lés, lakásépítés stb — készülnek. MA PEDIG folyik a termelés az üzemben. Napi 400—440 pár ké­szül, rendkívül rossz körülmények között. A táppénzes betegállo­mány a szövetkezetben négysze­rese a K. Sz. K. B. I. átlagának, öt munkásnő került eddig kórházba benzolmérgezéssel. A községi ta­nács már többször utasította 1ha­tározatban a szövetkezetei a gu­micsizma-üzem áttelepítésére, hi­szen a környezetre is káros ha­tással van ez, a környéket is rrő'- sen szennyező üzem. Az üzem be­zárásával fenyeget — tegyük ' az­zá, jogosan — a tűzrendészen ha­tóság, mivel nem lehet biztosí­tani a legelemibb tűzbiztonsági intézkedések betartását sem. A KÖJÁLL is már több vizsgálrtot folytatott, megállapítva többek közt, hogy a evikkolóban egy dolgozóra 3,7 légköbméter jut, az előírt 15 helyett, a rossz szellőzési viszonyok miatt sok dolgozó be­tegszik meg. Az összes illetékes szervek egyhangú véleménye* hogy hányosságok kiküszöbölése a jelenlegi telephelyen nem vi­hető keresztül. Hiába a szövetkezet vezetőinek igyekezete, a Tolna megyei KISZÖV támogatása, még min­dig nincs megoldás a szövetkezet problémáira. Pedig az új üzem­ház felépítése egycsapásra meg­oldaná a nehézségeket, biztosíta­ni lehetne az egészséges munka- körülményeket a dolgozóknak* fejleszteni tovább a technológiát* olcsóbbá tenni a termelést. Nép- gazdasági érdek is, hogy az üzemház építése mielőbb meg­induljon. Jantncr János Gazdag program az MSZBT Tolna megyei Elnökségének terveiben Az MSZBT Tolna megyei El­nöksége a párt VII. kongresszusa és az MSZBT Országos Kongresz- szusa által megszabott irányelvek figyelembevételével készítette el nyári és őszi munkatervét. A munkatervben gazdag zenei és kulturális program, jelentős évfordulók megünneplése, baráti találkozók és előadások rendezése szerepel. A Politikai Bizottság ha­tározata szellemében az MSZMP megyei bizottságával, valamint a gépállomások megyei igazgatósá­gával közösen tájékozódik arról, hogy megyénk gépállomásain, hogyan folyik a Szovjetunió is­mertetésével kapcsolatos propa­ganda és agitációs munka, a szov­jet gépek és a szovjet technika népszerűsítése. A tervben nagy súlyt helyeznek az egyes évfordulók szervezésére. Rubljov orosz feső születésének 600. évfordulója alkalmából a mű vész munkásságának és életének ismertetésére reprodukciós anyag­ból kiállítást rendeznek a szek­szárdi Béri Balogh Ádám múze­umban és a dombóvári művelő­dési házban. Hasonló rendezvény lesz Ciolkovszldj halálának 25. és Tolsztoj halálának 50. évforduló­ja alkalmából. A zenei program keretében a szekszárdi művelődési házzal kö­zös rendezésben július hónapban a szabadtéri színpadon szerepel a moszkvai balett színház. Augusz­tus hónapban a Liszt Fércre Ze­neiskolával karöltve szovjet elő­adóművészek Szekszárdon a zene­iskolában, Bonyhádon, Dombóvá­ron és Tamásiban a gimnázium­ban lépnek fel. Baráti találkozók rendezése is szerepel a munkatervben. Alkot­mányunk ünnepén négy tsz-ben nagyobbszabású találkozó meg­rendezésére kerül sor, amelyre szovjet elvtársakat is meghívnak. Baráti találkozót rendeznek még Sárszentlőrincen, Sióagárdon, Kur dón, Felsőnánán, Iregszemcséri, Bátaszéken és Dunaszentgyör- gyön. Az MSZBT, a TIT, a szak- szervezet és a Hazafias Népfront, közös szervezésében 21 előadást tartanak a megye különböző köz­ségeiben a Szovjetunióról, a szov­jet nép életéről és a szovjet tu­domány és technika sikereiről. A terv foglalkozik a továbbiakban a szemléltető eszközök bővítésével, mely szerint a meglévők mellett még három községben állítanak fel vitrint, amelyekben az MSZBT központja által leküldött képes anyagot szemléltetik. Az ősz fo­lyamán Szekszárdon és Dombóvá- rott két-két orosz nyelvtanfolya­mot indítanak, ezenkívül néhány iskolában a diákok részére társal­gási órákat rendeznek. Az MSZBT Megyei Elnökségé­nek munkaterve a megye adottsá­gainak figyelembevételével ké­szült el. Az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak a paraszt­ság, kispolgárság és az értelmi­ség körében végzendő munkára, amelyet a tömegszervezetekke] együtt valósítanak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom