Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

1960. május St. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Cseréljük ki tapasztalatainkat! A dunakömlődi Szabadság Tsz megmarad a prémiumnélküli munkaegység-rendszer mellett Megyénkben, de nyugodtan mondhatjuk az egész országban is új jövedelemeloszlási formák­kal kísérleteznek a termelőszövet­kezetek. Az új jövedelemelosztási formákkal azt akarják elérni, hogy egyrészt kiküszöböljék a áiunkaegy Regrendszerben meglévő hibákat, másrészt jobb, gondosabb munkára, gazdaságosabb, jövedel­mezőbb gazdálkodásra ösztönöz­zék a tsz tagjait és vezetőit egya­ránt. Az új formák ma még kísérleti stádiumban vannak, a jelenleg alkalmazott prémiumrendszerek­kel kapcsolatos vélemények és ta­pasztalatok is különbözőek. Most egy olyan termelőszövetkezet vé­leményét és álláspontját ismertet­jük megvitatás céljából, amely termelőszövetkezet idén sem ve­zeti be a premizálást, megmarad a prémiumnélküli munkaegység­rendszer mellett. Tehát Dunakömlődön nem pre­mizálnak. Az elosztás a munka­egység-rendszer alapján történik, a kapások területét is közösen, munkacsapatok, illetve brigádkö­telékben munkálják meg. Teszik ezt elsősorban azért, mert a múlt­ban, 1954—55-ben vitákat, ellen­téteket eredményezett náluk a prémiumrendszer. Elégedetlenség először is az ál­lattenyésztőknél jelentkezett. Az állattenyésztés eredménye ugyanis nagymértékben függött olyan fel­tételektől, amelyek nem az állat­tenyésztők jó, vagy rossz munká­ján múlott. így például nem te­hettek arról az állattenyésztők, ha kevesebb, vagy rosszabb mi­nőségű takarmányt kaptak és emiatt romlottak az állattenyész­tés hozamai: a tejtermelés, vagy a súlygyarapodás. így tehát az állattenyésztés­ben a tervek túlteljesítése, vagy nem teljesítése sok eset­ben független — véleményük szerint — az állattenyésztők jó vagy rossz munkájától. A növénytermelésben a tervek teljesítése nagymértékben függ a talaj adottságaitól és az időjárás­tól is. Az időjárás általában egy község határában egyenlően ront­ja, vagy javítja az eredményt. A talaj adottságai azonban egy köz­ségben is különbözőek lehetnek. Dunakömlődön nincs meg még egy 10 holdas táblán belül sem a talaj egyöntetűsége. így aztán, ha .■igazságosan akarják elosztani a területet a tagok között premizá­lás céljából, akkor nagyon fel kell aprózniok a területet. Ez csökken­tené a kollektív munkában a koo­perációba meglévő előnyöket. A kapások területének egyé­nekre való felosztásával a vállalt percellákon elért ered­mények premizálásával, a du- nakömlődiek azért sem érte­nek egyet, mert szerintük ez elvonná a tagok figyelmét és érdekeltségét a csak közösen végezhető munkákban való részvételtől, például a széna­betakarítástól, a silózásfól, esetleg az aratástól, cséplőstül is. Aztán az a véleményük, hogy könnyebb a munkaszervezés, az emberek irányítása, a súlyponti munkákra való mozgósítás, ha a kollektív szervezeti formák, a munkacsapatok, brigádok tagjait nem kötik le egy-egy területre. Előfordul a dunakömlődi Sza­badság Tsz-ben az is, hogy nem mindenki végez egyenlően jó mi­Éljen sokáig az új pár! A felvirágozott gerjeni tanács­háza előtt hatalmas tömeg várja a lakodalmas menetet. Nem azért, mert nem láttak még esküvőt, — hiszen számos volt az elmúlt hónapokban is — hanem mert mindenki kiváncsi, milyen az, amikor két kommunista talál egy másra, köt házasságot. KISZ- egyenruhás lányok, katonatisz­tek sorfala közt érkezik az ifjú pár és a több mint száz főt szám­láló násznép a tanácsházára. Bel­la József főhadnagy, a néphadse­reg tisztje és Vajda Mária, a ger­jeni állami gazdaság pénztárosa, két kommunista áll a községi ta­nács VB titkára előtt, aki a há­zasságkötési szertartást levezeti. Az állami gazdaság párttitkára és igazgatója üdvözlő szavai után a szekszárdi uttörőzenekar által előadott nászinduló hangjaira in­dul a menet a községben, hogy régi szokás szerint bemutatkozzék, hiszen ezentúl itt élnek, ebbe a közösségbe tartoznak. A lakodal­mas házban már előző nap óta stitnek-főznek. Az udvarban fel­állított hatalmas sátorban ételt- italt szolgálnak fel, a katonai jazz-zenekar hangjaira táncraper- dülnek fiatalok és idősek egy­aránt. A késő esti órákig elhúzó­dó hatfogásos vacsora után át­A Zamatkávégyár dolgozói patronálják a klsvejkei tsz-t A gyár dolgozói a nyár folya­mán gyermekeik részére sátortá­bort létesítenek a Balaton part­ján, ahová kétheti üdülésre meg­hívják a termelőszövetkezeti ta­gok gyerekeit is . A tervek szerint 20 termelőszö­vetkezeti tag gyermeke tölt két hetet a Zamatkávégyár dolgozói­nak sátortáborában. A szülőknek mindössze a gyermekek étkezteté­si költségét kell fizetni, nyújtják az ajándékokat, dalol, vigad mindenki. Egymás után hangzanak a pohárköszöntők: Él­jen sokáig az új pár! Mi is ezt kívánjuk. Kívánjuk, hogy az új pár, aki az életben az első vonal­ban dolgozott — azért kommu­nisták — az új életben is állják meg helyüket. Kísérje életüket jő kedv és derű, hiszen egyre derű­sebb az élet a mi társadalmunk­ban. A gerjeni hagyományokkal fű­szerezett lakodalomban még más­nap is szólt a zene, szállt a dal. A násznép kíséretében indult az ifjú pár az új lakásba, hogy örök re együtt legyenek jóban, rossz­ban, támogatva és megbecsülve egymást. nőségű munkát. A munka minő­ségét azonban úgy akarják meg­javítani, hogy fokozzák a menet­közben való ellenőrzést. A közös munkát menetközben ellenőrzi a munkacsapat-vezető, a brigódve- zető és az agronómus. A prémiumrendszerben még egy nagy hátrányt látnak, mégpedig azt, hogy szerintük a terven felül elért eredmé­nyek premizálása alacsony tervezésre ösztönöz. Nem tárják fel a tagok és a ve­zetők már a tervezésnél előre a rejtett tartalékokat, lehetősége­ket, igyekeznek alacsony átlagter­mést és hozamokat tervezni, mert ebben a tagság is, a vezetők is anyagilag érdekeltek. A vezetők premizálásával különösen nem ér tenek egyet Dunakömlődön, mert mint mondják, ez ellentétet szül­het a tagok és a vezetők között. A tagok nem mindig értik meg, hogy miért jár a vezetőknek is prémium. Tehát a dunakömlődiek. amint láthatjuk, érdekes gondolatokkal indokolják meg. hogy miért nem térnek el az egyszerű prémium- nélküli munkaegységrendszsrtól. Lehet velük ezekben a gondola­tokban vitatkozni. S egy dologban szeretnének ta­nácsot is kérni. Eddig ők is és a legtöbb tsz a természetbeni jutta­tást a munkaegység számának megfelelően adta. Például egy munkaegységre 2 kiló búzát, 3 ki­ló kukoricát stb. így, akinek több a munkaegysége, több természet­beni juttatást kap. Előfordulhat azonban, hogy egy család, amely­nek több a munkaegysége és ke­vesebb a szükséglete, több ter­mészetbeni javat kap, mint- egy másik család, amelynek kevesebb a munkaegysége, de több a szük­séglete. Például: A., családban van két felnőtt és négy kisebb gyerek. Ebből a családból csak a családfő tud rendszeresen a kö­zösben dolgozni. B. családban két felnőtt van és nincs gyerek, így a két felnőtt rendszeresen jár a tsz-be dolgozni. Nyilván A. csa­lád kevesebb természetbeni javat kap, mint B. család, mert két em­ber több munkaegységet tud sze­rezni, mint egy ember. így A. családnál hiány, B. csa­ládnál felesleg jelentkezhet a természetbeni javakból. Helyes-e ez, hogyan lehetne ezen változtatni? Falun a termelőszö­vetkezet árutermelésének fokozá­sával nem vezethet-e ez a jelenség árdrágításra? A vita során ezekre a kérdések­re a beküldött hozzászólások és a szerkesztőség véleménye alapján visszatérünk. Hogyan került az Indiai-óceán kagylója ezer évvel ezelltt Tengellcre ? Tengelic szenzációját mostanság a napokban feltárt honfoglalás­kori sírok jelentik. De a kutató munka itt most is folyik. Állan­dóan számos nézője akad az ása­tásoknak, aipit a község közvetlen közelében, a falu végén folytat­nak. Ennek előzményéről annyit: A tengelici Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai közül számosán építe­nek ebben az évben házat. A ház­építéshez nagymennyiségű ho­mokra van szükségük, amit hely­ben bányásznak ki. A homok ki­termelése során koponyákat és egyéb csontokat forgatott ki az ásó. Nyolc sírt találtak az épít­kezők. Azonnal értesítették a szekszár­di múzeumot, amely kapcsolatba lépett a Nemzeti Múzeummal. így került Tengelicre Kralovúnszky Alűnné, a Nemzeti Múzeum tudo­mányos munkatársa. Jelenleg az ő irányításával folynak az ásatá­som, eredményesen, mert újabb IC sírt tártak fel, most már szaksze­rűen,. úgyhogy már megfelel a tudományos kutatómunka céljai­ra. Kralovánszky Alánné elmondta, hogy a feltárt sírok igen nagy­jelentőségűéit a régészet számára. — A X. századból származnak a sírok, honfoglaláskori ma­gyarok temetkezési helyét tárjuk fel. Koponyák, különböző cson­tok kerültek elő. Ezenkívül akadt néhány rendkívül érdekes lele­tünk is. így került napvilágra egy feltehetően 16 éves lány csont­váza mellől egy arannyal, illetve ezüsttel befuttatott nyakék. Ta­láltunk egy kagylódíszt, amelynek a kagylója az Indiai-óceánból származott a mai Tengelic terü­letére. Ez arra mutat, hogy eb­ben az időben fejlett kereskedel­met folytattak elődeink. A másik, még ennél is sokkal érdekesebb leletünk, egy koponya, amelyet — nem tudni mi okból — három helyen lékeltek meg. A korabeli orvosok, vagy kuruzslók, aztán ezüstlemezekkel fedték be a koponypesonton ütött lékeket. Minden jel arra mutat, hogy a betört fejű páciens túlélte a mű­tétet s utána még hosszabb ideig egészségnek örvendett. Megvizs­gálták a koponyát már orvosok is, akik csodálkoztak, milyen fej­lett volt a honfoglalás korában őseink között az orvostudomány. S mind emellett még sok apróság került napfényre, amely a laiku­soknak nem mond semmit, de a régészet számára annál értéke­sebb. Végül elmondta az ásatások irá­nyítója, nogy még újabb 16 sír feltárására számítanak és készül­nek. Hogy azok a sírok milyen meglepetéseket tartogatnak, az ásók nyomán rövidesen kiderül. Jeles?© vSssgfetak a koppányssániói áttérők ! Az elmúlt hét egyik napján a déli órákban tűz keletkezett Kop- j pányszántón. Kigyulladt Kaposi ' Dömötör szalmakazla. I A nagy szélben attól lehetett tartani, hogy a szomszédos laKó- és gazdasági épületek is a tűz martalékává lesznek. A 'Veszélyt“ fokozta még, hogy sürgős tavaszi munkákra való tekintettel a falu munkabíró lakói a mezőn és a szőlőkben dolgoztak. Ezt a veszélyt ellensúlyozta a kis úttörők lelkesedése és segítő- készsége, amikor a kevéske erejű két lelkesedésük megsokszorozta. Ök maguk húzták a fecskendőt a tűzhöz és a fiúk, lányok, ket­ten-hárman is cipelték a vízzel telt vödröket a tűzhöz, hogy an­nak tovaterjedését meg lehessen akadályozni. Nekik köszönhető, hogy a tüzet meg lehetett fékezni és hogy a szomszédos épületek sem égtek le. : Dicséret illeti az úttörőket, de a tanárokat is, akik áldozatos munkájukkal, fáradságot nem kí­mélve áldozatkész. becsületes fiúkká, emberekké nevelik őket; Most nemcsak az úttörők, a pe­dagógusok is jelesre vizsgáztak. Tóth Viktor Hazafias Népfront titkár, Koppányszántó Sikkasztott az adóügyi felügyelő — Nem fizette a tartásdíjat Likó Zoltán iregszemcsei la­kost, a Tamási Járási Tanács VB. pénzügyi osztályának volt adó­ügyi felügyelőjét a közelmúltban vonta felelősségre a tamási já­Bessélgetés hízóügyben — Jöhetne már ez a Balázs... — a bátai tanácsházán mond­ja ezt Sümegi Dénes. — Itt volt már kora reggel, de ti nem voltatok itt — vála­szol erre a tanácselnök Sümegi. — Be kellett indítani reggel a munkákat. A cukorrépával van most elég dolog — aztán magyarázatba jog, hogyan, mint mennek a munkák a szövetke­zetben. Beszélnek erről is, ar­ról is, de aztán a négy ember ismét csak oda lyukad ki: — Jöhetne már ez a Balázs... Mintegy varázsszóra meg is érkezik, látszik róla, sietve jött valahonnan. — Ismét sikerült néhányat lekötnöm — újságolja. Azt hi­szem, itt Bátán nem lesz na­gyobb gond. Elég jól mennek a dolgok. Ami még vissza van. az meglesz. Néhány napon ke­resztül végigjárom a falut. Mi­kor lenne legjobb a tsz-taqok- kal beszélni erről? Reggel, amikor gyülekeznek munkába? — Nálunk ilyen nincs — vá­laszol Sümegi Dénes. — Előtte való nap mindenkinek meg­mondják, másnap hova kell menni dolgozni. A legjobb 'en­ne kint, a földeken... — Az is jó — válaszol rá Balázs. — Közben ha tudnak valakit, aki szerződne, említ­sék meg, ahhoz elmegyek. A szövetkezet mennyit ad le? — Ezerszázharmincat... — A többi meglesz a még kintlevő egyéniektől, meg a ta­goktól, a háztájiból. Biztos va­gyok benne. Akkor, mikor talál­kozhatnánk délután? Mert most megyek vissza Bátaszékre, so­kan várnak a kiadásra. Elég sok igénylő van. így folyik a tárgyalás, és közben kiderül, miről is van szó; a hízófelvásárlásról. — Balázs — teljes nevén Solymosi Balázs — az Állatfor­galmi Vállalat körzeti felvá­sárlója. — Bennünket, magyarokat, úgy ismernek, hogy szeretünk enni-inni. Egyre több húst kell ep­adnunk a közfogyasztásba pen ezért. Belelapoz füzetébe. — 1958-ban még 1301 hízót vásároltunk fel, tavaly már 1788-at. Az idén pedig már 1900 a terv. A szövetkezet az idén csaknem annyi hízót értékesít, mint két éve az egész község. Nem mondom, ez az év egy kissé nehéz lesz, de jövőre már nem lesz gond, pedig jövőre még több kell. — Most, hogy az állatforgal­mi elindította ezt a kocasüldö- akciót, ez iránt nagy az érdek­lődés. Bátaszéken már kiadtunk ötvenhármat, most újabb húsz­ra van igénylés, Bátán is mint­egy negyvenötre. Kiadjuk c. kocasüldőt, s az illetőnek a jö­vő áprilisban három süldőt ksV leadni. Ezek árából vonjuk le t koca árát. — Jövőre már meg­erősödik a szövetkezet, akár mégegyszerannyi hízót hizlal - hat, mint az idén. Jövőre mé­nem lesz különösebb gond c felvásárlás. rásbíróság. Likó Zoltán igen nagy közkedveltségnek örvendett mun­katársai és ismerősei körében, Egy alkalommal azonban kiderült róla, hogy sikkasztott. Mint járá­si adóügyi felügyelő már 1955- től kezdve dézsmálta a társadal­mi tulajdont. A járás községeiben hivatalos minőségben járva az adófizetőktől pénzt vett át, amit nem, vagy csak részben fizetett be az állam pénztárába. Több, mint 40 000 forintot sikkasztott el. A pénz egy része időközben megtérült. Az elsikkasztott pénzt Likó saját céljaira, főként italra és szórakozásra fordította. Likó Zoltán ezen kívül zúgírászattal Is foglalkozott: ellenszolgáltatásért különféle szerződéseket csinált. A bíróság 2 évi és 6 hónapi börtön- büntetésre és 5 évi jogvesztésre ítélte. Ezenkívül kötelezte több, mint 22 000 forint kár megtéríté­sére is. * Tóth Sándor Budapest Rózsa utca 94. szám alatti lakost a Dóm- bóvári Járásbíróság dr. Dombai j tanácsa tartási kötelézettség el- i mulasztása miatt vonta felelős- | Régre. Tóth Sándor elvált a fele- I ségétől és két gyermeke után nem ! fizette rendszeresen a tartásdíjat, I noha arra kötelezte a bíróság. Kö- ! :el 13 000 forint tartásdíjjal volt ; hátralékban. Többször változtatta i a munka- és lakhelyét, hogy ez­által kivonhassa magát a tartás- : díj fizetése alól. A bíróság tía I hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom