Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

1960, július 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tolna megye második ötéves tanácsi tervjavaslatáról tárgyalt a megyei tanács Tolna megye Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az ülés leve­zető elnökévé dr. Vigh Dezső elv társat választották meg. Részt vett a tanácsülésen Hunyadi Károly elvtárs, országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront megyei titkára és Craverú Róbert, az Országos Tervhivatal osztályvezetője. Dr. Polgár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. titkára a mandátumvizsgáló bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az április 24-én megtartott új megyei ta­nácstagi választások törvényességének hitelesítéséről. Ezt követő­en jóváhagyta a megyei tanács dr. Tuska Pál elvtársnak, a me­gyei tanács vb. elnökének jelentését a vb. tevékenységéről a leg­utóbbi tanácsülés óta. Ezt követően került sor a megye második ötéves tanácsi tervjavaslatának megtárgyalására. A napirendi pont előadója dr. Tuska Pál elv társ volt. Az írásban előterjesz­tett tervjavaslathoz kiegészítéslc éppen közölte, hogy időközben Tolna megye is megkapta a második ötéves tervre vonatkozó la­kásépítési keretszámokat. Ezek szerint mintegy 650 lakás épül megyénkben a második ötéves tervben, s ennek nagy része» Szék szárd városban. A megyei tervjavaslatot az országos irányszámok alapján készítették el, amely az 1958. év­végi színvonalhoz képest 1965. év végére legalább 65—70 százalékos növekedését irányozza elő az ipari termelésnek, a mezőgazdasági ter­melésnek pedig az 1954—58. évi átlaghoz viszonyítva 30—32 szá­zalékkal kell növekednie. Ezen időszakban az egy főre eső reál- jövedelem 26—29 százalékkal nö ­vekszik, a lakosság fogyasztási alapja pedig 40—45 százalékkal. A megyei tervjavaslat hosszú elő­készítő munka során a különböző szakemberek széleskörű bevoná­sával készült. Részletesen kidol­gozták a tanácsi irányítás alá tartozó ipari üzemek, vállalatok termelésének fejlesztését, csak­úgy, mint a mezőgazdasági terme­lés alakulását. A második ötéves tervben mint­egy 255 millió forintos tanácsi be­ruházással számolhatunk a köz­ponti lakásépítkezés nélkül. Ebből több mint 200 millió forint az épí­tés jellegű beruházás. A számada­tok azt tükrözik, hogy évről évre nagyobb ütemben javulnak az egészségügyi, oktatási körülmé­nyek és nagyobb összeget tudnak fordítani a különféle közérdekű feladatok megoldására. A beszámolóval kapcsolatban több kérdést intézett a tanácstag­ság dr. Tuska Pál elvtárshoz. Ezek a kérdések a Kocsola község és vasútállomás közti út javítására, a szekszárdi mérőműszergyárra és a dombóvári magtisztító üzem felépítésére vonatkoztak. A beszámoló felett széleskörű vita alakult ki Dr. Kovács V. Károly kórházi fő­orvos, megyei tanácstag többek között ezeket mondotta: — Nagy munkát jelentett a tervjavaslat elkészítése. Ha a javaslat egész­ségügyi fejlesztését összehasonlít­juk az 1945 előtti helyzettel, min­denekelőtt megállapíthatjuk, hogy sóira nem tapasztalt fejlesztést tűztünk ki célul. Hersics Ferenc simontornyai ta­nácstag a Simontornyai Bőrgyár szakkáder utánpótlásának prob­j lémáival foglalkozott, s ezzel kap­csolatban javaslatot terjesztett elő. I Halmosi Ferencné dombóvári tanácstag a községben megépíten­dő új kórház ügyével foglalkozott és elmondotta, hogy szükséges lenne Dombóvárott egy könnyű­ipari üzem létesítése. Kalmár József elvtárs, a Szek- szárd Városi Tanács VB elnöke, megyei tanácstag a tervjavaslat­nak azzal a részével foglalkozott, amely a lakáskérdéssel kapcsola­tos, majd pedig a városfejlesztés különféle időszerű kérdéseivel, így a Patyolat áthelyezésével, egy bútorgyár létesítésének szüksé­gességével, a Kadarka utcai út­építéssel, az általános iskolák tan­termi helyzetével. A megyei terv- javaslat előirányozza Szekszár­dion egy strandfürdő létesítését. Javasolta, hogy azt a tervezett ha­táridőnél korábban építsék meg. Külön foglalkozott a kórházi dol­gozók speciális lakásproblémái­val. Hunyadi Károly elvtáís, ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front megyei titkára többek közöti a következőket mondotta: — Me­gyénk fejlődése meggyorsult. Ezt mutatják a tervjavaslat szám­adatai. Ehhez a szükséges pénzt az ipari és mezőgazdasági terme­lés további növeléséből tudjuk fedezni. A nemzeti jövedelem nö­velése országunk fundamentuma. Ezért mindenekelőtt azon kell gondolkodnunk, hogyan növelhet­jük a termelést. — Hunyadi elv­társ a továbbiakban a községfej­lesztési munkával és <a népfront­bizottságok tevékenységével, fel­adataival foglalkozott. Kiss Antal elvtárs szekszárdi megyei tanácstag: — Komoly fel­adatot jelent a termésátlag növe­lése, de megvalósítható. A kitű­zött célokat széleskörűen kell is­mertetni a lakossággal, hogy min­denkit , mozgósíthassunk annak megvalósítására. Takács Mihályné elvtársnő, a nőtanács megyei titkára elmon­dotta, hogy szükséges lenne Szek- szárd városban egy áruház léte­Esti séta Dombóvár szórakozóhelyein Az egységessé váló faluról Nem is olyan régen még mély szakadék tátongott az egyes pa­raszti rétegek között. A különbö­ző nagyságú földtulajdon szerint különvált csoportok éles ellentét­ben álltak egymással. A gazdasá­gi, politikai ellentéteket nem egy helyen megyénkben is nemzetisé­gi villongások kísérték nyomon. Ma alapvetően más a helyzet. Falvaink túlnyomó többségében megteremtődött a közös gazdasági alap: a termelőszövetkezet. A ter­melőszövetkezet eggyékovácsolja az embereket. Közös cél és egyfor­ma lehetőség született. Az ellen­tétek is mások. Szövetkezeti ial- vainkban az ellentét a jól dolgo­zók, a szövetkezet ügyét szívükön viselők és a hanyagok, a szövetke­zeti kibontakozást fékezők között van csak meg. Az emberek érté­kelésének leglényegesebb kiinduló pontja: hogyan áll helyt jelen kö­rülmények között a szövetkezet megszilárdításáért folytatott küz­delemben. A gazdasági, politikai egység létrejöttével párhuzamosan a nemzetiségi ellentétek is kihalnak. A múltkoriban Tevelen beszéltek el nekem ezzel kapcsolatban egy érdekes történetkét. Tíz évvel ezelőtt egy székely fiú németajkú lányba szeretett bele. A szülők ellenezték a házas­ságot, mindkét részről. A fiú any­ja és a lány apja még az utcán is veszekedtek a falu szemeláttára. A szerelemnek azonban nem tud­tak gátat vetni a maradi előítéle­tektől befolyásolt szülők. A fiatalokból férj és feleség lett. A házasságból két gyermek született és közben a falu is át­alakult idők múltán termelőszö­vetkezetté. A nagyszülők a közös földön, a közösen végzett ipunka közben kibékültek. Azóta a családon belüli egyet­értés folytán mindkét nagyszülő támogatja a fiatalokat. A támoga­tás eredményeként nemrégiben oldalkocsis Pannóniát vettek. Ha a motor végigmegy a falun az em­berek mosolyogva mondogatják: „Ha előbb létrejön a falu és a család egysége, egészen biztos, már saját gépkocsiján járhatna az ifjú pár kirándulni.” Az új Tevel gazdagabb a régi­nél. A faluban 800 család van és a 800 családnak több mint egy­millió forint betétje van a taka­rékpénztárban. A gazdagság, a jólét most más fogalmat takar. Nem egyes embe­rek, hanem egész falvak válnak a szövetkezeti gazdálkodás eredmé­nyeként jómódúvá. A szövetkezeti paraszt egyéni gazdasága össze­függ a szövetkezet gazdaságával és azzal, hogy mennyit ad a kö­zösségnek. Ha sokat ad a közös­ségnek, ha többet dolgozik, mint a többi, akkor többet is kap visz- sza a részesedésnél. Van még falun egy-két ember, aki nem érti teljesen a munka szerinti elosztás elvét. Sokat be­szél a részesedésről! Kétségbe vonja a kilátásban lévő jövedel­met. Kishitűségbe esik és pánikot kelt! Nincs tisztában azzal, hogy egyéni jövedelmének nagysága az ő munkájától is függ. — H — Példamutatóin helytálltak Akik tanúi voltak a látványnak, égnek állt a hajuk és már elköny­velték magukban, hogy tragédia történt. Szerencsére mégsem, mert a traktoros egy pillanatra, sem vesztette el lélekjelenlétét. De nézzük. tulajdonképpen mi is történt. Tóth Pál, a gyönki gépállomás egyik dolgozója kombájnnal arat. ta, csépelte a kölesdi Kossuth Termelőszövetkezet őszi árpáját. Üresjáratban, egy dűlőúton hu­zattá a gépet. Az út keskeny volt, mindkét oldalán vízmosta árok. A kombájn fékberendezése fel­mondta a szolgálatot és a gép, a kormánya mellett ülő Tóth Pállal együtt farral megindult a lejtőn. Ha a kombájnvezető ekkor egy pillanatra elengedi, vagy akár jobbra, vagy balra fordítja a kormány kerekét, a gép a szaka, dókba zuhan és kész a tragédia: itt leli halálát. De ő biztos kézzel fogta a kormányt! A gép ennek ellenére összetört, de neki az ijedtségen kívül nem lett baja. Az eset után maga a kombájn- vezető— a gépállomáson szerelői I beosztásban van — állapította meg | a gép műszaki hibáját és azonnal I intézkedett. A kombájnt bevon- | tatták a gépállomás központjába; ' De ekkorra öreg este lett... I A szerelőműhelyben találta még a főmérnököt és több szerelőt, mert a gyönki gépállomáson a műszaki gárda most az aratás | idején hajnali 5 órától este 10 óráig ügyeletet tart. Röpgyűlést hívtak össze a műhelyben, ahol mindenki gratulált Tóth Pál kom báj n vezetőnek helytáll ásó ért; A szerelők pedig munkához lát­tak. Éjszaka volt, de a hatalmas szerelőcsarnokban szaporán folyt a munka, hogy Tóth Pál másnap folytathassa az aratást a kölesdi Kossuth Tsz-ben. Nem is lett volna ennek akadálya, mert. a kombájnt reggelre megjavították. De közben megeredt az eső. Emiatt szünetelt egy' napig az aratás a kölesdi Kossuth Tsz-ben. Ez azonban mit sem változtat 1 azon a tényen, hogy a kombájn­vezető és a gépállomás szerelői minden elismerést megérdemel­nek példamutató helytállásukért; II séprságból bűnszövetkezet is lebet Vasárnap este. Az üzletek homlokzatán felvil­lannak a fények, először egy vö­rös, majd zöld, s aztán ismét egy vörös színű neon-felirat. Olyan a tér, mintha ünneplőbe öltözött volna. Fehér ingek és sokszínű szoknyák lebbennek a színes ki­rakatok előtt. A sétáló emberek felett kacagás gyöngyöz végig, megtöltve az estét vidámsággal és életörömmel. Ezen a gyönyörű júniusi estén azzal az elhatározással indultunk el, hogy megtudjuk, hogyan szó­rakoznak a munkás hétköznapok után a dombóvári fiatalok. Ma­napság, mikor annyi szó esik a fiatalokról, tanulságos egy ilyen séta. Napjainkban szinte már divattá válik, hogyha az ifjúság­ról van szó, csak lemondóan in­tenek az idősebbek: »a mai fia­talok...« Igen. Ezt mondják és legyin­tenek. Gyakran még azt is hoz­záteszik: »csak meg kell nézni a szórakozóhelyeket...« Nos, mi megnéztük. Igaz, nem jártunk mindenütt, de úgy hisszük a lá­tottak alapján is bátran levonhat­juk a következtetéseket. Utunk a fiatalság legkedvel­tebb szórakozóhelyére a Járási Művelődési házba vezet. A tánc­terem zsúfolásig telve, s még mindig újabb és újabb táncolni vágyók érkeznek. A falak mel­lett elhelyezett széksorokon bol­dog mamák, féltő tekintettel kí­sérve a tánc forgatagában el-el- tűnő lányaikat. Az első, ami a szemünkbe tű­nik, hogy milyen jól öltözöttek a fiatalok. Igaz ugyan, hogy szép­séghibája is van a képnek: a táncolok között itt-ott felhajtott ingujjban is látható egy-egy fiú. A többség gzonban ízlésesen, az alkalomnak megfelelően öltöz­ködik. A zene szól, libbennek a szok­nyák, táncra lendülnek a lá­bak. sítése, az Autóközlekedési Válla­latot pedig a tervezettnél koráb­ban kellene más helyre telepíte­ni. Javasolta egy átmeneti gyer­mekotthon létesítését, mivel ez régi keletű probléma. Péti József tamási tanácstag: — A termésátlag növelésének számadatai szerintem reálisak. A termelőszövetkezeti gazdálkodás­sal képesek leszünk ezek elérésé­re. Báli Zoltán elvtárs bátaszéki tanácstag a Sütőipari Vállalat fej­lesztését javasolta, hogy megja­víthassák Bátaszék község kenyér- ellátását, ezenkívül az iparfejlesz­tés és a lakásépítkezések kapcso­latáról beszélt. Walter János elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese a mező­gazdaság fejlesztésének időszerű megyei problémáit elemezte. Hangsúlyozta a szilárd takar­mánybázis biztosításának a szük­ségességét. A kenyérgabona-prob­léma megoldásának a módját, a kertészetek fejlesztésének a lehe­tőségeit, az öntözéses gazdálkodás szélesítésének szükségességét. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal osztályvezetője is fel­szólalt. Elemezte a Tolna megyei tervjavaslatot és hangsúlyozta, hogy országos viszonylatban mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesznek az életszínvonal javítása érdeké­ben. Ezt célozza többek között a nagyarányú lakásépítkezés is. — Ugyanakkor meg kell azt is nyíl­tan mondani, hogy a második öt­éves tervben nem tudunk megol­dani minden problémát, nagy fej­lődést tűztünk ki célul, amelyre megvannak a reális lehetőségeink. Az ülésen felszólalt még Ordas József, a megyei Beruházási Bank vezetője, Pintér Ferenc paksi, Szabó Istvánná dunaszentgyörgyi, Gyurisán Menyhért dombóvári, Probszt József teveli, Kovács Jó­zsef bonyhádi, Thész Mária tol­nai, Mónus István bogyiszlói ta­nácstag, Sándor Gábor, a megyei tanács műszaki osztályvezetője és Nagy János, az állami gazdaságok Tolna megyei igazgatója. A felszólalásokra dr. Tuska Pá) elvtárs válaszolt és összefoglalta a vita tanulságait. A tanács elfo­gadta a megyei ötéves tanácsi tervjavaslatot. Schrottner Károly elvtárs, az ideiglenes bizottság elnökének elő­terjesztése alapján megválasztot­ták a szekszárdi megyei bíróság­hoz kerülő hatvan népi ülnököt, akiket a korábbi időszakban az üzemek, vállalatok, termelőszövet­kezetek dolgozói jelöltek. Dr. Pol­gár Ferenc elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára jelentést terjesz­tett elő az április 24-i részleges tanácstagi választásokról. A vég­rehajtó bizottságot két új taggal egészítették ki: az egyik Varga István elvtárs. a Paksi Járási Ta­nács VB elnöke, a másik Thész Mária tolnai megyei tanácstag. Ezt követően folyó ügyeket tár­gyaltak. Boda A parkett olyan, mint egy ha­talmas, forgó virágkosár, mely­ben felvillan ugyan egy-egy szál, mely nem oda való, de , - össz­kép az színes, kavargó, életerős. * Néha, — különös a serdülő kor­ban lévő fiúknál, — túl erősen mutatkozik meg a feltűnni vá­gyás, néha találkozhatunk egész­ségtelen, »jampis« vonásokkal, de a jellemző nem ez. Az ugyan tagadhatatlan, hogy vannak még nevelésre szoruló fiatalok, akik ma még azt hiszik, hogy a tánc. a »rokival« kezdődik, — de ők vannak kevesebben. A többség komoly. S egyre jobban az ö viselkedésük a jellemző a mai ifjúságunkra. Az utcáról még egyszer vissza­nézünk. A hatalmas ablakokon át az úttest kövére hullik a fény, s a suttogó fák között halkan bú­gó dallamok húsznak felénk. Békés Sándor Erről is hessélni kell Az első hallásra azt hinné az ember, hogy bűnszövetkezetei csak több, sőt sok ember alkothat. Pedig e büntetőjogi fogalom sze­rint két ember is létesíthet egy olyan társulást, amely kifejezet­ten bűncselekmény elkövetésére jön létre. Az ilyen bűnszövetkezet veszélyessége köztudott. Egyrészt nehezebben leplezhető le, más­részt veszélyesebb a társadalomra a szervezett elkövetési fői-ma. Ilyen bűnszövetkezetet alkottak Wolf Ferenc és Lampek Mihály paksi lakosok is, akik mindketten az ottani téglagyárban dolgoztak és sógorságban voltak egymással. Ez év március elején Wolf Ferenc azt mondotta Lampek Mihálynak, hogy neki gömbvasakra volna szüksége és javasolta, hogy a tég­lagyárból hozzanak. A megbeszé­lés után másnap Lampek Mihály a raktárból csillével kihozott négy tekercs gömbvasat és azt a kő­falig vitte, onnan Wolf Ferenccel együtt leeresztették, majd pedig vállon elszállították a mintegy 100—150 méter távolságra lévő szeméttároló helyre. A szeméttá­roló helyen három tekercset el­rejtettek, a negyediket pedig Wolf Ferenc kerékpárral elvitte a Sánc-hegyig és ott rejtette el, Másnap a délelőtti órákban Pálfi Lajosné és Ötvös Lajosné a sze­méttelepre szállítottak különböző hulladékanyagokat és ott megta­lálták a három tekercs elrejtett gömbvasat, míg a negyediket Papp András találta meg a Sánc­hegyen. Ezt megelőzően Wolf Ferenc az egyik műszak után a késő esti órákban a kemence telepről 120 vaskengyelt, egv másik alkalommal pedig 32 szál­vasat vitt haza a lakására. Ezeket a padlásán rejtette el. Lamrjok Mihály ugyancsak -még egy alka­lommal lopott a téglagyárból, mégpedig 20 vaskengyelt. Az el­tulajdonított vastárgyak súlya összesen 228 kilót tett ki. A bűncselekmények elkövetését Wolf Ferenc kezdeményezte, ezt a körülményt a bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe vette, A paksi járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér büntetőtanácsa tár­sadalmi tulajdon sérelmére ismé­telten és bűnszövetkezetben el­követett lopás bűntette miatt Wolf Ferencet 6 hónapi, Lampek Mi­hályt pedig 5 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Az ítélet Lampek Mihállyal szemben jogerős.- S <m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom