Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04 / 131. szám

tűr halasztást és sürgetően kopogtat az ajtón!

fl leszerelés

(Folytatás az 1. oldalról.)

inennyi állam biztonságának hátrányára használhatná fel — mondotta Hruscsov.

Hruscsov ezután közölte, hogy a szovjet javaslatok részletesen ismertetik az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. Előirányozzák, hogy

már a leszerelés első szakaszában az ENSZ keretei között nemzetközi ellenőrző szervezet létesüljön.

Ez a szervezet a helyszínen ellenőrizné a rakétafegyverek, a katonai repülőgépek és az egyéb olyan eszközök megsemmisítését, amelyeket atom- és hidrogénfegyverek szállítására lehet felhasználni. A szervezet felügyelete mellett történnék a rakétakilövő támaszpontok megsemmisítése is.

A soron következő szakaszokban — folytatta Hruscsov — kibővülne az ellenőrző szervezet funkciója.

A nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése, a hadseregek feloszlatása, stb. szigorú ellenőrzéssel történnék.

Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió kormánya figyelmesen tanulmányozta a nyugati hatalmaknak azt az indítványát, hogy állítsanak fel nemzetközi haderőt.

Hruscsov válaszai

Moszkva: (MTI) Amikor a szovjet kormányfő befejezte nyilatkozatát, válaszolt a sajtótudósítók kérdéseire.

Az UPI amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója Shapiro megkérdezte, hogy mi a szovjet kormányfő véleménye Malinovszkij marsallnak arról a beszédéről, amelyben kijelentette: Parancsot adott a rakétafegyvernem főparancsnokának, hogy határsértés esetén mérjen csapást a határsértő repülőgép támaszpontjára.

— Ezt a nyilatkozatot szó szerint úgy kell értelmeznie, ahogyan Malinovszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov.

Hogy miért adtunk ki ilyen parancsot? Mert Amerika még min dig jogot formál rá, hogy — úgymond — »az Egyesült Államok és szövetségeseinek« tehát csatlósainak »védelmére kémrepüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nem ítélte el az agressziót, mert többsége az Amerikai Egyesült Államok szövetségese, s éppolyan haramia módra érez, mint az USA. így nem maradt más hátra, mint az, hogy saját erőnkre támaszkodjunk, saját magunk bíráskodjunk ebben a kérdésben. ítéletünk pedig szigorú lesz.

— Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetéseket kell levonnia. Mindenekelőtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, s amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak.

— Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólagosan beleegyezünk abba a haramia-politikába, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk és szövetségeseinkkel a szocialista országokkal szemben folytat.

Az ilyen politikába mi nem egyezhetünk bele. Van erőnk rá, hogy ne engedjük meg, sőt visszaverjük az agressziót. Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Lincoln White-nak, az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint Amerika az adott esetben »teljesíti kötelezettségeit« szövetségeseivel szemben. A tudósító megkérdezte Hrus- cSovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről.

— Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. Eszerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el, hogy a kémrepülés agressziós cselekedet volt.

— Ez lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így

problémája nem

Ebben a kérdésben — mondotta a szovjet miniszterelnök — arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi adottságok mellett az az egyetlen reális lehetőség, ha a népek békéjének biztosítására az ENSZ alapokmányának megfelelően szükség esetén rendőri (milícia) egységeket bocsátanak a Biztonsági Tanács rendelkezésére azokból a rendőri erőkből, amelyekkel az általános és teljes leszerelés megvalósítása után az államok rendelkezni fognak. Az ilyen rendőri (milícia) alakulatokat csakis a népek békéjének biztosítására, nem pedig a függetlenségért és a szocilális haladásért küzdő népek elnyomására, belügyeikbe való beavatkozásra szabad felhasználni.

A leszerelési intézkedések megvalósítása után beköszöntő korszakról szólva Hruscsov kijelentette, hogy akkor Eisenhower, Herter, Dillon és társaik, különösen Nixon majd átrepülhetnek minden olyan szovjet terület fölött, ahol csak akarnak. Mi pedig a földről üdvözölni fogjuk őket. Akkor az ilyen repülések nem veszélyeztetik már a Szovjetunió biztonságát.

A nyilatkozat felolvasása után Hruscsov felszólította a jelenlévő tudósítókat, hogy tegyenek fel kérdéseket.

a sajtóértekezleten

szól szövetségeseihez: »Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket, ne féljetek! Jelen leszünk a temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat« — mondotta Hruscsov a jelenlévők hatalmas derültsége közepette.

— Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természetesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak.

— Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét, hogy a Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevető- Ieg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanak, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna. A Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat.

— Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi

nem akarunk háborút, de

mindent megteszünk hazánk

szuverénitásának biztosítására.

Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Men- deresz miniszterelnök engedte meg, Menderesz viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője Gürsel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annakidején lehetővé tette a két ország együttműködését.

— Mi barátságot akarunk Törökországgal, barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Franciaországgal,

Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. Én ugyan most pontosan nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein eze két a támaszpontokat minden bizonnyal feltüntetik.

Ezután az NBC amerikai rádió tudósítója megkérdezte: mivel az ENSZ alapokmánya vétójogot biztosít a nagyhatalmaknak, fenn kívánja-e tartani a Szovjetunió ezt a jogot a leszerelést ellenőrző szervre, illetve az ENSZ-en belül működő rendőralakulatokra vonatkozóan is?

A szovjet kormányfő kijelentette, a vétójog az ENSZ alapokmányának bölcsességét, erejét jelenti. A világ ma két táborra

oszlik, a helyzet hasonlít a közlekedő edények helyzetéhez. Ma pillanatnyilag több ország van a kapitalizmus »edényében«, de ez átmeneti helyzet.

A történelem menete azt mutatja, hogy a kapitalista országok száma csökken, a szocialista országoké nő.

Ha ma az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyszerű többséggel döntenének, akkor az Egyesült Államok — amelynek sok ország van alárendelve — keresztül tudná hajszolni javaslatait, még háborús javaslatait is.

— Az a tény, hogy az alapokmány vétójogot biztosít, teljességgel indokolt, mert arra ösztönöz, hogy ne csupán egyszerű többséggel hozott határozatokra törekedjenek, hanem olyanokra, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak. A nemzetközi kérdésekben nincs is más megoldás, hiszen más megoldás háborút jelentene.

Hruscsov hangsúlyozta:

A vétójog még az elhamarkodottan gondolkodó embereket is arra készteti, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek nem bonyolítják a nemzetközi helyzetet, hanem ellenkezőleg: enyhítik a feszültséget.

A Pravda tudósítója megkérdezte a szovjet kormányfőtől mi a véleménye azokról a nyugati hírekről, hogy a csúcstalálkozóra esetleg hat-nyolc hónap múlva sem kerülhet sor.

Hruscsov hangsúlyozta: a csúcs- találkozóra nem csupán a Szovjetuniónak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem kerülhet sor hat-nyolc hónap múlva, ez kétségkívül elkeseríti a népeket.

Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásának elodázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzetének rendezését.

— A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, összeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a béke- szerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk és minden bizonnyal aláírjuk a békeszerződést a Német _ Demokratikus Köztársasággal —* mondotta. — Ez azt jelenti, hogy megszűnik a nyugati hatalmak belépési joga Nyugat- Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére.

A továbbiakban utalt rá, hogy egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését — Eisenhower elnök maga mondta nekem -— mondotta Hruscsov —, hogy Németország egyesítését nem tekinti célnak, mert tart egy erős, egységes Németországtól.

Hruscsov ezután hangsúlyozta: Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye. ,

A Monde tudósítója megkérdezMoszkva (TASZSZ). A péntek délben tartott moszkvai sajtóértekezleten a szovjet és külföldi újságírók előtt ismertették azokat a javaslatokat, amelyekben a szovjet kormány az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaptételeit fejtette ki.

A mintegy négyezer szavas okmány bevezető részében rámutat, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a leszerelési intézkedések végrehajtásának az a rendje, amelyet az 1959. szeptember 18-i szovjet javaslat körvonalazott, teljes mértékben megfelel az általános és teljes leszerelés gyakorlati megvalósítása céljának. A szovjet kormány azonban igyekszik minden eszközzel megköny- n.víteni a leszerelési egyezmény mielőbbi létrehozását, ezért kész engedményt tenni a nyugati hatalmaknak és megállapodni velük a leszerelési intézkedések végrehajtásának másfajta rendjében.

te, milyen fegyverekkel mérhet csapást a Szovjetunió határsértés esetén a támaszpontokra? Hruscsov válaszában kijelentté: ez részletkérdés, ami Nyegyelin tüzérségi főmarsallnak, a rakétafegyvernem főparancsnokának hatáskörébe tartozik. Nyegyelin marsallnak bőven van választéka megfelelő fegyverekből. Megtalálja, amilyenre van szükség — mondotta mosolyogva Hruscsov, majd komolyra fordítva a szót kijelentette: az ilyen helyzetet azonban minden ország elkerülheti. Ehhez rendkívül kevés kell. Nem szabad megengedni, hogy az USA a támaszpontokat a Szovjetunió elleni agresszióra használja fel, sőt a legjobb lenne az ilyen támaszpontokat teljességgel megszüntetni.

A Welt című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte, mi Hruscsov véleménye a Biztonsági Tanács vitájáról, illetve az ott hozott határozatról. Hruscsov kijelentette: ahelyett, hogy a tanács elítélte volna az amerikai agresz- sziót, egészen mással foglalkozott. A Biztonsági Tanács határozata úgy használ a békének, mint a szódavíz az operációra szoruló betegnek.

Az UPI amerikai hírügynökség tudósítója — utalva Hruscsov kijelentésére, hogy Nyegyelin marsall rendelkezik a rakétafegyverek felett, — megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy a marsall saját döntése alapján nukleáris fegyvereket alkalmazhat?

Azt altarja tudni, hogy a mi országunkban milyen a parancsnokiás rendje? — kérdezte mosolyogva Hruscsov. — Ez titok. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként régen foglalkozik az ilyen kérdésekkel, hogy úgy mondjam »ki akarja szimatolni« amit egyébként nem tud. Őszintén szólva, az elnök is kémfeladatokon töri a fejét.

— A mi országunkban rend van. Kormányunk ad parancsot a honvédelmi miniszternek, a miniszter pedig a fegyvernemek parancsnokainak és ezek teljesítik azt.

— Az amerikai Nation and

Guardian című lap tudósítója kijelentette: Adenauer volt az

egyetlen, aki nyíltan helyeselte az U-2 repülőgép kémtevékenységét. Megkérdezte, mi erről Hruscsov véleménye.

— Ez megint csak azt bizonyítja, — válaszolta Hruscsov — milyen helyes gyakori nyilatkozatunk arról, hogy Adenauer olyan ember, aki aggkori elmegyengeségben szenved. Egyetlen józan ember sem akarja a provokációk folytatását az atom- és rakétafegyverek korszakában, hiszen tudja, mire vezethet ez.

— Adenauer szövetségeseinek fel kellene figyelniök az ilyen nyilatkozatra. Már régen rá kellett volna húzni a kényszerzubbonyt és elszállítani a bolondok házába, hiszen ez az egyetlen megfelelő hely az ilyenek számára.

Az Observer tudósítója a Szovjetunió új leszerelési javaslataiA szovjet kormány javaslata szerint az általános és teljes leszerelés folyamatát azzal kellene kezdeni, hogy már az első szakaszban nemzetközi ellenőrzés mellett betiltanák és megsemmisítenék a nukleáris fegyverek célbaj uttatására szolgáló összes eszközöket, egyidejűleg megszüntetnék az idegen területeken levő összes katonai támaszpontokat.

A szovjet tervezet a leszerelés végrehajtását három szakaszra osztja be, s mindegyik szakaszhoz részletesen kidolgozott, hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszert indítványoz.

Az első szakaszban egyebek között kivonják a fegyverzet közül az atomfegyverek szállítására használható összes eszközöket, ezeket megsemmisítik, gyártásukat megszüntetik. Az idegen területeken állomásozó csapatokat kivonják, megszüntetik az e lorii- letcken elhelyezett katonai támaszpontokat és raktárakat. Tival kapcsolatban megkérdezte Hruscsovot, milyen időrendben hajtanák végre az ellenőrző bizottságok létrehozását, illetve a leszerelési egyezmény aláírását.

— Ha megállapodunk a leszerelésről, s létrejön az ezzel kapcsolatos megegyezés, akkor kerülhet sor az ellenőrzőbizottságok létrehozására — válaszolta Hruscsov. Ezek a bizottságok természetesen részt vesznek a fegyverek megsemmisítésének ellenőrzésében, máskülönben bizalmatlanság keletkeznék.

A TASZSZ tudósítója felvetette: az USA kormánya a »nyílt égre« tett javaslatát az ENSZ közgyűlése elé akarja terjeszteni. Megkérdezte: mi ezzel kapcsolatban Hruscsov véleménye?

— Az Egyesült Államok joga, hogy beterjesszen ilyen javaslatot, a mi jogunk arról dönteni; hogy beleegyezünk-e vagy sem. Az effajta javaslat — kémjavaslat, amely mit sem ér.

Hruscsov elmondta: Eisenhower már 1955-ben a genfi értekezleten beterjesztette ezt a gyermekes javaslatot. Kijelentette: az elnök magatartása már akkor is olyan volt, hogy nem lehetett bízni abban, józanul ítéli-e meg a helyzetet vagy sem. »Ha Eisenhower elnöksége véget ér, a mi országunkban legfeljebb gyermek- otthont vezethetne. Bizonyos vagyok abban, hogy jó lenne a gyermekek mellé. Állami politikát azonban nem szabad rábízni«.

Hruscsov elmondta, hogy 1955- ben a genfi tárgyalásokon is a gyakorlatban nem Eisenhower, hanem Dulles volt az amerikai küldöttség vezetője. Ezt a szerepet miután Foster Dulles meghalt — egyik testvére, Allén Dulles vette át. Igaz; a rokoni kapcsolatok nem lényegesek, hiszen Allén Dulles nyomában ott vannak Nixon, Herter és mások. Az is jellemző, hogy Eisenhower elnök olyan felelősségteljes pillanatban, amikor az Egyesült Államokban például szenátusi vizsgálat folyik, a párizsi csúcstalálkozóval kapcsolatban, elutazik golfozni. Ilyen ember nem képes államot vezetni.

Hruscsov kijelentette: bízik abban, hogy az amerikai nép helyes következtetésre jut és megfelelő embert választ elnökévé.

A New Agek című indiai lap tudósítója megkérdezte elkerülhetetlennek tartja-e Hruscsov a háborút és megváltozott-e ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi időben.

— Erre a kérdésre alaposan válaszoltunk a XX. kongresszuson és ma is ez az álláspontunk. Semmi olyan nem történt, ami megváltoztatta volna véleményünket.

A sajtóértekezlet befejeztével kiosztották az újságíróknak a szovjet kormány javaslatának szövegét az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás alapjairól, Vcflamint annak a levélnek a másolatát, amelyet e tervezettel kapcsolatban Hruscsov intézett a világ kormányfőihez.

los fellőni, vagy a kozmikus térségben elhelyezni tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas különleges berendezéseket, továbbá nem léphetik át a területi vizek határát olyan hadihajók és nem léphetik át a légi határokat olyan katonai repülőgépek, amelyek tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmasak. Rakétákat kizárólag békés célokra lehet felbocsátani. Azok az államok, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, nem adhatnak át ilyen fegyvereket, vagy az előállításukhoz szükséges információkat olyan államoknak, amelyek ilyen fegyverekkel nem rendelkeznek.

Az első szakaszt hozzávetőleg cgy-másfél év alatt be kell fejezni.

A szovjet kormány kész megállapodni a leszerelés végrehajtásában a jelenlegi javallatok alapján, amelyek az 1950. szeptember 18-án előterio'z'.ott program továbbfejlesztését jelentik.

Hz általános és teljes leszerelésül szélé szerződés alaptételei