Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

«J*,WA BEGYEI NEPÜJSAG 1960. június 5. Háromezer olvasó — Napi kétszáz kölcsönzött kötet — Decsi parasztasszony és Thomas Mann Harmincötezer kötet könyv vár olvasóra nap, mint nap. A magyar irodalom színe-java, s a világirodalom remekeiből is rengeteg, amit magyar nyelvre lefordítottak. Harmincötezer kötet. Még kimondani is sok. És mennyi tudást,-mennyi mű­veltséget rejtenek a nyomtatott sorok. Ez a könyvmennyiség látja el Szekszárdot olvasni­valóval. Illetve ebből háromez­ret a fiókkönyvtárak — szám szerint heten — tartanak nyil­ván, raktároznak és kölcsönöz­nek, a többi a megyei könyv­tár — gyakorlatilag a szekszár­di központi könyvtár — polcain várja, hogy napokra, hetekre olvasóra találjon. Százhetven népkönyvtár mű­ködik Tolna megyében, a száz­nyolc községben. Ezek vala­mennyien állami költségvetés­ből fenntartott könyvtárak, raj­tuk kívül működnek még szak­szervezeti, vállalati, hivatali könyvtárak is. Mit mutat ez? Igény van, hatalmasan megnö­vekedett igény a jó könyv, az olvasás, a művelődés iránt. Mi-' lyen könyveket, mit olvasnak az emberek? a könyvtár vezetői, kölcsön­zői válaszolnak: — A legkeresettebbek a ma­gyar klasszikusok. Jókai, Mik­száth, Móricz a »-legkapósabb-«. A mai magyar írók közül Szabó Magda, Berkesi András, Pas- suth László a »sláger«.- Természetes, hogy klassziku­saink alkotásai a legkeresetteb­bek, s az is, hogy mai irodal­munk felé érdeklődéssel for­dulnak az olvasók, de hogyan állunk a világirodalommal? — Balzac, Dickens, Gorkij, Thomas Mann. — A kérdésnek még végére sem értem, máris itt a válasz. S aztán sorolják tovább: T- Rendkívül népszerű, és ke­resett Sólohov, Anna Seghers, Hemingway, Fagy ej ev, Ehren- burg. Rögtön az iránt érdeklődtünk, s különösen a társaságban lévő német újságíró kolléga, kik ol­vassák például a nem éppen »szórakoztató« olvasmányt je­lentő Thomas Mannt. — Nagyon érdekes, nem első­sorban értelmiségiek, hanem munkások lagalább ugyanany- nyian, mint értelmiségiek. Egy kolléga közbeveti: — Roppant érdekes élményem volt a múltkor Decsen. Egy öreg parasztasszany a József trilógiát olvassa. Ezek szerint tehát a parasz­tok előtt is ismert, népszerű, ol­vasott Thomas Mann. Tavaly háromezer beiratko­zott olvasója volt a könyvtár­nak Szekszárdon, tehát a lakos­ságnak közel húsz százaléka. A napi kölcsönzés a nyári hóna­pokban 300—400, a téli hóna­pokban 600—700. A beiratkozott olvasók fele fiatal, a többi fel­nőtt, zömmel nők. A mostani könyvtárral szem­ben új kétemeletes, modern épület magasodik. Még folyik a munka, de őszre már elkészül. S akkor mai helyéről ide köl. tűzik a megyei könyvtár. — A jelenleginél összehason­líthatatlanul jobb lesz, de a2 igények közben már túlnőttek rajta, — mondják a könyvtá­rosok. Annak csak igazán örülhe­tünk, ha a kultúra iránti igé­nyek növekedése olyan gyors, hogy szinte nem tudunk vele lépést tartani. S ezt az örömet még az sem tudja lerombolni, ha továbbra sem fog különöseb­ben bővelkedni helyiségekben a megyei könyvtár. Itt már bevezetik a világszer­te alkalmazott és jól bevált »szabad polcos« rendszert, ami annyit jelent, hogy az olvasó kedvére válogathat a kirakott könyvek közül. Annyi mindent lehetne még írni a könyvtár munkájáról, de hely szűke miatt most eléged­jünk meg ennyivel és azzal a jóleső tudattal, hogy az igények nőnek, soha nem látott mér­tékben olvasunk, tanulunk, mű­velődünk. (— ei) Ezerharminc első osztályos a megye középiskoláiban — Tizennyolc osztályban vezetik be az 5+1-es oktatást Még nem fejeződött be az álta­lános iskolákban az oktatási év, de a középiskolákba már megtör­téntek a felvételik. A Tolna Me­gyei Művelődésügyi Osztálytól ka­pott értesülésünk szerint a megye középiskoláinak első osztályában a jövő tanév kez­detén 1030 tanuló kezdi meg a tanulást. Ennek jelentős része általános gimnáziumban tanul, egy kisebb hányada pedig közgazdasági és mezőgazdasági technikumban, A középiskolákban tovább . tanuló diákok származási- aránya is meg­felelő, 68.2 százalék, rnupkás,* „pa­raszt szülők gyermeke. A diákotthonban elhelyezést nyert tanulók 70 százaléka munkás, paraszt származású. Boldog újévef köszöntöttek, s közben loptak Sokszoros bűnözők a bíróság előtt Veszélyes bűnözőket vont fele­lősségre az elmúlt napokban a szekszárdi járásbíróság. A hat vádlott: Sztojka Gyula, Sztojka Gyuláné, Lakatos Gyuláné, Raf­fael Józsefné, Lakatos Józsefné és Búzás Jánosné — részben kó­bor személyek — sorozatosan kö­vetett el bűncselekményeket. A Dunántúl különböző vidékein je­lentek meg és ahol csak tehették, loptak, Általános módszerük volt, hogy amíg Sztojkáné beosont egy házba és lopott, addig a férje fi­gyelt, nehogy valaki észrevegye. Többnyire pénzt, ékszert és ruha­neműt loptak, de nem öltönyöket, hanem olyan fehérneműt, stb., amelynek eredete nehezebben is­merhető fel. A tárgyaláson meg­állapította a bíróság, hogy Sztoj­ka Gyula 25 940 forint, Sztojka Gyuláné pedig 5800 forint értéket lopott el külön-külön. Ezen felül együttesen mintegy 30 000 forint értéket loptak el. Sztojka Gyulá­né, Raffael Józsefnével 4850 és ugyancsak Sztojkáné, Lakatos Jó­zsefnével 1000 forint értéket tu* lajdonított el sorozatos lopások­kal. Sztojka Gyula 15, Sztojka Gyuláné 21 alkalommal követett el lopást, amiért most felelősség­re vonták. Lakatos Józsefné és Raffael Józsefné 3—3 alkalommal lopott. Sztojka Gyula ötször, Sztoj ka Gyuláné nyolcszor, Raffael Józsefné kilencszer volt büntetve. A másik három vádlott is bünte­tett előéletű volt. Sztojkáék nem dolgoztak, ha­nem 1956 óta lopásból éltek. Leg­több házhoz kéregetés ürügyén mentek be és ha a lakók nem vol­tak otthon, vagy arra megfelelő, holmit nem tartották maguknál, hanem azonnal postára adták, el­küldték egy ismerős címére, ne­hogy kutatás során megtalálják náluk. Szekszárdon az egyik csa­ládhoz 1960. január 1-én azzal az ürüggyel kopogtattak be, hogy „boldog újévet” köszöntenek. Egy óvatlan pillanatban ellopták a család egyik tagjának félhavi fizetését a szögre akasztott ka­bátból. Az egyik dunántúli me­gyében időközben bíróság elé ál­lították Sztojkáékat egyéb bűn- cselekményért. A bíróság előtt szánták-bánták bűneiket, sőt, Sztojkáné azzal a fondorlattal próbálkozott, hogy egy kölcsön­kért gyereket a sajátjaként mu- tatott be, hogy ezzel enyhítse a; büntetését. A tárgyalás után nem vették őket őrizetbe s útban hazafelé ismét loptak. Lakatos Gyuláné és Búzás Já­nosné, mint orgazdák szerepeltek az ügyben. A többieket üzletsze­rűen, visszaesőként és tolvajszö­vetségben elkövetett lopás és egyéb bűncselekmények miatt vonta felelősségre a bíróság. Sztojka Gyulát 7 évi börtönbün­tetésre és 5 évi jogvesztésre, Sztoj ka Gyulánét 6 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesz­tésre, Raffael Józsefnét 2 évi bör­tönbüntetésre és 2 évi jogvesztés­re, Lakatos Józsefnét 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, Lakatos Gyulánét ugyancsak 6 hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre, Búzás Jánosnét pe­dig 600 forint pénzbüntetésre ítél­te a bíróság. A háromnapos tár­gyalás során valamennyien beis­merték a bűncselekményeiket s a bíróság mintegy 45 tanú meghall­Az általános iskolát végzett ta­nulók 35 százaléka tanul tovább a jövő tanévben. Megtudtuk azt is, hogy a jövő tanév elején, a megye középiskoláinak 18 osztályá­ban lesz 5+1-es tanítás, ahol a tanulók a hét egy napján ipari, illetve mezőgazdasági képzést kapnak. A politechnikai oktatásban való részvétel szakmunkás képesítést nem ad, de az iskola elvégzése után a szakmunkássá való átkép­zés idejét megrövidíti. Az érett­ségi után külön bizottság dönti el, hogy a tanulónak mennyi ideig kell még képeznie magát, hogy szakmunkás képesítést kapjon. Tér mésztesen előfordulhat az is, hogy a középiskolában tanultak elegen­dők lesznek a képesítéshez. A felvételi kérelmek bebizo­nyították azt is, hogy a ko­rábban tapasztalt, techniku­moktól való idegenkedés ma már nem jellemző. Túljelent­kezés volt a technikumokban is. Jelentősen bővül témájában is a megye középiskoláinak politech­nikai oktatása. Szekszárdon és Tolnán elektrotechnikus képzés, ugyancsak Szekszárdon építőipari, Tolnán selyem- és szövőipari, Bonyhádon lakatos és cipész, Du- naföldvárott mezőgazdasági gé­pész, Dombóvárott lakatos, Pak­son konzervipari képzést kapnak a középiskolák tanulói. Szakosí­tott mezőgazdasági képzésben ré­szesülnek a tanulók a szekszárdi, bonyhádi, dunaföldvári, tamási, gyönki, dombóvári gimnázium­ban. (b) Erről I« bessélni kell Falusi fiatalok versenyéről Az elmúlt napokban adtunk hírt arról, hogy megyénkben több száz falusi fiatal állt rajt­hoz és indul versenybe a kuko­ricatermelés, az aratás, cséplés, talajművelés és a silózás sikeré­ért. Fiatal termelőszövetkezeti ta­gok, bedolgozó családtagok, ifjú traktorosok, az állami gazdasá­gok fiatal munkásai tettek ver­senyvállalást, s e vállalások tel­jesítésének máris megvannak az első kézzelfogható eredményei. Sokat beszélünk arról, hogy a falusi fiatalok közül többen el­vágynak a faluból a városba, ahol jobb körülmények között dolgozhatnak, kultúráltabb körül­mények között élhetnek. Hiba lenne azonban csak erről beszél­ni és nem észrevenni, hogy ahol megszűnt a régi, a kisparcellás gazdálkodási mód, ahol szövet­kezetivé alakult át a falu, már most a kezdet kezdetén is egyre több fiatal találja meg a helyét, ismeri fel életének perspektívá­ját a termelőszövetkezetben. Ezt igazolja az a széleskörű versenymozgalom, amely most a szemünk láttára a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlaja alatt bontakozik ki. Ott, ahol a fiata­lok versenyeznek a munka front­ján, ott jól érzik magukat, ott értelmét látják munkájuknak, életüknek. Ahol a fiatalok verse­nyeznek, ott felismerték már egyéni életük szoros összefüggé­sét a közösség, a termelőszövet­kezet, az állami gazdaság életé­vel, gyarapodásával, gazdagodá­sával. Nagyon örvendetes hír az, hogy a falusi fiatalok versenyeznek. Az ember szíve örömmel dobban meg, amikor hallja, hogy a bölcs­kei Petőfi Tsz-ben 42, a madocsai Igazságban 55, a németkéri Ság- váriban 60 fiatal versenyez azért, hogy elérjék majd a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica átlag­termést. Vagy amikor azt halljuk, hogy az állami gazdaságokban 70, a gépállomásokon 218 fiatal trak­toros versenyez a gépi munkák mennyiségének és minőségének emeléséért. Ig^n, lelkesednünk kell a falusi fiatalok bontakozó versenye lát­tán, mert ez a versenymozgalom is minket igazol. Igazolja a párt politikájának helyességét a falun, igazolja, hogy e politika által megjelölt úton emelkedik fel a parasztság és a szövetkezetben bontakozhat csak ki az új típusú parasztember új típusú arculata) jelleme. A falusi fiatalok versenymoz­galma válasz minden aggodalom­ra, kétkedésre. Válasz azoknak; akik nem bíznak eléggé a ma fia­talságában, akik nem veszik ész­re azt, hogy a fiatalok eláram- Iása a faluról összefüggött a kis­paraszti gazdálkodással. Nem a szocialista falutól félnek a fiata­lok, hanem a kisparcellás falutól; attól a falutól, amely jó részt már a tegnapé, de eddig sötétsé­get, bizonytalanságot és a kapi­talizmus egyéb velejáróját szülte. Szocialista nagyüzemeinkben sok száz falusi fiatal versenyez. Nagy örömmel és igaz lelkesedés­sel üdvözöljük a falusi fiatalok versenyét. (gyenis) «> ■* . • .;n A Tolnai Halbiológiai Állomáson több millió halivadékot keltet­nek az idén. Az anyapontyokat az ívás idejére kisebb ívatókba rakják át. Bonyhád fölött beborult az ég. Esni kezdett az eső. Az Ezüst­kalász Termelőszövetkezet ker­tészeti brigádjának tagjai az utolsó percig a vetemények kö­zött maradtak. Csak amikor a nagy, kövér esőcseppek verni kezdték a földet, akkor indul­tak futólépésben a deszkabódé felé, amely a kertészet végé­ben állt. A tervezett tízezer csomó zöldhagymából csak hatezret tudtak felszedni a hirtelen ke­letkezett eső miatt. cak ottnon, vagy ana mtrgi.tr.ic.iu, uu.uoa& u-’w , , s óvatlan pillanat adódott, loptak.1 gatása után hozta meg az iteletet. 4 Ifjú Szőts Géza, a brigádveze­tő és Klink Pálné, a kertész so­káig tanácskoztak, aztán a bri- gádvezetó az esőt néző asszo­nyok elé állt. — Ha a holnapi napon nem szállítjuk el a tízezer csomó zöldhagymát, akkor kötbérezi}c a szövetkezetei. Ez annyit je­lent, hogy körülbelül tíz száza­lékkal kevesebb jövedelem lesz a zöldhagymából, mint ameny- nyire számítottunk. Csak egyfé­le megoldással lehet segíteni a bajon. Mégpedig azzal, hogy holnap korán reggel kijövünk és folytatjuk tovább a munkát. Az egyik idősebb asszony közbeszólt. — Jönnénk mi szívesen, de holnap vasárnap lesz! Renge­teg otthoni munka vár ránk! Mosni, takarítani akartam! Meg ez ebédfőzést sem bízhatom az uramra... Rövid tanácskozás követke­zett. Végül is egy fiatalasszony állt elő javaslattal. — Osszuk két részre a brigá­dot. Az egyik csoport kora reg­gel kezdi a munkát, a másik pe­dig délelőtt! Így aztán az ottho­ni munkára is jut egy kis idő és a szövetkezetünk sem káro­sodik! Elfogadták a javaslatot. A brigád tagjai vasárnap a meg­beszélt időben munkához lát­tak. Senki nem hiányzott. Dél­után indulhattak a tehergépko- csik Budapestre a tízezer csomó zöldhagymával. A szövetkezei­nek nem kellett kötbért fizetni, s a pesti munkások hétfőn reg­gel már vásárolhattak a friss, ízletes bonyhádi zöldhagymá­ból. —h—

Next

/
Oldalképek
Tartalom