Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. július 31. A „fiússá immé&Eelm** smbcr Idős, őszülő hajú, hatvanhárom éves bácsi ül mellettem az asztal előtt:. Holczmann István elvtárs Báta községi veterán. — Most örülök már, mert látom megvalósulni, amiért régen oly sokan harcoltunk — mondja s ezzel mintegy bevezetésként egy hosz- szú, küzdelmes életút elbeszélése veszi kezdetét. Mintha látnám, s hallanám... Sűrű, sötét az éj, esik az eső, fúj a Szél. A falu oly kihalt, mintha legalábbis minden lakója elköltözött volna. 1919 háborús idők vannak. Nem messze a demarkációs vonal, de azon túl egy más világ. Szekszárdon már vége az urak hatalmaskodásának — hallatszott a hír — a Vörös Hadsereg, a szegények patrónusa az úr. De az elsötétített ablakok mögött nem egy helyen olyan vita hangzik el, mint itt a faluvégi kis házban. — Apám — szól útra készülődve Pista gyerek — elindulok én Szekszárdra. Beállók a Vörös Hadseregbe. — Hova mennél fiam? — kérdi az öreg. — S minek? Nem értesz te a politikához. — Az lehet, hogy nem értek, . hangiak a válasz — de azt tudom, hogy ott túl a vonalon, — lendül a keze — már nem urak az urak, s ez nekem már elég. Meg aztán — teszi hozzá ifjúi hévvel — nem is kell ahhoz érteni apám, csak ne az urak legyenek felül. — Micsoda furcsa természet jutott neked? — szólt az öreg, s ez volt egyben a búcsúztató is. Az éj sötét leple oltalmába fogadta a fiút, s eljutott a szabadság, az uraknélküli világ katonáihoz. — Az a néhány hónap örökszép emlék az életemben — mondja. — De annál szomorúbb volt utána. A fehérek elől Bécsbe kellett szöknöm, s csak sokára kerültem haza, Bátára. De itthon sem volt fenékig tejföl az élet. A csendőrök úgy üldöztek, mint egy megbélyegzettet. Utána 1929-ig a bányában dolgozott Pécsvasason. Hányszor megkapta: te ilyen, olyan kommunista... — Nem sokat tudtam én akkor a kommunistákról, de egyre kíváncsibb lettem, hogy kik azok, miért üldözik annyira őket — mondja. Egy sztrájk alkalmával aztán, amelyben mint összekötő vett részt, elbocsátották. Ekkor került ki Belgiumba. — Amire aztán itthon nemigen volt alkalma, ott megismerte: a kommunistákat. 1932-ben fel is vették ott a pártba, sőt egy sejt vezetését is rábízták. Az ottani tevékenységét sem nézték jó szemmel a népellenes hatóságok, utasították. Ki— Bár itthon nem szóltam egy szót sem, a nemzetközi rendőrségen keresztül megtaláltak. Kezdődött újra a kálvária. Sőt a háború végén még a fasiszták is el akartak hurcolni. Az volt a szerencsém — emlékezik vissza jóleső érzéssel —, hogy volt közöttük becsületes, rendes, a munkásokkal érző ember. Volt közöttük négy elzászi, s ezek megsúgták: menekülj! így bújdostam aztán, míg el nem menekültek. így érte a felszabadulás, az öröm, hogy most már szabadon beszélhet, tehet elveinek szellemében. S azóta sem szűnt meg a megkezdett úton haladni. Ennek egyik látható jeleként őrzi féltve munkája, küzdelmes élete elismeréseként a legutóbb kapott 1919-es jelvényt és oklevelet. (sz) Sokan jelentkeznek esti iskolába a tamási járásban Két évvel ezelőtt csak Tamásiban jártak a dolgozók esti iskolába. Az idei tanévben már a járás területén kilenc község iskolai padjaiban ülnek esténként a dolgozók. Az idén — amint ezt Újvári Jenő, járási tanulmányi felügyelő elmondotta — már a járás minden községében megszervezik az esti oktatást. Ezen túlmenően, nemcsak minden egyes községben, hanem minden nagyobb állami gazdaságban és termelőszövetkezetben is működni fognak Lesz kölcsönző vállalat Szekszárdon — csak helyiséget kell biztosítani Lapunk július 19-i számában Kálmán J.-né sérelmezte, hogy Szekszárdon nincs kölcsönző vállalat, amely a dolgozó nő segítségére lehetne. Ebben az ügyben nyilatkozott a belkereskedelmi kölcsönző vállalat illetékes vezetője, aki elmondotta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiumi határozatot hozott arról, hogy minden megyeszékhelyen létre kell hozni kölcsönző vállalatot. A belkeresekedelmi kölcsönző vállalat, minden tekintetben felkészült erre a feladatra és jelenleg már hat megyeszékhelyen, valamint Budapesten 14 kerületben működik ilyen kölcsönző. Szekszárdon a kölcsönző bolt létrehozásának egyetlen feltétele az, hogy megfelelő bolthelyiség álljon rendelkezésre. A tervek szerint a leendő boltban háztartási gépeket, különböző kultúrcikkeket, gyermekjátékokat, sporteszközöket és egyéb használati tárgyakat lehet majd kölcsönkérni. Várjuk a városi tanács intézkedését, a bolthelyiség kiutalására. őszre az esti iskolák. Erre biztosíték elsősorban a dolgozók tanulni akarása, a pedagógusok áldozatkészsége és nem utolsósorban az, hogy a járás vezetői szívügyük nek tekintik az esti oktatást. Ozorán például tavaly nem volt esti oktatás, az idei oktatásra mintegy 25-en jelentkeztek. Azért is vonzó ez az oktatási forma a járásban, mert a legkiválóbb pe dagógusok tanítanak, legtöbbször önkéntes jelentkezés alapján. Például a Fornádi Állami Gazdaságban és a Kecsege pusztai munkások is szeretnének iskolába jár ni, azonban a pedagógusok közlekedése télen igen nehéz. Egy tanító viszont nem tudja magára vállalni az összes munkát, ezért Lakosi László és Dobján Ferenc vállalták, hogy együtt fogják tanítani á tanulni vágyó dolgozókat. Erről íh beszélni kell Új művelődési ház épül Németkéren A nehézségek ellenére is jól halad Németkér községben is a községfejlesztés. Ebben az évben befejeződött a közel 1 millióba kerülő villamosítási program megvalósítása. A községhez csatolt hardi-részen mintegy 2 kilométer hosszú magasfeszültségű, és 3 kilométer utcai hálózatot építettek. Nehézségeket említettünk. Az van is, mert a további munkát — a betonjárda építését — anyaghiány akadályozza. Nem sikerül ez évben a járda? Hozzáfognak egy új művelődési ház építéséhez. A tetőszerkezet jó részét helyi erőből tudják biztosítani, számítani lehet nagyarányú társadalmi munkára is az alapok kiásásánál, a szállításoknál. A beton helyett pedig ez évben az alapokhoz szükséges termésköveket vásárolják meg és a téglát. Az új létesítményben az igényeknek megfelelő helyre kerül a mozi, lesz benne cukrászda, öltözők, egyszóval a régi kicsi rozoga mozi és kultúrház helyett igazi modem kultúrközpont létesül a községben. A piros zsindelye« házak Az úton általában kétféle ember közlekedik. Az egyik csak az utat nézi maga előtt, s ebbe a nézelődésbe belefárad, a szürke beton valósággal megszédíti, a másik pedig azt nézi, ami az út mellett van kétoldalt. Ebbe nefiaztatóra, s épít is. De ebben az esetben az teszi megkapóvá a dolgot, hogy a sertésfiaztatót régi uradalmi cselédházakból építik, jobban mondva ezeket alakítják át sertésfiaztatóvá... Beszédben és írásban hányszor körvonalazott héz elfáradni, mert mindig új és dolog már, hogy nyomorúságos új dolgok hívják magukra a fi- helyzete volt a múlt rendszerben gyeimet, s a nézelődőt lekötik azok a látnivalók, amelyeket látni akar... S még örülni is tud a nézelődés közben... Mert örömet je- lept látni például azokat a szép piros zsindelyes házakat, melyek még magukon viselik az építkea cselédeknek, akik közös konyhán, szűk, egészségtelen szobákban éltek. Ismertem egy családot, ahol tizenegy gyereket szült az asszony, ilyen egészségtelen, nedves, dohos, penészszagú lakásban, s a tizenegy gyerekből hét nem zés friss nyomait — némelyik va- érte meg az ötéves kort, s a má- kolatlan, másiknak még üvege- gik négy ugyan felnőtt, de örökké zetlen az ablaka. És sorolhatnám magán hordja a nyomát annak tovább. a lakásnak, ahol megszületett. Nak mellett, Nosztány-pusztán Beteg, gyönge szervezete még ma az új házak egész hosszú sort al- sem tudta kiheverni a gyermek- kotnak, némelyiknek piros zsinde- kor szljkös, egészségtelen körül- lyes, a másiknak szürke pala te- ményeiben szerzett bajt. teje van. öröm végignézni ezen a soron. De legutóbb hallottam valamit, amit így külső látszatra nem lehet tapasztalni. Egy kicsit a dolgok mögé kell nézni, ha bővebbet akar róla megtudni az érdeklődő. S azok, akik ezekben a cselédlakásokban laktak, ma tágas, palatetős házakban élnek, összehasonlíthatatlanul emberibb körülmények között>. mint a múlt rendszerben. S aki az úton haladva ezt A történet röviden annyi, hogy észreveszi, meglátja, annak ez a az itteni termelőszövetkezet sertésfiaztatót épít. Ez nem különös, mert a legtöbb termelőszövetkezetnek szüksége van sertéstény többet mond és hatásosabban beszél, meggyőzőbben agitálj mint két agitátor... —8—' Tudnivalók a gyermek-szépségversenyről Értesítjük olvasóinkat, hogy a szerkesztőség augusztus 6-án déli 12 óráig fogad el fényképeket a gyermek-szépségversenyre, közlés végett. A később érkező fényképeket nem fogadjuk el, azokat visszaküldjük. * A fényképek negatívját (klisét) mindenki megvásárolhatja, darabonként 10 forintos árban, az igényt személyesen, vagy írásban közöljék a szerkesztőséggel. ♦ Figyelem! Közöljük a verseny első eredményét. A beküldött szavazatok alapján a gyermek-szépségverseny jelenlegi állása: 1. Sághy Margit, Bonyhád 31 szavazattal 2. Borsos Gyöngyike, Udvari 30 szavazattal 3. Fehér testvérek, Bonyhád 29 szavazattal 4. Somogyvári Marika, Döbrököz 27 szavazattal 5. Halmosi Zoltán, Dombóvár 23 szavazattal Egyben közöljük azt is, hogy a verseny sát a vasárnapi számokban közöljük. eredményváltozáTTIVrVrrTVVVTWVTVTVTVVVVTfVVTT'rfWTTVTVTTVVVTWTTTVTVVTTWTTVTTTWWVTTVTTVTTVTTTTTTrVVVV'rrTVWVTTVTTVTVTVVVTVTTTVVVVVTVTWVTTTrVWTTTTVVTVrTyTrVVVTTyWTVTTVTTTVTVTTTTm ek-szép sécj ne rs etuj 1960. A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére, Vati Ferenc Őri Józsika és Gyurika Bütös János Dombóvár Szedres Tolna Meksz Zoltán Fadd Bognár Ernőké Szekszárd
