Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

nehiv Szekstei&x u

Egyetemi 7.-.y

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Á- mäGVar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna; M*FŐYEI BiZÖTTSÁG'A ÉS. Á MEGYEI TANÁCS LAPJA.;

Á Szakszervezetek Hegyei

Tanácsának küldöttértekezlete

írta: Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságénak titkára

Nyikita Hruscsov és Kádár János elvtárs felszólalása a Román Munkáspárt III. kongresszusán

A megye szakszervezeteinek munkájában fontos esemény a megyei küldöttértekezlet. A küldöttértekezlet mérlegeli a legutóbbi küldöttértekezlet óta eltelt idő országos és megyei tapasztalatait, a szakszervezeti munka eredményeit és fogyatékosságait, a dolgozók munka- és életkörülményeiben beállott változásokat. A küldöttértekezlet megvitatja és határozatba foglalja a megye szak szervezeteinek legfontosabb feladatait, hogyan segítik a párt politikájának megvalósítását, a szocializmus építését, a munkáshatalom erősítését, a dolgozók anyagi, szociális, kulturális helyzetének és munkakörülményeinek további javítását. Maguk a dolgozók, illetve a szakszervezeti tagok által választott küldöttek döntenek a saját ügyükről, a széles dolgozó tömegeket közvetlenül érintő kérdésekről, amikor az országot és a megyét érintő politikai és gazdasági kérdésekhez szólnak hozzá, mondják el véleményüket,- javaslataikat. Ez természetes is, mivel a mi társadalmi rendszerünkben az országot és a megyét érintő kérdések a dolgozók legszorosabb egyéni érdekeivel függnek össze. Ezt az öntudatos dolgozók széles tömegei így is érzik, így látják. Ezért ez a megyei szintű tanácskozás, mint a többi küldöttértekezlet is, fontos állomása a megyében folyó szak- szervezeti munkának.

Legutóbb 4 éve, 1956. május 12-én ült össze utoljára a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának küldöttértekezlete. Az eltelt 4 év alatt jelentős eredményeket értünk el a munkáshatalom politikai és gazdasági megerősítésében, a szocializmus építésében, a dolgozók életkörülményeinek és kulturális színvonalának emelésében. Az elénk tűzött feladatok megvalósítása a párt helyes, a tömegek bizalmára és mozgósítására irányuló marxista—leninista elvi politika alapján vált lehetővé. Az elmúlt 4 év alatt, különösen a szakszervezetek XIX. kongresszusa óta nőtt és szélesedett a szakszervezeti munka. A szakszervezeti alapszervezetek többségében növekedett a felelősségérzet a dolgozók ügyeinek intézésében, a feladatok megoldásában. Ezért is növekedett a dolgozók körében a szakszervezetek iránti bizalom és mindez növelte a szakszervezeti munka hatékonyságát.

Jelentősen javult a szakszervezeti munka tartalma és módszere. A megyében is megszűnt a szak- szervezeti munka egyoldalúsága és a szakszervezeti tevékenységben nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók mindennapi szükségleteinek jobb kielégítésére, a társadalmi és az egyéni érdek helyes összehangolására és biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a szak szervezetek egyre jobban ráirányítják a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének perspektíváira, az abból adódó konkrét feladatokra. A szakszervezetek ilyen irányú tevékenysége segíti a dolgozók öntudatának növekedését, fokozza a cselekvőkészségét a szocializmus építésében.

A munkáshatalom erősítésének alapvető feltétele a szocializmus anyagi alapjainak - növelése. A szakszervezetek a párt vezetésével és azzal együtt segítették a

dolgozók mozgósítását a termelési feladatok elvégzésére, az anyagi eszközök jobb felhasználására. Az anyagi alapok növelésében jelentős szerepet játszik a szocialista munkaverseny szélesedése. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményeképpen az elmúlt év végére az ipar a mennyiségi tervét 4 százalékkal, a termelékenységi tervét 0,2 százalékkal teljesítette túl és csökkent az önköltség.

E mozgalomban új versenyformák alakultak ki. Az egyéni verseny mellett uralkodóvá vált a kollektív versenyforma és megindult a »szocialista brigád« cím elnyeréséért folyó verseny. A verseny célkitűzéseiben egyre jobban érvényre jut a műszaki fejlesztésre való törekvés, a selejt- mentes munka, a minőségre való törekvés. A termelési feladatokkal való foglalkozás, a szocialista munkaverseny szervezésével való törődés mutatja, hogy a szakszervezeti vézétők és bizalmiak többsége megértette — a szocializmus gazdasági erősítéséért a szakszervezetek is felelősek.

A szocializmus gyorsabb ütemű építése azonban mind nagyobb feladatok elé állítja a szakszervezeteket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a termelékenység fokozása, a gazdaságosabb termelés megvalósítása érdekében. Második 5 éves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása is megköveteli a szakszervezeti munka színvonalának további emelését, hatékonyságának, tartalmának állandó javítását.

Mint minden mozgalomnak, úgy a szakszervezeti mozgalomnak is az alapja a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat. Ezen a téren is az elmúlt négy év alatt jelentős lépést tettek előre a szak- szervezetek. Ma már az alapszervezetek többsége rendszeresen megbeszéli a dolgozókkal a párt és a kormány határozatait, a dolgozók személyes problémáit, a munkával kapcsolatos feladatokat. A szakszervezeti bizalmiak is egyre jobban foglalkoznak a dolgozók problémáival. Több helyen maguk a dolgozók is felkeresik őket kisebb-nagyobb kérdésekkel és kérik véleményüket. Igen fontos ez a munka és az itt dolgozó kommunistáknak látni kell, hogy munkájuk egyenértékű a pártmunkával. Akik ezt nem értik meg, azok nem értik a tömegek megnyeréséért, a dolgozókkal való kapcsolat erősítéséért folytatott munka jelentőségét

A szakszervezeti mozgalom területén is érvekkel, példákkal kell a tömegeket meggyőzni a párt politikájának helyességéről, a határozatok megvalósításának fontosságáról, jelentőségéről.

A felszabadulás után a magyar szakszervezeti mozgalom kivette részét a munkásosztály egységének megteremtéséért, a munkáshatalom megerősítéséért való harcból. Szocializmust építő dolgozó népünk előtt nagyszerű jövő áll, melynek megteremtéséből méltón kiveszi részét a szakszervezeti mozgalom. Nagyszerű célkitűzéseink megvalósításáért dolgozzunk becsülettel erőnk és legjobb tudásunk szerint, mert erre kötelez bennünket dolgozó népünk bizalma, s ezzel tartozunk a nemzetközi munkásosztálynak.

Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki a Román Munkáspárt III. kongresz- szusán részt vevő szovjet pártküldöttséget, vezeti, a kongresszus keddi ülésén beszédet mondott.

Az imperialista államok kormányai a néptömegek nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a kormányfői találkozóba, — mondotta többek között, — ugyanakkor azonban úgy intézték a dolgot, hogy megtorpedózzák ezt a találkozót s a Szovjetuniót próbálják odaállítani bűnbakként. Ami Párizsban történt, az nem volt véletlen, hanem az imperializmus taktikája.

Hruscsov kijelentette: Az amerikai kémrepülőgép agresszív behatolásának pozitív oldala az. hogy

a világ népei most már világosabban látják, nem szabad illúziókba ringatniok magukat, nem szabad csökkenteniük erőfeszítéseiket a békéért folyó harcban, nem szabad hinni az olyan emberek szavaiban, akik az imperialisták akaratát teljesítik. Hruscsov rnegállapjíotta. hogy a párizsi találkozót az amerikai agresszív körök meghiúsították ugyan, de ettől még nem tűntek el a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák, mint az általános leszerelés kérdése. Fel kell számolni a második világháború maradványait, meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal és ezen az alapon meg kell oldani Nyugat-Berlin kérdését, mondotta.

A Szovjetunió és a többi szocialista állam hajlandó akár ma elküldeni képviselőit, hogy aláírják az általános leszerelésről szóló szerződést és a német békeszerződést, jelentette ki Hruscsov.

Nem vagyunk hajlandók engedni a provokációknak és eltérni külpolitikánk fő irányvonalától, — mondotta — amelyet az SZKP XX. kongresszusa határozott meg és a kommunista pártoknak 1957-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején elfogadott nyilatkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke megszilárdításának, a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésének politikája.

Hruscsov »nyilvánosan kapott arculcsapásnak« nevezte Eisenhower tokiói látogatásának elhalasztását. A japán nép becsapta az ajtót a hívatlan vendég előtt s ezzel az egész világnak megmutatta, hogy gyűlöli az Egyesült Államok imperialista politikáját és annak japáni helytartóját, Kisi miniszterelnököt.

Hruscsov azt kívánta a japán népnek, hogy

vívja ki a rákényszerített egyenlőtlen szerződések és egyezmények hatálytalanítását,

s kifejezte azt az óhaját, hogy a japán kormány saját népének életbevágó érdekeit, ne pedig más imperialista államok érdekeit vegye irányadónak.

Üdvözöljük a japán nép bátor harcát és baráti kezünket nyújtjuk feléje, — mondotta Hruscsov.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sikerei döntő jelentőségűek, csakúgy maguk a szocialista országok, mint az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából.

Maga az élet győz meg bennünket minden nap arról, — mondotta — hogy

minél nagyobbak a szocialista világ eredményei a gazdasági építésben, a népjólét emelésében, annál gyorsabb a mi általános elűhaladásunk, annál erősebb a kommunizmus eszméinél; a széles néptömegekre gyakorolj befolyása.

Beszélt a Szovjetunió hétéves tervének teljesítésében elért sikerekről, hangoztatva, hogy a szovjet nép becsülettel teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a legközelebbi hét esztendőre vállalt. A Szovjetunió a legközelebbi évtizedben megoldja fő gazdasági feladatát és nemcsak a termelés abszolút mennyiségének, hanem az egy főre jutó termék- mennyiség tekintetében is túlszárnyalja $z Egyesült Államokat.

Hruscsov ezután bejelentette, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelenleg az SZKP 1961. évi XXII. konpresz- szusára készül és a Szovjetunió 20 éves távlati fejlesztési tervén dolgozik. Főként

ez a távlati terv lesz a gerince annak a programnak, amelyet a párt a kommunista társadalomnak a Szovjetunióban való felépítése érdeké’ben megvalósít.

Hruscsov végül kijelentette: a testvérpártok, a szocializmus építésének közös törvényszerűségeitől vezérelve kollektív kincsestárunkat konkrét tapasztalataikkal, azzal a sokféleséggel gazdagították, amely nélkül, mint Lenin mondotta, nem képzelhető el a szocializmus építése a különböző népeknél.

Országainkban, amelyek a történelemben először teremtik meg az új társadalmat, a szocializmus és a kommunizmus építése, — hogy képletesen fejezzem ki magam — annyit jelent, mint feljutni egy magas és még senki által meg nem mászott hegyre. Nehéz és bonyolult az út a hegycsúcs felé, nem kevés akadállyal és veszéllyel találkozunk ezen az úton. De ma már közel van a hegy _ csúcsa, megnyílt a hozzá veZbtő út. Már pontosan kirajzolódik a jövő nagyszerű látóhatára, s a népek, amelyek a szocializmus útján követnek majd benBukarest: (MTI) Kádár elvtárs I beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nevében a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, egész dolgozó népének forró, testvéri üdvözletét tolmácsolta. Majd rámutatott: A Magyar Népköztársaság dolgozói széles körben ismerik és becsülik azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a Ír ’szabadult Románia dolgozói, a ’’omrn Munkáspárt vezetésével az elCsü törtök

I960, június 23.

V. évfolyam 147. szám

*

ARA: 50 FILLÉR

nünket, nemcsak hogy felhasználják a mi gazdag tapasztalatainkat, hanem még tartalmasabb, még fényesebb oldalakat írnak a szocialista építés tapasztalatainak nyitott könyvébe.

Bukarest: (MTI) A Román Munkáspárt III. kongresszusának szerda délelőtti ülésén felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára.

Antonin Novotny a csehszlovák nép és a Csehszlovák Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust, majd rámutatott arra, hogy a csehszlovák dolgozókat örömmel töltik el a Román Népköztársaság sikerei. Méltatta a román és a csehszlovák nép együttműködését, amely a proletár internacionalizmuson alapszik.

Ezután arról beszélt, hogy a csúcsértekezlet bukása megmutatta: az agresszív erők nem tanultak a múltban elszenvedett kudarcaikból. Rámutatott, hogy a csúcsértekezlet megtorpedózása támadás a Szovjetunió békepolitikája ellen. Az ilyesfajta kísérletek azonban kudarcra vannak í lélve — mondotta Novotny elvtárs. Az imperialisták politikáját egymás után érik a csapások — folytatta, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együtt haladnak a Szovjetunióval újabb győzelmek felé.

Beszédet mondott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. Walter Ulbricht tolmácsolta a Román Munkáspárt

III. kongresszusának a Német Szocialista Egységpárt üdvözletét. Méltatta a Román Népköztársaság sikereit, majd rámutatott, hogy a békés együttélésért vívott harc lenini politikája, amelyet az SZKP Központi Bizottsága folytat, nemcsak a szocialista országokat érdekli, hanem az egész békeszerető emberiséget. — Hangsúlyozta, hogy a Hruscsov előterjesztette új szovjet kormányjavaslat a leszerelésről, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról lehetőséget nyújt az egész világ békeszerető erőinek mozgósítására, amire annál is inkább szükség van, mert az Egyesült Államok és Adenauer legutóbbi agresszív cselekedeteivel és a csúcsértekezlet megtorpedózásával fokozott mértékben veszélyezteti a béke fenntartását.

Walter Ulbricht beszédének befejezéseként bejelentette, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága üzenetben üdvözli a Román Munkáspárt III, kongresszusát.

múlt évtized során, s azon belül, legutóbbi kongresszusa óta elértek. Az iparosításban, a mezőgazdaságban, a kultúrában, az életszínvonal emelésében elért eredmények, a román dolgozók jó munkáját és a Román Munkáspárt következetes marxista—leninista politikáját dicsérik.

Az elért eredmények, a Román Népköztársaság hete!:~es fejlőfolytatás a 2. oldalon.)

Kádár János elvtárs beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán