Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
flhrtus 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG * Születőben a gépesített szőlőművelés A város felett, a Baktában kapálják a szőlőt. Nem sokan, csupán hárman ... Egy „fürge” — kis kétkerekű kerti traktor berreg a dombra felfutó dülőúton. A hátsó részére csörlődobot szereltek, amelyre sodronyhuzal csavarodik a szőlősorok közül. A sodrony végén végül feltűnik egy különös gép, nyergében egy félmeztelen ember. A gép elején horogszerűen hajlított vasrúd emelkedik a tőkesorok fölé; drótsodronyt húz maga után. A dülőúton a gép kezelője és a traktor kezelője együttesen megfordítja, a két sodronyt megcseréli, s a gép egy másik szőlősoron indul visszafelé. így kapálják a szőlőt — egy új —, eddig még nem ismert géppel. A hajdani szekszárdi szőlősgazdák ugyancsak elcsodálkoznának a gép láttán; mert az kapál, tavasszal nyit, őszszel pedig a fedést, a „bekapálást” is elvégzi. A gőzekéhez hasonló módon működik, a szőlőtábla két végén két „Fürge” traktor vontatja ide-oda. De bővebbet tudunk meg a gép egyik „gazdájától”, az egyik „Fürge” kezelőjétől, Németh Fe- renctől, aki foglalkozására nézve a Mezőgépfejlesztési Intézet tervezője. — Másfél éve kaptunk megbízást egy szőlő-talajművelő gép elkészítésére, amely többféle munka elvégzésére alkalmas, és főleg dombvidéki szőlőkben használható. — Maga a gép két csörlőből és az alapgépből áll, amelyre a különböző munkáknak megfelelően fedő-, nyitófejet, illetve lazításhoz, mélylazításhoz és sarabolás- hoz kultivátoregységeket lehet szerelni. A szőlőművelő csörlő munka közben éppen visszafelé indul. A ,,Fürge” nyergében Szepesi Gyula, a Mezőgépfejlesztési Intézet tervezője, a gépen Rácz István, a Makói Gépgyár szerelője. — Tíz foknál kisebb lejtőn — magyarázza Németh Ferenc a gép működését — oda-vissza lehet dolgozni, ennél nagyobb lejtőn csak egy irányban: felfelé. A munkagép is két irányba kormányozható. Munka közben egy rúdkor- mánnyal, s amikor csak egy irány ban dolgozik, visszahúzásnál egy másikkal, amely egyébként az ülés támlájául szolgál. Amíg részletesen elmagyarázza a gép működését, azt is, hogyan alakították ki a gép vonószerkezetét, figyelembevéve a különböző erőhatásokat, addig a szőlő túlsó végén nyugodtan várakozik a másik „Fürge” kezelője, Szepesi Gyula tervező. Ezután végigkísérjük a gépet munka közben is. Érdekes megoldás, hogy ha történetesen munka közben valami miatt megakad a gép, kezelője egy mozdulattal le tudja akasztani a vontató sodronyról. — A gép kipróbálása most folyik. Ősszel a takarásban próbáltuk ki itt, Szekszárdon, azonfelül Pécsett és Badacsonyban. A nyitásban hasonlóan, úgyhogy nem vagyunk már ismeretlenek itt. A fedésben és a nyitásban száz százalékos munkát végzett, a kapálásban most, ez ideig hatvan-het- ven százalékosat, mert most nem lehet túl közel menni a tőkéhez. (Itt kell megemlíteni, hogy a szőlészet vezetői szívesen elfogadnák, úgy ahogy van.) — Természetesen még nem tökéletes ez a gép. Közben-közben módosítanunk kell rajta. Itt, ezek a durvább hegesztések mutatják az időközbeni átalakításokat. — Tehát lényegében most vizsgázik ez a gép? — kérdezzük a tervezőt. — Igen. Ezután kerül majd elbírálásra. Amennyiben minősítik, jövőre kerül sorozatgyártásra a Makói Gépgyárban. íme, a gépesítés már elérte a szekszárdi szőlődombokat is. Igaz, még csak most van születőben az a gép, amely a nehéz kézi munkától megszabadítja az embert. Mégis, már nincs messze az idő, amikor nemcsak kísérletképpen, hanem rendszeresen dolgoznak a gépek a szőlőkben is. Mindehhez még csak egy kell: olyan nagyüzemi szőlőterületek kialakítása, mint amelyek most borítják be a Baktát, a Sötétvölgyet... Bognár István Községfejlesztési üzem — Megválasztották a népi ülnököket — Mozi lesz az Április 4. kultúrházban — Hatvan lakás építése kezdődik meg az idén Csütörtökön délelőtt ülést tartott a városi tanács. Elsősorban a városfejlesztési tervek megvalósításának módjáról tanácskoztak, de szóbakerültek más ügyek is. Az első napirendi pont előterjesztője Kalmár József vb. elnök volt, ismertette a lejárt határidejű tanácshatározatokat és a végrehajtó bizottság intézkedéseit a legutóbbi tanácsülés óta. A következő napirendi pontként — előterjesztője Németh József vb. elnökhelyettes — a városi tanács községfejlesztési üzemének létrehozását tárgyalta a tanács ülÄs. A községfejlesztési üzem létrehozását az indokolja, hogy a községfejlesztés létesítményeinek megvalósításához az utóbbi időben nehezen lehetett vállalkozót találni, még a kisebb felújításokhoz is. Emiatt késik például a Hunyadi utcában, a bérház előtt] járda aszfaltozása is. Az utóbbi két évben a városi tanács igyekezett már saját erőből elvégezni a beruházásokat, s így lényeges megtakarításokat értek el. A Zrínyi utcai híd költségvetés szerint 240 000 forintba került volna, s elkészült 120 000 forintos költséggel. A sorházak felépítése 270 000 forinttal került kevesebbe, mintha idegen vállalat építette volna. így mindenképpen szükséges a községfejlesztési feladatok 70—80 százalékának saját rezsiben való elvégzése. A községfejlesztési üzem például a Vízművek, a DÉDÁSZ, a Posta által felbontott út- és járdaburkolatot rövid idő alatt helyre tudja állítani, mert jelenleg még fél év is eltelik, amíg az úttestet, a járdát helyreállítják. Az üzem az ötéves terv utolsó éveiben már a 'környező községekben is végezhetne út- és járdaépítést. Az üzem egy építésvezető mérnök irányításával három részlegből áll; mélyépítő-, magasépítő-, és szállítórészlegből, és 114 főt foglalkoztatna: kövezőket, asz- faltozókat, hengergépészeket, ácsokat, kőműveseket, vasbeton szerelőket, gépkocsivezetőket, segédmunkásokat, évi 6 112 800 forintos termelési értékkel. A tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság tervezetét a községfejlesztési üzem létrehozásával kapcsolatban, úgy, hogy az a közeljövőben meg is kezdi működését. A tanácsülés ezután megszavazta — némi módosítással — a járásbírósághoz küldendő népi ülnökökre tett javaslatot, akiket — erkölcsi-politikai magatartásuk, büntetlen előéletük figyelem- bevételével — munkahelyük dolgozói javasoltak erre a megbízatásra. összesen 175 népi ülnököt választottak meg. A népi ülnökök megválasztása után a tanácsülés megszavazta az 1960. évi községfejlesztési költségvetés egyes tételeinek módosítását. Ez alkalommal jelentette be Kalmár József vb. elnök, hogy az Április 4. kultúrház ismét visszakerül városi kezelésbe. így a kul- lúrház emeletén kap helyet a TIT és a városi kultúrház szakkörei, a földszinten pedig a TST — mivel a nagyterem sportesemények megrendezésére is alkalmas, ősztől pedig, a szabadtéri színpad zárása után rendszeresen tartanak filmelőadásokat, s így gyakorlatilag két mozija lesz a városnak. Kalmár elvtárs még közölte azt is, hogy a munkásszálló felhasználását illetően most folynak a tárgyalások, s még az év folyamán hatvan lakás építését kezdik meg a Mészáros Lázár utcában. A szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezlete Tolna megye harmincötezer szervezett dolgozójának képviselői ültek össze tanácskozásra tegnap Szekszárdon, a városi művelődési házban, hogy megtárgyalják a megye szakszervezeti mozgalmának legutóbbi, 1956-ban tar tott küldöttértekezlete óta elért eredményeit, hiányosságait, valamint a jövőbeni tennivalókat, megválasszák a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsát. A kultúrház feldíszített nagytermében Müller József korelnök javaslatára megválasztották az elnökséget, majd Hunyadi Károly elnök, országgyűlési képviselő, a Simontomyai Bőrgyár szervezett dolgozóinak küldötte megnyitotta a küldöttértekezletet. Az értekezlet bizottságainak megválasztása, a napirendi javaslat megszavazása után Schrott- ner Károly, az SZMT elnöke tartott beszámolót. A beszámoló jelentését már előzőleg írásban kapták meg a küldöttek, Schrott- ner elvtárs szóbeli beszámolójában a szakszervezeti munka fontosabb kérdéseire tért ki. A számvizsgáló bizottság jelentésének előadója Horváth Bertalan bizottsági tag volt. A beszámolókat vita követte, melyben felszólalt Soczó József, a megyei pártbizottság titkára és Huber Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke is. Huber elvtárs többek között azokról a kedvező feltételekről beszélt, melyeket a párt helyes politi kája biztosít a szakszervezeti munka megjavításához. Kitért a szocialista munkaverseny új formájára, a »Szocialista brigád« címért folyó versenyre és ezzél kapcsolatban a szakszervezetek feladataira, majd az SZMT-k megnövekedett feladatait elemezte. Soczó elvtárs a szakszervezeteknek a dolgozók politikai nevelésében betöltött szerepéről és feladatairól beszélt felszólalásában, valamint az érdekvédelmi feladatok helyes értelmezéséről. A vita bezárása, a válaszadás után került sor a jelölő bizottság előterjesztése alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztására. A megválasztott új SZMT rendkívüli ülést tartott, melyen megválasztották az elnökséget, a vezető titkárt, az elnököt és titkárokat, majd Pál József elnök zárszavával befejeződött a megyei szakszervezeti küldöttértekezlet. r Újítók a termelőszövetkezetben Gavrilovits Ferenc és Havlik Antal a dunaföldvári Alkotmány Tsz tagjai benzines hordóból permetezőgépet készítettek. Huszonöt holdon termelünk vetőburgonyát. Burgonyánkat megtámadta az amerikai kolorádóbo- garak tömege, sürgős védekezésre volt szükség. A Fácánkerti Növényvédő Állomás kapacitás hiányában nem tudott segíteni, meghívásunktól számított nyolc napig sem küldte el a permetezőgépét. A gondokról tudomást szerzett Gavrilovits Ferenc, a szövetkezet vontatójának vezetője. Osztozott gondunkban és törte fejét, mit tehetne, hogyan tudna segíteni burgonyánkon. Töprengése eredményei járt, nagyszerű ötlet jutott az eszébe. Arra kérte a tsz vezetőségét, engedjük meg neki, hogy átalakítson egy 200 literes benzineshordót, s azt Zetorra szerelje. A szövetkezet vezetősége engedélyt adott, mert az ötletet helyénvalónak tartotta.- »7 < * "X ' : ' Képünkön Gavrilovits Ferenc zetorvezető és Havlik Antal beállítja az általuk készített ötletes permetezőgépet. Gavrilovits Ferenc segítségül hívta Havlik Antalt, a szövetkezet műhelyvezető gépészét és ketten a benzineshordóból olyan permetezőgépet készítettek, amely kiválóan megfelel a célnak. A burgonya bepermetezése sikerült. Gavrilovits és Havlik elvtárs jó munkájukért 500 forint pénzjutalmat kaptak a tsz-től és ezen felül nagy erkölcsi megbecsülést, mint olyan emberek, akik szívükön viselik közösségünk sorsát. Pere János tsz-elnök „A juhásznak jól megy dolga...’ Repülőgépről nési a kapátokat Hogy mik meg nem történnek ebben a mai világban?... mondogatják mostanában a szekszárdi Béke Tsz tagjai. Nem azon csodálkoznak, hogy a szovjetek a Holdat lövik, még csak azon se, hogy a modern nagyüzemben 10 000 baromfit tud gondozni egy asz- szony. Ezt úgy tudomásul veszik, örülnek neki és napirendre térnek fölötte. De amit a közös gazdaság juhásza művelt a minap!... Ezt tartják a Békében igazi szenzációnak. Az történt, hogy Tanács Miklós, a juhász, nem várt jövedelemhez jutott. Pontosan 1345 forintot számoltak a markába prémium címén. Megérdemelte, mert az általa nevelt birkákról legu*óbb 4.70 kiló gyapjút nyírtai: le 7ban. Pontosan 70 dekával többet, mint amit a terv előírt. S mert a közgyűlés megszavazta, hogy a terven felül előállított termék 25 százalékát, vagy annak pénzértékét prémium címén a tag, aki előállította, megkapja — az öregnek minden további nélkül kifizették az 1345 forintot. Erre fel juhászunk elhatározta, hogy kirúg a hámból. Rábízta birkáit a bojtárra, kiballagott a vasútállomásra és menetjegyet váltott öcsényig. Hallotta ugyanis, hogy van itt valamilyen repülőtér, ahol lehet látni repülőgépet, amit ő eddig csak a levegőben látott. Sőt, ha a szerencse egy kicsit is kedvez, még bele is ülhet ebbe az alkotmányba. Számításában nem csalódott, sikerült rávenni a repülőtérparancsnokot, hogy kerüljön vele egyet a levegőben. A pilóta a szekszárdi Béke Tsz gazdasága felé kormányozta a gépet. Amikor Özsák-puszta fölé értek, az öreg dirigált, hogy szánjanak közelebb a földhöz és integetett az itt kapáló szövetkezeti tagoknak, akik — mondani sem kell — álmélkodtak a csodálkozástól, és jót nevettek az eseten. Ám, Tanács bácsi terve sikerült. Most aztán bebizonyította, hogy ő a szövetkezet juhásza, nem akárki. Első volt a közösben, aki prémiumot kapott (az idén vezették be a prémiumrendszert) első volt, aki repülőgépről nézte végig a gazdaságot. Még mondja valaki ezek után, hogy Tanács Miklós bácsi nem jogosan énekelte: "A juhásznak jól megy dolga...« D.
