Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

nehiv Szekstei&x u Egyetemi 7.-.y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á- mäGVar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna; M*FŐYEI BiZÖTTSÁG'A ÉS. Á MEGYEI TANÁCS LAPJA.; Á Szakszervezetek Hegyei Tanácsának küldöttértekezlete írta: Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságénak titkára Nyikita Hruscsov és Kádár János elvtárs felszólalása a Román Munkáspárt III. kongresszusán A megye szakszervezeteinek munkájában fontos esemény a megyei küldöttértekezlet. A kül­döttértekezlet mérlegeli a leg­utóbbi küldöttértekezlet óta eltelt idő országos és megyei tapaszta­latait, a szakszervezeti munka eredményeit és fogyatékosságait, a dolgozók munka- és életkörül­ményeiben beállott változásokat. A küldöttértekezlet megvitatja és határozatba foglalja a megye szak szervezeteinek legfontosabb fel­adatait, hogyan segítik a párt po­litikájának megvalósítását, a szo­cializmus építését, a munkáshata­lom erősítését, a dolgozók anya­gi, szociális, kulturális helyzeté­nek és munkakörülményeinek további javítását. Maguk a dol­gozók, illetve a szakszervezeti tagok által választott küldöttek döntenek a saját ügyükről, a szé­les dolgozó tömegeket közvetle­nül érintő kérdésekről, amikor az országot és a megyét érintő po­litikai és gazdasági kérdésekhez szólnak hozzá, mondják el véle­ményüket,- javaslataikat. Ez ter­mészetes is, mivel a mi társadal­mi rendszerünkben az országot és a megyét érintő kérdések a dol­gozók legszorosabb egyéni érde­keivel függnek össze. Ezt az ön­tudatos dolgozók széles tömegei így is érzik, így látják. Ezért ez a megyei szintű tanácskozás, mint a többi küldöttértekezlet is, fontos állomása a megyében folyó szak- szervezeti munkának. Legutóbb 4 éve, 1956. május 12-én ült össze utoljára a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának küldöttértekezlete. Az eltelt 4 év alatt jelentős eredményeket ér­tünk el a munkáshatalom politi­kai és gazdasági megerősítésében, a szocializmus építésében, a dol­gozók életkörülményeinek és kul­turális színvonalának emelésé­ben. Az elénk tűzött feladatok megvalósítása a párt helyes, a tö­megek bizalmára és mozgósításá­ra irányuló marxista—leninista elvi politika alapján vált lehető­vé. Az elmúlt 4 év alatt, különö­sen a szakszervezetek XIX. kong­resszusa óta nőtt és szélesedett a szakszervezeti munka. A szakszer­vezeti alapszervezetek többségé­ben növekedett a felelősségérzet a dolgozók ügyeinek intézésében, a feladatok megoldásában. Ezért is növekedett a dolgozók körében a szakszervezetek iránti bizalom és mindez növelte a szakszerveze­ti munka hatékonyságát. Jelentősen javult a szakszerve­zeti munka tartalma és módszere. A megyében is megszűnt a szak- szervezeti munka egyoldalúsága és a szakszervezeti tevékenység­ben nagyobb figyelmet fordíta­nak a dolgozók mindennapi szük­ségleteinek jobb kielégítésére, a társadalmi és az egyéni érdek he­lyes összehangolására és biztosí­tására. Ez azt jelenti, hogy a szak szervezetek egyre jobban ráirá­nyítják a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének perspek­tíváira, az abból adódó konkrét feladatokra. A szakszervezetek ilyen irányú tevékenysége segíti a dolgozók öntudatának növeke­dését, fokozza a cselekvőkészségét a szocializmus építésében. A munkáshatalom erősítésének alapvető feltétele a szocializmus anyagi alapjainak - növelése. A szakszervezetek a párt vezetésé­vel és azzal együtt segítették a dolgozók mozgósítását a termelé­si feladatok elvégzésére, az anya­gi eszközök jobb felhasználására. Az anyagi alapok növelésében jelentős szerepet játszik a szo­cialista munkaverseny szélesedé­se. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredmé­nyeképpen az elmúlt év végére az ipar a mennyiségi tervét 4 száza­lékkal, a termelékenységi tervét 0,2 százalékkal teljesítette túl és csökkent az önköltség. E mozgalomban új versenyfor­mák alakultak ki. Az egyéni ver­seny mellett uralkodóvá vált a kollektív versenyforma és megin­dult a »szocialista brigád« cím el­nyeréséért folyó verseny. A ver­seny célkitűzéseiben egyre job­ban érvényre jut a műszaki fej­lesztésre való törekvés, a selejt- mentes munka, a minőségre való törekvés. A termelési feladatok­kal való foglalkozás, a szocialista munkaverseny szervezésével való törődés mutatja, hogy a szakszer­vezeti vézétők és bizalmiak több­sége megértette — a szocializmus gazdasági erősítéséért a szakszer­vezetek is felelősek. A szocializmus gyorsabb ütemű építése azonban mind nagyobb feladatok elé állítja a szakszerve­zeteket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a termelékenység foko­zása, a gazdaságosabb termelés megvalósítása érdekében. Máso­dik 5 éves tervünk nagyszerű cél­kitűzéseinek megvalósítása is megköveteli a szakszervezeti munka színvonalának további emelését, hatékonyságának, tar­talmának állandó javítását. Mint minden mozgalomnak, úgy a szakszervezeti mozgalomnak is az alapja a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat. Ezen a té­ren is az elmúlt négy év alatt je­lentős lépést tettek előre a szak- szervezetek. Ma már az alapszer­vezetek többsége rendszeresen megbeszéli a dolgozókkal a párt és a kormány határozatait, a dol­gozók személyes problémáit, a munkával kapcsolatos feladato­kat. A szakszervezeti bizalmiak is egyre jobban foglalkoznak a dol­gozók problémáival. Több helyen maguk a dolgozók is felkeresik őket kisebb-nagyobb kérdésekkel és kérik véleményüket. Igen fon­tos ez a munka és az itt dolgozó kommunistáknak látni kell, hogy munkájuk egyenértékű a párt­munkával. Akik ezt nem értik meg, azok nem értik a tömegek megnyeréséért, a dolgozókkal va­ló kapcsolat erősítéséért folyta­tott munka jelentőségét A szakszervezeti mozgalom te­rületén is érvekkel, példákkal kell a tömegeket meggyőzni a párt politikájának helyességéről, a határozatok megvalósításának fontosságáról, jelentőségéről. A felszabadulás után a magyar szakszervezeti mozgalom kivette részét a munkásosztály egységé­nek megteremtéséért, a munkás­hatalom megerősítéséért való harcból. Szocializmust építő dol­gozó népünk előtt nagyszerű jövő áll, melynek megteremtéséből méltón kiveszi részét a szakszer­vezeti mozgalom. Nagyszerű cél­kitűzéseink megvalósításáért dol­gozzunk becsülettel erőnk és leg­jobb tudásunk szerint, mert erre kötelez bennünket dolgozó né­pünk bizalma, s ezzel tartozunk a nemzetközi munkásosztálynak. Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, aki a Ro­mán Munkáspárt III. kongresz- szusán részt vevő szovjet pártkül­döttséget, vezeti, a kongresszus keddi ülésén beszédet mondott. Az imperialista államok kor­mányai a néptömegek nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a kormányfői találkozóba, — mon­dotta többek között, — ugyanak­kor azonban úgy intézték a dol­got, hogy megtorpedózzák ezt a találkozót s a Szovjetuniót pró­bálják odaállítani bűnbakként. Ami Párizsban történt, az nem volt véletlen, hanem az imperia­lizmus taktikája. Hruscsov kijelentette: Az ame­rikai kémrepülőgép agresszív be­hatolásának pozitív oldala az. hogy a világ népei most már vilá­gosabban látják, nem szabad illúziókba ringatniok magu­kat, nem szabad csökkente­niük erőfeszítéseiket a béké­ért folyó harcban, nem szabad hinni az olyan emberek sza­vaiban, akik az imperialisták akaratát teljesítik. Hruscsov rnegállapjíotta. hogy a párizsi találkozót az amerikai agresszív körök meghiúsították ugyan, de ettől még nem tűntek el a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák, mint az általános leszerelés kérdése. Fel kell számolni a második világhá­ború maradványait, meg kell köt­ni a békeszerződést a két német állammal és ezen az alapon meg kell oldani Nyugat-Berlin kérdé­sét, mondotta. A Szovjetunió és a többi szo­cialista állam hajlandó akár ma elküldeni képviselőit, hogy aláírják az általános leszere­lésről szóló szerződést és a német békeszerződést, jelentette ki Hruscsov. Nem vagyunk hajlandók en­gedni a provokációknak és eltér­ni külpolitikánk fő irányvonalá­tól, — mondotta — amelyet az SZKP XX. kongresszusa határo­zott meg és a kommunista pár­toknak 1957-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségek idején elfogadott nyi­latkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke meg­szilárdításának, a nemzetközi fe­szültség enyhítésének és a hideg­háború megszüntetésének politi­kája. Hruscsov »nyilvánosan kapott arculcsapásnak« nevezte Eisen­hower tokiói látogatásának elha­lasztását. A japán nép becsapta az ajtót a hívatlan vendég előtt s ezzel az egész világnak megmu­tatta, hogy gyűlöli az Egyesült Államok imperialista politikáját és annak japáni helytartóját, Kisi miniszterelnököt. Hruscsov azt kívánta a japán népnek, hogy vívja ki a rákényszerített egyenlőtlen szerződések és egyezmények hatálytalanítá­sát, s kifejezte azt az óhaját, hogy a japán kormány saját népének életbevágó érdekeit, ne pedig más imperialista államok érdekeit ve­gye irányadónak. Üdvözöljük a japán nép bátor harcát és baráti kezünket nyújt­juk feléje, — mondotta Hrus­csov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sikerei döntő jelentőségűek, csakúgy ma­guk a szocialista országok, mint az egész nemzetközi helyzet fej­lődése szempontjából. Maga az élet győz meg ben­nünket minden nap arról, — mondotta — hogy minél nagyobbak a szocialis­ta világ eredményei a gazda­sági építésben, a népjólét emelésében, annál gyorsabb a mi általános elűhaladásunk, annál erősebb a kommuniz­mus eszméinél; a széles nép­tömegekre gyakorolj befolyá­sa. Beszélt a Szovjetunió hétéves tervének teljesítésében elért si­kerekről, hangoztatva, hogy a szovjet nép becsülettel teljesíti azokat a kötelezettségeket, ame­lyeket a legközelebbi hét eszten­dőre vállalt. A Szovjetunió a leg­közelebbi évtizedben megoldja fő gazdasági feladatát és nemcsak a termelés abszolút mennyiségének, hanem az egy főre jutó termék- mennyiség tekintetében is túl­szárnyalja $z Egyesült Álla­mokat. Hruscsov ezután bejelentette, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelenleg az SZKP 1961. évi XXII. konpresz- szusára készül és a Szovjetunió 20 éves távlati fejlesztési tervén dolgozik. Főként ez a távlati terv lesz a gerince annak a programnak, amelyet a párt a kommunista társa­dalomnak a Szovjetunióban való felépítése érdeké’ben megvalósít. Hruscsov végül kijelentette: a testvérpártok, a szocializmus épí­tésének közös törvényszerűségei­től vezérelve kollektív kincsestá­runkat konkrét tapasztalataik­kal, azzal a sokféleséggel gazda­gították, amely nélkül, mint Le­nin mondotta, nem képzelhető el a szocializmus építése a különbö­ző népeknél. Országainkban, amelyek a tör­ténelemben először teremtik meg az új társadalmat, a szocializmus és a kommunizmus építése, — hogy képletesen fejezzem ki ma­gam — annyit jelent, mint fel­jutni egy magas és még senki által meg nem mászott hegyre. Nehéz és bonyolult az út a hegy­csúcs felé, nem kevés akadállyal és veszéllyel találkozunk ezen az úton. De ma már közel van a hegy _ csúcsa, megnyílt a hozzá veZbtő út. Már pontosan kirajzo­lódik a jövő nagyszerű látóhatára, s a népek, amelyek a szocializ­mus útján követnek majd ben­Bukarest: (MTI) Kádár elvtárs I beszéde elején a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége ne­vében a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, egész dolgozó népének forró, testvéri üdvözle­tét tolmácsolta. Majd rámutatott: A Magyar Népköztársaság dol­gozói széles körben ismerik és becsülik azokat a nagyszerű ered­ményeket, amelyeket a Ír ’szaba­dult Románia dolgozói, a ’’omrn Munkáspárt vezetésével az el­Csü törtök I960, június 23. V. évfolyam 147. szám * ARA: 50 FILLÉR nünket, nemcsak hogy felhasz­nálják a mi gazdag tapasztalata­inkat, hanem még tartalmasabb, még fényesebb oldalakat írnak a szocialista építés tapasztalatai­nak nyitott könyvébe. Bukarest: (MTI) A Román Munkáspárt III. kongresszusának szerda délelőtti ülésén felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. Antonin Novotny a csehszlovák nép és a Csehszlovák Kommunis­ta Párt nevében üdvözölte a kongresszust, majd rámutatott ar­ra, hogy a csehszlovák dolgozó­kat örömmel töltik el a Román Népköztársaság sikerei. Méltatta a román és a csehszlovák nép együttműködését, amely a prole­tár internacionalizmuson alap­szik. Ezután arról beszélt, hogy a csúcsértekezlet bukása megmu­tatta: az agresszív erők nem ta­nultak a múltban elszenvedett kudarcaikból. Rámutatott, hogy a csúcsértekezlet megtorpedózása támadás a Szovjetunió békepoli­tikája ellen. Az ilyesfajta kísér­letek azonban kudarcra vannak í lélve — mondotta Novotny elv­társ. Az imperialisták politikáját egymás után érik a csapások — folytatta, majd befejezésül hang­súlyozta, hogy a szocialista or­szágok együtt haladnak a Szov­jetunióval újabb győzelmek felé. Beszédet mondott Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára. Walter Ulbricht tol­mácsolta a Román Munkáspárt III. kongresszusának a Német Szocialista Egységpárt üdvözletét. Méltatta a Román Népköztársa­ság sikereit, majd rámutatott, hogy a békés együttélésért ví­vott harc lenini politikája, ame­lyet az SZKP Központi Bizottsá­ga folytat, nemcsak a szocialista országokat érdekli, hanem az egész békeszerető emberiséget. — Hangsúlyozta, hogy a Hruscsov előterjesztette új szovjet kor­mányjavaslat a leszerelésről, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról lehetőséget nyújt az egész világ békeszerető erői­nek mozgósítására, amire annál is inkább szükség van, mert az Egyesült Államok és Adenauer legutóbbi agresszív cselekedetei­vel és a csúcsértekezlet megtor­pedózásával fokozott mértékben veszélyezteti a béke fenntartását. Walter Ulbricht beszédének be­fejezéseként bejelentette, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága üzenetben üdvözli a Román Munkáspárt III, kongresszusát. múlt évtized során, s azon be­lül, legutóbbi kongresszusa óta elértek. Az iparosításban, a me­zőgazdaságban, a kultúrában, az életszínvonal emelésében elért eredmények, a román dolgozók jó munkáját és a Román Munkás­párt következetes marxista—le­ninista politikáját dicsérik. Az elért eredmények, a Román Népköztársaság hete!:~es fejlő­folytatás a 2. oldalon.) Kádár János elvtárs beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán

Next

/
Oldalképek
Tartalom