Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

I960, május 4. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Tudomány technika Minél több árut a népgazdaságnak A számviteli munka hathatósan segíti a termelőszövetkezet jó gazdálkodást Elmoudja: Kállai József, a bátaszéki Búzakalász Tsz főkönyvelője Számviteli munkánknak nagy szerepe volt a termelőszövetkeze­tünk megszilárdításában, eddigi eredményeinkben. 1956. előtt a gyenge gazdasági eredményekben nagymértékben része volt a gyen. ge számviteli munkának is. Nem voltak például raktári elszámolá­sok, csak papírdarabokon írták fel a beadott, vagy kiadott termé­nyeket, fogyóeszközöket. Nem tud tá senki megállapítani még az( sem, hogy melyik tagnak, meny­nyi gabonát adtak a közösből. Nem tudták kimutatni, hogy a felvett hiteleket mire fordították. Az ellenforradalom leverése után kezdtük meg a számviteli munka alapjainak lerakását, a bizonylati rendszer megteremté­sét minden területen, majd rátér­tünk a kettős könyvelésre. A kettős könyvelés lehetővé teszi a gazdasági események folyamatos rögzítését, az ösz- szefüggések mélyreható feltá­rását. Lehetővé teszi az ön­költség számítását amely meg mutatja, hogy mi, mibe kerül a tsz-nek és miből mennyi jövedelemre tettünk szert. Te hát az önköltségszámítás se­gíti megállapítani azt, hogy mennyire gazdálkodtunk jö­vedelmezően. Gazdasági terveinket nagy gon­dossággal készítjük el. Minden növényiéi őréire előkalkulációs jö­vedelem-" 'gi tervet készítünk, amelyben kidolgozzuk a terme­lendő termányféleség munkaerő- szükségletét, a ráfordítandó mun­kaegységet, fogat, Zetor, autó gépállomási munkákat és azok díját. Továbbá kiszámítjuk a szűk séges vetőmagot, műtrágyát és meghatározzuk a munkák időren­diségét. A tervet részleteiben a nap­rakész könyvelés segítségével, a havonta készülő főkönyvi kivonat és az időnkénti ál­talános értékelések alapján ellenőrizzük, figyelemmel kí­sérjük a teljesítéseket, lema­radásokat. Feltárjuk a túltel­jesítések és lemaradások okait és javaslatot teszünk a szakmai vezetésnek. Az elkészített tervek realitása és azok teljesítése az alapja áru- termelési tervünk túlteljesítésé­nek is. Az idén holdanként 2000 fo­rint, összesen 9 552 000 forint értékű árut akarunk értékesí­teni. A növénytermelés 4 963 000 forint, az állatte­nyésztés 4 589 000 forint ér­tékű árut ad a népgazdaság­nak. Tervünk teljesítése. esetén 276 ezer forint kedvezményt kapunk az államtól hitelelengedés formá­jában. Az árutermelési terv teljesíté­sének ellenőrzésére külön nyom­tatványt szerkesztettünk, amely­A műit évi városfejlesztés néhány létesítménye Az elmúlt évi községfejlesztési feladatok megvalósítása során számos, jelentős összegbe kerülő létesítménnyel gyarapodott a vá­ros. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük: A lisztesvölgyi út felső szakaszát megjavították, feltöltöt- ték, társadalmi munkával 760 köbméter földet fuvaroztak az út­ba. Beépítettek hét keresztgátat is, hogy a lefutó vadvizek ne te­gyenek kárt az útban. Az itt vég­zett társadalmi munka értéke 4300 forint volt az erre a célra fordított 24 195 forintos összeg mellett. A Remete-téren ugyanakkor megszüntették a hosszúvölgyi árok vonalába eső járhatatlan, kátyus útszakaszt, betoncső-át­eresz, bukógát és bukóakna épí­tésével. A földfeltöltést 5250 fo­rint értékű társadalmi munkával segítették a környéken lakók. Ugyanekkor villanyvilágítást kapott a Csatári iskolától a Nagyiván-völgyig terjedő, 1,2 ki­lométer hosszú és a déli város­részben 3,5 kilométer hosszú rész. Az építés itt részben községfej­lesztésből, részben állami terv­hitelből történt. Az itt végzett munka értéke 507 080 forint volt. Több mint kétszázharmincezer forintot fizetett ki a városi ta­nács a déli részen kialakított új városrész telkeinek kisajátításá­ra. A tovább épülő új városrész helyét a Nyár utcától északra, a parásztai patakig terjedő részen jelölte ki a városi tanács. nek fejrovatában bontásban fel­vezettük a tervszámokat, a telje­sítéseket pedig folyamatosan alá- könyveljúk. így állandóan tudjuk azt, hogyan állunk az árutermelé­si terv teljesítésével. A számitel dolgozói nagyon jól tudják, milyen lényeges az áru- termelési terv teljesítése. Éppen ezért szorgalmazzuk minden feles­leges és nélkülözhető termény értékesítését. Nem is beszélve arról, hogy a terv teljesítése után komoly állami kedvezményt kapunk, emellett az árutermelési terv teljesítése biz­tosítása bevételi tervünk teljesítését, pénzforgalmunk és gazdálkodásunk zavartalan mene­tét, az előlegek fizetését és így tovább. Ezért kell az árutermelé­si tervet nemcsak globálisan, ha­nem részleteiben és időrendben is teljesíteni. Hangsúlyozni kell, hogy áru- termelési tervünk része az egész gazdasági tervnek, így az áruter­melési tervet az egész gazdálko­dással összefüggésben kell vizs­gálnunk. Amikor a tervek telje­sítését vizsgáljuk általában, akkor egyben az árutermelési tervtelie- sítés feltételeinek a megteremté­sét is vizsgáljuk. Termelőszövetkezetünk vezető­sége és tagsága felismerte már a számviteli munka jelentőségét és a szakmai vezetés mindenben se­gít minket. A segítség kölcsönös. Ebben rejlik eredményes mun­kánk titka. Összterületének 32 százalékát veti el kukoricával a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet Az idén tavasszal alakult meg Tamásiban a Széchenyi Termelő- szövetkezet. Az új tsz tagjai el­határozták, hogy gazdálkodásuk középpontjába az állattenyésztés fejlesztését állítják a környék adottságainak és hagyományainak megfelelően. Az állattenyésztés takarmány- bázisának megteremtése céljából 420 holdon, területük 32 százalé­kán termelnek kukoricát. Az egész terület bevetéséhez hibrid vetőmagot használnak fel. Ezen kívül még 110 holdon termelnek fővetésü és 30 holdon másodvetésű silókukoricát. A kukoricavetés zömét már befejezték. Transzurán elem bomlástermékeire bukkantak V Cserdincev professzor ki­jelentette, hogy a kazah egyetem nukleáris laboratóriumában olyan ásványokat találtak, amelyek transzurán elem bomlástermékeit tartalmazzák. A hipotézist, amely szerint a természetben transzurán elem is előfordul, néhány éve állították fel, midőn az egyetem laborató­riumában aktiniumot bőségesen tartalmazó ásványokra bukkan­tak. Egyes jelek arra mutattak — mondotta Cserdincev professzor —, hogy ez az 1898-ban felfede­zett radioaktív elem is olyan is­meretlen transzurán Izotóp bo­nyolult bomlása közepette jön lét. re, amely közönséges alfa-részecs. kéket és — mint ahogy feltétele­zik — 20—40 atomsúlyú nehéz ré­szecskéket sugároz ki. Később Erik Gerling leningrádi tudós — hogy az argon 38-nak a termé­szetben való felhalmozódására magyarázatot adjon — azzal a hi­potézissel állt elő, hogy ismeret­len izotóp bomlásáról van szó, amelynek során ezek a részecs­kék felszabadulnak. Másrészt az amerikai Raymond feltételezte, hozv az ősrégi ásvá­nyok curium-247-et tartalmaz­hattak. Ez az izotóp, amelyet mesterségesen állítottak elő. a transzurán elemek közül a leg­stabilabbnak bizonyult. A kazah egyetemen befejezték egy olyan ásvány részletes vizs­gálatát, amely bőségesen tartal­mazott aktiniumot. Ez a körül­mény alapul szolgált annak fel- tételezéséhez, hogy az ásványban ismeretlen nukleáris folyamat 1 megy végbe. A szóbanforgó ás­ványból kiválasztott uránban az U-235 könnyűizotóp mennyisége j másfélszeres emelkedést mutat. Ezeket az adatokat a Szovjet Tu­dományos Akadémia geokémiai és analitikus-kémiai intézete is alátámasztotta. Cserdincev professzor szerint az urán-235 felesleg csakis a ter­mészetben megmaradt transzurán elem bomlása közben jöhetett I létre. Ennélfogva a természetben ■ a három régóta ismert spontán nehéz radioaktív elemen — a té- J riumon és a két uránizotópon —* kívül úgy látszik, van még egy negyedik is. amelyet minden bi­zonnyal bonyolult bomlási folya­mata különböztet meg a többi rá­dióaktív elemtől. A kazah egyetem e problémá­val kapcsolatban végzett kutatá­sait az idén hozza nyilvánosság­Meghívó a Makárba így hívják ugyanis az isko­lánkat. Itt tevékenykedem már második alkalommal, mint gya­korló szülő. Az elsőt még csak könnyen átvészeltem, de a má­sodik már nehéz szülés volt. — Én nem megyek iskolába! — jelentette ki az apróbb. — Hogyhogy nem mégy? Hát mi akarsz lenni? — Óvodás! — Az már voltál. — Akkor utcaseprő! Mindenesetre nem karrieris­ta. De azért ez a megoldás sem nyerte el tetszésünket. Kissé szegényesnek találtuk. — Arra még ráérsz! Egyelő­re iskolás leszel. De csak makacsul hajtogatta: — Én nem megyek iskolába! Inkább veszek egy hajót... Közülünk már senki sem vál­lalkozik arra, hogy ezt végig­hallgassa. A lényege annyi, hogy ö lesz a kapitány, az any­ja a szakácsnő, mi meg a másik fiammal a matrózok. A refrén­je ennek is az, hogy ő nem megy iskolába. így ment ez heteken át. Min­ket is nagyon izgatott, hogy mi lesz? Menni megy, azt tudtuk, de hogy milyen módon, az volt kétséges. Ekkor jött segítsé­günkre az iskola. Egyik nap becsöngetett a pos­tás. Megy az apró a levélért és hozza nekem. Látom ám, hogy nem nekem szól, hanem neki. — Mi van benne Édesapám? — érdeklődik, mert nem sze­reti közelében a titokzatos dol­gokat. — Nem tudom! — venom meg a váltam — nem nekem szól. Neked címezték. — Nekem levél: — és egy­szerre megbicsaklik a hangja. — Édesapám, nekem? Egyedül nekem?! — Egyedül neked. — Mi van benne? Olvasd cl gyorsan, mi van benne! — Nem tehetem! Olvassa el az, aki kapta! — De én nem tudok olvasni! — kiált kétségbeesetten. — Az baj! Különben is csdk tévedésből címezték neked Ezt az egyet még elolvasom, hogy lásd, nem neked szól! — és föl­olvastam . Az volt benne, hogy az is­kola, melynek tanulója lesz, ekkor és ekkor tartja megnyi­tóját, és erre szeretettel meg­hívja őt, a kispajtást. Arra ké­rik, hogy kedves szüleivel együtt jöjjön el. Szeretettel vár­ja az igazgató bácsi, a tanárok és a sok kispajtás is. — Látod, hogy nem neked szól. Annak írták, aki tanuló lesz. Te pedig utcaseprő leszel. vagy hajóskapitány. Megfordult és szó nélkül ott­hagyott. Homlokát összeráncol­ta és hátratett kézzel járt az udvaron föl alá. Megállt, majd újra megindult. Nem szóltam hozzá, csak vártam, mi lesz? Egyszer csak odaáll elém. Láttam, hogy döntött. Halkan, alig hallhatóan szólalt meg, mint aki nany küzdelmet ví­vott meg: — Eljöttök velem? — Hogyhogy veled? Te mégy iskolába? — Megyek! — sóhajtott egy nagyot. — Hát nem nekem szól a levél?! így aztán minden zökkenő nélkül elmentünk az iskolába, mert meghívtak bennünket. Il­letve őt hívták meg élete első levelében és még arra is meg­kérték, hogy bennünket is vi­gyen magával. ö vigyen, akit eddig mindig csak vittek! Erre pedig csak el kellett már mennünk, ugye? És közben arra is gondoltán hogy ki sem mondom hán évvel ezelőtt jó lett volna, I: minket is így meghívnak. Saj­nos, elfelejtették... SZÜLLÖSY KÁLMÁN Ki lépte át elsőnek a hanghatárt? Bebizonyosodott, hogy az első­ség távolról sem a pilótákat ille­ti, hanem azt az évezredekkel ez­előtt élt embert, aki... először csattantotta el a korbácsot. A korbács végének mozgásáról kü­lönleges filmkamerákkal készült felvételek bebizonyították, hogy a hang a korbács végén lévő bőr­szíjak összeütődéséből származik. A csattanás oka ugyanaz, mint a sugárhajtásos repülőgépnél ke­letkező hangé. A csattanó han­got a korbács vége hozza létre, amely másodpercenként 330 mé­ternél nagyobb sebességgel mo­zog. Földünk régebbi bolygók széthullott elemeiből keletkezett Az amerikai Cornell egyetem két csillagásza az amerikai tudo­mányegyetem évi csillagászati A népi hatalom annak idején jfiában 64 elemi iskolát és 12 mnáziumot vett át a burzsoá ndszertől, összesen 40 000 tanu- ó számára. A népi hatalom évei alatt 40 új iskolát építettek és 50 I Iskolát kibővítettek, konferenciájának adatai alapján kijelentette, hogy Földünk min­den valószínűség szerint felrob­bant bolygók, vagy egyszerűen "kiöregedett- csillagok széthulló részeiből keletkezett. Dr. Hans Bethe és dr. E. E. Sal- pater, a Cornell egyetem tanárai elmondották, hogy a csillagászati konferencián első ízben összesí­tették mindazt, amit jelenleg a bolygókon keletkező elemekről tudunk és arról, hogy ezek a ké­miai elemek a világűrbe kikerül­ve miképpen járulnak hozzá új bolygók megszületéséhez. A burgonya mint időjós A várható időjárás meghatáro­zásához nem kell feltétlenül ba­rométer. Elég hozzá a közönséges burgonyabokor is! A burgonyá­ban végbemenő anyagcsere tanul-“ mányozásánál szerzett legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a burgonyabokor még hermeti­kusan zárt tartályban is állan­dó hőmérséklet és világítás mel­lett ^megérzi« a légkörben vég­bemenő változásokat. A burgo­nyában végbemenő anyagcsere üteme fordítva aránylik a lég­köri nyomásban bekövetkező vál­tozásokhoz. A legérdekesebb az, hogy a burgonya két nappal elő­re »megjósolja« a légköri válto­zásokat, vagyis emelkedő lég­nyomásnál lassul az anyagcseré­je. Az agy »szomjúság-sejtjei« A svédországi Göteborgban ér­dekes előadás hangzott el. Dr. Arthur Attman sörgyárosoknak tartott előadásában rámutatott ar­ra, hogy: »A középagyban spe­ciális szomjúság-sejtek léteznek, amelyek jelzik, hogy szerveze­tünk inni kíván. Ha ezeket a sej­teket eletronikus úton ingerük, ezzel csillapíthatatlan szomjúsá­got lehet előidézni. Kecskékkel folytatott kísérletek azt mutat­ják, hogy az ilyen módon ingerelt állatok annyi vizet isznak, hogy testük hihetetlen méretűre fel- puffad«. Csökkentik a kínai mozdonyok személyzetét A kínai vasúti közlekedés tör­ténetében első ízben vált lehető­vé, hogy a gőzmozdonyokat az ed- oigi háromtagú személyzet he­lyett minden műszakban csupán két ember szolgálja ki. Az észak­kelet-kínai vasútvonalon a gőz­mozdonyok fűtését, vízellátását, kenését, stb. automatizálták és ezáltal lehetővé vált, hogy a munkaidőt az eddigi nyolc óráról hat órára csökkentsék. A moz­donyvezetőnek és helyette? ének a műszaki újítások követkéz; ében sokkal több ideje marad a pihe­nésre és a tanulásra. A szovjet óraipar fejlődése A 2. számú moszkvai óragyár­ban miniatűr elemmel működő férfi villanykarórákat konstruál­tak. Az elem energiamennyisége egy évre futja. Temzában most kezdik meg a Szovjetunió legkisebb méretű »Mecsta« karóráinak gyártását. Átmérőjük körülbelül 15 milli­méter, igen pontosan járnak. A szovjet ipar szüntelenül nö­veli az óragyártást. 1959-ben 26,2 millió órát gyártottak, ami tel­jesen kielégíti az ország szükség­letét, sőt exportra is bőven jut belőle. 1958-ban a Szovjetunió a világ több mint 30 országába 2 297 700 órát exportált, kétszer- annyit, mint 1957-ben. Az idén újabb nagy iskolaépí­tési programot hajtanak végre a bolgár fővárosban. 18 új iskolát építenek. Az új iskolákban 400 tanterem lesz, amelyekben mint­egy 32 000 tanuló folytathatja ta­nulmányait, Az idén 18 új iskola épül Szófiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom