Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

2

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO

1960. május 4;

N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai csehszlovák kiállítás megnyitásán

Moszkva: (MTI) N. Sz. Hruscsov beszéde elején hangsúlyozta: ez a kiállítás történelmi jelentőségű évforduló küszöbén nyílik meg — a cseh és a szlovák nép néhány nap múlva emlékezik meg felszabadulásának 15. évfordulójáról. A felszabadulás Csehszlovákia népei és a többi szocialista ország népeinek történetében fordulópontot jelentett. Az azóta eltelt évek során a népi demokratikus országok gyors ütemben fejlődtek.

Egyes ellenségeink a tőkés világban nagyon szeretnék elhallgatni, elzárni népük elől a szocialista országokban végbement nagyszabású változásokat. Most hamis érvekkel próbálják meggátolni azt, hogy sikereink hassanak az egyszerű emberek gondolkodására, érzelmeire. Amikor például Csehszlovákiáról van szó, a burzsoá propaganda azt szajkózza, hogy Csehszlovákia már korábban, a kapitalista időszakban is iparilag fejlett ország volt és, hogy a szocialista Csehszlovákia — úgymond — nem ért el különösebb sikereket az iparosításban.

— El kell ismerni, hogy a kapitalizmus valóban eléggé fejlett ipart és mezőgazdaságot hagyott örökül a szocializmust építő Csehszlovákiára — folytatta Hrus csov. — Ez annyit jelent, hogy az ország kiinduló helyzete akkor, amikor a szocializmus építésének útjára lépett, sokkal kedvezőbb volt, mint a szomszédos népi demokráciákban és ez lehetővé tette, hogy Csehszlovákiában gyorsabban haladjanak az új élet felé.

Hruscsov hangsúlyozta: a csehszlovák dolgozók csak azért tudtak hétmérföldes léptekkel előrehaladni a gazdasági fejlődés útján, csak azért tudtak mindörökre véget vetni a válságnak, a munkanélküliségnek, mert megszabadultak a tőkés elnyomástól és a szocialista fejlődés útjára léptek. A szovjet kormányfő meg1 állapította: e köztársaság gazdasági fejlődésének ütemével egyet-* len kapitalista ország sem képes versenyezni.

— Csehszlovákia és a többi szocialista ország példája és tapasztalata bebizonyítja, hogy

az új társadalmi rendszer

nemcsak a fejlődés gyors ütemét, hanem sokoldalú gazdasági fejlődést is lehetővé teszi — folytatta Hruscsov. — A szocialista gazdaság egész tapasztalata arra tanít, hogy a legnagyobb eredményt akkor érjük el, amikor a népgazdaságban következetesen megnyilvánul a tervszerűség; amikor a gazdasági életet tervszerűen és arányosan fejlesztik. A szocialista országok gazdasági élete elképzelhetetlen állami terv nélkül, elképzelhetetlen anélkül, hogy helyesen osztanák el az erőket és az eszközöket.

A tervszerűség elveitől való legkisebb eltérés a gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása feltétlenül az ország normális gazdásági életének megsértéséhez, aránytalanságok, komoly nehézségek keletkezéséhez vezet.

— A Szovjetunió szocialista építésének sokoldalú tapasztalatai meggyőző erővel bizonyítják, hogy éppen azért érte el eredményeit, mert ragaszkodott a gazdasági élet vezetésének lenini elveihez. Ezért építhette fel hatalmas korszerű iparát, jóllehet hosszú időn át tőkés országok vették körül, amelyek minden eszközzel gátolni igyekeztek gazdasági fejlődését, tőkés országok, amelyek bojkottálták a Szovjetuniót.

— Ma, amikor a szocializmus világrendszerré vált, egyes országok reakciós köreit még mindig fűti a vágy, hogy akadályozzák haladásukat. De mi kijelentjük ezeknek az uraknak: az ilyenfajta fáradozás hiábavaló. Ha önöknek nem segítettek bojkottjaik és blokádjaik akkor, amikor a Szovjetunió volt a világ egyetlen szocialista országa, akkor napjainkban még reménytelenebbek és nevetségesebbek az ilyen tervek — állapította meg a szovjet miniszterelnök.

A szocialista országok ma olyan erősek, gazdaságilag annyira fejlettek, hogy nem lehet őket blokáddal fenyegetni, nem lehet megszabott politika; feltételek mellett nyújtandó hitelekkel sem csalogatni.

Közismert tény, hogy az imperialista országok soha senkinek nem nyújtottak önzetlen gazdasági segítséget. Ezért a szocialista országok fejlődésükben saját erőforrásaikra és tartalékaikra tá maszkodnak.

