Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
t 1960. július 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Munkaérdemrenddel kitüntetett pedagógus A pedagógusnap alkalmából Munkaérdemrenddel tüntették ki Kontsagh Sándort, a lengyeli általános iskola igazgatóját, akit a napokban fölkerestünk, hogy munkájáról — melyért a megérdemelt kitüntetést kapta — és terveiről beszélgessünk vele. Egy könyv mellett találtuk szobájában a munkában megőszült nevelőt, s hadd mondjuk el mind járt azt is, hogy még nem egészen egészségesen. Szívtrombózisa volt, s már több mint fél éve beteg. Betegsége miatt nem jelenhetett meg kitüntetése átvételére sem s így azt majd később veszi át. Amikor arról kérdeztük, hogy szerinte mivel érdemelte ki ezt a magas kitüntetést, így válaszolt: — Igyekeztem mindig a közösség érdekeinek megfelelően dolgozni, egészen az emberi teljesítőképesség felső határáig... Nehéz volt, mert sok tennivaló akadt ebben a kis községben... Amikor ehhez az iskolához került, csak két tanteremben folyt az oktatás, ma pedig nyolc tanteremben nevelik a lengyeli csemetéket... Kontsagh Sándor nevelőmunkája azonban nem merült ki abban, hogy az iskolában előadta a tanrend szerinti tananyagot a diákoknak. Volt a nevelőmunkának egy nehezebb része is, amit a felnőttek között végzett. S ennek a nevelésnek igen sokrétű változata van. Mert csak akkor végez jó nevelőmunkát egy tanító, ha ez a munka hatásos, maradandó is... Amikor társadalmi munkát kellett végezni, ő is ott volt a lapátosok, kapások között... — Amit csináltam, nem az én célkitűzésem volt, hanem a szocializmus építésének egy része, a nagy egésznek egy apró láncszeme — mondja és rögtön áttér a tervekre, mert nem szívesen beszél az eredményekről, ami az ő érdemének tulajdoníttatik. Sokkal inkább foglalkoztatják a megoldásra váró feladatok, melyekből ki akarja venni a részét gyógyulása után. S hogy melyek ezek a feladatok?... Szerinte a legfontosabb a lakosság gondolkozásmódjának megváltoztatása... Az emberek elvégzik a termelőszövetkezetben a napi munkát, de a nevelőkre ott hárul most a nagy feladat, hogy meggyőzzék őket arról is, miért helyes, ha így végzik a munkát, és mi lesz az a nagy eredménye közös munkájuknak, amely végül az emberiség boldogulását jelenti. Mikor elköszöntünk egymástól, ismét a tervekről beszélt: — Tudja, mindig úgy voltam, hogy a távoli, nehezen megvalósítható célok lebegtek előttem. S ha valami már a megvalósulás útján járt, azt csak részeredmény nek tekintettem, akkor már fontosabb volt számomra a másik, ami az adott pillanatban nehezebben megoldhatónak látszott... Talán nem baj ez, hiszen cél, távlat nélkül nehéz lenne egy lépést is tenni előre... (buni) Angliában követelik a faji megkülönböztetések törvényes üldözését Az Oxford Nyomda kiadásában a napokban megjelent a fajok közötti kapcsolatokkal foglalkozó tudományos intézet „Színes bevándorlók Angliában” című kiadványa. A kiadvány, amelyet az 1958-ban alapított magánjellegű szervezet rendezett sajtó alá, 34 angol város különböző társadalmi osztályába tartozó tagjai véleményt mondanak és adatokat közölnek az Agliában élő színes emberekkel való kapcsolatokról. A kiadványban követelik, hogy Angliában nyilvánítsák büntetendő cselekménynek a fajok elleni megkülönböztetés minden megnyilvánulását, Judith Henderson szociológus a kiadványban közölt beszámolóval kapcsolatban kijelentette, hogy: „Ha büntetendő Miért késik a Dunaföldvári Cipész ütsz iizemházának építése HÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1953- ban a Dunaföldvári Cipész Ktsz- nél néhány munkással új részleg kezdte meg a működését, hidegragasztással javították a gumicsizmákat. Ma százhatvan dolgozó évente több, mint százezer bá nyászcsizmát készít használt autógumiból a szövetkezetnél. És hogy jól dolgoznak, mutatja az a tény, hogy a bányászat még többet kérne a dunaföldvári csizmákból, amelyek minősége — főként a tartósságát illetően — felülmúlja az ország többi üzemében ké szült gumicsizmákét. Hőskölteménybe illik annak története, ahogy a dunaföldváriak idáig jutottak. Az állandó küzdelem a nehézségekkel — hiszen a dunaföldvári cipészek, csizmadiák nem voltak képzett gumiipari szakemberek, sok kísérlet, nagy találékonyság kellett ahhoz, hogy idáig eljussanak — küzdelem a felsőbb szervek értetlenségével, ami még most sem szűnt meg, szinte csodálatra méltó. Szakemberek jártak már azóta nemegyszer a dunaföldvári szövetkezetben és nem találják a nyitját annak, hogyan voltak képesek itt kialakítani azt a technológiát, amellyel „verték” a sokkal jobban felszerelt, mérnöki, technikusi gárdával, egyszóval a technológia fejlesztéséhez sokkal kedvezőbb adottságokkal rendelkező üzemeket. 1955. JÚNIUSÁBAN OKISZ utasításra le kellett állítani a gumicsizma-gyártást. A RÚNA, a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban több százezer pár gumicsizma hevert eladatlanul. A hidegen ragasztott csizmák nem bírták az erős igénybevételt, leállították a gyártásukat. Igen ám, de a dunaföldváriak ekkor már Holmár József által kidolgozott módszerrel — melegvulkani- zálással készítették a csizmákat, cselekménynek nyilvánítják a fa- De a felsőbb intézkedés »egy ka- ji megkülönböztetést Angliában, lap alá vette« a hidegen ragasz- ezzel a színesbőrűeket sikeresen , tott csizmákkal. Vita, kötbértár- meggyőzhetjük tiszta szándékaink gyalások, majd bizonyítékok tóról”, • mege mutatta meg, hogy a fo. Görög isten-szobrokat találtak egy ősi üzbég templomban Uzbekisztánban, a Szuhran-Dar- ja területen lévő Hanka dombon végzett ásatások alkalmával a régészek egy ősi templomban agyagszobrokat találtak. A leletek között van egy klasszikus görög Apolló-fej, egy helyi népi elemekkel stilizált Afrodité-szobor és egy Pallas Athéné fej is. E ritka leletek azt igazolják, hogy az üzbégek őseinek már az időszámításunk előtti I—II. században fejlett kultúrájuk volt és kapcsolatban álltak koruk legcivilizáltabb államaival. Az ősi temlom feltárását folytatják. A kutatások anyagait közzéteszik „Az üzbekisztáni népek művészettörténete” című többkötetes műben, amely most kerül kiadásra. Tíz perc a dohányeloszfóban Négy és félmillió cigaretta fogy el egy hónap alatt a bonyhádi járásban - Felére csökkent a pipások, kétszeresére emelkedett a szivarozók száma — — Hetven százalékkal több „minőségi“ cigarettát szívnak, mint tíz évvel ezelőtt Aki a dohányelosztó helyiségében ül, végignézheti Bonyhád legnagyobb terének, a Sztálin-térnek forgalmát. A központi helyet elfoglaló, kellemes dohányillattól szagos helyiségben Weisz Márkus elvtárssal, az elosztó vezetőjével folytattam a minap beszélgetést a forgalomról és a környék dohányosainak ízléséről. Miközben szót váltottunk, szinte ötpercenként megzavartak bennünket az áruért érkező trafikosok. Negyvenezres, százezres tételek kerültek szemem láttára az elszámoló cédulákra, s a rakodó munkások szinte roskadoztak a cigaretták tízezrével megpakolt, hatalmas papírládák súlya alatt. — Mekkora a havi forgalom? Weisz elvtárs rövid számítást végez, s csak azután válaszol. — Átlagosan 4—5 millió cigaretta fogy el a járásban havonként. Június hónapban például 4 604 000 volt a szükséglet. — A dohányosok többsége cigarettázik? — Természetesen. Érdekes meg figyelni, hogy milyen nagy mértékben csökkenik a pipások száma. Nyolc évvel ezelőtt még tizenhatezer pakli pipadohány fogyott el havonként átlagosan, ma ez a mennyiség lecsökkent hathétezerre. Az emelkedő életszínvonalat bizonyítja, hogy pipá- saink nagy része áttért a szivarozásra. — Számokban kifejezve hogyan növekedett a szivart szívók száma? — öt évvel ezelőtti kimutatásaim szerint havonként nyolc-tízezer szivar fogyott el, ma tizennyolc-húszezret vásárolnak. — Miről lehet megállapítani, hogy növekedett-e a női dohányosok száma? Weisz Márkus nevet a kérdésen. — Azt bizony nehéz megállapítani. A nők közül is sokan szereik az «-erőset«. Bizonyára önnek is vannak nőismerősei, akik például Kossuthot szívnak. Az úgynevezett viszonylag drága »minőségi« cigaretták fogyasztásának emelkedéséből mégis arra következtethetünk, hogy jelentősen megnövekedett a női dohúnyo sok száma. Ma hetven százalékkal több »minőségi« cigaretta fogy el, mint tíz évvel ezelőtt. — Mi az általános tapasztalata a dohányosokkal kapcsolatban? — Az általános tapasztalatom az, hogy megnövekedett az igényesség. Az igényesség növekedése pedig természetesen az élet- színvonal fokozatos emelkedésével függ össze... Az üreszsebű ember hiába próbálna igényes lenni. Hatalmas tehergépkocsi áll meg az elosztó előtt. A mai nap a legforgalmasabbak közé tartozik. A gépkocsi utasai megrendeléseket nyújtanak át. Aztán kezdődik a rakodás. A papírládákban lévő tarkaszínű csomagocskák nemso-1 kára már a környékbeli üzletek rakodóiról kínálják magukat a dohányosoknak. —H— gyasztók, — ipari üzemek, vállalatok, építkezések — nem általában a huliadókgumiból készült csizma átvételétől vonakodnak. A gyakorlat mutatta meg, hogy éppen a dunaföldvári, melegen vulkanizált csizmák »állják a sarat« a legjobban. TÖBB BANYA csak úgy tudta megindítani a termelést, az ellenforradalom utáni hetekben, hogy »soronkivül« kapott gumicsizmát Dunaföldvár- ról. A szövetkezetiek ugyanis egy napig sem sztrájkoltak. Azóta tovább fejlesztették a technológiát, új eljárást dolgoztak ki — az újításért nemrég kapta meg Holmár József és Györkös György, a „Kiváló újító” jelvény ezüst fokozatát — és a szénbányászat már negyedik éve tart igényt a gumicsizma-üzem egész termelésére. Az üzem elhelyezése igen kedvezőtlen. Régi parasztházban ren dezték be az egyes részlegeket, ahol szűk a hely, a szellőzést sem lehet megfelelően biztosítani, szociális berendezésekre pedig egyáltalán nincs hely. Ezért vált aktuálissá két évvel ezelőtt egy új üzemház építése. MÚLT ÉV MÁJUSÁBAN az OKISZ megadta a beruházási engedélyt, biztosítva hozzá a megfelelő fedezetet. Majd megtörtént a helykijelölési eljárás is, megkezdték a tervezést, megállapodtak a kivitelezővel, megkezdték az építőanyag-szállítást. Azonban a közben megkezdődött vizsgálat tartamára — amit a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott le — a beruházási engedélyt felfüggesztették. A vizsgálat több hiányosságot állapított meg, javaslatokat tett a technológia, az anyaggazdálkodás megjavítására, de az egész ügyet lezáró, tárcaközi bizottsági határozat szerint az üzem további fenntartása, fejlesztése, népgazdasá- gilag indokolt. így meg lehet kezdeni az építkezést. Az OKISZ azonban közben elvonta, más szövetkezetek közt osztotta fel az eredetileg Duna- földvárnak megszavazott beruházási keretet, így az építkezést mégsem lehet megkezdeni. Tehát nem egyszerű felfüggesztésről van szó most már. Vég nélkül lehetne sorolni az alaptalan indokokat. Már évekkel ezelőtt felmerült a kérdés, hogy szükség van-e dunaföldvári gumicsizmára. A dunaföldváriak mindannyiszor megrendelő levelek tömegét mutatták fel, igazolva, hogy a bányák igénylik a csizmát. Az Országos Tervhivatal a második ötéves tervbe beállította a dunaföldvári üzem termelését is. Legutóbb* amikor a beruházásról volt szó, az OKISZ egyik előadója már azt vetette fel, hogy ha az új üzem elkészül, 1962-re, mi a biztosíték arra, hogy a harmadik ötéves tervben lesz igény a dunaföldvári csizmára? Pedig nálunk ilyen távlati tervek csak néhány ágazatra — mint például az energiatermelés, lakásépítés stb — készülnek. MA PEDIG folyik a termelés az üzemben. Napi 400—440 pár készül, rendkívül rossz körülmények között. A táppénzes betegállomány a szövetkezetben négyszerese a K. Sz. K. B. I. átlagának, öt munkásnő került eddig kórházba benzolmérgezéssel. A községi tanács már többször utasította 1határozatban a szövetkezetei a gumicsizma-üzem áttelepítésére, hiszen a környezetre is káros hatással van ez, a környéket is rrő'- sen szennyező üzem. Az üzem bezárásával fenyeget — tegyük ' azzá, jogosan — a tűzrendészen hatóság, mivel nem lehet biztosítani a legelemibb tűzbiztonsági intézkedések betartását sem. A KÖJÁLL is már több vizsgálrtot folytatott, megállapítva többek közt, hogy a evikkolóban egy dolgozóra 3,7 légköbméter jut, az előírt 15 helyett, a rossz szellőzési viszonyok miatt sok dolgozó betegszik meg. Az összes illetékes szervek egyhangú véleménye* hogy hányosságok kiküszöbölése a jelenlegi telephelyen nem vihető keresztül. Hiába a szövetkezet vezetőinek igyekezete, a Tolna megyei KISZÖV támogatása, még mindig nincs megoldás a szövetkezet problémáira. Pedig az új üzemház felépítése egycsapásra megoldaná a nehézségeket, biztosítani lehetne az egészséges munka- körülményeket a dolgozóknak* fejleszteni tovább a technológiát* olcsóbbá tenni a termelést. Nép- gazdasági érdek is, hogy az üzemház építése mielőbb meginduljon. Jantncr János Gazdag program az MSZBT Tolna megyei Elnökségének terveiben Az MSZBT Tolna megyei Elnöksége a párt VII. kongresszusa és az MSZBT Országos Kongresz- szusa által megszabott irányelvek figyelembevételével készítette el nyári és őszi munkatervét. A munkatervben gazdag zenei és kulturális program, jelentős évfordulók megünneplése, baráti találkozók és előadások rendezése szerepel. A Politikai Bizottság határozata szellemében az MSZMP megyei bizottságával, valamint a gépállomások megyei igazgatóságával közösen tájékozódik arról, hogy megyénk gépállomásain, hogyan folyik a Szovjetunió ismertetésével kapcsolatos propaganda és agitációs munka, a szovjet gépek és a szovjet technika népszerűsítése. A tervben nagy súlyt helyeznek az egyes évfordulók szervezésére. Rubljov orosz feső születésének 600. évfordulója alkalmából a mű vész munkásságának és életének ismertetésére reprodukciós anyagból kiállítást rendeznek a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeumban és a dombóvári művelődési házban. Hasonló rendezvény lesz Ciolkovszldj halálának 25. és Tolsztoj halálának 50. évfordulója alkalmából. A zenei program keretében a szekszárdi művelődési házzal közös rendezésben július hónapban a szabadtéri színpadon szerepel a moszkvai balett színház. Augusztus hónapban a Liszt Fércre Zeneiskolával karöltve szovjet előadóművészek Szekszárdon a zeneiskolában, Bonyhádon, Dombóváron és Tamásiban a gimnáziumban lépnek fel. Baráti találkozók rendezése is szerepel a munkatervben. Alkotmányunk ünnepén négy tsz-ben nagyobbszabású találkozó megrendezésére kerül sor, amelyre szovjet elvtársakat is meghívnak. Baráti találkozót rendeznek még Sárszentlőrincen, Sióagárdon, Kur dón, Felsőnánán, Iregszemcséri, Bátaszéken és Dunaszentgyör- gyön. Az MSZBT, a TIT, a szak- szervezet és a Hazafias Népfront, közös szervezésében 21 előadást tartanak a megye különböző községeiben a Szovjetunióról, a szovjet nép életéről és a szovjet tudomány és technika sikereiről. A terv foglalkozik a továbbiakban a szemléltető eszközök bővítésével, mely szerint a meglévők mellett még három községben állítanak fel vitrint, amelyekben az MSZBT központja által leküldött képes anyagot szemléltetik. Az ősz folyamán Szekszárdon és Dombóvá- rott két-két orosz nyelvtanfolyamot indítanak, ezenkívül néhány iskolában a diákok részére társalgási órákat rendeznek. Az MSZBT Megyei Elnökségének munkaterve a megye adottságainak figyelembevételével készült el. Az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak a parasztság, kispolgárság és az értelmiség körében végzendő munkára, amelyet a tömegszervezetekke] együtt valósítanak meg.
