Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPEJSAG 196«. június 24i Titokban és lopva ratifikálták a japán —amerikai „biztonsági szerződést” Kisi kilátásba helyeste lemondását Az algériai kérdés rendezése Francia lapok a francia- algériai tárgyalásokról Togliatti Moszkvába érkezett egység és cselekvés kell a tár* gyalások sikerének kivívásá­hoz« — hangoztatja a Politikai Bizottság közleménye. A francia kommunisták kez­dettől fogva következetes har­cosai voltak az algériai béké­nek, s a párt állandó harca nyo­mán mind több francia köve­telte és követeli az algériai gyarmati háború megszünteté­sét. Most, amikor lehetőség nyí­lik az algériai ideiglenes kor­mány és a francia kormány kö­zötti közvetlen tárgyalásokra, s ezek a tárgyalások sikerrel ke­csegtetnek, emlékeztetni kell erre az emyedetlen harcra. A francia kommunisták az igaz­ságért harcoltak, s most sok jel mutat arra, hogy ez a harc nem volt hiábavaló és az igazság diadalmaskodik. Afrika népei öntudatra éb­rednek s egymás után rázzák le a gyarmati függőség láncait. Egymás után alakulnak a füg­getlen afrikai államok s lehe­tetlen, hogy a francia gyarma­tosítók algériai uralmukat fenn tudják tartani. Ugyanakkor azonban az algériai és a fran­ciaországi reakciósok mindent elkövetnek, hogy meghiúsítsák a tárgyalásokat. Az algériai bé­kéhez vezető út nem könnyű és a tárgyalások során sok nehéz­séget, akadályt kell elhárítani. Az azonban kétségtelen, hogy az algériai nép annyi véráldó- zat után végre eljut a szabad­sághoz. A gyarmatosító körök esetleg megnehezíthetik a tár­gyalások menetét, az algériai népnek a szabadsághoz való jo­gát azonban nem vehetik el. újabb számában vezető helyen fo­galmazza meg álláspontját, amely szerint a francia hadsereg Algé­riában maradása alapvető fontos­ságú ... A Bled cikke egyebekben aláhúzza, hogy az FLN-el meg­induló tárgyalások csak a fegyver szünet megkötésére vonatkozhat­nak. Mendes-France volt miniszter- elnök, az Express hasábjain így nyilatkozott a helyzetről: a tár­gyalások sikerének komoly aka­dálya belpolitikai jellegű és nem más, mint a francia jobboldal és a hadsereg egy részének ellenál­lása. Vannak katonai parancsno­kok, sőt egyes egységek is, leple­zetlen politikai célkitűzéssel. Ezek az egész hadsereg nevében akar­nak beszélni, valójában azonban csak egy kisebbségről van szó. Megengedték viszont, hogy ez a kisebbség szervezkedjék, megerő­södjék s nap mint nap dacoljon a kormánnyal. Támaszra talál ez a kisebbség Algír és Párizs bizonyos politikai köreiben, Az elkövetke­ző napokban számíthatunk fellé­pésükre. Igen hatalmas cinkosaik vannak még az államaparátusban is. A kérdés most az, vajon de Gaulle, akj mindeddig nem akart végleg szembefordulni az ultrák­kal, ez alkalommal elhatározza-e, hogy ellenáll nekik s leveri őket? Ha ugyanis francia részről a kö­zelgő tárgyalásokon csak a katos nai kapitulációról lesznek hajlan­dók tárgyalni, ha a javasolt fegy­verszünettel nem járnak együtt biztosítékok a népszavazás meg'! szervezésére és ellenőrzésére, ak­kor a béke elmarad és az ultrák ezen felbuzdulva, fasiszta rend­szert próbálnak rákényszeríteni Franciaországra az algériai erő­próba után. Tokió: (MTI) A japán kormány csütörtökön helyi idő szerint dél­előtt »rajtaütésszerűen« hajtotta végre az amerikai—japán »biz­tonsági szerződés« ratifikációs okmányainak kicserélését, hogy érvénybe léptesse a japán és az amerikai kormány újabb agresz- szív megállapodását. Hírügynökségi jelentések szé- rint a japán külügyminisztérium felkérte Douglas Macarthur to­kiói amerikai nagykövetet, hogy a külügyminisztérium helyett »hivatalos otthonában« keresse fel Fuzsijama japán külügymi­nisztert a ratifikációs okmányok kicserélése végett. Az amerikai nagykövet — akit a japán külügyminisztérium csu­pán 54 perccel a kitűzött időpont előtt értesített a fentiekről — japán rendőrökkel megrakott te­hergépkocsiktól körülvéve érke­zett meg Fuzsijama külügymi­niszter hivatalos rezidenciájához, amelyet — mint az AFP jelenti »600 rendőr védett minden es­hetőséggel szemben«. Macarthur csütörtökön délelőtt helyi idő szerint 10.10 órakor át­nyújtotta az Eisenhower és Her- ter aláírásával már ellátott ame­rikai okmányt és átvette a Hiro- hito császár aláírásával szentesí­tett japán okmányt. A »bizton­sági szerződés«, amelyet a japán nép nagy tömegei elutasítanak és kárhoztatnak, az okmánycsere megtörténtével lopva és titokban érvénybe lépett. Az AP tokiói jelentése az ok­mánycsere lebonyolításával ösz- szefüggésben megjegyzi, »Japán és az Egyesült Államok a szerző­dés ratifikációs okmányainak a japán külügyminiszter erős fegy­veres védelem alatt álló palotá­jában végrehajtott kicserélésével új hidegháborús szövetségben vállalt kötelezettségeket«. Ezen a tényen nem változtat­nak semmit Fuzsijama külügymi­niszternek az okmánycsere után tett kijelentéseit. Fuzsijama, aki áradozva beszélt a »biztonsági szerződésről« megkockáztatta, hogy emlékeztesse az amerikai nagykövetet, »Dulles volt ameri­kai külügyminiszter az eredeti biztonsági szerződés atyja, annak­idején hangoztatta, hogy tervbe­vette a Japánnal szemben érvé­nyesített amérikai jogok fokoza­tos korlátozását«. Szinte ugyanabban a percben, amikor az amerikai nagykövet át­lépte a japán külügyminiszter la­kásának küszöbét, összeült a ja­pán kormány igen kurtára fogott minisztertanácsa. A minisztertanács után a kor­mány szóvivője fogadta a sajtó képviselőit és hivatalosan beje­lentette, Kisi miniszterelnök elha­tározta, hogy lemond. A szóvivő felolvasta Kisi nyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök — miután kierőszakolta »biztonsági szerződés« hatálybalépését — han goztatja, hogy véleménye szerint »szükség van új légkör megterem­tésére a hazai közvéleményben és a politikai légkör olyan meg­változtatására, amely összhang­ban áll mind a belföldi, mind a külföldi irányzattal«. Azt állítot­ta, hogy ezek a meggondolások bírták rá a lemondásra, lemondá­sának időpontjáról azonban nem szólott. Ehelyett afelett sajnálko­zott, hogy a tiltakozó tüntetések — amelyek valójában a lemon­dásra kényszerítették — a kor­mány megbuktatását tekintették céljuknak és a japán nép akara­tának megnyilvánulásait ismét »a kommunista befolyás« eredmé­nyének minősítette. Tokiói poli­tikai körök véleménye szerint Kisi kormányával együtt később szándékozik lemondani. Ugyan­ezek a körök azonban hangoz­tatják, hogy a lemondásnak jú­lius 15-ig, a parlament jelenlegi ülésszaka befejezéséig meg kell történnie, hogy még kijelölhető legyen Japán következő minisz­terelnöke. A Japán Szocialista Párt köz­vetlenül Kisi lemondási szándé­kának bejelentése után nyilatko­zatot adott ki, amelyben kiemeli, hogy Japán következő kormánya nem lehet a liberális-demokrata párt monopóliuma. A nyilatkozat elfogadja, hogy a Japán Szocia­lista Párt erőire is támaszkodó »ügyvivő kormány« alakuljon, de követeli, oszlassák fel azonnal a parlamentet és az »ügyvivő kor­mány« ellenőrzése mellett tartsák meg az országos választásokat. A nyilatkozat végül elfogadhatónak, tart olyan lehetőséget is, hogy a következő japán kormányt ismét a liberális-demokrata párt ala­kítsa meg, »a Kisivel szembefor­dult csoportok tagjaiból«. Mint az AP tokiói tudósítója jelenti, a japán szocialisták nyi­latkozatukkal »némileg enyhítet­ték a politikai feszültséget«, mert lényegében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy felhagynak a parlament üléseinek bojkottálá­sával és jelen akarnak lenni, ha sor kerül a kormányalakítással megbízott új miniszterelnök ki­jelölésére. Mint a Reuter washingtoni tu­dósítója jelenti, az amerikai fővá­ros hivatalos köreit nem lepte meg, hogy megtörtént Tokióban a »biztonsági szerződés« aláírt ok­mányainak kicserélése, sem az, hogy Kisi bejelentette lemondási szándékát. Mélységes csalódott­ságot éreztek viszont amiatt, hogy az okmánycsere »a szó szo­ros értelmében titokban« ment végbe, továbbá meglepte őket, hogy a ratifikációs eljárás alig hét órával követte az amerikai szenátusban a szerződést ameri­kai részről elfogadó szavazást. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője ezért még szer­Bukarest (MTI): Csütörtökön reggel fél filenc órakor folytatta munkáját a Román Munkáspárt III. kongresszusa. Az ülésen D. Coliu, a Román Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának póttagja elnö­költ. Csütörtökön, a Román Munkás­párt III. kongresszusára megér­kezett Wladyslaw Gomulkg, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Elsőnek Gheorghe Maurer, az RMP Politikai Bizottságának tag­ja, a nagy nemzetgyűlés elnöki tanácsának elnöke szólalt fel. Mél tatta a központi bizottság beszá­molójának jelentőségét. A párt vezető szerepével foglalkozott, s hangoztatta, hogy az országban széles körben érvényesül a szocia­lista demokrácia. Maurer végül a képviselők tevékenységéről szá­molt be a kongresszusnak. Ezután Uglar Iosif, Nagybánya küldötte mondta el felszólalását. Az argentin Kommunista Párt küldöttségének tagja, Normanddi Isacoro üdvözölte a Román Mun­káspárt III. kongresszusát, mél­tatta azokat a nagy eredménye­ket, amelyeket a Román Népköztár saság dolgozói gazdasági és kul­turális téren elértek. Megbélyegezte Frondizi áruló USA-barát áruló politikáját. Rá­mutatott arra, hogy az argentin kommunisták elszánt harcot vív­nak a jenki imperializmus ellen. Küzdenek azért, hogy. Argentíná­ban ne legyenek kém-repülőgép támaszpontok. Hangoztatta, hogy a kubai forradalom példája moz­gósítja La tin-Amerika valamennyi népét az észak-amerikai imperia­lizmus elleni harcra. Ezután így folytatta: sokat ta­nultunk a kongresszuson Hrus­csov elvtárs beszédéből. Hruscsov elvtárs felszólalása olyan tanul­ság, amelyet meg kell szívlelnünk. Befejezésül éltette a Szovjetunió vezette szocialista tábort és a pro­letár internacionalizmust. Az argentin küldött felszólalá­sa után Peter Errigan, Nagy-Bfi- tannia Kommunista Pártja Poli­dán este nyilatkozott. Nyilatkoza­tából — az AP jelentése szerint — kiderül, hogy »az Egyesült Ál­lamok szigorúan titokban tartott terve szerint ed­dig példa nélkül álló gyorsaság­gal tette meg a szükséges intéz­kedéseket, hogy érvénybeléptesse a »biztonsági szerződést«. A szóvivő elmondotta, hogy a szerződés amerikai ratifikációs okmányát Eisenhower és Herter külügyminiszter még az elnök tá­vol-keleti útjának megkezdése előtt aláírta, még pedig úgy, hogy a keltezésben a nap helye üresen maradt. Azzal magyarázkodott, hogy azért követték ezt az eljá­rást, mert feltételezték, akkor vá­lik időszerűvé a szerződés rati­fikációs okmányainak kicserélése, amikor Eisenhower már »Tokió­ban vagy másutt« tartózkodik, te­hát aláírásának megszerzése ne­hézségekbe ütközhet. A meglepő gyorsasággal Tokió­ba jutott ratifikációs okmány rej­télyéről többet árult el James Hagerty, a Fehér Ház szóvivője, aki Eisenhower kíséretében Ho­noluluban tartózkodik. Hagerty megismételte az ame­rikai külügyminisztérium nyilat­kozatának tartalmát, majd el­mondotta, az okmányt aláírása után Tokióba vitték repülőgépen, ahol »személyesen nyújtották át Macarthur amerikai nagykövet­nek«. Amikor Eisenhower távirati ér­tesítést kapott Washingtonból a szenátus szavazásának eredmé­nyeiről, haladéktalanul érintke­zésbe lépett a tokiói nagykövettel. Táviratban utasította, hogy az ok­mány keltezését június 22-re, a szenátus állásfoglalásának napjá­ra állítsa ki. tikai Bizottságának tagja hangoz­tatta, hogy a gazdasági sikerek előfeltétele a béke megőrzése. A következő felszólaló Pantelie Marie, Bukarest tartománybeli parasztasszony, aki a Dimitrov közös gazdaságban dolgozik, el­mondotta, hogy a 25 családot egye sítő közös gazdaságban jól élnek a parasztok, falujukban villany­fény van, rádió, motokerékpár, egészségükről orvos, bába gondos­kodik. Mindez azt bizonyítja, hogy a párt gondot visel a parasztok jólétére. Ezután Vilié Pessi, a Finn Kom­munista Párt főtitkára, majd Hil- ding Hagbert, a Svéd Kommunis­ta Párt elnöke, és Annie Buller Guralnick, a kanadai kommunista párt országos bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Santiago: (MTI) Az AP tudósí­tója dél-chilei összefoglaló hely­zetjelentésében hangsúlyozza, hogy az egy hónapja tartó elemi csapások sorától elgyötört dél-chi­lei lakosság szenvedéseit most fertőzött ivóvíz, szűnni nem aka­ró felhőszakadás, csaknem ál­landó újabb földrengések, a kiön­téssel fenyegető magaslati tavak okozta árvízveszély és a hegyek­ben példátlan hózivatarok tető­zik. Kedden nem kevesebb, mint 16 ötös, illetve hatos nagyságren­dű földrengés okozott újabb ká­rokat az árvízveszélytől fenyege­tett és nagyrészt már kiürített Valdivia mártírvárosban. Valdiviában és Concepciónban, valamint a közeli Arauco, Bio Bo, Malleco és Cautin tartományok egyes helységeiben az állandó földrengések miatt a lakosság a szakadó eső és a szolcat'anv.l nagy hideg ellenére utcákon és tere­egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz. Franciaor­szágban rendkívül kedvezően fogadták Ferhat Abbasz nyilat­kozatát. Az algériai ideiglenes kormány elnöke kinyilatkoztat­ta tárgyalási készségét, bár hoz­zátette, hogy de Gaulle elgon­dolásaival nem érthetnek min­denben egyet, azonban az algé­riai ideiglenes kormány poli­tikájának szerves része, hogy megragadjon minden olyan le­hetőséget, amely a kérdés bé­kés rendezésével kecsegtet. Pierre Courtade az Humani- té hasábjain arról ír, hogy a reménység új erőt és lendüle­tet is adhat az algériai békéért folyó harcnak. De a reményke­dés gyászos lenne — folytatja Courtade — ha nem járna együtt a helyzet világos értéke­lésével. Még messze vagyunk a céltól, az út odáig még tele van kelepcékkel. A tárgyalások gon­dolatának ellenségei Párizsban is, Algériában is ellentámadás­ra készülnek. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön közleményt adott ki, amelyben kiemeli a francia köztársasági elnök és az algériai ideiglenes kormány küldöttségének küszö­bönálló találkozója jelentősé­gét. A Politikai Bizottság ugyan akkor felhívja a kommunistá­kat és valamennyi francia dol­gozót, hogy teljes egységben, a helyzetnek legjobban megfelelő különböző formák alkalmazá­sával készítsék elő a június 28-i akciónapot, amely fontos állomása lehet az algériai bé­kéhez vezető útnak. »Ma sok­kal inkább, mint bármikor, Párizs (MTI): Az algériai ideig­lenes kormány megbízottja, aki­nek a feladata az algériai küldött­ség párizsi útjának előkészítése, még nem indut el Tuniszból. A francia fővárosban szerdán dél­után az a hír terjedt el, — írja a Monde tuniszi tudósítója — hogy az FLN elvben egyáltalán nem te­szi kérdésessé Ferhat Abbasz fran ciaországi útját. A tekintélyes pá­rizsi lap kommentárjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kö­zelmúltban gyakran támadtak el­térések az Elysée-palota és a Ma- tigon, tehát a köztársasági elnök­ség és a miniszterelnökség között. Ha ez most a tárgyalások vezeté­sében és a tárgyalások mibenlété­nek elképzelésében megismétlőd­nék, drámai lenne — írja a Mon­de. Az elkövetkező francia—algé­riai tárgyalások egyik legkénye­sebb pontja a francia hadsereg algériai jelenlétének kérdése lesz. A Bled, a hadsereg hetilapja leg-. ken, vagy a közeli dombokon és hegyekben tölti az éjszakát. Az AP jelenti Temucóból, hogy a Puerto Saavedra-i rendőrség letartóztatott egy araukán-indián kuruzslót és több más társát, mert a vtermészet fölötti erők« kien­gesztelésére egy hatéves fiúcs­kát és egy 86 éves indián öreg­asszonyt agyonvertek és a Csen­des-óceánba dobtak. Moszkva (TASZSZ): Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és Leonide Jotti, a párt Központi Bizottságának tag­ja kedden a Szovjetunióba érke­zett. A repülőtéren Frol Kozlov fogadta a vendégeket. Az olasz elvtársak szerdán megbeszélést folytattak Moszkva városfejlesztési tervének kérdései­ről, majd Lovejkonak, a szovjet főváros főépítészének kíséretében megtekintették az újonnan épült moszkvai kerületeket. A vendégek a nap későbbi fo­lyamán látogatást tettek a Kreml­ben, majd a Gorkij-prakban meg­tekintették az U—2 amerikai kém­repülőgép roncsait. Togliatti és Jotti rövid szabad­ságát tölti a Szovjetunióban. El­látogatnak Kijevbe és Leningrád- ba is. Folytatja munkáját a Román Munkáspárt III, kongresszusa Kedden 16 újabb földrengést jelentettek Dél-Chiléből Pusztító vihar, felhőszakadás, hózivatar tetőzi a földrengés sújtot­ta vidékek lakosságának szenvedéseit

Next

/
Oldalképek
Tartalom