— Éz természetesen nem jelenti azt, hogy erre lemondunk a tőkés országokkal folytatandó gazdasági együttműködésről — mondotta Hruscsov. — Ellenkezőleg. A Szovjetunió és a többi szocialista ország következetesen amellett foglal állást, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább fejlesszük a kölcsönös előnyök alapján. De ha egyes kapitalista országok kormányai nem akarnak ebben együttműködni velünk, minden különösebb elkeseredés nélkül vesszük tudomásul.

— A kommunizmus építése közös feladatunk-. Ezért a szocialista országoknak mindenoldalúan

Jelentések a Délafrikai Unióból

A dél-afrikai képviselőház hét- lyosan megsebesült és még minfőn este harmadik olvasásban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelyben a kormány népszavazást indítványoz a köztársasági államforma bevezetésére. A Reuter értesülése szerint a szenátus minden bizonnyal szintén jóváhagyja a javaslatot.

A Transvaalból, Orange szabad államból, Natalból és Fokföldből 1910-ben alakult Délafrikai Unió tudvalevőleg királyság, a brit korona fennhatósága alatt. Ezt megelőzően 1902-ig a hároméves angol—búr háború végéig Transvaal és Orange külön köztársaság volt, Natal és Fokföld pedig angol gyarmat. Az afrikai nacionalisták 1914 óta küzdenek a királyság megszüntetéséért.

A három héttel ezelőtt elkövetett merénylet alkalmával súdig kórházban lévő Verwoerd miniszterelnök kormánya most azért szorgalmazta a köztársasági államforma napirendre tűzését, hogy megpróbálja elterelni a világ közvéleményének figyelmét fajgyűlölő politikájáról.

Az UP1 és az AP jelenti, hogy a katonai hatóságok meghatározatlan időre szabadságolták a rendkívüli állapot kihirdetése alkalmával mozgósított fehér milícia egységeinek egy részét.

John Itholenget, az afrikai nemzeti kongresszus törvényen kívül helyezett dél-afrikai szervezetének fokföldi vezetőjét tizennyolc hónapi börtönre ítélték azért, mert felszólította az afrikaiakat, hogy égessék el a cse- lédkönyvszámba menő személyazonossági igazolványukat.

Ötszáz mázsa vetomagbúzát termel idén a dunaföldvári Alkotmány Tsz

fejleszteniük kell együttműködésüket, a kölcsönös segítséget, ki kell cserélni az állami, a gazdasági és a kulturális építésben szerzett tapasztalataikat, tanul- mányozniok kell ezeket a tapasztalatokat és alkalmazniok kell őket sajátos körülményeikre.

Ez minden ország számára nagy gazdasági erőforrásul szolgál. Meggyorsítja közös haladásunkat, elősegíti, hogy gyorsabban emeljük valamennyi szocialista ország gazdasági színvonalát. Beszéde további részében hangsúlyozta: a most megnyíló kiállítás nemcsak arra teremt alkalmat, hogy a szovjet emberek jobban megismerjék a Csehszlovák Köztársaságot, hanem arra is, hogy tanulhassanak a csehszlovák testvéreiktől.

Antonin Novotny válaszbeszédében rámutatott: A moszkvai kiállítás a két ország barátságának szimbóluma. Jelképezi azt a hálát, amelyet Csehszlovákia népei éreznek a felszabadító Szovjetunió iránt. A kiállítás példázza azt is, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia népei közös úton, a marxizmus és leninizmus útján járnak.

A NATO-értekezlet első napja

Isztanbul (MTI): Hétfőn este Isztanbulban 8000 török katona őrizetében véget ért a NATO minisztertanácsa tárgyalásainak első napja.

Az értekezlet színhelyére, a városháza elé, hétfőn három ízben is tömegek vonultak és tüntettek. Az épület bejáratánál 400 tüntető adott hangot elégedetlenségének és követelte, hogy adjanak szabadságot a török népnek.

A katonaság beavatkozott és a tüntetőket szétoszlatta.

A hétfőn este véget ért tanácskozások azt mutatják, hogy megmerevedett a nyugati hatalmak álláspontja. A megbeszéléseken — mint a NATO szóvivője sajtóértekezleten közölte — a tagállamok megegyeztek a berlini és a német kérdésnek a csúcsértekezleten való megvitatásában. A bonni kormány ellenzi ugyan, hogy a kérdésekről szó essék a párizsi kormányfői találkozón, a NATO

mégis annak napirendre tűzése mellett foglalt állást, de ugyanakkor a két összekapcsolt kérdést ugyanúgy kívánják »megoldani«, ahogy Bonnban szeretnék.

Herter ösztökélésére megállapodtak abban, hogy a csúcsértekezleten indítványozni fogják

Németországnak „szabad választások” alapján történő egyesítését.

Ha a Szovjetunió a nyugati tervet elvek meghirdetését.

nem fogadja el, akkor az ameri1 kaiak a berlini kérdés „átmeneti rendezésére” terjesztenek elő javaslatot. A külügyminiszterek azonban egy szóval sem említették meg a német békeszerződés megkötésének szükségességét, arról sem beszéltek, hogy a két német kormány képviselői üljenek össze tárgyalni egymással. Viszont a NAÍO-tanács jóváhagyta Herter- nek azt a követelését, hogy a nyu gáti csapatok maradjanak Nyugat- Berlinben „a lakosság védelmére”;

A leszerelés kérdésében ellentétek vannak a franciák és szövetségeseik között. Kiváltképpen az amerikaiak ellenzik azt a francia követelést, hogy már a leszerelés első szakaszában valósítsák meg a rakétafegyverek ellenőrzését.

A Kelet és a Nyugat kapcsolatai ról is tárgyaltak hétfőn este, de a vita még nem fejeződött be, hanem kedden folytatódik. Itt is megoszlanak a vélemények, mert a franciák sürgetik, hogy a Szovjetunióval együtt tegyenek erőfeszítéseket a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére. A többi nyugati ország ellenzi ezt. az óhajt. Nem döntöttek arról a javaslatról sem, hogy Nyugat a csúcsértekezleten kérje a Kelet és Nyugat kapcsolatait szabályozó

Múlt évben főbb mint 900 mázsa búzát adott el szerződésre az államnak a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet. A munkaegységekre kapott búzából a tagok a felesleget átadták a szövetkezetnek, így ezzel is növekedett az államnak átadott búza mennyisége.

Az idén minőségi búzatermelést végeznek a dunaföldváriak: vetőmag búzát termelnek. Megkötötték a szerződést 500 mázsa vetőmagbúza értékesítésére.

A koreai nemzetgyűlés elfogadta Li Szín Man lemondását

További tüntetések Dél-Koreában — Változatlanul sályos a helyzet Törökországban

Szöul: (MTI) A dél-koreai nemzetgyűlés keddi plenáris ülésén elfogadta Li Szin Man lemondását — közölte Kuak Szung Hoon, a nemzetgyűlés szóvivője. A szóvivő szerint a dél-koreai diktátor lemondása ellen egyetlen képviselő sem szavazott.

A hírügynökségi jelentések szerint Dél-Koreában tovább folynak a tüntetések. Puszan városában — immár harmadik napja húszezer diák követelte a nemzetgyűlés feloszlatását. A rendőrség és katonaság páncélkocsikkal igyekezett szétoszlatni a tüntetőket. Teguban szintén hasonló megmozdulások voltak.

Szung Jo 'Csen, a dél-koreai haderők főparancsnoka — ADN- jelentés szerint — sajtóértekezletén azzal fenyegetőzött, hogy a hadsereg a jövőben még kíméletlenebből lép fel a tüntetőkkel szemben. A főparancsnok szerint ugyanis Dél-Koreában most már nincs miért tüntetni. A további zavargásokat csak a kommunisták rendezhetik — mondotta.

A moszkvai rádió kommentárjában megállapította, hogy az ideiglenes dél-koreai kormány Li Szin Man nyomdokain lépked és amerikabarát politikát folytat. A kormány élén álló Huh Csüng hosszú ideig Li Szin Man jobbkeze volt.

Az ideiglenes dél-koreai kormány — mint az AP jelentéséből kitűnik — kedden kiadott, öt pontból álló nyilatkozatában készségesen vállalta, hogy továbbra is merev antikommunista politikát folytat. Li Szin Man-nak mindössze azt vetette szemére, hogy kommunistaellenességének »nem tuoott tartalmat adni«.

Szöul: (MTI) A vidéki városok után kedden délelőtt újból megmozdultak a szöuli diákok is. Mint a Reuter közli, a dél-koreai nemzetgyűlés épülete előtt nagy tömeg sereglett egybe és a nemzetgyűlés azonnali feloszlatását követelte. A rendőrség könnyfa kasztó bombákat használt.

Kumhe városában 15 0Ü0 diák rendezett tümegtüntetést.

Li Szin Man rendszere 400 000 dél-koreai parasztot űzött el földjéről — jelenti az ADN, akik borzalmas nyomorban élnek. A parasztok 80 százalékának tavasztól egyáltalán nincs biztosítva a mindennapi kenyere sem. Az éhség és a nyomor arra kényszeríti őket, hogy ezrével hagyják el házukat és földjüket. A dél-koreai mezőgazdaság hanyatlását szemléltetően mutatja, hogy a legutóbbi tizenöt év során a megművelt területek nagysága 35 százalékkal, a gabonatermelés pedig 30 százalékkal csökkent.

Statárium, kijárási tilalom, diáktüntetések Isztanbulban

Isztanbul (MTI): Isztanbulban hétfőn az utcák üresek voltak, csak katonai őrjáratok cirkáltak. Minthogy újabb diáktüntetések fordultak elő, — az egyik éppen annak az épületnek a közelében, ahol a NATO-értekezletet tartották — valószínű, hogy a kijárási tilalom a közeli napokban is érvényben marad. Az isztanbuli katonai parancsnok már korábban közölte, hogy a statáriális állapot július végéig is eltart.

Menderesz miniszterelnök hétfői újabb rádióbeszédében azzal vádolta Inonü pártját a köztársasági néppártot, hogy a tüntetések szervezésével azt akarja elhitetni az atlanti szövetségesekkel, hogy az országban nincs politikai stabilitás, a kormány még nem ura a helyzetnek és nem érdemli meg a bizalmat. Az ellenzék azt a benyomást akarja kelteni, hogy Törökország gyenge és a külföldi tőkebefektetések sorsa bizonyta lan. Ezzel nehéz gazdasági helyzetbe akarják hozni Törökországot — mondotta Menderesz. Hangoztatta, az ország több részében egy időben szervezett tüntetések arra mutatnak, hogy tulajdonképpen „egy forradalmi bizottság által irányított lázadásról” volt szó.

Inonü volt köztársasági elnök, az ellenzék vezére Ankarában sajtónyilatkozatot juttatott el a külföldi újságíróknak és Menderesz beszédére utalva azt mondotta, hogy valóban van összeesküvés. de ezt a demokrata párt vezetője szőtte az egész török nép ellen. Kijelentette, hogy a diákok tüntetése az ország érzéseit fejezte ki. Törökországban elnyomó rendszer van, amely nem törődik az alkotmány rendelkezéseivel, — mondotta.

Szejfeddin Akerszin török újságíró, a ..Békét az országnak — békét a világnak” elnevezésű török szövetség elnöke, aki jelenleg Münsterben él, nyilatkozott a törökországi eseményekről. Mint mondotta, a török hadsereg három hónappal ezelőtt puccsot kísérelt meg. A sikertelen kísérlet után száz tisztet letartóztattak, így tehát a szembehelyezkedés Menderesz kormányával már régebbi keletű és a legutóbbi események nem a dél-koreai utánzást jelentik.

Ami ma Törökországban történik, az spontán felkelés egy olyan diktatúra ellen, amelynek népellenes cselekedetei erőszakosan megsértik a nyugati demokrácia alapelveit — tette hozzá Akerszin. Menderesz tízéves uralma még szorosabban az Egyesült Államok hoz kötötte Törökországot és félgyarmattá változtatta az országot. A kormány bel- és külpolitikája ártott a nép érdekeinek és egyre erősebb ellenállást váltott ki a török népből — írja az Uj Kína.

Mendereszék csatlakoztak az at- lanti tömbhöz, a bagdadi szerződéshez, amely később a Cento nevet kapta, elfogadták az Eisenhower doktrínát; kétoldalú katonai megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal és Törökország több mint 700 000 négyzetkilométernyi területén száznál is több amerikai légitámaszpontot, tíz szárazföldi-haditengerészeti támaszpontot és számtalan kisebb radarállomást létesítettek. Az Egyesült Államok most azt tervezi, hogy rakétaki lövő-támaszpontokat épít és atomfegyvereket tárol az országban.

A Menderesz-kormány a háborús készülődés politikájával egyre súlyosabbá tette Törökország gazdasági helyzetét. Infláció következett be amelyet a pénz leértékelése követett. Az árak állandóan emelkednek és a nép mind nagyobb nyomorban él.

A kormány terrorral nyomja el azokat, akik szembehelyezkednek politikájával és megfosztja a népet majdnem valamennyi demokratikus jogától. Betiltotta a kommunista pártot és más demokratikus szervezeteket, törvényellenesnek minősítette a munkások sztrájkját. A kormány elnyomta a sajtót is. Különböző ürügyekkel beszüntette több lap megjelenését és 1950. és 1958 között több mint 800 lapszerkesztőt börtönzött be.

Az elmúlt tíz évben folytatott elnyomó politika miatt felgyülemlett elégedetlenség vezetett a nagy tüntetések legutóbbi sorozatára — fejezi be kommentárját az Uj Kína,