Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1960. május 4; N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai csehszlovák kiállítás megnyitásán Moszkva: (MTI) N. Sz. Hrus­csov beszéde elején hangsúlyoz­ta: ez a kiállítás történelmi je­lentőségű évforduló küszöbén nyí­lik meg — a cseh és a szlovák nép néhány nap múlva emléke­zik meg felszabadulásának 15. évfordulójáról. A felszabadulás Csehszlovákia népei és a többi szocialista ország népeinek tör­ténetében fordulópontot jelen­tett. Az azóta eltelt évek során a népi demokratikus országok gyors ütemben fejlődtek. Egyes ellenségeink a tőkés vi­lágban nagyon szeretnék elhall­gatni, elzárni népük elől a szo­cialista országokban végbement nagyszabású változásokat. Most hamis érvekkel próbálják meg­gátolni azt, hogy sikereink has­sanak az egyszerű emberek gon­dolkodására, érzelmeire. Amikor például Csehszlovákiáról van szó, a burzsoá propaganda azt szaj­kózza, hogy Csehszlovákia már korábban, a kapitalista időszak­ban is iparilag fejlett ország volt és, hogy a szocialista Csehszlová­kia — úgymond — nem ért el kü­lönösebb sikereket az iparosítás­ban. — El kell ismerni, hogy a ka­pitalizmus valóban eléggé fejlett ipart és mezőgazdaságot hagyott örökül a szocializmust építő Csehszlovákiára — folytatta Hrus csov. — Ez annyit jelent, hogy az ország kiinduló helyzete akkor, amikor a szocializmus építésének útjára lépett, sokkal kedvezőbb volt, mint a szomszédos népi de­mokráciákban és ez lehetővé tet­te, hogy Csehszlovákiában gyor­sabban haladjanak az új élet felé. Hruscsov hangsúlyozta: a cseh­szlovák dolgozók csak azért tud­tak hétmérföldes léptekkel előre­haladni a gazdasági fejlődés út­ján, csak azért tudtak mindörök­re véget vetni a válságnak, a munkanélküliségnek, mert meg­szabadultak a tőkés elnyomástól és a szocialista fejlődés útjára léptek. A szovjet kormányfő meg1 állapította: e köztársaság gazda­sági fejlődésének ütemével egyet-* len kapitalista ország sem képes versenyezni. — Csehszlovákia és a többi szo­cialista ország példája és tapasz­talata bebizonyítja, hogy az új társadalmi rendszer nemcsak a fejlődés gyors üte­mét, hanem sokoldalú gazda­sági fejlődést is lehetővé teszi — folytatta Hruscsov. — A szo­cialista gazdaság egész tapaszta­lata arra tanít, hogy a legnagyobb eredményt akkor érjük el, ami­kor a népgazdaságban következe­tesen megnyilvánul a tervszerű­ség; amikor a gazdasági életet tervszerűen és arányosan fejlesz­tik. A szocialista országok gazda­sági élete elképzelhetetlen állami terv nélkül, elképzelhetetlen anél­kül, hogy helyesen osztanák el az erőket és az eszközöket. A tervszerűség elveitől való legkisebb eltérés a gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása feltétlenül az ország normális gazdásági életének megsértéséhez, aránytalan­ságok, komoly nehézségek ke­letkezéséhez vezet. — A Szovjetunió szocialista építésének sokoldalú tapasztalatai meggyőző erővel bizonyítják, hogy éppen azért érte el eredmé­nyeit, mert ragaszkodott a gaz­dasági élet vezetésének lenini elveihez. Ezért építhette fel ha­talmas korszerű iparát, jóllehet hosszú időn át tőkés országok vették körül, amelyek minden eszközzel gátolni igyekeztek gaz­dasági fejlődését, tőkés országok, amelyek bojkottálták a Szovjet­uniót. — Ma, amikor a szocializmus világrendszerré vált, egyes orszá­gok reakciós köreit még mindig fűti a vágy, hogy akadályozzák haladásukat. De mi kijelentjük ezeknek az uraknak: az ilyenfaj­ta fáradozás hiábavaló. Ha önök­nek nem segítettek bojkottjaik és blokádjaik akkor, amikor a Szov­jetunió volt a világ egyetlen szo­cialista országa, akkor napjaink­ban még reménytelenebbek és nevetségesebbek az ilyen tervek — állapította meg a szovjet mi­niszterelnök. A szocialista országok ma olyan erősek, gazdaságilag annyira fejlettek, hogy nem lehet őket blokáddal fenye­getni, nem lehet megszabott politika; feltételek mellett nyújtandó hitelekkel sem csalogatni. Közismert tény, hogy az impe­rialista országok soha senkinek nem nyújtottak önzetlen gazda­sági segítséget. Ezért a szocialis­ta országok fejlődésükben saját erőforrásaikra és tartalékaikra tá maszkodnak. — Éz természetesen nem jelen­ti azt, hogy erre lemondunk a tőkés országokkal folytatandó gazdasági együttműködésről — mondotta Hruscsov. — Ellenke­zőleg. A Szovjetunió és a többi szocialista ország következete­sen amellett foglal állást, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább fejlesszük a kölcsönös előnyök alapján. De ha egyes kapitalista országok kormányai nem akarnak ebben együttműködni velünk, minden különösebb elkeseredés nélkül vesszük tudomásul. — A kommunizmus építése kö­zös feladatunk-. Ezért a szocialis­ta országoknak mindenoldalúan Jelentések a Délafrikai Unióból A dél-afrikai képviselőház hét- lyosan megsebesült és még min­főn este harmadik olvasásban el­fogadta azt a törvényjavaslatot, amelyben a kormány népszava­zást indítványoz a köztársasági államforma bevezetésére. A Reu­ter értesülése szerint a szenátus minden bizonnyal szintén jóvá­hagyja a javaslatot. A Transvaalból, Orange sza­bad államból, Natalból és Fok­földből 1910-ben alakult Délafri­kai Unió tudvalevőleg királyság, a brit korona fennhatósága alatt. Ezt megelőzően 1902-ig a három­éves angol—búr háború végéig Transvaal és Orange külön köz­társaság volt, Natal és Fokföld pedig angol gyarmat. Az afrikai nacionalisták 1914 óta küzdenek a királyság megszüntetéséért. A három héttel ezelőtt elköve­tett merénylet alkalmával sú­dig kórházban lévő Verwoerd mi­niszterelnök kormánya most azért szorgalmazta a köztársasági államforma napirendre tűzését, hogy megpróbálja elterelni a vi­lág közvéleményének figyelmét fajgyűlölő politikájáról. Az UP1 és az AP jelenti, hogy a katonai hatóságok meghatáro­zatlan időre szabadságolták a rendkívüli állapot kihirdetése al­kalmával mozgósított fehér milí­cia egységeinek egy részét. John Itholenget, az afrikai nemzeti kongresszus törvényen kívül helyezett dél-afrikai szer­vezetének fokföldi vezetőjét ti­zennyolc hónapi börtönre ítél­ték azért, mert felszólította az af­rikaiakat, hogy égessék el a cse- lédkönyvszámba menő személy­azonossági igazolványukat. Ötszáz mázsa vetomagbúzát termel idén a dunaföldvári Alkotmány Tsz fejleszteniük kell együttműködé­süket, a kölcsönös segítséget, ki kell cserélni az állami, a gazda­sági és a kulturális építésben szerzett tapasztalataikat, tanul- mányozniok kell ezeket a tapasz­talatokat és alkalmazniok kell őket sajátos körülményeikre. Ez minden ország számára nagy gazdasági erőforrásul szolgál. Meggyorsítja közös haladásunkat, elősegíti, hogy gyorsabban emeljük vala­mennyi szocialista ország gazdasági színvonalát. Beszéde további részében hang­súlyozta: a most megnyíló kiállí­tás nemcsak arra teremt alkalmat, hogy a szovjet emberek jobban megismerjék a Csehszlovák Köz­társaságot, hanem arra is, hogy tanulhassanak a csehszlovák test­véreiktől. Antonin Novotny válaszbeszé­dében rámutatott: A moszkvai ki­állítás a két ország barátságának szimbóluma. Jelképezi azt a hálát, amelyet Csehszlovákia népei éreznek a felszabadító Szovjet­unió iránt. A kiállítás példázza azt is, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia népei közös úton, a marxizmus és leninizmus útján járnak. A NATO-értekezlet első napja Isztanbul (MTI): Hétfőn este Isztanbulban 8000 török katona őrizetében véget ért a NATO mi­nisztertanácsa tárgyalásainak el­ső napja. Az értekezlet színhelyére, a városháza elé, hétfőn három íz­ben is tömegek vonultak és tün­tettek. Az épület bejáratánál 400 tüntető adott hangot elégedetlen­ségének és követelte, hogy adja­nak szabadságot a török népnek. A katonaság beavatkozott és a tüntetőket szétoszlatta. A hétfőn este véget ért tanács­kozások azt mutatják, hogy meg­merevedett a nyugati hatalmak álláspontja. A megbeszéléseken — mint a NATO szóvivője sajtóérte­kezleten közölte — a tagállamok megegyeztek a berlini és a német kérdésnek a csúcsértekezleten va­ló megvitatásában. A bonni kor­mány ellenzi ugyan, hogy a kér­désekről szó essék a párizsi kor­mányfői találkozón, a NATO mégis annak napirendre tűzése mellett foglalt állást, de ugyanak­kor a két összekapcsolt kérdést ugyanúgy kívánják »megoldani«, ahogy Bonnban szeretnék. Herter ösztökélésére megálla­podtak abban, hogy a csúcsérte­kezleten indítványozni fogják Németországnak „szabad válasz­tások” alapján történő egyesítését. Ha a Szovjetunió a nyugati tervet elvek meghirdetését. nem fogadja el, akkor az ameri1 kaiak a berlini kérdés „átmeneti rendezésére” terjesztenek elő ja­vaslatot. A külügyminiszterek azonban egy szóval sem említet­ték meg a német békeszerződés megkötésének szükségességét, ar­ról sem beszéltek, hogy a két német kormány képviselői üljenek össze tárgyalni egymással. Viszont a NAÍO-tanács jóváhagyta Herter- nek azt a követelését, hogy a nyu gáti csapatok maradjanak Nyugat- Berlinben „a lakosság védelmére”; A leszerelés kérdésében ellenté­tek vannak a franciák és szövetsé­geseik között. Kiváltképpen az amerikaiak ellenzik azt a francia követelést, hogy már a leszerelés első szakaszában valósítsák meg a rakétafegyverek ellenőrzését. A Kelet és a Nyugat kapcsolatai ról is tárgyaltak hétfőn este, de a vita még nem fejeződött be, ha­nem kedden folytatódik. Itt is megoszlanak a vélemények, mert a franciák sürgetik, hogy a Szovjetunióval együtt tegyenek erőfeszítéseket a gazdaságilag el­maradott országok megsegítésére. A többi nyugati ország ellenzi ezt. az óhajt. Nem döntöttek arról a javaslatról sem, hogy Nyugat a csúcsértekezleten kérje a Kelet és Nyugat kapcsolatait szabályozó Múlt évben főbb mint 900 má­zsa búzát adott el szerződésre az államnak a dunaföldvári Alkot­mány Termelőszövetkezet. A munkaegységekre kapott búzából a tagok a felesleget átadták a szövetkezetnek, így ezzel is nö­vekedett az államnak átadott bú­za mennyisége. Az idén minőségi búzatermelést végeznek a dunaföldváriak: vető­mag búzát termelnek. Megkötöt­ték a szerződést 500 mázsa vető­magbúza értékesítésére. A koreai nemzetgyűlés elfogadta Li Szín Man lemondását További tüntetések Dél-Koreában — Változatlanul sályos a helyzet Törökországban Szöul: (MTI) A dél-koreai nem­zetgyűlés keddi plenáris ülésén elfogadta Li Szin Man lemondá­sát — közölte Kuak Szung Hoon, a nemzetgyűlés szóvivője. A szó­vivő szerint a dél-koreai diktátor lemondása ellen egyetlen képvi­selő sem szavazott. A hírügynökségi jelentések sze­rint Dél-Koreában tovább foly­nak a tüntetések. Puszan városá­ban — immár harmadik napja húszezer diák követelte a nem­zetgyűlés feloszlatását. A rendőr­ség és katonaság páncélkocsikkal igyekezett szétoszlatni a tüntető­ket. Teguban szintén hasonló megmozdulások voltak. Szung Jo 'Csen, a dél-koreai haderők főparancsnoka — ADN- jelentés szerint — sajtóértekezle­tén azzal fenyegetőzött, hogy a hadsereg a jövőben még kímélet­lenebből lép fel a tüntetőkkel szemben. A főparancsnok szerint ugyanis Dél-Koreában most már nincs miért tüntetni. A további zavargásokat csak a kommunis­ták rendezhetik — mondotta. A moszkvai rádió kommentár­jában megállapította, hogy az ideiglenes dél-koreai kormány Li Szin Man nyomdokain lépked és amerikabarát politikát folytat. A kormány élén álló Huh Csüng hosszú ideig Li Szin Man jobb­keze volt. Az ideiglenes dél-koreai kor­mány — mint az AP jelentéséből kitűnik — kedden kiadott, öt pontból álló nyilatkozatában kész­ségesen vállalta, hogy továbbra is merev antikommunista politikát folytat. Li Szin Man-nak mind­össze azt vetette szemére, hogy kommunistaellenességének »nem tuoott tartalmat adni«. Szöul: (MTI) A vidéki városok után kedden délelőtt újból meg­mozdultak a szöuli diákok is. Mint a Reuter közli, a dél-koreai nemzetgyűlés épülete előtt nagy tömeg sereglett egybe és a nem­zetgyűlés azonnali feloszlatását követelte. A rendőrség könnyfa kasztó bombákat használt. Kumhe városában 15 0Ü0 diák rendezett tümegtüntetést. Li Szin Man rendszere 400 000 dél-koreai parasztot űzött el föld­jéről — jelenti az ADN, akik bor­zalmas nyomorban élnek. A pa­rasztok 80 százalékának tavasztól egyáltalán nincs biztosítva a min­dennapi kenyere sem. Az éhség és a nyomor arra kényszeríti őket, hogy ezrével hagyják el há­zukat és földjüket. A dél-koreai mezőgazdaság hanyatlását szem­léltetően mutatja, hogy a leg­utóbbi tizenöt év során a megmű­velt területek nagysága 35 száza­lékkal, a gabonatermelés pedig 30 százalékkal csökkent. Statárium, kijárási tilalom, diáktüntetések Isztanbulban Isztanbul (MTI): Isztanbulban hétfőn az utcák üresek voltak, csak katonai őrjáratok cirkáltak. Minthogy újabb diáktüntetések fordultak elő, — az egyik éppen annak az épületnek a közelében, ahol a NATO-értekezletet tartot­ták — valószínű, hogy a kijárási tilalom a közeli napokban is ér­vényben marad. Az isztanbuli ka­tonai parancsnok már korábban közölte, hogy a statáriális állapot július végéig is eltart. Menderesz miniszterelnök hét­fői újabb rádióbeszédében azzal vádolta Inonü pártját a köztársa­sági néppártot, hogy a tüntetések szervezésével azt akarja elhitetni az atlanti szövetségesekkel, hogy az országban nincs politikai sta­bilitás, a kormány még nem ura a helyzetnek és nem érdemli meg a bizalmat. Az ellenzék azt a be­nyomást akarja kelteni, hogy Tö­rökország gyenge és a külföldi tőkebefektetések sorsa bizonyta lan. Ezzel nehéz gazdasági hely­zetbe akarják hozni Törökorszá­got — mondotta Menderesz. Han­goztatta, az ország több részében egy időben szervezett tüntetések arra mutatnak, hogy tulajdonkép­pen „egy forradalmi bizottság ál­tal irányított lázadásról” volt szó. Inonü volt köztársasági elnök, az ellenzék vezére Ankarában sajtónyilatkozatot juttatott el a külföldi újságíróknak és Mende­resz beszédére utalva azt mon­dotta, hogy valóban van összees­küvés. de ezt a demokrata párt vezetője szőtte az egész török nép ellen. Kijelentette, hogy a diákok tüntetése az ország érzéseit fejez­te ki. Törökországban elnyomó rendszer van, amely nem törődik az alkotmány rendelkezéseivel, — mondotta. Szejfeddin Akerszin török új­ságíró, a ..Békét az országnak — békét a világnak” elnevezésű tö­rök szövetség elnöke, aki jelenleg Münsterben él, nyilatkozott a tö­rökországi eseményekről. Mint mondotta, a török hadsereg há­rom hónappal ezelőtt puccsot kí­sérelt meg. A sikertelen kísérlet után száz tisztet letartóztattak, így tehát a szembehelyezkedés Menderesz kormányával már ré­gebbi keletű és a legutóbbi ese­mények nem a dél-koreai után­zást jelentik. Ami ma Törökországban tör­ténik, az spontán felkelés egy olyan diktatúra ellen, amely­nek népellenes cselekedetei erőszakosan megsértik a nyu­gati demokrácia alapelveit — tette hozzá Akerszin. Menderesz tízéves uralma még szorosabban az Egyesült Államok hoz kötötte Törökországot és fél­gyarmattá változtatta az országot. A kormány bel- és külpolitikája ártott a nép érdekeinek és egyre erősebb ellenállást váltott ki a tö­rök népből — írja az Uj Kína. Mendereszék csatlakoztak az at- lanti tömbhöz, a bagdadi szerző­déshez, amely később a Cento ne­vet kapta, elfogadták az Eisen­hower doktrínát; kétoldalú kato­nai megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal és Törökor­szág több mint 700 000 négyzetki­lométernyi területén száznál is több amerikai légitámaszpontot, tíz szárazföldi-haditengerészeti támaszpontot és számtalan kisebb radarállomást létesítettek. Az Egyesült Államok most azt terve­zi, hogy rakétaki lövő-támaszpon­tokat épít és atomfegyvereket tá­rol az országban. A Menderesz-kormány a há­borús készülődés politikájával egyre súlyosabbá tette Török­ország gazdasági helyzetét. Infláció következett be amelyet a pénz leértékelése követett. Az árak állandóan emelkednek és a nép mind nagyobb nyomorban él. A kormány terrorral nyomja el azokat, akik szembehelyezkednek politikájával és megfosztja a né­pet majdnem valamennyi demok­ratikus jogától. Betiltotta a kom­munista pártot és más demokra­tikus szervezeteket, törvényelle­nesnek minősítette a munkások sztrájkját. A kormány elnyomta a sajtót is. Különböző ürügyekkel beszüntette több lap megjelené­sét és 1950. és 1958 között több mint 800 lapszerkesztőt börtönzött be. Az elmúlt tíz évben folytatott elnyomó politika miatt felgyülem­lett elégedetlenség vezetett a nagy tüntetések legutóbbi sorozatára — fejezi be kommentárját az Uj Kína,

Next

/
Oldalképek
Tartalom