Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
I960. Június 5. ÍOEflA MEGYEI NEPÜJSÄG 9 A rendkívüli tagfelvétel Szorongó szívvel ült a hátsó pad végén a sarokban. A titkári beszámolóból alig értett valamit: Folyton csak a saját ügye motoszkált a fejében. Nyugtalanul mustrálgatta az arcokat. Vajon mit szólnak majd, ha az ő neve kerül szóba. Nem kellett túlságosan sokat várnia. Alig hangzottak el a beszámoló utolsó szavai, felállt az elnök és bejelentette: — Most pedig Kutas József rendkívüli tagfelvételi kérelmét tárgyaljuk meg elvtársak! A tekintetek feléje fordultak. Kíváncsi, fürkésző gyanakvó és biztató tekintetek! Zavarában zsebkendőt vett elő, s megtörölte az orrát, pedig semmi szüksége nem volt arra, hogy ezt megtegye. Csak akkor nyerte vissza lelki egyensúlyát, amikor ajánlójának, a párttitkárnak hangját hallotta. — Kutas József becsületes, jó munkát végzett a szövetkezetben! Segítette az egységes falu kiala. kítása érdekében folytatott küzdelmünket! Neki is része van .abban, hogy most már megvan nálunk az egyetértés... Én bátran merem ajánlani. A másik ajánló, az iskola _gizgató ja nem beszélt ilyen világosan. Rengeteg idegen szó röppent fel beszéde nyomán... Imperializmus... Humanizmus... Kollektivizmus... Az igazgatót mindenki nagyon okos embernek tartotta a faluban, de csak kevesen értették nyakatekert mondata«. Az ajánlók hozzászólása után nagy csend ülepedett a teremre. Nyugtalanító némaság! Kutas József megint elővette a zsebkendőjét, de mielőtt használhatta volna, az öreg Nyaras jelentkezett szólásra. — Mondja meg nekünk Kutas József, miért akar párttag lenni? A kérdés váratlan! Hirtelenjében nem is tudja mit válaszoljon. A titkár biztató tekintetével találkozik pillantása. MegköSzöriili' a torkát. ’ • • ’. — Hát... Hogyis mondjam? Először is azért akarok párttag lenni, mert látom, hogy a kommunisták oldalán áll az igazság! Látom, hogy jót akarnak! Én is jót akartam világéletemben másoknak is, magamnak is. Úgy hiszem, hogy itt a helye annak, aki küzdeni akar a nép boldogságáért... Ezért akarok én is ide tartozni! Megmondom őszintén, két évvel ezelőtt, amikor még megvolt a tizennyolc holdam, akkor véletlenül sem forgattam-ilyen gondolatot a fejemben, de most már úgy érzem a szocializmusé vagyok tetőtől - talpig. Nincs semmi különbség köztem, meg az egykori részesarató között. Az az én érdekem is, ami az övé. Vagyis az, hogy gazdag szövetkezetünk legyen. mert a szövetkezet gazdagságától függ a mi gazdagságunk is. Egészen beletüzesedett a beszédbe. Amikor befejezte megtapsolták. Szavazáskor a piros könyvecskék egyszerre emelkedtek a levegőbe. Kutas József végtelenül nagy boldogságot érzett. Most már biztosan tudta, meggyőződött róla, hogy őszintén hisznek neki, bíznak benne. De miért Van ez a hirtelen nagy változás? Hisz már sokaknak megmondta ő eddig is beszélgetés közben, hogy a szíve a szocializmusé!. Persze az beszélgetés közben volt... Most a nagy nyilvánosság, az egész párttagság előtt vallott színt és bizonyára ez tetszik legjobban az embereknek. Csoportba verődve indultak hazafelé. Útközben elfogytak mellőle az emberek. Legtovább az öreg Nyaras kísérte. Mielőtt ő is búcsút mondott volna, előhúzott belső zsebéből egy lapos üveget, lecsavarta a tetejét és felé nyújtotta : — Na húzd meg! Láttam megijedtél a kérdésemtől! Jól esik egy kis szíverősítő a nagy ijedelem után. Nagyot húzott a méregerős kisüstiből, s aztán ismét hallotta az öreg hangját. — Mi negyvenötben heten ala. kitettük itt a pártot. Nem vettek komolyan bennünket, • akkor még te is ellenünk voltál. Mit akarhat néhány tanulatlan éhenkórász egy faluban, ahol több ezer ember él és vannak kiművelt úriemberek is! Ezt gondolták sokan és Iára csak! A mag amit elvetettünk szárba szökkent! Művelt emberek nevelkedtek falunk parasztgyermekeiből a tizenöt év alatt és az emberek rájöttek, hogy a szövetkezeti élet, amit a kommunisták ajánlanak nekik, jobb mint a régifajta volt. Az öreg valósággal szónokölt, s a kihalt utca visszhangozta a rekedtes hangokat. — Te, Kutas Jóska remélem soha nem hozol szégyent a kommunista névre! Becsületes embernek ismertelek! Olyan embernek, aki nem játszik a szavaival és az érzéseivel! Ilyenekre van szükségünk! Sok ilyen emberre! Nem akarunk elzárkózni! Azt akarjuk, hogy terebélyesedjék a párt fája a mi falunkban is! Nézz jól szét a barátok, ismerősök között, s a legrendesebbeket hozd be közénk! Erős, pártszervezetet akarunk! Úgy szeretnénk, ha minden munkacsapatban dolgoznának kommunisták! Mert az embereknek buzdítókra, fáradhatatlanokra, élenjárókra van szükségük ott a munkacsapatokban is! Nyaras bácsi kézfogása is más volt, mint szokott lenni. így csak barát foghat kezet, baráttal! Kutas József csodálkozott. Nem tudta elképzelni, hogy kinek a hatására alakult át ennyire az .öreg, aki minden középparasztra ferde szemmel nézett eddig. Csak otthon jutott eszébe, hogy a megyétől járt a községben Nyaras bácsinak egy régi ismerőse, s az öreg nagy, elismeréssel nyilatkozott a tőle hallottakról. H T. űf í . jftfe.-. : Új műsorral' mutatkozik be a sárpilisi népi együttes ■: !tí;' * A sárpilisi népi együttes is készül a június 12-én megrendezésre kerülő megyei táncfesztiválra. Az együttes ekkor új műsorra] mutatkozik be. Címe: Szüreti kéA minőség javításával Százötven forinttal több bevétel a tervezettnél mázsánként A Furkópusztai Kendergyárban az idén is folytatták a nagy sikereket hozott kongresszusi versenyt. Ennek eredményeként az első negyedéves termelési tervet "túlteljesítették, közel harmincezer forintos nyereséggel zárták az év első három hónapját. A munkaversenyt tovább folytatták a gyárban a felszabadulási verseny befejezése után Is. Célul tűzték a termékek minőségének javítását. A minőségjavítást célzó intézkedések eredményeként készáru-mé- termázsánként 150,42 forintos többletbevételt kaptak .az.értékesített szál- és kóckender után. Az árbevételi terv egy mázsa értékesítésre kerülő kenderért 1255,08 forint bevételt ír elő. - k pék 1960. Érdekessége, hogy Kovács bácsi, a helybeli mesemohdó népművész elmondása alapján e műsort Bogár elvtárs, az együttes vezetője állította össze. A szüreti képek szereplői a tsz- elnök, Kovács bácsi, a csősz, Bóli bácsi a szőlészeti brigádvezető, továbbá szüretelő lányok, asszonyok, legények, férfiak, puttonyosok és a szövetkezetei köszöntő gyerekek. Történik a termelőszövetkezeti szüret befejezésekor. A szín; háttérben egy szőlőhegy, elől a tanya előtti tér, amelyen tizenöt képben zajlik az esemény. Citera, vagy népi zenekar kísérettel többek között kosár-, perecös-, páros-, szólótáncokat járnak a szereplők, köszöntők, mese hangzik el, valamint lányok színpompás szüreti kendő játékában gyö- j nyörködhetnek majd a nézők. Építők napján Országszerte ma ünnepük az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók és hozzátartozóik az építők napját. Ünnepük az építőmunkások a szabad életet, azt a megbecsülést, .amelyben a népi demokratikus rendszerünk, dolgozó népünk részesíti őket. Ünnepük a harcos múltat, a jelent és a bíztató jövőt. Mennyire más az építőmunkások helyzete most, mint a múltban volt. Az építőmunkásokat különösen sújtotta a múlt rendszer embertelen kizsákmányolása. Emlékezzünk az 1933-as sztrájkra, mely 5—6 filléres órabér javítást eredményezett, arra hogy milyen szállása volt az építőmunkásoknak. Emlékezzünk az Ínség konyhákra. Elvtársak, szaktársak! Gondolt-e az építőmunkások között valaki arra, hogy majd öreg napjaira nyugodtan élhet, nyugdíjat kap? A szervezett harc nem volt hiá'ba- való, ma az építőmunkások vidáman és boldogan élnek, építik a szebbnél-szebb lakásokat. Lakások ezreit gyermekeink számára* világos és minden igényt kielégítő iskolákat, gyárakat. Nagy eredményeink vannak, kezünk nyomán épülnek és szépülnek hazánk városai, falvai: Nagy feladatot kell megoldani az építőmunkásoknak, tervezőknek az új ötéves tervben. Pártunk célkitűzései szemünk előtt valósulnak meg, mindenki látja alkotó munkánk eredményeit. Ma, az építők napján, fogadjuk meg, hogy pártunk politikája érdekében még jobb minőségű, még. olcsóbb épületeket tervezünk, építünk. Kívánok az építőipari és építő- anyagipari dolgozóknak, mérnököknek, technikusoknak erőt* egészséget, sok sikert, boldogságot, Kiss Ferene építők szakszervezetének megyei titkára Á tanyai tanító — A mi tanítónénink minden dicséretet megérdemel — mondja egy asszony, amíg itt Orbó-pusz- tán arra várok, hogy szünet legyen a kis iskolában. Bizony méltán lehet mondani „istenhátamö- götti” helynek ezt a települést, hiszen a községhez, Sárpilishez jó két kilométer földúton. A kövesen meg legalább négy. A tanács éppen e nehézségek láttán igyekezett segíteni az innen iskolába járó tizenhat gyereken. És akadt pedagógus is, aki vállalta e kétségtelen nagy hivatástudattal és bizonyos lemondásokkal járó feladatot. Neve König .Edit. Most, hogy szünet van, tanít- .‘.yá^gj Jcörébgn találom, játsza- . Minden perce a kis nebulódé. Beszélgetésünkből aztán kitűnik;' rh'it jelent itt az iskola még akkor is, ha a helyét nem éppen a legszerencsésebben választották ki. — Ezek a gyerekek — mondja —, különösen rossz idő esetén, bizony nem sokat jártak be a községbe tanulni. A múlt év őszén indult itt be a tanítás és bizony még a negyedikesek sem tudtak számolni, az elsősök meg olvasni. Délután is rengeteget kellett velük foglalkozni. De az eredmény minden fáradságért kárpótol. Ma már nemcsak számolni, írni, olvasni tudnak kifogástalanul, hanem nagyszerűen szerepelnek is. Ezután arról beszél, hogy a szülők Is igénybeveszik segítségét. Ha kell, elsősegélynyújtó, ha kell, apró perpatvarokban tesz igazságot. Az idősebbek közül többen nem tudnak olvasni, nos a leveleket is ismerteti, megírja a válaszokat. S miért maradt meg ilyen távol a községtől? A hivatástudatról ő nem beszél, ezt nekünk kell értékelni. Csak annyit mond: — Ezekben az emberekben és a gyerekekben annyi szeretet van, csak tudni kell kiaknázni. — A komoly munka után együtt szórakozunk — mondja —, s minden ünnepélyt megtartunk, Legutóbb is jól sikerült. gyermeknapi ünnepséget i ártottunk, amikor a felnőttek is szerep'élteld-Ma* jor István tsz-tag úgy konferált: mintha életében mást sem csinált volna. Kis Lajosné énekelt nagy sikerrel. S méghozzá estélyi ruhában — a tanyán. — Majdnem minden héten- csinálunk valamilyen összejövetelt: hogy az itt lakókat összefogjuk. Az a nézetem, hogy ha vidámabb, kultúráltabb az élet, jobban megy a közös munka is a termelőszövetkezetben. — Végeredményben a szülők és gyerekek boldogsága, öröme az enyém is. Bőséges jutalmam mindezért a hálás szülők megbecsülése, s a gyerekek öröme: hogy jöhetnek iskolába. (Sz) Hordozható transzformátorház A fiam virágot vett Tegnap reggel a szokottnál korábban kelt a fiam. Ami ritkán történik meg vele, hat órakor fölült a kiságyban és rázta a rácsot, mint valami ketrecbe zárt oroszlán és ébresztett engem is. Egyébként még negyed nyolckor is azt szokta mondani, hogy szundizik néhány percet.... Felöltöztem anélkül, hogy tudtam volna, miért ez a nagy sietség, s amikor már kimostam szemeiből az egyébként is elszállt álmot, bejelentette, hogy márpedig most megyünk a piacra. Mindezen még nem csodálkoztam, mert három és féléves agyával megjegyezhette már, hogy az anyja néha elment a piacra bevásárolni egyet-mást. — Jó, menjünk a piacra — válaszoltam és feléje nyújtva kezemet engedtem, hogy vezessen. Még azon sem csodálkoztam, hogy tudta merre van a piac, mert lehetett már ott az anyjával, de nagyon meglepődtem, amikor az első, fehér szegfűvel tele kosár mellett megállt és se szó, se beszéd, válogatni kezdett . a virágok között. A maga módján egy kicsit még szemtelen is volt, mert nem engedte, hogy az árus adja kezébe a virágot. Inkább visított... Tizenhét szál szegfűt választott ki és indulni akart nem gondolva arra, hogy ezt valakinek ki is kell fizetni. En kiegészítettem a virágszálakat húszra és vártam a' fejleményeket. Gondoltam, hazamegyünk és vázába tesszük őket, talán az arlyu- kát akarja meglepni, de ez eszében sem volt. Lépteit a bölcsőde felé irányította, s meg sem állt odáig. Persze senki nem volt még ott — túlságosan korán lévén. Mi egyébként a notórius későnjövők közé tartozunk állandóan... Azután jött egy óvónéni, aki megkérdezte, hogy minek az a szép virág? — Neked! — mondta a fiam magabiztosan és túlságosan félreérthetetlenül. S már nyújtotta is a csokor szegfűt... Köszöntött a csöppség a pedagógusnap alkalmával. Én elfeledkeztem volna róla... (buni) Nyolc ilyen hordozható transzformátorházat rendelt meg a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-től a Fővárosi Villamosművck. E tetszetős külsejű, teljes egészében fémlemezből készült transzformátor- házakat olyan helyeken használják fel, ahol egy-két évi időtartamra ideiglenes transzformátorállomást kell felállítani, mint például nagyobb lakás- vagy egyéb építkezésen. A minőségi előírások szigorúak, milliméteres pontosság a követelmény, de a megrendelő minőségi kifogás nélkül vette át az első transzformátorházat, amelynek elszállítására annak befestése után kerül sor.